Nemzeti Sport, 1937. január (29. évfolyam, 1-21. szám)

1937-01-01 / 1. szám

. l­i­ re erősítik a preparált fehér nyu­­lat. Ez után rohannak a kutyák. A verseny előtt a kutyákat a pórá­zon vezetik végig a külső pályán s közben megállnak velük, bemu­tatják őket. Külöböző színű kis takaró van a kutyákon s ezeken a takarókon vannak a számok. Egy­­egy futamban itt öt-hat kutya in­dul. Vannak más rendszerű kutya­versenyek is. A bemutatók után a rajtvonalhoz viszik őket. Ott hat­­rekeszes sötét ketrecbe zárják a kutyákat. A rajt előtt a nyúl egy­szer végigfut a pályán, fokozódó iramban. Amikor a ketrechez ér, az indító lecsapja a zászlót s erre egyszerre kiengedik a kutyákat. Ezek aztán rohannak a nyár után s szabályos, szép verseny fejlődik ki közöttük. A futamok fele 295, fele 495 yardos pályán folyik le. Józsi bácsi adott a csapat ré­szére tíz sillinget. Fogadásokra! Fogadni itt éppenúgy lehet, mint odahaza a lóversenyen. Tétre, helyre­­ és fogadni lehet a befutót is. Tétre 2—10 silinges fogadá­sok vannak. A hét futamból egyet kifogtunk, négyszeres pénzt nyer­tünk, de azután a többiben sorra veszítettünk és a hatodik futam­ban egészen készek lettünk. Min­dent elvesztettünk, pedig minden futam előtt népszavazást rendez, tettem a fiúk között, hogy melyik kutyát játszuk meg. Az egyik fiú a színt akarta, a másik csak­­erős kutyát ajánlott, a harmadik meg arra akarta tenni a pénzt, ame­lyik a körséta közben nem állt meg „kis dologra”, mert szerin­tük az ilyen kutya nem ideges. Újvári főbelőheti magát A legnagyobb tippelő Újvári volt. Jobbra így beszélt: — Az ötös biztosan nyer. Balra már a kettest súgta, hátra a négyes volt a „tuti nye­rő”. Az egyik futam előtt már nálam volt a tikett, amikor el­kezdett veszekedni velem, hogy miért nem az ötöst játszottam meg. — Fejbe lövöm magam, ha nem az ötös nyeri — mondotta. Erre­­tért,­észetesen a hármas nyert, s az ötös tökutolsó lett. Újvárit azonban mindez nem zavarta, sőt Schmeing úr (így becézzük) ne­­kem hátat fordított s odaszólt a többieknek: — Na, ugye most is megmond­­tam­, hogy a hármas nyer. Természetesen most is leégett, mert figyelmeztettem az ígéreté­re , csak a menyasszonya ked­véért álltunk el a főbelövéstől. Külön verseny Az egyes futamok után úgy fogdossák össze a kutyákat, hogy a cél után mintegy ötven méter­­­nyire odadobnak eléjük valamit, azt hiszem, a nyulat, a kutyák erre rászaladnak és a csomóból az alkalmazottak már nyugodtan ki­szednek egy-egy kutyát. Akadt azonban egy külön szám is­ óriási örömünkre! Az egyik futam után az ötös számú kutya nem szaladt rá erre az odadobott nyúlra, ha­nem tovább futott és külön lefu­tott még egy kört. Alig tudták megfogni, persze a fiúk folyton kiabáltak: — Fogják meg, fogják meg. Karácsonyest az ott­hontól ezerhárom­száz kilométernyire Csütörtökön újból esős, hűvös napra virradtunk. A délelőtt fenyő­fa kereséssel telt el, de nem talál­tunk s így este a karácsonyfát csak az a kis fenyőág jelképezte, amelyet a kislányom küldött nekem hazulról. A vacsoránál már­ egy kis megilletődöttség látszott a fiúkon. Mindenkinek otthon járt a gondo­lata. Nagy kelete volt az én házán mákos és diós kalácsomnak, amit Uimryékkal küldött utánam a feleségem. Sokkal jobban ízlett, mint az itteni „Christmas Pud­­ding”. Vacsora után Józsi bácsi méltatta az ünnep jelentőségét Majd kiosztotta a klub ajándékát. Mindenki kapott egy töltőtollat, ceruzát­, csokoládét­ és egy doboz cigarettát. Majd a szalonban ül­tünk össze egy kis beszélgetésre. A téma persze a karácsony és az otthoniak körül mozgott. Meg­rohant bennünket a honvágy Arról beszélgettünk, mikor is érünk haza. Ilyenkor tudja az ember igazán, mit is jelent ez a szó: Ott­hon. Ha egy hazai újság kerül a kezünkbe, egymás kezéből kapkod­juk, hárman is olvassuk egyszer­re. Csak az ismeri ezt az érzést, aki sokat járt külföldön. Turay Jóska valamelyik este kijelentette, hogy nem cserélné f el a Gömb-utcát egész Málta szigetével sem s a kis házát nem adná oda az itteni hat­emeletes palotáért. Péntek: meccs A péntek délelőtt a mérkőzés jegyében telt el. 11 óraikor erős reggelit fogyasztottunk. Nyugod­tan készülődtünk. Vettünk a fiúk­nak gumitalpú teniszcipőket. Itt­hon azt vették fel, nehogy a pályáig is nyomják a talpukat a stoplik, mert kövön járunk itt is, a pályán is, a tribünön is. Míg az előmeccset­­néztük, kézben tartották a fiúk a futbalcipőjüket és csak az öltözőben vették fel Mándi Gyula nagy derültséget keltett az öltöző­ben való gyülekezésnél. Neki a futballcipő volt a lábán és a tenisz­cipő volt a kezében. Schogry sem tud ki­bontakozni a játék Az előmeccsen a Rapid most már sokkal jobban játszott, mint eddigi meccsein, biztosan nyert is 4:2-re. Nekünk nehéz meccsünk volt, nem ment a játék. Sok hiba csúszott a csatárakciókba. Legtöbb­ször az utolsó húzás, amiből gól­nak kellett volna születnie, volt rossz. Nem tudom nyerünk-e, ha a védelmünknek nincs nagyon jó napja. Az ellenfél szívós, erőből, keményen játszó együttes volt. Tudásban egy szinten áll a Sliema Wanderers-el, amely 3:2-re verte a Rapidot. Jó iramban mi támad­­tunk többet, de ők voltak veszélye­sebbek. A 14. percben egyik szép akciónk végén Müller nagy lövése az oldalkapufát találta telibe. Mindjárt utána Szabó Tóninak kellett kifutnia, hogy lehor­olja az angol középcsatár fejéről a labdát A 30 percben rúgtuk első (és egyetlen) gólunkat: Sas elfog egy csinnre adott keresztlabdát, küzd érte, elhúz a hátvéd mellett és beadását Cseh belövi. Nem javul a helyzet a Cseh—Horváth csere után sem Szünet után az indiszponált Cseh helyett, akinek ezúttal semmi sem sikerült, a kis Horváth állt be jobbösszekötőbe. Kardos tett közép­csatár és Müller balösszekötő, így sem ment. A 4. percben az ellenfél középcsatára kitört és Szabó csak a legnagyobb bravúrral tudta a lövését szögletre menteni. Tíz perc múlva már szinte bent látjuk Kar­dos lövését a máltai, hálóban, de csak kapufa lett belőle. A közönség nagy kiabálással biztatta csapatát. A játék sokszor a durvaság hatá­rán mozgott Mi nem tudtuk le­hozni a földre a labdát és ezért nem akart fölényünk kialakulni. Nem szeretek mentségeket fel­sorakoztatni. Ez volt negyedik portyameccsünk és hát valahogy nem ment a játék! Jól játszott Szabó, Bíró, Turay és Sas. A játékvezető? Az utolsó percben Horváth lövése az ellenkező felső­sarokra ment, de belefütyült! Csökkentette bosszúságunkat és felháborodásunkat, hogy­­ a labda valamivel mellé ment. Válasz a hazai pa­naszokra Panaszok érkeznek hozzánk hazulról, hogy nem adjuk fel mér­kőzések után mindjárt a távirato­kat. Hm! Ha tudnák, milyen körül­ményes innen távira­tozni! Mérkő­zés után autóbuszon jövünk vissza a szállóba. Itt Józsi bácsi azonnal megírja a táviratot. A szállodában azonban nincs megfelelő alkal­mazott, aki elvigye. Azonkívül sokszor meg is kell magyaráznunk a szöveget. Innen