Társalkodó, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-102. szám)

1846-01-15 / 4. szám

47. szám Pest, január 15kén 1846. ТА АЬ Ж.® ID Ф. Az Iparegyesű­leti Iparműtár szerkezete. 1. §. Az iparegyesület tapasztalván, miképen a’hazai gyáripartól a’ magyarországi kereskedőség kiváltképen azon okból idegenkedik, mert a’ még eddig elegendőleg meg nem szilárdult’s felesleg tőkepénzzekkel el nem látott gyáraink, ké­­szitvényeiket hitelbe nem, hanem csak kész fizetésért adhatják, holott a’ külföldi gazdag gyárak, czikkelyeiket hitelbe is adják; e’ tapasztalás nyomán elkerülhetlenül szükségesnek ítéli létreho­zatalát olly intézetnek, melly a’hazai gyárakból pénzért vásárol­ván, a’ kereskedőknek pedig hitelbe adván, ezen két iparos osz­tály között az érdekeket kiegyenlítse s’ mindkettőnek közvetí­tőül szolgáljon. E’ czélból tehát intézetet állít fel e’ czim alatt: ,,Iparegyesületi iparműtár.“ 2. §. Ez intézet legalább 200,000 p.ftra alapittatik; az a­­lapitványi öszveg 40,000 kisebb öszvegekre osztatván el, egy­­egy alapítvány 5 p.ftra határoztatik. — Szabad több alapítványt is tenni egy egy személynek, azonban minden alapítványról kü­lön külön jegy adatik ki, ’s ezen jegy előmutatója úgy tekintetik, mint annak tulajdonosa.­­— 3. §. Az alapítók javadalmául biztosittatik: a) Az alapítványok törlesztés általi viszszafizetése. b) Az intézet évenkinti tiszta nyereségéből 1000 pftnyi jövedelem. E’ czélból minden évnek végével felszámittatván az intézet bevételei és kiadásai, mérleg készíttetik; —a’kiszámított tiszta nyereségből, Ю00 pftnyi öszveg, akár kész­pénzben, akár az intézet körülményeinek tanácslata szerint árukban , azon alapít­vány tulajdonául adatik ki, melly a’ törlesztendők között utólsó huzatik ki; a’ nyereség többi része pedig annyi alapítvány tör­lesztésére fordittatik, mennyinek kamatlan kifizetése annak ösz­­vegéből kitelik. A’törlesztés legfölebb 16 esztendő lefolyása a­­latt menend végbe, azonban, ha az intézet élénk üzletének sze­rencsésebb forgalma a’ nyereséget magasbra emelné, ’s igy évenkint számosabb alapítvány beváltását tenné lehetségessé, a’törlesztés 16 évnél hamarább is befejeztethetik. A’ törlesztés egyébiránt kivévén az intézet fenállásának utólsó évét,minden esz­tendőben csak a’ felebbi módon kiszámított ’s fenmaradt tiszta nyereségből történik; azon esetre azonban, ha a’törlesztés e­gész a’so­k esztendőig húzódnék, ’s ekkor sem telnének ki a’ nyereségből a’ még fizettetlen alapítványok, magából az alaptő­kéből fognak viszszaváltatni.— A’ törlesztési húzás után egy év alatt el nem vitt alapítványok és jövedelmek az iparegyesület pénztárának javára maradnak. c) Az intézet alaptőkéje, úgy mint az az alapítványok teljes eltörlesztése után még fen leend, ’s melly valószínűleg az intézet egész alapját a’ 200,000 posrtot foglalandja magában, tulajdonul azon alapítónak biztosittatik,ki­nek jegye a’törlesztési húzásban utólsóul maradt. d) Az ipar­egyesületnek azon közgyűlésein, mikben ez intézet ügyei fognak tárgyaltatni, az alapítók fejenkint egy szavazattal bírnak minden tekintet nélkül arra, hogy talán egy egy személy több alapitvány­­jegy birtokában van. Addig azonban, mig illyennek birtokában lenni magát bebizonyitandja, az alapítók sorában marad, bár e­­gyik, vagy másik alapitványjegye a’ törlesztésnél ki is huza­­tott. Ellenben a’ már eltörlesztett alapítvány­ jegy nem ad többé alapitói jogokat. 4. §. Az alapitványjegyeken csak folyó­szám, ’s e’ felírás leszen: Iparegyesületi iparmatári alapitványjegy. — Aláíratni pedig a’jegyek az iparegyesületi igazgató, jegyző ’s ez intézet legelső indítványozója, ifj. Szabó Pál ur által fognak. 