Munkásélet, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1971-01-22 / 3. szám

Milliók fóruma Ilyenkor látszik, mennyi al­kotó szellem, értékes ötlet, törődés viszi előre a minden­napi termelést, ilyenkor ami­kor az esztergapadok, a ve­zérlő-berendezések és terve­ző asztalok mellől, az építő­­állványokról és a kertészeti üvegházakból egyaránt mun­kás, mérnök, technikus és könyvelő tanácskozásra gyűl össze. A dolgozók nagy fóru­ma, az alkalmazottak köz­gyűlése nagyszerű alkalom a hasznos javaslatok, észrevéte­lek kibontakoztatására. Ez az összejövetel valahogyan kü­lönbözik a megszokott mun­­kaü­lé­sektől. Fontos termelési problémák kerülnek itt napi­rendre, s két év után a dolgo­zók ismét kijelölik képviselői­ket az igazgató­bizottságban. Az­ üzemek, termelő egysé­gek vezetői körültekintően készültek fel erre a vizsga­tételre, amelyen számot kell adniuk mindarról, amit az elmúlt ötéves terv befejező évében, 1970-ben végeztek, ar­ról, mennyire volt eredmé­nyes szervező és irányító te­vékenységük. És minden bi­zonnyal alaposan felkészültek a munkások, technikusok, mérnökök is, a vállalatok, in­tézmények dolgozóinak kép­viselői, akik a hozzászólások során aktívan kiveszik részü­ket a felmérésben s abban a jövőre és 1971 termelésére nézve nagyfontosságú elem­zésben, amelynek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a tavalyi tapasztalatok felhasználásával rövid időn belül megteremt­hessék a zökkenők kizárásá­nak feltételeit. Mire ezek a sorok meg­je­lennek, jónéhány gyárban, mezőgazdasági vállalatnál és kutató­intéz­etnél már megtar­tották a közgyűléseket, el­hangzottak a termékminőség megjavítását, a munkaterme­lékenység növelését, a meg­lévő tartalékok alaposabb kihasználását, a munkakörül­mények állandó javítását, a termelés menetének tökélete­sítését célzó javaslatok. Má­sutt ezután ül össze a dolgo­zók nagy fóruma, amelyen az országban összesen mintegy öt millióan vesznek részt köz­vetve vagy közvetlenül. Érde­kes lenne összeszámolni, hány értékes javaslat születik eze­ken a közgyűléseken, s majd ha erre sor kerül, azt is fel­mérni, hány sokat jelentő lé­péssel gyorsult meg a tervfel­adatok teljesítése ezek alkal­mazásával. Ám, addig is, a­­míg ezek az összesítő szám­adatok elkészülnek, leszögez­hetjük, hogy a közgyűlések a közösségi munka, a kollektív vezetés nagyszerű lehetőségeit tárják fel. Mélyen demokra­tikus jellegénél fogva ez­ a vezetési munkaforma minden dolgozónak lehetőséget nyújt arra, hogy beosztásától füg­getlenül, nyíltan elmondja vé­leményét, és nemcsak a közö­sen megválasztott igazgató­­bizottsági tag által, hanem közvetlenül is beleszóljon a vállalat sorsának alakulásába. A vállalati közgyűlések élénk igazolói annak, milyen nagy az alkotókedv, mennyi a hasznos ötlet vállalataink munkaközösségeiben. Öröm­mel vesszük ezt tudomásul, hiszen szükség is van erre most, az új ötéves terv kezde­tén s a Nicolae C­eauşescu elvtárs november 25-i és de­cember 10-i beszédeiben hangsúlyozott sokrétű tenni­valók megvalósítása idején. I. F. Váásl proletárjai, egyenljetek­ ! A ROMÁNIAI SZAKSZERVEZETEK ÁLTALÁNOS SZÖVETSÉGÉNEK HETILAPJA Élénk és témagazdag sajtó­értekezlet zajlott le a mi­nap fővárosunkban, a köny­­nyűipari minisztérium szék­házában. ION CRĂCIUN mérnök, könnyűipari minisz­ter készséggel válaszolt a központi lapok munkatársai­nak kérdéseire az­ 1971-es és a távlati tervekről, az új­donságokról , amelyeket a könnyűipar dolgozói szolgál­tatnak a vevőközönség szá­mára —­ a