Muzsika, 2000 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1. szám - BREUER JÁNOS: "Hazádnak rendületlenül...": Járdányi Pál születésének 80. évfordulójára
1944. március 5-én - pontosan két héttel az ország német megszállása előtt - három fiatal zeneszerző, Mihály András, Járdányi Pál, Sugár Rezső és a náluk valamivel idősebb Székely Endre művei szólaltak meg a Zeneakadémia kistermében. Különös szövetség, emberi-szakmai tisztesség szimbóluma, hisz munkáskórusok ismert karnagyaival, az ellenállási mozgalom Hain Péter üldözte aktivistáival vállalt önként közösséget Sugár és Járdányi. Utóbbi, a műsor Benjáminja, maga játszotta 1940-ben írt Zongoraszonátáját, 1937-ből való Ady-zenésítését, a Kis karácsonyi ének című női kart Paulovics Géza Budapesti Kamarakórusa mutatta be. Nem volt ismeretlen a szerző, vonószenekari Szimfoniettáját a Zeneakadémia nagytermében, rádióközvetítéssel egybekötött koncerten prezentálta 1942. március 2-án az Arató István vezényelte Magyar Női Kamarazenekar, játszották kisebb darabjait is. S bár az alkalmazott zene csábításának többé soha nem engedett, Járdányi kísérőzenéjével mutatta be 1943 szeptemberében Pünkösti Andor Madách Színháza (ma: Kis Madách) a Hamletet, az évad legnagyobb színpadi sikereinek egyikét. Legenda lett a direktor által rendezett előadás, Várkonyi Zoltánnal a címszerepben (díszlet: Fülöp Zoltán, jelmez: Márk Tivadar). Túlmutatott Shakespeare-en a törvénytelenül hatalomra jutott gyilkos zsarnok pusztulása, akkor. Járdányi Pál 1920. január 30-án született. Hatévesen még nem tanult zenét, de már hegedült-zongorázott. Kósa György nevelt belőle pódiumképes pianistát, Zathureczky Ede hegedűst. Rajeczky Benjámin tanította a népdal szeretetére a ciszterciek Szent Imre Gimnáziumában; osztályait három Kossuth-díjas zeneszerző (Dávid Gyula, Járdányi, Sugár) fémjelezte. Bizonnyal Rajeczky ajánlotta be Járdányi Pált zeneszerzés stúdiumra Bárdos Lajoshoz, 1933-ban. Bartók zenekari kísérettel ellátott öt egynemű karát a ciszterciek együttese mutatta be 1937. május 7-én. Figyelemre méltó jelenet lehetett, amint vonásnemekről tárgyal Bartók az iskolai zenekar Paulovics (később Járdányi) Pál nevű hangversenymesterével, próbán. Az átlagos felvételizőknél sokkal többet tudhatott Járdányi, amikor 1938-ban Kodály Zoltán zeneszerzés-növendéke, egyidejűleg a Tudományegyetem néprajz szakos hallgatója lett. Igaz, nem Kodály vezette végig a négy akadémiai évfolyamon, mivel 1940 őszétől nem tanított, Bartók utódaként a népdalkiadványon dolgozott a Tudományos Akadémián. Siklós Albert vette át a harmadévest, s az új professzor halála után, 1942 áprilisától vállalta Kodály a végzős osztályt ismét. Zeneszerzői diplomamunkája a Divertimento concertante lehetett, doktori disszertációja, A kidéi magyarság világi zenéje (Kolozsvár, 1943) majd' tízéves népdalgyűjtő tapasztalataira épült. 1913-tól zenekritikus, ebben is kiváló -bárki meggyőződhet róla, ha egyszer majd kötetbe gyűjtve végigolvassa az írásait. Kezdte a debreceni Forrás folyóiratnál, 1945-től a Nemzeti Parasztpárt napilapjának, az Szabad .Szónak kolumnistája, az Illyés Gyula által szerkesztett Válasz zenei figyelő rovatának gazdája, publikál a Zenei Szemlében (1947-49), 1950-től az Új Zenei Szemlében. Személyes élményem Zene a Nyugatban című kétrészes tanulmánya (Muzsika, 1966. május-június), a nagybeteg Járdányi hattyúdala; ennek ösztönzésére állítottam össze 1978-ban, a Nyugatit), születésnapjára antológiát a folyóirat zenei írásaiból. Mintegy kijelölte saját zeneszerzői birodalmának határait is, kemény bírálatban részesítvén Stravinsky Capriccióját, tépelődő elutasításban Albán Berg Hegedűversenyét (Zenei Szemle, 1948/VIII., december, 441-442.): „Mi Bánókon és Kodályon nevelkedtünk s a klaszszikus formálásmód mint kiirthatatlan igény vésődött idegeinkbe. Nemcsak Kodály, de Bartók forradalmából is azt tanultuk, hogy ritmus, dallam, harmónia legmerészebb újszerűsége mellett is a formálásban konzervatívoknak kell maradnunk... A mi fülünk szerint Berg hegedűversenyéből hiányzik a formai rend." Járdányi nem jogerős ítéletnek, személyes véleménynek szánta ezt, de, bizony, rossz helyen és időben, Zsdanov tanainak megjelenése után, oly országban, amelyet megkaparintott a kritikustól oly távol álló perzekutor-esztétika hamarost. 1945-ben, s utána is néhány évig többet ért szolidaritás és barátság harcias konfrontációnál. A frissen alakult Magyar Zeneművészek Szabad Szervezete elnöke Kodály volt, első főtitkára Székely Endre (Magyar Kommunista Párt), első titkára Járdányi Pál, s Jemnitztől Lajtháig viseltek benne választott tisztséget nagyon is különböző felfogású muzsikusok. Hanem 1948 őszén már megjelentek a nagy összefogáson az első repedések. A Nemzetközi Bartók Verseny vonósnégyeskompozíció kategóriájában a beküldött 103 pályamű közül Járdányi Pál és Tardos Béla kvartettje megosztott második díjban részesült (az első díjat nem adták ki, ez volt a két győztes kompozíció - természetesen Tátraiék 4 80 ÉVE SZÜLETETT JÁRDÁNYI PÁL HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL. .." Járdányi Pál születésének 80. évfordulójára 1963 KÖRÜL