a táviratokat­­nem az állami posta, továbbítja, hanem az Eastern Cabel Conto, mert, a táviratközvetítés nem állami monopólium itt, hanem magáncégek vállalkozása. Az Eastern, társaság irodájába nekem kell elvinnem a táviratot Én csak akkor mehetek, ha a fiúkkal már végeztem. (Kötözés, jódozás stb.) Az első meccsünk után azonnal bementünk mindnyájan Valettába külön autóbusszal s én a teáról rohantam el az Eastern Cabel városi irodájába és ott adtam fel a táviratot. Vasárnap azonban már a rendes autóbuszjárattal tértünk vissza Valettába 6 órakor. Az iroda már zárva volt lévén ünnep­Négyévi sikertelenség után az idén nyáron elkedvetlenedve, szárnyaszegetten fel akarta adni a küzdelmet a Szürketaxi. Négy esztendeig kísérleteztek, sokszor ott is álltak az­ ígéret földje, az első osztály előtt, de valami miatt mindig megelőzte őket egy­más — mondjuk szerencsésebb egyesület. — Nem érdemes tovább! — mondották a vezetők. Haltenberger Tibor igazgató volt a klub lelke. Maga is régi jeles sportember, a MAC egykori 4x400-as bajnokstafétájának tag­ja. Négy sikertelen éven át együtt érzett, együtt küzdött a csapat­tal — hiába. Amikor ötödször is az indulás mellett szavaztak a tagok, ő nem ellenezte ugyan, de megjegyezte: — Ám legyen! De én a magam részéről addig ki nem megyek egyetlen mérkőzésünkre sem, amíg nem lesztek az egyenesben. Úgy látszik, én rosszul szurkolok, így lett a „szerencsés elnök” Sissovics József igazgató. Az ő elnöksége óta semmi baj. Még ha baj is van, azt is legyőzi a csapat. Mint például Csepelen, ahol há­rom beteggel álltak ki a sors­döntő mérkőzésre és mégis győz­tek 5:3-ra. Pesti Béla mérnök, az ügy­vezető elnök négy év szomorúsága után végre vidám arccal jár-kel a pálya szélén. Örömtől ragyogó szemmel megy be a szünetben az öltözőbe, de azért óvatosan dicsér még akkor is, ha 4:0-ra vezet már a csapata. Így: — Ha még két gólt lőttek mindjárt a kezdés után, akkor győzni fogunk! (Szép ez a futball — ha győz az ember csapata!) Cziffra Ferenc a klub intézője. •Arról nevezetes, hogy nagy ha­lászó. Már mint játékos-halászó. Kis egyesületekből hozza fel a játékost, nem szereti a kész, nagy nap. Az ajtón egy tábla lógott, amelyről azt olvastam le, hogy St Juvansban a St. Georges Road-on mindig nyitva van az iroda, vasár­nap ott lehet táviratot feladni. St. Julians egy másik kis város, Valettától félórányira autóbusszal! Itt van a társaság rádióleadója és központi irodája. Hát elindultam és szerencsésen odaértem. Itt talál­koztam Horattal, a Rapid vezető­­jével, aki csodálkozott, hogy egye­krekkeket. A maguk nevelését többre becsüli, mint a nagy pén­zen vásárolt csillagokat. Most ő is nagyon büszkén mondja: — Amikor négy éve elhoztam a MFTR-ből a Kiszely­ gyereket, ki gondolta, hogy az lesz belőle, ami­­nek máris kialakult?! Fájdalmas arcot vág és meg­csóválja a fejét: — Pedig nem is ő az igazi! A bátyja! Az volt a nagy futballis­ta! Szegényt egy mérkőzésen úgy lá­gyékon rúgták, hogy belehalt. Hej, de kár érte! De azért az öccse, az sem babom. Még csak 20 éves. Takáts Géza („Mari néni”) az edző, a játékosok atyja. Hányszor, de hányszor mondta el már prog­ramjának fő pontját: — Azt akarom elérni, hogy olyan szellemet teremthessek a fiúk között, mint az én időmben volt nálunk a Ferencvárosban, így mondja: nálunk. Most az öccsével, a kis Takival együtt viszi be a Szürketaxit az NB-be, ő az edző, az öccse, Takács Józsi a csapat