Nemzeti Ujság, 1921. március (3. évfolyam, 48-68. szám)

1921-03-05 / 48. szám

2 MM i ^ JIW' ~ NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1921 március 5. szövetségesek el vannak tökélve, hogy Németország ellen a következő intézkedéseket léptetik életbe: 1. megszállják a szövetséges csapatok Duis- Ivurgot, Ruhromfot és Düsseldorfot a Rajna jobb partján; 2. a külföldön eladott német áruk vételárából az illető szövetséges országok le fognak volna annyit, amennyit jónak látnak a­ jóvátétel céljaira. S. a megszállott területek német vámhivata­lainak ama bevételei, melyeket külföldre való eladási szállítás alkalmául vetett ki, a jóvá­­tételi számla javára írandók. E vámtételeket a német adósságokkal egyetértve fogják kivetni. A Rajnán ideiglenesen vámvonalat állítanak fel a szövetségesek által elfoglalt hajóhadakat bele­értve. A be- és kiviteli vám tarifáját, melyet ezen a vonalon fognak behajtani, a szövetségközi Rajna-vidéki bizottság fogja­­megállapítani a szö­vetséges kormányokkal egyetértve. Viszont a szövetségesek egy tekintetben hajlan­dók a párisi határozatokon módosítást eszközölni, még­pedig olyképpen, hogy készek a 12 évre­­ fel­­osztott fizetési törlesztéseket 30 évre leszáll­ani Lloyd­ George felolvasása után Simons német külügyminiszter nyugodt hangon azt felelte, hogy a német delegáció gondosan fontolóra fogja venni az előterjesztett­­ nyilatkozatot és a választ hétfő délig megadja, de már most hangsúlyozza, hogy Lloyd­ George félreértette a német birodalmi kormány szán­dékait és nincs semmi ok azokra a kényszerítő in­tézkedésekre, amelyekkel Németországot megfenye­gette. Simonsnak ez a kijelentése azt a véleményt kel­tette föl Londonban, hogy a német delegáció elke­rülni akarja a szakítást. Francia hadihajók útra készen. Paris, márc. 4. Az esti lapok jelentései szerint a Bordeaux­ francia flotta főparancsnoka Londonból szikratávirati parancsot kapott, hogy a Paris és Bretagne cirkálókat, valamint a torpedórajt indu­lásra készen tartsa. Róma, márc. 4. Az a hír, hogy a francia északi flottát indulásra készenlétbe helyezték, az olasz kamara folyosóin élénk nyugtalan­ dolgot keltett. Az olasz parlamenti köröket egy esetleges új katonai vállalkozás következményei aggodalommal töl­tik el. Az antant válasza a német birodalmi eg­yilée.n• A német birodalmi gyűlésen napirend előtt Löwe elnök ismertette a londoni konferencián történteket és az ultimátumot az antant bejelentett kénysze­rítő inézkedéseivel együtt. — Ebben a Házban bizonyára nincsen senki, — folytatja az elnök, — aki ezeket a határozatokat a versaillesi békeszerződéssel összeegyeztetni képes. (Viharos helyeslés.) Hoff­manm­­ képviselő (kommunista) a szónoki emelvényre lép és beszélni akar, mire a jobbolda­lon nagy vihar tör ki. (Felkiáltások: Ki vele!) Löwe elnök Hoffmann képviselőnek nem adja meg az engedélyt a szólásra, amire újra kitör a vihar. (Élénk felkiáltások a szélső­jobboldalon Hoffmann felé. Takarodjék Franciaországba. Haza­­áruló! Felkiáltások balról: Ti a nép árulói vagytok! Felkiáltások jobbról: Ti meg csak bábok! Gyávák!­ Az elnök a nagy zajban felfüggesztette az ülést, a jobboldali és kommunista képviselők azonban tovább szidták egymást. Végül is kétórás szünet után a kormány egyik tagja bejelentette,­­hogy a gyűlést berekesztik s annak folytatását holnap dél­előttre tűzik ki. Németország mégis megtagadja a követeié­■ sek teljesítését. Berlin, március 4. A szakértői bizottság ma dil­la­tán a birodalmi kancellár vezetésével megbeszé­lést­­tartott arról, hogy a londoni konferencián szó­­ba került kényszerrendszabályok, gazdaságilag mi­lyen hatást eredményeznének . A jelenlévők vala­mennyien annak a meggyőződésüknek adtak kife­jezést, hogy bár a rendszabályok Németország gaz­­dasági életét rendkívül érzékenyen sújtják, mégsem téríthetik el a kormányt attól az álláspontjától, hogy megtagadja az olyan követelések aláírását, amelyeket Németország képtelen teljesíteni. Az állami is társadalmi rend hatásosabb védelme. Az erőszakok, felforgatok ellen fel kell lépni. — A magyar nemzet üdvözli az Egyesült Államok elnökét. — Mentelmi ügyek a nemzetgyűlés mai ülésén. A mai vstben Kolozsi Endre bemutatta a gazda­­­sági bizottság jelentését . 