Műemlékvédelem, 2020 (64. évfolyam, 1-6. szám)

2020 / 3. szám - Hegyi Borbála: Régészet és történeti város - Sárospatak történeti városmagja és a modern település együttélése a régészet évtizedes eredményeinek tükrében

17-18. századtól a nemesek és a polgárok kőből épült lakóházai, az 1620-as inventárium szerint 112 ház áll benne ekkor. Látható, ahogyan alap­vetően befolyásolja ezzel a város elrendezését, ilyetén módon a társadalmat is, hiszen ezzel a su­­burbiumba rendeződnek a belvárosi gazdag pol­gárokkal és mesteremberekkel szemben a sző­lőművesek, illetve a paraszti réteg. A vár életében a virágzás időszaka egyértel­műen a 17. század, mely I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házasságával veszi kezdetét 1616 után. Számos nagy volumenű építkezés jel­lemzi a korszakot. Rákóczi elsősorban az erődí­téseket korszerűsíti a nyugati városfalon, a dél­nyugati, a városfal közepén helyet foglaló ún. Oroszlán-bástyát, valamint az északnyugati sa­rokbástyát. A délnyugati bástyánál a Perényi-kori kis kerek bástya külső oldalára közvetlenül egy szögletes, jóval vastagabb falakból álló, szögle­tes bástyát építtet. Ennek maradványait Ko­­valovszky Júlia tárta fel 1961-ben. Ezzel a járó­szint fölé emelik, és a kiomlott romos falakat kiegészítik, illetve konzerválják. A nyugati falon észak felé tovább haladva az Oroszlán-bástyát Dankó Katalin tárja fel később, az 1980-as évek­ben. Ezen kutatás során is két építési periódust lehet megfigyelni, egy Perényi-kori kisebb mére­tű négyszögű bástyát, amit Rákóczi egy nagyobb méretű ötszögű bástyává alakít át. Északnyuga­ton szintén megnagyobbítja a sarokbástyát, en­nek elkészültéről egy vörösmárvány építési kő tudósít bennünket 1627-ből. Ennek a bástyának a kutatása során (Dankó Katalin, 1982) a bástya fa­lait teljes hosszában sikerült megfogni annak északi oldalán, 25 méter hosszan és közel 5 mé­teres magasságban. A mai Szent Erzsébet utca keleti irányba tartó szakasza, mely a Rákóczi út­ba torkollik, keresztbe vágja a bástya területét. Kazamatája a környék legmélyebb pontja. Mivel jóval a bástya fölé töltik az utcaszintet, ez azt eredményezi, hogy a mai napig is kazamata szintje, ha időszakosan is, de nedvesedik. Jelen­leg a Tóth Ibolya építész által tervezett Új­ bástya Rendezvénycentrum áll részlegesen a bástya egy­kori alapterületén, melyben Tourinform iroda, kávézó, rendezvényterem működik, Sárospatak város egyik művelődési és közéleti központja. Az I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna perió­dusa, valamint az 1702-es császári parancsra végrehajtott robbantások között készül az 1685- ös veduta (4. kép), mely a város és vár látképét ábrázolja keleti irányból, a Bodroggal az előtér­ben. A látkép kifejezetten hitelesnek bizonyult a feltárások tükrében is. A városfal ezen keleti sza­kaszának kutatását a városrendezési tervvel össz­hangban Dankó Katalin kezdte meg az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején. Ekkor a 18. századtól benépesült Retel utcai lakóházakat és a köztisztasági fürdőt a város szanálja, és az előte­rében megtalálják I. Rákóczi György egy újabb erődítésének nyomait, egy szintén két periódusos építésű, a kaput védő bástyát, valamint egy két­ 169­ 4. kép Az 1685-ös veduta. A látkép keletről ábrázolja a pataki várat. Forrásértékét növeli, hogy az I. Rákóczi György kora után, de még az 1702-es robbantásos pusztítások között készült.

Next