Művelődés, 1967 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

A MŰVELŐDÉSI OTTHON ANYAGI ALAPJAINAK FORRÁSAIRÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁRÓL Az anyagi alap biztosítása, a bevé­telek és kiadások ésszerű és helyes beosztása egyik fő feltétele a művelő­dési otthon jó működésének. A Felvinci Művelődési Otthon (E­­nyed rajon) anyagi alapjainak fő for­rása : saját műsoros rendezvények, ven­dégszereplő együttesek, színházak stb., a mozivállalattól származó teremdíj, va­lamint a helyi fogyasztási szövetkezet kultúralapja, amelyet ez évben rajoni szinten központosítanak, azután osztják szét a rajon művelődési otthonai kö­zött a szükségletek szerint. Ebben a vázlatos felsorolásban nem véletlenül tettem az első helyre a sa­ját műsoros rendezvényeket. Ezeket, ha színvonalasan szervezzük meg, valóban fontos bevételi forrássá válhatnak. Mi igyekszünk az ilyen lehetőségeket min­dig kiaknázni, minden alkalmat megra­gadni. Lehetőségek pedig vannak. Ezt csak egy példával szeretném illusztrálni. Mint minden esztendőben, az ősszel is megszerveztük a már hagyományossá vált szüreti mulatságot, a szőlő és a bor ünnepét. Az ünnepség tartalmasabb, változatosabb és szórakoztatóbb volt mint bármikor, és nagy volt a közön­ségsiker is. A siker titka az, hogy az akció szer­vezésekor a termelőszövetkezet vezető tanácsa, a KISZ bizottság, a nőbizott­ság és a művelődési otthon vezetősége összehangolták javaslataikat oly módon, hogy azok képviselték mind a termelő­szövetkezeti tagok, mind pedig a fiata­lok, nők stb. tudományos-kulturális igé­nyeit. A különböző erők koordinálása révén sikerült a szüreti mulatságot is olyan komplex rendezvénnyé tenni, a­­melyen bővült a hallgatók ismeretköre, amely hatott érzelemvilágukra és alkal­mat nyújtót arra, hogy táncművészetü­ket megcsillogtassák,­­ hogy ropják a táncot kivilágos kivirradtig. De nehogy valaki azt higgye, hogy csak kasszasikerre törekedtünk. Ez a rendezvény tartalmilag is gazdag volt. A részvevők először egy előadást hall­gattak meg a szőlőkoszorúkkal feldíszí­tett teremben. A helybeli természetrajz szakos tanár A szőlőtermesztés jelentő­sége és jövedelmezősége című előadása után a hallgatók megtekintették a községi könyvtáros által a Szőlőter­mesztés címmel összeállított könyves­asztalt. A műsor e két pontja kölcsönö­sen kiegészítette egymást és gazdagítot­ta a részvevők ismereteit ezzel a fon­tos kérdéssel kapcsolatban. Továbbá a dolgozók esztétikai érzé­kének fejlesztése és szórakoztatásának céljából az irodalom szakos tanárok ver­sekből műsort állítottak össze ősz cím­mel. KISZ-tagok szavalták Victor Efti­­miu : Toamna bogata, M. Beniuc : Oc­­tombițe, Petőfi Sándor : Szeptember vé­gén és Itt van az ősz, József Attila : Ősz című versét. Az irodalmi műsor után táncmulatság következett. Éjfél után szerveztük a „Ki táncol a legszebben“ táncversenyt. A részvevőknek ötféle tánccal kellett je­lentkezniük : 2 népi tánccal: csárdás­sal és ínvirtitával , tangóval és keringő­vel és twiszttel.. A KISZ-tagokból álló pontozóbizottság jegyekkel értékelte a benevezők teljesítményét. A jutalom egy kosár szőlő, könyv és édesség volt. A részvevők szórakoztatását tombola és szőlőkoszorú sorsolással egészítettük ki. A rendezvény különböző számaiból és a belépő­jegyekből közel 1000 lej jöve­delme származott a művelődési otthon­nak. Itt még azt is megjegyezném, hogy egy-egy ilyen rendezvény hozzájárulhat ahhoz, hogy a művelődési otthon más fontos és ösztönző akciókat szervezhes­sen. A szüreti mulatság például lehető­vé tette, hogy a 18 évesek felavatása­kor az ifjaknak jutalomkönyveket osz­­szunk ki és művészi műsorral tegyük számukra emlékezetessé