5. §. Az intézet foglalkodandik: a) kész­pénzen vásárlással, b) bizomány-­vétellel ’s elő­legezéssel. Készpénzen pi.a’ kelendőbb czikkelyeket fizetendi; egyebeket pedig csak bizományban fogad el. c) Eladással, hitel­ben és készpénzért,mindig nagyban és darabszámra; a’ részle­tes kereskedést egészen a’kereskedők, kalmárok,’s egyéb áru­soknak hagyván, mint a’ kiknek üzletét kívánja különben is elő­mozdítani az intézet.— d) Ha az intézetnek az áruvételbe, és e­­lőlegezésekbe ruházott tőkéjén felül rendelkezés alá eső pénze lesz, ezt rövid lejáratú váltóleveleknek leszámítás melletti forga­tásával gyümölcsöztetk 6. §. Az intézet jövedelmeiből fedezendi minden ügyviteli kiadásait, valamint a’ tölebbiek szerint, a törlesztési öszveget ’s a’jövedelmi 1000 portot is azokból veendi. — E’jövedelem álland pedig a kamatokból és dijakból, miket üzleti foglalkozásai haj­­tandanak; szedend t. i. az intézet: a) a’ bizományban elfogadott árukra adott készpénzbeli előlegezésektől 4% kamatot, b) Készpénzérti eladásoknál 2—4 száztéli fárdijat (provisión) c) Hiteladásoknál 3—6% fárdijat, a körülményekhez, az áruk mi­nőségéhez ’s a’tett ajánlatokhoz mérve mindig saját követeléseit, d) Váltó leszámitási dijat 6%. 7. §. A’közönség nagyobb bizodalmának megnyeréséül, minden gyárműre bélyeg fog ragasztatni, mellyen a gyári ár külön, és az eladási dijak szinte külön fognak felíratni. E’ díjat pedig, valamint a bizományi átvételeknél az előlegezhető ösz­­vegeket is, meghatározni az intézet felügyelő bizottsága és i­­gazgatója fogják. 8. §: Az intézet Pesten fogja megnyitni tárát, ha azonban­­ e­ részben nem reméllett nehézségeket tapasztalnia kellene, nem áll semmi­ ellent, hogy azt Budán, vagy valamellyik más, a fővá­roshoz közel eső helyen nyissa meg. Igyekezendik egyébiránt a’ mutatkozandó szükségekhez képest a’ haza különböző vidékein is nyitni fiók-tárakat 9. §. Megnyittatik az intézet a folyó 1846-i pesti medárd­­vásári előhetének hétfőjén. 10. §. Az iparegyesület pedig a megnyitásov napja előtt egy hónappal közülést fog Pesten tartani, mellyre az intézeti a­­lapitókat hívandja meg. 9. §. Hasonló,az intézet ügyeit tárgyalandó közgyűlése­ket az iparegyesület évenkint egyszer, de ha a szükség úgy kí­vánná, többször is tartand. A’rendes közgyűlés mindig az év vé­gével tartatik. 12. §. E’közgyűléseken alakittatik meg az intézetre felü­gyelő bizottság. Ennek hét tagja van. Mindnyája az alapítók összes számából választatik. Minden évben három tagja sorshú­zás általi meghatározás szerint kilép, azonban választathatik új­ra. Bizottsági végzés hozatalára pedig elegendő 3 tagnak je­lenléte. — 13. §. A’ bizottság teendőji: a) Az intézet hivatalnokait, u. m. fizetéses és az egész üzletet viselő igazgatót,könyvvezetőt’s egyéb segédszemélyzetet megválasztja, a’ cselédséget megfogadja; ezeknek fizetését meghatározza; a’ tár számára alkalmas helyet választ és bérel. A’ fölszerelésről ’s az intézet gazdasági szükségeiről határoz. b) A’ készpénzért meg-’s előlegezés mellett bizományba átveendő árukat az igazgató közbejöttével megvizsgálja, azoknak el-vagy nem­ fogadása iránt határoz; az eladási díjakat megszabja, az ár- és dijjegyeket feltüzeli. Ezen eljárásoknál két tag jelenléte elég. c) Az igazgató felett szigorú ellenőrséget gyakorol.­­’ d) Az évenkinti törlesztést ’s jövedelmi kiadást eszközli. e) A’ közgyűlésnek számot ad. f) Minden ülésben ön kebléből elnököt választ magának. 14. §. A’közgyűlés további­ teendőji: A’ bemutatott számadásokat és leltárakat­ megvizsgálja; a bizottsági jelentés és egyéb szabadon teendő indítványok fe­lett határoz; az intézet munkakörének­ tágítása eszközeinek és alapjainak szaporítása iránt, ha szükségesnek vagy tanácsos­nak látszandik, intézkedik; a’ következő évi költségvetést meg­alapítja, melly első évre csak provisorie fog meghatároztad, későbben azonban mindig előlegesen számíttatik ki.

Next