Nemzeti Ujság, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-19 / 222. szám
J korona v Vasárnap, 1920 szeptember 19. # 11. évf 222. 80 BMfll NEMZETI ÚJSÁG • NIIIIII!l>lllllltlllllllllllMlllllllllllllllllllltllllllllllllllllllflllllllllllllll!llllllllllfllllllllHlllim«lltMIIIIIII«IÍIIIIIIIItlimill<l!IIÍIItltlfllllllllllllf!lllllllllllllllllllfl!H)lllll!lll!Mllllll!Ilflllllllllllltll!l!lll!llllffllUI il 11 i I i 111111111 i I!! i 111111111! 1111111111 i 1111 i 1111! 11111 i 11111111111111111! 11111111 i 11111 i 111111111111! 11111111111111! 11 i 1111111111111111111 i m 1111 i n 111111111111111 m 1111111111 m m i 1111 • 1111; 11111111 m 1111! 1111 m ............... Az Ébredő Magyarok Egyesülete szeptember hó 19-én, vasárnap d. e. 11 órakor a TattfV&álban országos nagygyűlést tart. Beszéln^tfgnak Haller István kultuszminiszter zmrecsányi György, országos elnö^^^ Szerkesztőség: Budapest, VIII., Szentkirályi utca 28. sz. ITF R F Q 7 T1? K Y POT ITTffAI NAPILAP Előfizetési árs Egész évre 280 kor., félévre 140 kor., Telefon: József 65 és József 66. — Kiadóhivatal: IV. kerettUntOá 1bfl 1 rULliinAi O&flkAf negyedévre 70 kor., egy hónapra 25 kor. Egyes szán» Gerlóczy utca 11. sz. Telefon: 5—67, 5—68 és 5—69. Felelős szerkesztő: Túri Béla. 1 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint, /, yliberalizáíiís /vMfíEllami beavatkozás? ^^^zinte érthetetlen a gazdasági élet érdekelt•^ségeinek mindinkább erősebbé váló mozgalma, amely a háború folyamán a szükségszerű helyzet parancsára életbeléptetett mindennemű korlátozó intézkedések ellen irányul. A teljes gazdasági szabadságot követelik ismét vissza az öszszes területeken. Mozgalmukat kísérő megtévesztésre beállított okoskodásaik a fogyasztók nagy tömegeire is már hatással vannak. Mintha ezek kezdenék felejteni az elmúlt évtizedek gazdasági liberalizmusának épp az ő bőrükön nagyra hízott uralkodó csoportok kizsákmányolását. A jelenlegi majdnem kétségbeejtő árviszonyokat a most érvényben levő korlátozó intézkedéseknek tulajdonítva azt hiszik, hogy jobb lenne, ha a gazdasági területeken a liberalizmus jelszava mögött visszatérne a korlátoknélküli régi rendszer. A liberális gazdasági irány alapgondolata, hogy jobb, ha az állam a be nem avatkozás által az értékes gazdasági erők érvényesülésére bízza a lehető legteljesebb effektus létrehozását. A gyengék tékái védtelenül álltak az erősebb eltiprásával szembeni Míg azonban Nyugaton a nemzeti rétegek sorából előtört kisebb csoportok ragadták magukhoz a gazdasági irányítást s vele az eredmény felesleget is s igy azért végeredményében az összes nemzeti rétegek élvezték — ha korlátoltan is — az általános nemzeti vagyonosodásból folyó mindennemű előnyöket, addig nálunk az összlakosság 5 százaléknyi, fajilag, gondolkodásban, erkölcsi érzésben és felfogásban a nemzetalkotó rééegektől teljesen távolálló csoportja lett úrrá a gazdasági területek mintegy 90 százalékán. A kereskedelem, nagyipar, közlekedés, hitelélet, biztosítás éségeredményében a tőke birtokában a mezőgazdasági területek is nagyrészt azok kezére vándoroltak, akik a liberalizmus felfogásában megengedtek maguknak minden eszközt, melyek az itt élő ősi rétegeknek mindenből, való kiforgatására alkalmasak és ezek gazdasági érvényesülését gyökerében meghiúsítják. A gazdasági liberalizmus nálunk nem is jelentette gazdaságilag értékesebb tehetségek érvényesülését, hanem azok uralmát, kik túltették magukat azokon a korlátozó szempontokon is, amelyek Nyugaton még a liberalizmus legszélső formája mellett is mint gazdasági erkölcs a haszonlesésnek gátat szabtak. Emellett nálunk a be nem avatkozás legnagyobb dicsőségére az állami gépezet legmagasabb láncszeméig a legteljesebb befolyást élvezték, az adómentességtől a direkt szubvencióig az állami támogatás minden formáját kihasználták. Ez a dédelgetés a háború éveiben, amikor a most kárhoztatott korlátozások érvényben voltak, tetőfokra hágott. Ebben a formában már nem is