Magyar Jövő, 1926. április-június (8. évfolyam, 74-144. szám)
1926-04-01 / 74. szám
2 A szakvéleményben a Borsod megyei Takarékpénztár rt. és társai ingatlanainál kiemelik a szakértők, hogy: .Miskolcnak már régen kiépített modern városrészéhez teljes csatlakozásban vannak és egyik főzési területét képezik Miskolcnak, további, hogy a nagy jövőjű luxusépítkezésre praedestinált hely s hogy e részen a kereslet kiválóan nagy s a kínálat kicsi. Ez a megállapítás téves és ellentétben áll a való helyzettel, mert közismert tény, hogy a városnak ez a része a legszerényebb és a modern haladástól leginkább elmaradt külvárosa Miskolcnak. Nagyobb részben még ma is kikövezetten és járda nélküli utcáival, a Bodósoron és másik oldalon a Déivölgy és Pipisdomb lejtőin kőbe vájt földalatti odúkban lakó legszegényebb néposztállyal ; e városrész nemcsak nem képezi lefejlődési területit Miskolcnak, hanem a fejlődési vonalnak épen ellenkező irányában fekszik, minek bizonysága, hogy az egész városban nincsen annyi beépítetlen telek, mint amennyi e városrészben a szerény külvárosi épületek között elszórtan található, de ez magyarázatát is találja abban, hogy a vasúti állomásoktól és városi forgalmi központtól legtávolabb eső oly külváros, mely a szerény környék és a diósgyőri vasgyár olvasztóinak közelsége és kipárolgása miatt nem vonzza ide az értelmiséget. Ezzel kapcsolatban semmi alapja sincsen annak a feltevésnek sem, hogy Miskolc város közönsége, a legszerényebb külváros és Újdiósgyőrnek hasonszínvonalon álló külső telepe közé beékelődő, forgalomtól távol eső, vízvezetéki és csatornahálózaton kívül fekvő területeket fényflzési építkezés céljaira valamikor is igénybe óhajtaná venni, amint, hogy a házépítés céljaira alakult részvénytársaság által történt megvétele dacára másfél évtized alatt egyetlen egy ember nem akadt, aki ezekből az ingatlanokból háztelket vásárolt, vagy ott építkezett volna sőt épen ezen akció meghiúsulása eredményezte azt, hogy ez a részvénytársaság 1919 decemberében felszámolt. Téves továbbá a szakértőknek az a megállapítása is, hogy ezen területek mind a Soltész ,agy Kálmánkörút mentén vannak, voltaképpn villa, tehát luxustelkeket képeznek, villamos megállóhoz, aszfalt és makadam burkolattal bíró kocsiúthoz közel fekszenek és Miskolcnak legegészségesebb részét képezik. Téves e megállapítás és ellenkezik a való helyzettel azért, mert Soltész Nagy Kdmán-köntt egyáltalán nincsen, a Soltész Nagy Kálmánról elnevezett jelenlegi külvárosi utca nincsen kikövezve és járdával ellátva. Tervbe van ugyan véve, hogy ez az ukci iv alakban a miskolc hejőcsabai állami útvonalba való bekapcsolással idővel körullá válik, ez azonban még csak a nagyon távoli jövőnek lesz feladata. Mindenesetre idő előtti dorog mezei dalőnttal sem bíró szántóföldekről mint körút mentén fekvő luxus telkekről említést tenni most, mikor ilyen körút még nincsen és a Soltész Nagy Kámán utcának jelenben meglevő része is nagyon is szerény külvárosi házak között halad. Ezen ingatlanok értékelésénél figyelem kívül hagyták a szakértők azt, hogy Nádotlaky László tulajdonos ezen ingatlanoknak jelentékeny részét 1879 évben 180 házhelyre felosztotta megfelelő utcák és közterek lehagyásával. A tulajdonos ezen eldarabolást széles körben hirdette és a sokszorosított tervrajzot köztudomás szerint valamennyi miskolci közhivatalnak és nyilvános intézménynek megküldte és annak dacára 1897 évtől a mai napig eltelt azon 29 év alatt, amely pedig Miskolc város fejlődésének legélénkebb korszakába esik, öszszesen csak 32 házhelyet sikerült eladnia. Ezen telkek értékelésénél a szakértőket valószínűen az Agrártelep helyzete és építkezése tévesztette meg. Ezek az Ingatlanok azonban sem fekvésük sem minőségükben nem azonosak az Agrárteleppel, mert az állami útra eső arcvonalnak — tehát a legértékesebb területnek — több mint kétharmad részben történt előző eladása folytán ma már csak a