1020—21.. évi költségeld­­irányzatra vonatkozólag Iklódi-Szailó János pedig beterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését az Országos Pénzügyi Tanács felállítására vonatkozó törvényjavaslatról. Ezután harmadszori olvasásban elfogadták az állami italmérési illetékről szóló tör­vényjavaslatot, majd Mikovinyi Jenő előadó ismertette a mentelmi bizottság javaslatait több mentelmi ügyben. Zákány Gyula és Újváry Géza mentelmi jogát a Ház nem függesztette fel, Drózdy Győzőt rágalmazás miatt kiad­ták. Vértes Vilmos István mentelmi jogát sem függesztették fel, Sziráky Pált azonban, akit az ügyészség izgatással vádol, a mentelmi bizottság kiadni javasolta- A javaslathoz hozzászóltak Bródy Ernő, Drózdy Győző, Somogyi, István, Zeöke Antal, Rassay Károly, Benczes Gábor és Zákány Gyula. A Ház í­gy döntött, hogy Sziráky Pál mentelmi jogát nem­ függesztik fel. Ezután áttértek az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalására, melyet Bernolák Nándor előadó ismertetett eg­y ajánlott elfogadásra. A nemzetgyűlés szociálisan gondolkodik a mun­kásosztály érdekeiről, ezzel szemben joggal elvárja a magyar állam, hogy senki se zavarja a megindult országépít­­ezési folyamatot. A magyar állam­ elleni rágalmak ma sem szűntek meg, a magyar büntető­törvények, ezek ellen a cselekmények ellen nem nyílta­k­nak kellő védelmei. Már kezdetleges alakjában el kell fojtani törvényes erővel minden antimista, lista propagandát, nehogy később veszélyessé vál­janak. Büntetőtörvény­könyvünkben nincs büntető­sé­él sem azok ellen, akik a hadsereg fegyelmét akarják meglazítani, sem azok ellen, akik a magyar államot a külföld előtt megrágalmazzák. Ha elége­detlenséget látunk népi kell mindjárt azt mondani, hogy az elégedetlenséget lelketlen izgatók szítják, ellenben föl kell kutatni az elégedetlenség okát. De viszont ha azt látjuk, hogy valaki erőszakosan akarja felforgatni egy háborút vesztett ország meg­indult újrateremtő munkáját, az ellen az állam tel­jes hatalmával el kell járni. A magyar társadalom széles rétegei mélységesen elítélik a felforgatást, becsüli a nemzeti hadsereget és felháborodik az or­szág megrágalmazása fölött. E tekintetben tehát a nemzet­gyűlésnek meg kell adni a védelmet. Az igazságügyminiszter javaslata szigorúbb, az­irtás, ■sdgügyi bizottság azt jelentékenyen enyhítette. A büntetési tételeket kisebbítette és mellőzte a rend­kívüli eljárást. Újítás a javaslatban, hogy a forradalmi mozga­lom­ életrehovója feleljen a mozgalom során elköve­tett cselekményekért. Ha a hadsereg révén történ­nek visszaélések, azokat el kell nyomni, de ugyan­akkor meg kell védeni a hadsereget. A sajtószabad­ságot csak felelősséggel kapcsolatban tudja elkép­zelni. A sajtó régisén szalad, de viszont legyen felelős is. A napokban olvasott egy Amerikában megjelent röpiratot, mely szerint Magyarországon ezerszámra gyilkolják a zsidókat, hogy itt a vezetők valósággal rablóbanda , vezető). Az ilyen rágalmakat nem lehet tűrni. Ezért a távollevők ellen is meg­­,cs­e a javaslat szerint — és ez nyitás­a, javaslatban­­ indítani az eljárást, nyilvános főtár­gyaláson k kell tárgyalni az ügyet, meg kell állapítani a tény­állást, mindössze az ítélet marad el. Híve a teljes szabadságnak, de szabadságot a felforgatásra, a nemzeti hadsereg gyalázására és az igazság meg­­rágalmazására nem ad. (Éljenzés.) Özenet után Bródy Ernő szólt a javaslathoz. Igaza van az előadónak, — mondotta — elég volt a, forradalmas, bőr Magyarországot, többé kommuniz­mus nem lehet, mert a saját testünkön és vérünkön tapasztattak, ennek az őrültségnek, az átkait. Csak fantaszták, vagy