esze. Már nem lesipuskás a kis Taki. Hogy miért nem? Ő így mondja: — Összekötőt kell játszanom. A bátyó mindjárt rámkiált, ha nem húzódok hátra segíteni. Hát így kevesebbet kerülök az ellenfél ka­puja elé. Hiába­, ma ez az össze­kötő játék! Harmonikázni kell! Mari néni meg így magyarázza a dolgot: — Van a csatársoromban ész­ a. Józsi. Erő és góllövő: Kiszely. Lendület: Darázs és Kovács (a két­ szélső). Mezőnybeli tervező: Mélesz. A fedezetsoromban Kár­páti a harmadik hátvéd, Varga a kemény, Bodor a finom munkás. A védelem az „feccöl”, íme a Szürketaxi legényei! Akik legázolták a­ profiliga mező­nyét. Pontveszteség nélkül vezet­nek. A régi ferencvárosi szellem­mel, áldozatkész vezetőséggel né­hül is odataláltam,, mert ő csak egy máltai szövetségi vezér kalauzolása mellett talált oda. Remélem, ezek­­után otthon türelmetlenkedő klub­­tagjaink belátják, hogy itt a táv­iratfeladás bonyolultabb művelet, mint otthon! Most már be is fejezem levele­met, minden hívünknek, jó bará­toknak és ismerősünknek ezúton is kívánunk boldog Újévet. Taki (a Vörös), és elsősorban lelkes és jó játékkal már beverekedték a fél lábukat az NB­ kapujába. Már talán el sem lehet kiabálni ezt a bajnokságot. Czifra Ferenc intéző is így bizakodik: — A tavasszal már kijöhet, Haltenberger Tibor igazgató úr is a mérkőzéseinkre. Tudom­, nagyon szeretné már látni csapatát. Ezt a bajnokságot már aligha lehet el­­babonázni tőlünk. DIREKTTEL ELŐRE Négy napú reményekkel kezdett, fiaskóba fulladt év után ötödszörre — talán sikerül a szürkéknek — befutniok az ígéret földjére — Saját tudósítónktól — SMKT Péntek, 1937 január 1. 1 Afrika, Málta szigete, Portu­gália, Francia­­­ország és Luxemburg a ma sorra kerülő hat portyamérkőzés színhelye —­ Saját tudósítónktól — újév napján hat csapatunk játszik külföldön portyamérkőzést. A Ferencváros Lisszabonban a zöld-fehérek portugál portyáját rendező Sportinggal kerül szembe. A Sporting kemény ellenfél lesz. 1934-ben december 30-án a Bocskai csak 1:1-t ért el a Sporting ellen, pedig akkoriban a debreceniek pompásan szerepeltek Portugáliában. A Hungária és a Rapid ismét Málta szigetén szerepel. Elő­meccset ezúttal a Rapid játszik. El­lenfele a Hungária által 6:0 arány­ban legyőzött St. Georges lesz. A kék-fehérek sokkal keményebb ellen­felet kapnak! A Sliema Wanderers ellen kell játszaniuk s ez a csapat, mint ismeretes 3:2 arányban legyőz­te a Rapidot. Az Újpest Casablancában játszik Casablanca válogatott csapata ellen. Újpest több góllal is nyerhet. A Bocskai Franciaországból Luxemburgba ment át, ahol pályaavató mérkőzésen sze­repel. A debrecenieknek is több gól­lal kell győzniök. A­ Kispest Franciaországban Adgéban játszik amatőr ellenfél ellen s Franciaor­szágban játszik a Budai „11” is, amely St. Jean D’Angeliyben meccsel. A hetek ***** top Labdarúgó világhíradó Nem is olyan gyengék a portyázó csapataink ellenfelei... A Vaurailles, amelyet a Budai „11" karácsony első napján 7 arányban legyőzött, vasárnap BAC Thiers csapata ellen 12:0 arányban győzött. Szóval van­nak Franciaországban sokkal kisebb képességű csapatok is! Mentség Két bécsi szurkoló beszélget a Ringen: — Hát kikapott az FC Wien az Újpesttől... — Hja, idegei­ pályán... * SCHMOLL PASTA VILÁGOS RUHÁN SEM HAGY FOLTOT! Erős­idik a KSSE. A Kárpáti-csoportban nagy szerepet játszó kőbányai egyesület a Valériából átigazolt Mészáros személyében tehetséges új erőt nyert.

Next