volt tulajdonos egyik örökösének , Szlávik Lajosainak területe bír csekély arcvonallal az állami útra, de ez is 600 méterrel van távolabb az Agrártelep arcvonalától, s a többi Ingatlanok mélyen lenyúlnak az államvasúti területekig. E területek csak szükséglakás céljait szolgáló házhelyek alakítására alkalmasak, amennyiben kívül esnek a vízvezetéki és csatornahálózaton, továbbá, mert a közeli környék egyetlen egy feltételt sem nyújt ahoz, hogy e területeken villa és luxus telkek alakíttassanak. MAGYAR JÖVŐ Csütörtök, április 1 A vasgyári házhelyeket is túl magasra értékelték a szakértők A szakvélemény a Miskolc város tulajdonát képező volt katonai gyakorlótér értékelésénél a földtulajdonos szakértője által felhozottak nem fogadhatók el. Az értékemelés indokául felhozza ugyanis, hogy ezen terület beépített telkek között fekszik, összefügg a város belterületével, mellette van a Diósgyőrivasgyár, textil, üveg és gőztéglagyár s hogy ezeknek a gyáraknak napi munkában kifáradt sok ezer munkása csak oly lakóteleket keresvén, mely munkahelyük közelében van s mint ilyenre a szóban forgó területre a kereslet rendkívül nagy. Ez a megállapítás téves, mert e terület, mint a város legszegényebb külvárosának beépítetlen nyúlványa, teljesen kiesik a fejlődés vonalából, e terület melletti Muszkásoldal nevű hegynek kopár és vízmosásos lejtőiről erre vonuló rendezetlen vízlefolyások miatt a terület régi időktől fogva egyedül csak katonai gyakorló térnek használtatott addig, amíg az ország haderejének leszállítása be nem következett Sem erkölcsi, sem gazdaságpolitikai alapja nincsen annak a szakértői felfogásnak, mely e területnek megváltási árát, jelenlegi jövedelmezőségét és jelenlegi értékét meghaladó mértékben kívánná megállapítani kifejezetten csak azért, mert a házhelyrendezési eljárásban ezen területre csakis ezen környékhez kötött munkásosztálynak van módja és alkalma jelentkezni. Részben ugyanilyen tekintet alá esnek a Fried Mór, Guttmann Jenő és Bódogh Albert tulajdonát képező ingatlanok, melyek a diósgyőr- vasgyári jelentkezők házhelyszükségletére engedtetett át, amennyiben Diósgyőr határában elegendő terület különben sem áll rendelkezésre. A miskolci gőztéglagyár és özv. Schalek Gézáné tulajdonát képező területekre nézve a földtulajdonosok szakértőjének megállapítása is téves. A miskolci gőztéglagyár ugyanis itt már régebben megszüntette üzemét, hátrahagyva a volt téglagyár romjaival együtt a felsőtalaj kitermelése folytán kimélyitett, egyenlőtlen, silány minőségű területet. Úgy ez az ingatlan, mint özv. Schulek Gézánénak ehez csatlakozó területe a szűk völgy hosszában nyúlik Diósgyőr községnek a szomszédos Hámor község határával érintkező legtávolabbi vonalához s teljesen kívül esik a község fejlődési vonalán. Ш házhely közül egy sem kelt el 75 esztendő alatt Özv. Schulik Gézáné jogelődje, Csolthy Szabó lstván dr. ezt az ingatlant házhelyek gyanánt akarván értékesíteni. 1901 junius 25 én az ezen ingatlant 113 birtokrészletre bontotta és lejegyeztette, dacára azonban, hogy az utcaterületeket is a tulajdonos adta volna s ezeknek megvásárlása nem terhelte volna a vevőket, s a szétdarabolás óta eltelt 25 év alatt a mai napig egyetlen egy házhelyet sem adtak el s az ingatlan egészében mint szántóföld műveltetik jelenleg is. Ezzel a ténnyel szemben tehát nincsen semmi elfogadható alapja annak a szakértői véleménynek, mely ennek az ingatlannak értékét nagy kelendősége szempontjából véli emelhetőnek s ennek lehetőségét az ellenkező irányban távol fekvő Diósgyőr-Vasgyár, sőt ezen ingatlantól még távolabbi hegyek között elhelyezett perecesi és lyukóvölgyi bányatelepek népességével indokolja, holott nem csak ezen rendkívül távol fekvő telepek munkássága nem, hanem a községnek helybeli munkásosztálya sem kívánt a földtajdonos kínálata dacára 25 év óta e területen belsőséget szerezni. Úgy a miskoci gőztéglagyárnak, mini Miskolc városnak a