kalandorok gondolhatnak ki ilyes­miket. Kéri az igazságügyminisztert, ne adjon al­kalmat arra, hogy nem precíz szövegezésű szaka­szok alapján ártatlan embereket a vádlottak pad­jára lehessen ültetni. Felhívja az igazságügyi és honvédelmi miniszterek Ügyelmét arra, hogy ké­szítsék el a magyar katonai büntető törvénykönyvet, mert még ma is a régi osztrák katonai büntetőtör­vény, az 1855.. pátens van élő­ben. Azon az állás­ponton van, hogy csak személyes meghallgatás és védekezés után szabad valakit elítélni. Elítéli a kül­földi lapokban Magyarországra szórt rágalmakat és azok terjesztői ellen, minden eszközt megfelelőnek tart, de vigyázni kell, nehogy a külföldi becsü­letes hírszolgálatot megbénítsuk. A külföldi tudósítók működésük szabadságát féltik ettől a törvénytől. Elismeréssel tav­ozik az igazságügy miniszternek, hogy kihagyta a javaslatból a gyorsított eljárást. A g­yorsított eljárás megszüntetése a konszolidációt, je­lenti. Ezután panaszkodott az internálások ellen és ezzel végezte beszédét, hogy szabadságot, jogot és igazságot kér. A nemzetgyűlés üdvözli Hardingot Huszár Kár­oly az ülés végén indítványt nyújtott be, hogy Hardingot, az Egyesült­ Államok elnökét hivatalba lépése alkalmából a Ház üdvözölje. Az­­ amerikaiak az emberszeretetnek és az emberi szoli­daritásnak fényes példaképét adva igyekeztek nagy nyomorunkon enyhíteni. Köszönetet kell mondani az amerikai követnek és Pedrow kapitánynak is. Kéri a nemzetgyűlést, hogy diplomáciai úton üdvözölje az amerikai köztársaság elnökét hivatalba lépése alkalmából. Bízunk abban, hogy az a szív, mely meg­látta a magyar nép nyomorát, meg fogja látni a Magyarországgal szemben elkövetett, súlyos igaz­ságtalanságokat is és meg fogja érteni a magyar nemzet jogos elkeseredését is. Az igazságtalanságok felismerésében az amerikai közvélemény már­ helyes úton jár és reméljük, hogy ezek jóvátételére irá­nyuló törekvésünkben is támogatni fognak. A Ház az indítvány felett felállással szavazott­ és egyhangú határozatban kimondta, hogy az ame­rikai köztársaság elnökét hivatalbalépése alkalma­­ból a­ magyar nemzet üdvözölni fogja. Ezzel is le akarja róni a magyar nemzet háláját azért a rokon­­szenvért, amelyről az amerikai nép bizonyságot tett. Bebizonyította, hogy az amerikai Egyesült­ Államok szolidárisak az annyi nyomorúsággal küzdő magyar nemzeti­ ale A Ház legközelebbi ülését, holnap, szombaton délelőtt 10 órakor tartja, napirendre az indítvány és interpellációt, könyvek felolvasását, és az állami és társadalmi rend védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának­ folytatását tűzték. Az­­ülés dél­után 2 órakor vészet ért. Andrássá és nagyatfidl Szabol tárgyalása. Kimondják a sürgősséget az állami rend védelméről szóló javaslatra. — A politika hírei. (.A Nemzeti J­jság tudósítójától.) A politikai helyzetben az elmúlt napok alatt különösebb ese­mény nem történt Általában igen jó benyomást keltett a kormánynak a nyomdás­­sztrájk ügyé­ben tanusított határozott magatartása, amelynek eredménye végül mégis csak az, hogy a békés megegyezés lehetségét a­ munkaadók és munká­sok megtalálják. A részletes kormányválságról terjesztett legutóbbi hírek nem bizonyultak való­nak, így megállapítható, hogy Vess József közélel­mezési miniszter továbbra is megtartja tárcáját, amelynek vezetésében érvényesíti azt a felfogását, hogy­ a tavaly decemberi megállapodások alapján állva fogják szabályozni a gabona forgalmát. A belügyi tárca betör­ésére nézve döntés még nem történt és e tekintetben a miniszterelnök a külön­böző irányban folytatott tárgyalásokhoz képest később fog határozni. Andrássy Gyula gróf, a Keresztény Egyesülés Pártjának vezére legutóbb nagyatádi Szabó Ist­­vánnal tárgyalásokat folytatott, akivel, mint a kisgazdapárt vezérével, a két párt közös akciói­nak megfelelően több kérdést megbeszélt. Az ál­lam és a társadalom védelméről szóló javaslatra­­nézve, melynél hosszabb vita várható, a kormány és a többség feltétlenül a sürgősség kimondását kívánják. A nemzetgyűlés kedden és szerdán előrelátha­tólag mm tart ülést, mert tagjai közül többen a debreceni Nagytemplom felavatási ünnepélyére utaznak.