liberalizmusról lehet beszélni, hanem az államhatalomnak az ezt megelőző tökéletlenebb állásfoglalásáról, mikor az erősebb javára avatkozik be. Mindezek elgondolása nyilvánvalóvá teszi, hogy a régi gazdasági utakhoz visszatérni nem lehet. Ezt hirdette ma a nemzetgyűlés nagy helyeslése mellett Motey István is a liberalizmusról mondott nagystílű beszédében. Ha a liberalizmus nálunk nem is vitte volna idáig a dolgokat, hogy most már létünk minimális megszerzéséről van szó, és a gazdasági hatalom bitorlóit számarányuknak megfelelően kell szorítani vissza, még ha nem is a magyarság és egy idegen faj élet-halál harcáról lenne szó, akkor se térhetnénk vissza a liberális irányhoz. Hisz elvesztettük a háborút, elszedtek tőlünk mindent s újra kell mindent felépíteni, amit a hosszú háború és az utolsó két év eseményei tönkretettek. Eleve szakítanunk kell az erők szabad játékának szélső elveivel s a gazda-•í**f.ájuik harmóniáját az államhatalomnak kell megfelelő beavatkozással biztosítani, hogy minden felesleges idő, anyag és munkaveszteség elkerülhető legyen. Nem jelenti ez majd az államhatalom túltengését, hanem a megfelelően kiépített gazdasági tanács javaslatai alapján életbeléptetett rendszabályokat, amelyek a gyengét védik az erőssel szemben, a gazdasági eredményt pedig a legteljesebben biztosítják. Nem hagyhatjuk magára a mezőgazdaságot. A műtrágyázás, magnemesítés, öntözés, lecsapolás, fásítás, a mezőgazdasági ipar érdekében szükséges ipari növények megfelelő vetésterületéről való gondoskodás, az egyes növényfajoknak megfelelő területek helyes és az ország élelmezési érdekeit biztosító nagyságban való megválasztása, mind olyan kérdések, amelyek az államhatalom beavatkozását igénylik. A békeidők beteges iparosodási törekvései csődöt mondtak. Nyersanyag hiánya miatt sok iparág versenyképességét egyáltalán nem lehet fentartani. Vrlmiak iparágak, amelyek a letelepedés feltételeivel teljes ellentétben keletkeztek. Nyersanyagokért pedig nem lehet körülöttünk levő ellenségeink, létünk ellen irányidó feltételeit elfogadni. A kereskedelem teljes szabadságáról pedig beszélni sem lehet. A kereskedelem kinövéseit meg kell szüntetni, ez pedig nem lehetséges szabad verseny útján, hanem csakis mélyreható állami rendszabály által. A külkereskedelem az állam legfőbb felügyelete alatt valósíthatja meg azt az elvet, hogy gazdasági feleslegeinket ott értékesítsük, ahol a legelőnyösebb feltételeket kapjuk. Általános áttekintés, a még zavaros világpiaci viszonyok teljes ismerete szükséges, amivel az államhatalom rendelkezik leginkább, kereskedelmi képviseletei útján nyert információi alapján. A behozatalt és kivitelt úgy kell szabályoznunk, hogy a gazdasági egyensúly a külfölddel való vonatkozásban, helyreálljon. Ha mindenki azt hozhatna be, amit akarna, és azt vihetné ki, ami jól esik neki, csakhamar elveszítenék a még megmaradt értékeinket is. Nem lehet tehát visszatérni oda, ahol a háborút elkezdtük. Akik a teljes gazdasági szabadságot hirdetik, vagy azokhoz a csoportokhoz tartoznak, amelyek kihasználták és tönkretették a nemzeti rétegeket és a liberalizmus mellett a gazdasági uralmat továbbra is fenn akarják tartani, vagy ha véletlenül a nemzeti rétegek köréből valók, saját kicsinyes érdekkörük szempontjából nézik a dolgokat, s megfeledkeznek arról, hogy az új gazdasági politika jelszava: az állam beavatkozik, hogy a gyengét az erősebb eltipró törekvéseivel szemben megvédje, olyan utak kijelölése, amelyek mellett elhelyezkedésünket a világgazdaságban megtaláljuk. Dr. Frisch Ferenc. A házhelyekről és kisbérletekről szóló törvényjavaslat Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter érdekes nyilatkozatot tett ma este a kormányzó pártban a Házhelyekről és kisbérletekről szóló törvényjavaslatról, melyet kedden terjeszt a nemzetgyűlés elé, továbbá a földbirtokreform megvalósításáról. Az a fő — mondotta a miniszter, — hogy végre tényleg adunk már valamit a népnek. Nagyobb örömet nem