Műemlékvédelem, 1962 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1962 / 4. szám - Csorna Antal: A pesti Orczy-kert

Különféle intézmények és üzemek foglalják el a meglevő épületeket, újak épülnek . . . A parkot kerítés vágja részekre, az alig kezelt középső térséghez sporttelep csatla­kozik, ahol lelkesedéssel, de gyenge felkészültséggel védik a park jellegét... Az összetartozó területnek legalább 12 gazdája alig biztosíthatja a park egységét és minimális kezelését. . . Megjegyezzük, hogy a közlemény összeállítása és megjelenése közötti időben az Orczy kert keleti részét kertészetileg rendezték és ott sportteleppel összekötött ifjú­sági tábor helyezkedik el. A régi csónakázó tavat és az uszodát a nyár folyamán vidám gyermeksereg használta. Azonban a terület zöme semmit sem változott : a széjjelosztottság folytán a park területe jelentékenyen csökkent és gondozatlan. Az öreg növényanyag folyamatosan pusztul. A városrendezési és természetvédelmi szempontok a park fenntartását szorgalmazzák (5. 6. 7. ábra). A kormányhatóság által 1960-ban jóváhagyott városrendezési terv az Orczy és a Botanikus kert tömbjét zöldterületnek, parknak jelöli ki­. A főváros városrendezési elgondolása hosszú időkre szól, távlati irányvonalat és fejlesztési tervet állapít meg. Az Orczy kert esetében azonban sürgős feladatok adódnak, közeli célkitűzések : a lakott városrészek tőszom­szédságában levő parkot kell óvni, legalább mostani habitusát fenntartani, hogy később a falakat lebontva ismét a főváros egyik ékességévé váljék. Ahogy azt Petri Bernhard 165 éve elgondolta, ahogy a szentimentális kert képviselőjét életre hívta. Az Orczy kert felújításának a tervét körültekintő mérlegeléssel kell elkészíteni : mi a mostani lehetőség, mi marad a későbbre, a perspektivikus időkre.­­ A feladat ilyen értelmű felfogása esetén remélhetjük a kert fennmaradását , mint kortörténeti, ritka kertművészeti emléket, mint ismét közkinccsé váló nyilvános parkterületet. Csorna Antal 6. Őspark-részlet 7. Régi műszikla és barlang maradványa­i (Szerző felvételei)­ ­ Az Orczy kerttel közös térséget alkotó, határos Botanikus kert az Egyetem Nagyszombatból Budára való helyezése után először a belvárosi ferencesek zárdája mögött, a Szép utcai telkeken ál­lott. Majd 1810-ben az Országútra, a mai Múzeum körútra került, a Hatvani kapuval szemközt. Innen az Üllői útra, az Orczy kerttől keletre, a volt Festetich park helyére. A Botanikus kert területét a klinikák építkezése miatt alig harmadára szorították.­­ A Festetich kastély műemlék épülete (1802) még áll, a későbbi, 1850. körüli nagy üvegház újjáépítését várja. — A Botanikus kertet idővel a hűvösvölgyi Vadaskert területére telepítik ki, kedvező adottságok közé. Felhasznált irodalom : Haeufler : Buda-Pest 1854. — Jankovich : Pest und Ofen 1838. ■— Rapaich R. : A kertmű­vészet Magyarországon 1903. — Schams F.: Pest sz. kir. város teljes leírása 1821.

Next