Magyar Jövő, 1926. április-június (8. évfolyam, 74-144. szám)

1926-04-01 / 74. szám

2 A szakvéleményben a Borsod me­­gyei Takarékpénztár rt. és társai ingatlanainál kiemelik a szakértők, hogy: .Miskolcnak már régen ki­épített modern városrészéhez teljes csatlakozásban vannak és egyik fő­z­ési területét képezik Miskolc­nak­, további, hogy a nagy jövőjű luxusépítkezésre praedestinált hely s hogy e részen a kereslet ki­válóan nagy s a kínálat kicsi­. Ez a megállapítás téves és ellen­­tétben áll a való helyzettel, mert közismert tény, hogy a városnak ez a része a leg­szerényebb és a modern hala­dástól leginkább elmaradt kül­városa Miskolcnak. Nagyobb részben még ma is kikö­vezetten és járda nélküli utcáival, a Bodósoron és másik oldalon a D­éi­­völgy és Pipisdomb lejtőin kőbe vájt földalatti odúkban lakó legszegé­nyebb néposztállyal ; e városrész nemcsak nem képezi lefejlődési te­rületit Miskolcnak, hanem a fejlő­dési vonalnak épen ellenkező irányá­ban fekszik, minek bizonysága, hogy az egész városban nincsen annyi be­építetlen telek, mint amennyi e város­részben a szerény külvárosi épületek között elszórtan található, de ez magyarázatát is találja abban, hogy a vasúti állomásoktól és városi for­galmi központtól legtávolabb eső oly külváros, mely a szerény kör­nyék és a diósgyőri vasgyár olvasz­tóinak közelsége és kipárolgása miatt nem vonzza ide az értelmiséget. Ezzel kapcsolatban semmi alapja sincsen annak a feltevésnek sem, hogy Miskolc város közönsége, a legszerényebb külváros és Újdiós­­győrnek hasonszínvonalon álló kül­­ső telepe közé beékelődő, forgalom­tól távol eső, vízvezetéki és csa­tornahálózaton kívül fekvő területeket fényflzési építkezés céljaira vala­mikor is igénybe óhajta­ná venni, amint, hogy a házépítés céljaira alakult részvénytársaság által történt megvétele dacára másfél évtized alatt egyetlen egy ember nem akadt, aki ezekből az ingatlanokból ház­­telket vásárolt, vagy ott építkezett volna sőt épen ezen akció meg­hiúsulása eredményezte azt, hogy ez a részvény­társaság 1919 decem­berében felszámolt. Téves továbbá a szakértőknek az a megállapítása is, hogy ezen terü­letek mind a Soltész ,­agy Kálmán­­körút mentén vannak, voltaképpn villa, tehát luxustelkeket képeznek, villamos megállóhoz, aszfalt és makadam burkolattal bíró kocsiút­­hoz közel fekszenek és Miskolcnak legegészségesebb részét képezik. Téves e megállapítás és ellenkezik a való helyzettel azért, mert Soltész Nagy Kdmán-köntt egyáltalán nin­csen, a Soltész Nagy Kálmánról el­nevezett jelenlegi­­ külvárosi utca nincsen kikövezve és járdával ellátva. Tervbe van ugyan véve, hogy ez az ukci iv alakban a miskolc hejőcsabai állami útvonalba való bekapcsolással idővel körullá válik, ez azonban még csak a nagyon távoli jövőnek lesz feladata. Mindenesetre idő előtti dorog mezei dalőnttal sem bíró szántó­földekről mint körút mentén fekvő luxus telkekről említést tenni most, mikor ilyen körút még nincsen és a Soltész Nagy Ká­mán utcának jelenben meg­levő része is nagyon is szerény külvárosi házak között halad. Ezen ingatlanok értékelésénél fi­­gyelem kívül hagyták a szakértők azt, hogy Nádotlaky László tulaj­donos ezen ingatlanoknak jelentékeny részét 1879 évben 180 házhelyre felosztotta megfelelő utcák és köz­terek lehagyásával. A tulajdonos ezen eldarabolást széles körben hir­dette és a sokszorosított tervrajzot köztudomás szerint valamennyi mis­kolci közhivatalnak és nyilvános intézménynek megküldte és annak dacára 1897 évtől a mai napig eltelt azon 29 év alatt, amely pedig Miskolc város fejlődésének leg­élénkebb korszakába esik, ösz­­szesen csak 32 házhelyet sike­rült eladnia. Ezen telkek értékelésénél a szak­értőket valószínűen az Agrártelep helyzete és építkezése tévesztette meg. Ezek az Ingatlanok azonban sem fekvésük sem minőségükben nem azonosak az Agrárteleppel, mert az állami útra eső arcvonalnak — te­hát a legértékesebb területnek — több mint kétharmad részben történt előző eladása folytán ma már