­­ Minden megírható, ami igaz. A külföldi laptudósítók és as áUaay-endről szóló javaslat^' Az állnak, és. tgnafl^toWő rend hatályosabb védel­méről szóló tof^imyjavaslattal kapcsolatban nem­csak itthon, de az „emigrált“ körök révén a külföl­dön is olyan hírek terjedtek el, mintha a javaslattal a kormány befolyást akarna gyakorolni a sajtóra és csak olyan hírek megjelenését tenné lehetővé, amelyeket politikája szempontjából kedvezőnek tart. A külföldi laptudósítók szindikátusán ez a körül­mény arra, indította, hogy a javaslat, rájuk vonat­kozó részének enyhítését kérjék, s eziránt Túri Béla nemzetgyűlési képviselővel tárgyaláso­kat, is folytattak. Ehhez képest ma Túri Bélával ma megjelentek Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszternél , és Bernolák Nán­dornál, a javaslat előadójánál, akiktől minden­­ben megnyugtató választ kaptak. A javaslat, intéz­kedései, nem, irányulnak a­ sajtó komoly tájékoztatá­sát végző laptudósítók ellen, s a külföldi laptudó­­sítók akadálytalanul informálhatják­­ lapjaikat, anélkül, hogy bárminemű méltánytalanságtól, vagy üldöztetéstől tartaniok kellene, s egyedüli megkí­vánt feltétel, hogy az eseményeket az igazsághoz híven regisztrálják. Az igazságügyminiszter a kül­döttséggel nyomban meg is állapodott egy olyan szövegezésben, amely minden tekintetben megnyug­tató. A demokrata párt a liberális blokk ellen. A nehezen és korcsul megszületett liberális blok­kot, amely a Polgárok és Munkások Szövetsége hangzatos elméje viseli, még mielőtt erőre kapha­tott volna máris halálos döfés érte. A zavaros és fóm­­a,c­hí­r elemekkel megküzdett alakulat min­den politikai belátás nélkül egyesíteni akarta ma­gában azokat, akik nem helyezkedtek a keresz­tény és nemzeti irányzat alapjára s a szervezők fűhöz-fához siettek tárgyalásokat folytatni. Bárczy Istvánnak sikerült is Batthyány Tivadarral egy tá­borba kerülni és Ballazár­ püspök is megtalálta a maga Gönci­ utcai szövetségeseit. Egyedül a de­mokratákat nem­­tudták megkaparintani, mert a demokraták a meg-megújuló közeledési kísérle­teket állhatatosan visszaverték. Úgy látszik azon­ban a Demokrata párt nem elégedett meg az egy­szerű elutasítással és most hetilapjában keményen­­ megtámadja a liberális blokkot. A kegyetlen éles­­ségű hírlapi támadás mögött természetesen sejteni lehet, hogy ki áll. Egyébként a demokrata hetilap többek között a következőket írja: ... A mohón érvényesülni kívánók liberális hullámnak nevezték mozgolódásukat s mi kissé furcsa mosollyal láttuk,, hogy a hullámhegy tete­jén diadalmasan előretörő hajóhad felett Bárczy István a­ kapitány. Most már a­ parancsnoki hídon áll é­s parancsnoki hajója mellett, a többi hajó­egységek: Baltazár püspök magyar kálvinista gá­lyája, az elszánt forradalmi gróf, az egyébként is tengerésznek indult Batthyány Tivadar alat­amos tengeralattjárója, Sándor Pál merészröptű torpedó, hajója és — last not least,’— a szociáldemokrata munkásság páncél­óriása. . . . Ezeknek az uraknak a vakmerősége és hazar­­dirozása példátlan. A liberalizmus köpenye alatt radikális csempészárut akarnak importálni s e csem­pészárun felismerjük a bécsi márkát. A bécsi radic­kcális emigráltak körében eszeltéti ki ezt az egész blokktervet. Olyan uraknak, akikről Károlyi Mihály és Jussi Oszkár állítottak ki. erkölcsi járónyitványt, nem hihet ebben az­ országban senki . , . Vigyázat — mázolva! Li­bráb­a bőrbe öltö­zött radikálisok akarnak előre nyomulni és kétes értékű politikai váltójukat a gyanútlan polgárság és a becsületes munkásság aláírásával akarják hi­telképessé tenni. Hamis a váltó, uraim és ne ,je­gyezzék ők a nevüket. Hamis színek alatt futnak a hajók Bárczy kapitány parancsnoklása alatt. Át

Next