volt katonai gyakorlótéren levő területet a diósgyőri vas- és acélgyár alkalmazottaiból és munkásaiból alakult .Kiskertgazdasági Csoport* vette és tartja haszonbérben. A földtulajdonos szakértője ebből a körülményből ez ingatlanok értékelésénél a földnek kerti művelésre alkalmas kiváló minőségére vont következtetést. E körülménynek mérlegelésénél azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a vas- és acélgyár, valamint a hozzátartozó bányaműveknek sok családtaggal bíró sok ezer földnélküli alkalmazottja és munkása akkor alakította e kiskertgazdasági csoportot, amikor a liszt, burgonya stb. élelmiszerjegyek korszakéban az élelmiszerek beszerzése mindenkinek súlyos gondot okozott s amikor jelszó volt, hogy egy talpalatnyi területet sem szabad kihasználatlanul hagyni. A Tisztán kezelt, kitűnő Borok saját borpincészetemből ! Izrállyai asztali 9000 - 1 „ „rizling 11000 – 10 lior vételénél 5000 korona engedmény Pataky Rudolf fűszer, cacategy és borkereskedésében Telefon 8-96 Muszkás-oldal vízmosásos lejtői alat elterülő és rendezetlen vízjárásnak kitett volt katonai gyakorlótérnek, valamint a miskolci göztéglagyár által kitermelt és termőtalajától megfosztott területnek e rendkívüli viszonyok között — sőt kényszerhelyzetben — kiskertgazdaság céljaira történt felhasználása nem jelenti azt, hogy e területek a kerti művelésre általában felhasználni szokott kiváló minőségű más területekkel egyenlő értékűek volnának. Ezeknek előrebocsátása utána bárhelycélokra igénybevett területek megváltási árát részben a szakértői véleményekben előadott módozattól eltérően, azonban a jogszabálynak megfelelően a megváltási ár megállapításakor, tehát a jelenben meglévő és felfedezhető érték szerint kellett megállapítani. Ezután az ítélet 10 oldalon keresztül részletesen indokolja, minden egyes telekkönyvi bejegyzésre, a megváltási árak megállapítását, valamint, hogy miért tartja a megállapított árral teljesen kártalanítva a telektulajdonosokat. Végül pedig megállapítja a megváltásra kijelölt ingatlanok évi haszonbérét búzavalutában. A haszonbér a telkek értéke szerint változik, holdankint évi 80 kilogramm búzától 250 kilogramm búzáig. Az ítéletet teljes terjedelmében sokszorosítják s a közel 2000 ügyfél mindegyikének kikézbesíti a bíróság. Az ítélet ellen az Országos Földbirtokrendező Bizottsághoz lehet fellebbezni. Illetlenül keresztüllőttek egy nőszertagidőt a Széchenyi-utcán Miskolc, március 31 Szerdán este 9 óra tájban fegyverdörrenés, majd utána éles sikoltás verte fel a Széchenyi-utcát. A lövés a Széchenyi utca 7. számú házban dördült el, ahonan pár pillanattal később ijedt segélykiáltások követték a dörrerst és a sikoltást. A szokatlan zajra percek alatt összefutottak a házbeliek, kik Braun Béla mást vésznek a pincében lévő műhelyében rendkívül súlyos sérüléssel, átlőtt méhet találták Laboda László 20 éves géplakatossegédet, aki az érdeklődőknek elmondotta, hogy Braun műszerész fia lőtte őt véletlenségből mellbe. A súlyosan sérült fiatalembert a mentők az Erzsébet kórházba szállították, ahol Tuzson László dr. ügyeletes rendőrkapitány még az éjjel kihallgatta a sebesültet. A rendőri nyomozás a titokzatos sérülés ügyében a késő éjjeli órákig annyit állapított meg a sérült vallomása alapján, hogy minden valónység szerint csak gondatlanság odozta a könnyen végzetessé válható sérülést. Laboda László előadása szerint ugyanis abban a pillanatban érte a lövés, amikor egyes alkatrészek beszerzése végett a műhelybe lépett A fegyvert pedig az ifj. Braun nem fogta rá, hanem valamit javított a závárzatán. Hogy mily körülmények között sült el a fegyver, lapzártáig még nem állapította meg a rendőrség. Nem szavaznak a szocialisták, ha Briand felveti a bizalmi kérdést Pária, március 31 A szocialisták elhatározták, hogy az új adójavaslatok tárgyalása alkalmával minden olyan esetben, midőn a bizalmi kérdést fölvetik, tartózkodni fognak a szavazástól.