csak a volt tulajdonos egyik örökösének , Szlávik Lajosainak területe bír cse­kély arcvonallal az állami útra, de ez is 600 méterrel van távolabb az Agrártelep arcvonalától, s a többi Ingatlanok mélyen lenyúlnak az államvasúti területekig. E területek csak szükséglakás céljait szolgáló házhelyek alakítására alkalmasak, amennyiben kívül esnek a vízveze­téki és csatornahálózaton, továbbá, mert a közeli környék egyetlen egy feltételt sem nyújt ahoz, hogy e területeken villa és luxus telkek alakíttassanak. MAGYAR JÖVŐ Csütörtök, április 1 A vasgyári házhelyeket is túl magasra értékelték a szakértők A szakvélemény a Miskolc város tulajdonát képező volt katonai gya­korló­tér értékelésénél a földtulaj­donos szakértője által felhozottak nem fogadhatók el. Az értékemelés indokául felhozza ugyanis, hogy ezen terület beépített telkek között fekszik, összefügg a város belterü­letével, mellette van a Diósgyőri­vasgyár, textil,­ üveg és gőztégla­­gyár s hogy ezeknek a gyáraknak napi munkában kifáradt sok ezer munkása csak oly lakóteleket ke­resvén, mely munkahelyük közelé­ben van s mint ilyenre a szóban forgó területre a kereslet rendkívül nagy. Ez a megállapítás téves, mert e terület, mint a város legsze­gényebb külvárosának beépítet­len nyúlványa, teljesen kiesik a fejlődés vonalából, e terület melletti Muszkásoldal nevű hegy­nek kopár és vízmosásos lejtői­ről erre vonuló rendezetlen víz­lefolyások miatt a terület régi időktől fogva egyedül csak ka­tonai gyakorló térnek használ­tatott addig, amíg az ország haderejének leszállítása be nem következett Sem erkölcsi, sem gazdaságpolitikai alapja nincsen annak a szakértői fel­fogásnak, mely e területnek meg­váltási árát, jelenlegi jövedelmező­ségét és jelenlegi értékét meghaladó mértékben kívánná megállapítani ki­fejezetten csak azért, mert a ház­helyrendezési eljárásban ezen terü­letre csakis ezen környékhez kötött munkásosztálynak van módja és al­kalma jelentkezni. Részben ugyanilyen tekintet alá esnek a Fried Mór, Guttmann Jenő és Bódogh Albert tulajdonát képező in­gatlanok, melyek a diósgyőr- vasgyári jelentkezők házhelyszükségletére en­gedtetett át, amennyiben Diósgyőr határában elegendő terület különben sem áll rendelkezésre. A miskolci gőztégl­agyár és özv. Schalek Gézáné tulajdonát képező területekre nézve a földtulajdonosok szakértőjének megállapítása is téves. A miskolci gőztéglagyár ugyanis itt már régebben megszüntette üzemét, hátrahagyva a volt téglagyár romjai­val együtt a felsőtalaj kitermelése folytán kimélyitett, egyenlőtlen, silány minőségű területet. Úgy ez az in­gatlan, mint özv. Schulek Gézáné­­nak ehez csatlakozó területe a szűk völgy hosszában nyúlik Diósgyőr községnek a szomszédos Hámor község határával érintkező legtávo­labbi vonalához s teljesen kívül esik a község fejlődési vonalán. Ш házhely közül egy sem kelt el 75 esztendő alatt Özv. Schulik Gézáné jogelődje, Csolthy Szabó lstván dr. ezt az in­gatlant házhelyek gyanánt akarván értékesíteni. 1901 junius 25 én az ezen ingatlant 113 birtokrészletre bontotta és lejegyeztette, dacára azonban, hogy az utcaterü­leteket is a tulajdonos adta volna s ezek­nek megvásárlása nem terhelte volna a vevőket, s a szétdarabolás óta eltelt 25 év alatt a mai napig egyetlen egy házhelyet sem adtak el s az ingatlan egészében mint szántóföld műveltetik jelenleg is. Ezzel a ténnyel szemben tehát nincsen semmi elfogadható alapja annak a szakértői véle­ménynek, mely ennek az ingat­lannak értékét nagy kelendő­sége szempontjából véli emel­­hetőnek s ennek lehetőségét az ellenkező irányban távol fekvő Diósgyőr-Vas­­gyár, sőt ezen ingatlantól még távo­labbi hegyek között elhelyezett pere­­cesi és lyukóvölgyi bányatelepek népességével indokolja, holott nem csak ezen rendk­ívül távol fekvő telepek munkássága nem, hanem a községnek helybeli munkásosztálya sem kívánt a föld­tajdonos kíná­lata dacára 25 év óta e területen belsőséget szerezni. Úgy a misko­ci gőztéglagyárnak, mini Miskolc városnak a volt