még fennálló ne­hézségekről és a megoldásra váró problémákról. Olvasóink tájékoztatása céljából mi is feljegyeztünk néhány, az öl­tözködési cikekkel kapcsolat­ban elhangzott, érdekesebbnek vélt kérdést és választ, a­­melyeket az alábbiakban köz­lünk. — Számadatok felsorolása helyett — kezdte a beszélge­tést Ion Crăciun miniszter — talán elég annyit megemlí­tenem, a minisztériumhoz tar­tozó termelőegységek jó mun­kájának példázására, hogy külföldről egyre fokozottabb érdeklődés tapasztalható ter­mékeink iránt. Ebben az év­ben a tavalyinál nagyobb árumennyiséget igényelnek többek között a nyugati or­szágok is, mint az NSZK, Franciaország, Anglia, Egyesült Államok, Kanada. Persze ez­zel nem azt akarom mondani, hogy m­i irányítjuk nemzet­közi szinten a divatot, de minden esetre bizonyíték ez arra, hogy jó minőségű ter­méket szállítunk s alkalmaz­kodni tudunk az igényekhez. — Mit jelent ez a közel­jövőben a vevők számára? — Idejében elkészült az 1971-es áruminta kollekció a­­mely mondhatom, sokkal gaz­dagabb volt mint a tavalyi, s a kereskedelem képviselői meg az ősz folyamán megkötötték a szerződéseket a gyártó fe­lekkel, így ezeknek az áru­cikkeknek egy része már meg is jelent az üzletekben, pon­tosan meg lehet hát állapí­tani, milyen minőségi javu­lást valósítottak meg a köny­­n­v­ű ipari termelővállalatok. Nem központilag összesített százalékokban kifejezve, ha­nem konkrétan, tárgyi össze­hasonlítás alapján is meg le­het mindezt vizsgálni. Köz­ben mi már az 1992-es még szélesebb skálájú áruminták jórészét is elkészítettük. (Ilyen szempontból főleg a cipőipar­ban állunk jól). Természete­sen ezeket még nem hozzuk nyilvánosságra, hiszen a di­vatcikkeknél mindig fontos tényező az, hogy újdonság­ként hassanak. — Mégis, mire számítha­tunk az elkövetkezőkben az öltözködési cikkek jellegét il­letően? — Újdonságnak számít, hogy a cipőiparban például nagyot léptünk előre a korszerűsítés útján. Sikerült kidolgozni a bőr- és talphelyettesítők fel­­használásának technológiáit. Az eredmény: nagy skálában jelennek meg nálunk is a könnyű, rugalmas, divatos és ugyanakkor olcsó cipők. Nem öt évre vásároljuk most már mi sem a lábbeliket, hanem elérjük azt, hogy minden szez­ónra új cipőt vehessünk. A készruhagyártás terén az a törekvésünk, hogy ne a kül­földi mintákat, kidolgozásokat utánozzuk, hanem a meglevő hagyományokra, a különböző vidékek népi jellegzetességei­re támaszkodva megteremt­sük a saját modelljeinket. Az iparban alkalmazott új szer­vezési forma nagyszerű le­hetőségeket nyújt ilyen vonat­kozásban. Jelentkeztek az új ötletek s piacra kerültek az új termékek. Egészséges ver­sengés alakult ki a kombinát Lejegyezte : ILLÉS FERENC (Folytatása a 2. oldalon) Az új ötéves terv igényeinek színvonalán Dinamikusan, bátran, ötletgazdagon LAPUNK PÁLYÁZATA A Román Kommunista Párt megalakításának 50. évfor­dulója köszöntésére a MUNKÁSÉLET szerkesztősége irodalmi, újságírói, rajz- és fotóművészeti pályázatot hirdet. Részt­­vehetnek a klubok, kultúrházak és művelődési otthonok irodalmi, képzőművészeti és fotó­köreinek tagjai, valamint lapunk bármely olvasója, amennyiben nem hivatásos írók, újságírók vagy képzőművészek. A pályázatra szánt irodalmi, vagy újságírói munkának (elbeszélés, karcolat, vers, riport), rajzoknak és fényképek­nek hazánk mai, szocialista arculataitok jellegzetes voná­sait, gazdasági, társadalmi és kulturális életünk mai prob­lémáit kell tükrözniök. Nem korlátozzuk a pályamunkák számát, bárki több munkával