ezt a napot. A szüreti mulatság tehát olyan rendez­vénynek bizonyult, amelyen a részvevők gyarapították tudástárukat, változatos szórakozást nyújtott és ugyanakkor a következő művészi rendezvény anyagi alapját szolgáltatta. Ilyen rendezvényekkel érjük el, hogy a felsorolt más anyagi forrásokkal e­­gyütt, művelődési otthonunk évente kö­rülbelül 14—15 000 lej költségvetésen kívüli jövedelemre tegyen szert. Tekintetbe véve a művelődési otthon feltételeit, körülményeit, ezt az össze­get szükséges ésszerűen beosztani, hogy minden szempontból biztosítani lehessen az otthon jó működését. A Felvinci Mű­velődési Otthon tágas, nagy épület , nagyterem, öltözők, irodahelyiség, pénz­tár, könyvtár, raktárhelyiségek ; ezen­kívül itt kapott helyet a községi élel­miszerbolt és a cukrászda is. Folyosói­val és lépcsőfeljáróival összesen 516 négyzetméternyi területet foglal el. Egy ilyen terjedelmű és felszerelésű otthon fűtése, világítása, karbantartása nagy anyagi-adminisztratív befektetést igényel. Anyagi alapjaink felhasználása a jelen pillanatig a következőképpen történt : egyrészt adminisztratív jellegű, másrészt a kulturális tevékenység le­folytatásához szükséges befektetések for­májában, így például takarítás, fűtés, világítás, az épület karbantartása, bú­torjavítás, leltári tárgyak vásárlása, (díszletvászon, zászlók, stb.) , másrészt versenyek szervezése (Aki tud, nyer, tizennyolcévesek avatása, jutalomköny­vek, bábkészítés stb.). Mindezek után (a fentiek költsége általában tízezer lej körül mozog), a fennmaradó összeget a két, községünkhöz tartozó falu mű­velődési otthonainak anyagi támogatá­sára fordítjük. Ezenkívül az évi hivata­los költségvetés 500—800 lej. Ezt irodai kellékekre, rádió, újság, folyóiratok elő­fizetésére fordítjuk. A fentiek illusztrálására hadd mu­tassuk be az elmúlt évek anyagi ráfor­dításait, melyekkel művelődési ottho­nunk felszerelését kiegészítettük, az otthont lakályosabbá tettük és igyekez­tünk emelni rendezvényeink színvonalát. A bútorzat kiegészítése : kétszáz da­rab széket vásároltunk — ezt a népta­nács alapjából. Kályhákat vettünk az öltözőkbe és irodákba, valamint szekré­nyeket, egy dobogót a színpadra, egy dzsesszdob-garnitúrát és más hangszere­ket. Mindezek ára meghaladta a 18 000 lejt. Csak 1966 folyamán a bútorzat további kiegészítésére került sor : a ra­joni művelődés- és művészetügyi bi­zottság 5000 lej értékben utalt át szé­keket, asztalokat stb. Az otthon saját költségen vásárolt felszerelései között említem a rádiót, a lemezjátszót. A minden esti filmvetítés kizárja az ott­honban a televíziós készülék felállítását (ugyanakkor a mezőgazdasági termelő­­szövetkezet mintegy száz személyt befo­gadó termében van tv készülék). Idei bevásárlási terveinkben szerepel egy jobb minőségű epidiaszkóp, hogy a tudományos előadásokat jobban illuszt­rálhassuk. Továbbá szükséges lenne egy magnetofon, melynek segítségével sok­féle műsort tehetnénk változatosabbá, mint például irodalmi összeállításokat, bábjátékokat stb. Tervünk megvalósítása — költségve­tésünk kielégítő mérlege s a kapott se­gítségek ellenére is — némi akadályba ütközik, mivel a nagy épület karbantar­tása rendkívül költséges és anyagi alap­jaink nem mutatnak növekedő tenden­ciát az évek folyamán. Tudjuk, hogy e hiányosság kiküszö­bölése jórészt műsoraink minőségének javításától, a közönséget vonzó rendez­vények szervezésétől, a művelődési ott­hon állandó látogatottságának biztosítá­sától függ. Ennek elérése nagy ügysze­retetet, hozzáértést, tapasztalatot felté­telez a község művelődési aktivistáinak, műkedvelőinek, otthonunk vezetőségé­nek részéről. HUDICSKA JÓZSEF a Felvinci Művelődési Otthon igazgatója

Next