ka­tonai gyakorlótéren levő területet a diósgyőri vas- és acélgyár alkal­mazottaiból és munkásaiból alakult .Kiskertgazdasági Csoport* vette és tartja haszonbérben. A földtulajdonos szakértője ebből a körülményből ez ingatlanok érté­kelésénél a földnek kerti művelésre alkalmas kiváló minőségére vont következtetést. E körülménynek mér­legelésénél azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a vas- és acélgyár, valamint a hozzá­tartozó bányaműveknek sok család­taggal bíró sok ezer földnélküli al­kalmazottja és munkása akkor ala­kította e kiskertgazdasági csoportot, amikor a liszt, burgonya stb. élel­miszerjegyek korszakéban az élelmi­szerek beszerzése mindenkinek súlyos gondot okozott s amikor jelszó volt, hogy egy talpalatnyi területet sem szabad kihasználatlanul hagyni. A Tisztán kezelt, kitűnő Borok saját borpincészetemből ! Izr­­állyai asztali 9000 - 1 „ „­rizling 11000 – 10 li­or vételénél 5000 korona engedmény Pataky Rudolf fűszer, cacateg­y és borkereskedésé­ben Telefon 8-96 Muszkás-oldal vízmosásos lejtői alat elterülő és rendezetlen vízjárásnak kitett volt katonai gyakorlótérnek, valamint a miskolci göztéglagyár által kitermelt és termőtalajától meg­fosztott területnek e rendkívüli vi­szonyok között — sőt kényszerhely­zetben — kiskertgazdaság céljaira történt felhasználása nem jelenti azt, hogy e területek a kerti művelésre általában felhasználni szokott kiváló minőségű más területekkel egyenlő értékűek volnának. Ezeknek előrebocsátása után­­a bárhelycélokra igénybevett területek megváltási árát részben a szakértői véleményekben előadott módozattól eltérően, azonban a jogszabálynak megfelelően a megváltási ár meg­állapításakor, tehát a jelenben meg­lévő és felfedezhető érték szerint kellett megállapítani. Ezután az ítélet 10 oldalon ke­resztül részletesen indokolja, minden egyes telekkönyvi bejegyzésre, a megváltási árak megállapítását, va­lamint, hogy miért tartja a meg­állapított árral teljesen kártalanítva a telektulajdonosokat. Végül pedig megállapítja a megváltásra kijelölt ingatlanok évi haszonbérét búza­­valutában. A haszonbér a telkek értéke szerint változik, holdankint évi 80 kilogramm búzától 250 kilo­gramm búzáig. Az ítéletet teljes terjedelmében sok­szorosítják s a közel 2000 ügyfél mindegyikének kikézbesíti a bíróság. Az ítélet ellen az Országos Föld­­birtokrendező Bizottsághoz leh­et fel­lebbezni. Illetlenül keresztüllőttek egy nőszertagidőt a Széchenyi-utcán Miskolc, március 31 Szerdán este 9 ór­a tájban fegy­verdörrenés, majd utána éles sikol­tás verte fel a Széchenyi-utcát. A lövés a Széchenyi utca 7. számú házban dördült el, ah­onan pár pillanattal később ijedt segélykiál­tások követték a dörrer­st és a si­koltást. A szokatlan zajra percek alatt összefutottak a házbeliek, kik Braun Béla mást vésznek a pincében lévő műhelyében rendkívül súlyos sérü­léssel, átlőtt méhet találták Laboda László 20 éves géplakatossegédet, aki az érdeklődőknek elmondotta, hogy Braun műszerész fia lőtte őt véletlenségből mellbe. A súlyosan sérült fiatalembert a mentők az Erzsébet kórházba szál­lították, ahol Tuzson László dr. ügyeletes rendőrkapitány még az éjjel kihallgatta a sebesültet. A rendőri nyomozás a titokzatos sé­rülés ügyében a kés­ő éjjeli órákig annyit állapított meg a sérült val­lomása alapján, hogy minden való­­nység szerint csak gondatlanság od­ozta a könnyen végzetessé válható sérülést. Laboda László előadása szerint ugyan­is abban a pillanat­ban érte a lövés, amikor egyes al­katrészek beszerzése végett a mű­helybe lépett A fegyvert pedig az ifj. Braun nem fogta rá, hanem valamit javított a závárzatán. Hogy mily körülmények között sült el a fegyver, lapzártáig még nem állapította meg a rendőrség. Nem szavaznak a szocialisták, ha Briand felveti a bizalmi kérdést Pária, március 31 A szocialisták elhatározták, hogy az új adójavaslatok tárgyalása alkal­mával minden olyan esetben, midőn a bizalmi kérdést fölvetik, tartózkodni fognak a szavazástól.

Next