szerezhetünk a szerrény embernek, minthogy házhelyet adunk neki. Ez az első lépés a földbirtokreform megvalósítása felé, melyet még ebben az évben egészen fölő alá akarunk hozni. A fizetési feltételek még nincsenek megállapítva, az igénylik legnagyobbó része ki fogja tudni fizetni a házhely az állam nem igen tud hitelt nyújtani, de azért módot fognak találni arra, hogy az is hozzájuthasson a házhelyhez, akinek nincsen pénze. A földbirtokreform tárgyalása — mondotta a miniszter — hosszabb időt vesz igénybe. A törvényjavaslat nagy terjedelme, de a fölszólalók nagy száma miatt is hetekig tartó vitára van kilátás. A birtokrendező bíróság összeállítása, a szervezési szabályzat elkészítése és az egész apparátus működésbe hozása nem megy gyorsan, de minden garanciája pong van arra, hogy a javaslat akadály néa még ebben az évben megvalósul. Ír ! Kimondják a sürgősséget a numerus / clausus-javaslatra. ratifikai körökben felmerült az a terv, hogy miután több nagyfontosságú törvényjavaslat vár megvalósulásra, és a numerus claususról szóló javaslat tárgyalását megadtam már nem volna helyes, ha szükséges nyolcórás üléseket fog a nemzetgyűlés tartani. Gró Bélttlen István programmbeszéde. Gróf Bethlen István, a hódmezővásárhelyi I. kerület képviselőjelöltje vasárnap tartja programmbeszédét Hódmezővásárhelyen. A programmbeszédre számos képviselő utazott le. Gróf Bethlen három napig fog választói körében tartózkodni Az otartik kiutasítják a temesvári szocialista pártvezetőséget. A zsidój h lazafiatlan magatartása. — A szocialisták bánáti tanácsköztársaságot akarnak. ! . — Folyamatban a levente-por újabb vizsgálata. — Saját tudósítónktól. — , Újabban sokat emlegették az oláh-magyar közeledés „eszméjét“ és voltak, akik reméltek is ettől valami kedvező eredményt. Hogy azonban a valóságban miként fest az oláhoknak ez a barátságos közeledése, azt mi sem világítja meg jobban, mint az a tény, hogy Erdélyből és a délvidékről most, a félidő közeledtével, a legszigorúbban, kímélet nélkül kezdik kiutasítani a véreinket. Megjelent ugyanis az úgynevezett „evakuáló rendelet“, amelyik fittyet hány a békeszerződés intézkedéseire, hogy t. i. minden az oláhoknak ítélt területen lakó egyén ipso jure Románia állampolgára lesz, ha csak egy év alatt kifejezetten ki nem jelenti, hogy meg akarja tartani a régi állampolgárságát. Ezzel szemben a román hatóságok már most felszólítják a nekik nem tetsző egyéneket, hogy hajlandók-e a román állampolgári esküt letenni s az eskü dacára is a határra toloncolják azokat, akiknek" az ott léte „az állam szempontjából nem kívánatos“. Ez alapon tömegesen megkezdték a kiutasításokat, így Temesvárott felvettél a kiutasítási listára mindazokat, akik az immár hatóságilag beszüntetett magyar politikájú „Temesvári Napló“-val valamilyen munkatársi viszonyban voltak. És :— érdekes! ■— ki akarják utasítani a temesvári szocialista párt egész vezetőségét. A szocialisták kiutasítása összefügg a nemrégiben lefolyt nagy sztrájkkal, amelyről akkor részletesen beszámoltunk. A sztrájknak van még egy epilógusa: polgári párt alakult. Ehhez azonban a polgárságnak édes-kevés köze van,, mert eltekintve a dr. Gordánovits személyében díszkereszténynek odatolt elnöktől, a párt“ úgyszólván tisztán zsidó kapitalistákból áll. Ezek határozatukig kimondották, hogy minden jóizlésű ember által utalt és magyarfaló Vidrighiu főpolgármester intézkedéseivel teljesen egyetértenek és vele mindenben szolidárisak. Az ottani zsidóknak ez nem az első ilyen állásfoglalása. Hasonló lojális, sőt a „régi hazájukat“ megtagadó kijelentéseket tettek Vértes, a zsidó hitközség elnöke, Véznái, a zsidó Lyceum igazgatója, Kaskmeller, a cionista „Volksblatt“ szerkesztője, Gábor mozidirektor és más korifeusok is. A helyzetre különösen legjellemzőbb, hogy a magyar nyelvű lapok közül csak a zsidó ,,Temesvári Hírlap“-ot tűrik meg az oláhok. A szocialisták azonban nem nézik tétlenül a Polgári párt zsidó tendenciáját, hanem kíméletlen