Műemlékvédelem, 2007 (51. évfolyam, 1-6. szám)

2007 / 5. szám - László Péter Sándor: Az épített kulturális örökség szerepe, funkciói és a rurális turizmus : különös tekintettel a Kárpát-medence táji-ökoturisztikai összefüggéseire

László Péter Sándor AZ ÉPÍTETT KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG SZEREPE, FUNKCIÓI ÉS A RURÁLIS TURIZMUS (különös tekintettel a Kárpát-medence táji-ökoturisztikai összefüggéseire) A szakemberek hazánkban és napjainkban mintegy 20 000-re becsülik a műemlék ér­tékű épületek számát, s aktuálisan napjaink­ban mintegy 11 000 áll országos műemléki védelem alatt. 2001 -óta több mint 400 épü­letet és területet nyilvánított műemlékké, ill. védetté a magyar kultusztárca. Az épített örökségi elemek jelentős része azonban tá­­gabb természeti, kultúrtáji környezetével együtt nyújt információt korábbi létünkről, történelmünkről, messze átlépve politikai, közigazgatási határainkon. A továbbiakban a toposzonként pontosan meghatározott, műemlékileg országosan védett objektumok és az örökségi elemeket integráló, kiemelten érzékeny történeti területek sajátos össze­függéseire próbálunk rámutatni elsősorban a települési koncentrációkon túlmutató táji sajátosságokra. Tehát nem országos, kritikai tárgyalásmódú katasztert kívánunk jelen munkában megcélozni, nem ilyen minőség­listát szeretnénk felvenni az érintett kül- és belterületekre, hanem egy sajátos szemlélet szerintit, ökoturisztikai szempontrendszert követve. Paradigmatikus eltérések természetesen nem létezhetnek a két megközelítési mód között. A közös értékrendet, szimbiózist pél­dázza a debreceni „Zsuzsi-vonat”, amelyik mint sajátos technikatörténeti emlék 2005 óta műemlék, mégpedig a más szempontból is védett Hajdúsági Tájvédemi Körzet terü­letén. A falvakban országszerte számos falu­védő és érzékeny fejlesztési-tervezési véná­val megáldott alkotó próbálja megfelelően helyreállítani a megbomlott faluképet, a „lé­lek tisztaszobáját” követhető, korrekt mód­szerekkel. A műemlékek és a műemlék jel­legű történelmi szobor- és épületegyüttese­ken kívül sok más egyéb is érdemes az ökoturi­zmus megkülönböztetett figyelmé­re: ilyenek érzékeny és/vagy történelmi te­rületek, épületek, épületbelsők (szobák, mű­emlék jellegű szobaszegletek), sőt történel­mi parkelemek (püspökkert, füvészkert), amelyek korábban és a mai napig is a mű­emlék-, a táj- és a természetvédelem, nem­egyszer a hazai ökoturizmus szolgálatában álltak, ill. állnak. Szép példái a külterületi tanyák. Egye­dül csak Bács-Kiskun megyében ilyenek: Fülöpszállás, Boda-tanya; Izsák, Bognár­tanya; Kerekegyháza, S. Nagy-tanya; Kun­­bábony, Selyem-tanya; Lajosmizse, Né­meth-tanya; Mizse, 236-os tanya; Szabad­­szállás, Klárik-tanya. Az ökoturizmus igényeit tekintve, a ko­rábbi objektumcsoportokat érintően kellő­képpen arányos és éppen elegendő hasznosí­tási gyakorlat az újólagos épületszárnyak bővítése tourinform-, naturinform-irodákkal; a létesítményekhez illeszthető, mértéktartó szálláslétesítés; a megközelítési irányokban, adott esetben a bejárat tőszomszédságában nemzeti parki, tájvédelmi körzeti informáci­ót szolgáltató funkciók kialakítása (program­tervezés, tanácsadás, adatbázis, „papíros”­­jellegű és egyre számosabb más egyéb elekt­ronikus információ). Az értékvédő mozgalmak magát az ökoturizmust is gyanakvással fogadják. Jo­gosan merül fel a kérdés részükről: egoturizmusról vagy ökoturizmusról beszé­lünk? Ha az ökojellegű szolgáltatások - ros­­­szul felfogott és közvetített - exkluzivitás örve alatt körmönfontabb területlehaszná­­lást lepleznek, semmi módon nem nevezhe­tők ökoturizmusnak (ilyen negatív példa a Hortobágyi Nemzeti Park ÉNy-i szélén ki­alakított Kauna-cég). Az ökoturizmusnak lényegét tekintve mindenképpen pozitív hatásúnak kell len­nie. Ha nem is definíció szerinti, de alapfo­galmi szinten így említhetjük tehát: „Az ökoturizmus a turizmus olyan szakágazata, amelyik kibontakoztatható, előremozdító, vagyis jó értelemben vett aktív hatással van a természetes és mesterséges (főleg népi, de historikus, prehistorikus is akár) elemekre, tényezőkre, vagyis javítja - közvetlenül vagy közvetve - állagukat, miközben nevel, szórakoztat és rekreációs sportjellegű 343

Next