is részt vehet a versenyben. Egy-egy riport, kar­colat vagy elbeszélés terjedelme azonban nem haladhat­ja meg a 100 gépelt sort. A pályamunkákat legkésőbb május 1-ig kell beküldeni a MUNKÁSÉLET szerkesztőségének (Bucureşti, Piaţa Seîn­­teii nr. 1.) A bíráló bizottság döntését május 8-i számunk­ban közöljük. A legjobb pályamunkákért, a törvényes közlési honorá­riumon kívül az alábbi jutalmakat tűzzük ki : — A LEGJOBB IRODALMI MUNKÁÉRT : 800 lej értékű — A LEGJOBB RIPORTÉRT — A LEGJOBB RAJZÉRT: — A LEGJOBB FÉNYKÉPÉRT: — VIGASZDÍJKÉNT további négy, egyenként 50 lej értékű könyvjutalom tárgynyeremény 500 lej értékű tárgynyeremény 250 lej értékű tárgynyeremény 250 lej értékű tárgynyeremény Kereskedelem, amely nem bírja a napfényt TÖRVÉNYESEN ÁLCÁZOTT FEGYVERCSEMPÉSZET Bonn egyik utcájában, amely­ben csak lakóházak állnak, az egyik kétemeletes ház ajtaján kis réztábla látható. „MEREX“ áll rajta. A járókelők túlnyomó része bizonyára észre se ve­szi. De különben is... csupán egy kereskedelmi vállalat ez is, mint annyi más. Egy idő óta azonban a bonni hatóságok fel­figyeltek az igénytelen vállalat­ra. Miért ? Azért, mert az ár­tatlannak látszó táblácska mö­gött sötét üzleteket bonyolíta­nak le : a „MEREX“ ugyanis fegyverekkel kereskedik. — A VÁLASZTÉK. .. A cég egyik volt alkalmazott­ja nemrég elárult egyet s mást (Folytatása a 7. oldalon) Virágzó szocialista hazánk fejlődő ipara Képek és adatok az ipar fejlődéséről az ötéves terv során 3. oldalon A villamos­energia termelés növekedése milliárd KWh-ban II. SOROZAT, 717. SZÁM 8 OL­DAL ÁRA 30 BAM­ 1971. január 22. A műépítészek országos megbeszélésre készülnek. Minden kétséget kizáróan a legszélesebb rétegek ér­deklődésére számíthatnak. Hiszen ez a szakma (avagy hivatás ?) minden embert közvetlen vagy közvetett módon érint. Ugyanis a műépítész a házépítés ősi foglakozását testesíti meg, persze a XX. század szint­­jén. .A házépítés pedig or­szágos — sőt világjelen­ség ! — vagy ahogy egy francia urbanisztikai szak­­­­értő jellemezte — a „ház­építés az emberiség egyik legnagyobb tömegmozgal­ma“. Valóban ma már nem százakban és ezrekben szá­moljuk az épülő otthono­kat, hanem százezrekben és milliókban. Hazánk ezen a téren is a dinamikus fej­lődési vonallal büszkélked­het — valósággal megújult a falu, a város — az or­szág. Az új épületek, lakó­tömbök, lakóházak száma százezreket tesz ki — s az új ötéves terv csak fokozza ezt az ütemet. De a mű­építészet korántsem csak a lakóház építését jelenti; jelenti az új kultúrházak, szanatóriumok, üzletsorok, mozik, szállodák tévézé­sét — kivitelezését; jelenti a hagyományos romániai építészeti iskola folytatását és magasabb szintre való emelését; jelenti a belső architektúra megoldását — egyszóval az urbanizálás ■ ezernyi problematikáját, épp úgy, mint az új falu­­ arculatának megoldását. A műépítészet mint tudo­mány épp úgy fejlődik, modernizálódik — mert a tervek kivitelezésének sok­féle a módozata. A specia­lizálódás ezen a téren is mind erőteljesebb, mint ahogy a műépítészet kü­lönböző ágazatainak a fej­lődése is igen erős ütem­ben zajlik. Mindez pedig ezernyi megoldásra váró problémát vet föl. Az or­szágos megbeszélés napi­rendje tehát — előrelátha­tólag gazdag lesz — és nemcsak a szakértők szá­mára jelent majd élményt és tanulságot. Egyelőre az előkészületek fázisában tartunk, de már ez is or­szágos visszhangot keltett. Elvégre­­ az otthonunk­ról, a holnap utcájáról, vá­­­­rosáról és falváról van­­ szó... DÁNOS MIKLÓS

Next