Nemzeti Ujság, 1922. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-03 / 99. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1922 május 3. 16-ig befejezést kellett volna nyernie, mivel azonban ez csak ez év februárjában történt meg. a párisi bizottság elhatározta a katonai miszszió visszatartását, de a misszió budapesti tartózkodása legfeljebb egy-két hónapot vesz még igénybe, amelynek eltelte után csak egy úgynevezett felszámoló-bizottság marad Budapesten. Hasonlóan történt ez Bulgáriában, és Ausztriában, ahol ezt a felszámoló hivatalt egy 5—6 antanttisztből álló csoport vezeti. A legyőzött országokban szervezett antant katonai misszió központi főhivatala Párisban ezekel és vezetője Foch tábornok. „a temokrácia nem tökfmtom!“ A miniszterelnök egri beszéde — Elmondja, miért van szükség egységes pártra — Csak győzők vannak és legyőzőitek — Nem a felekezetet, hanem a vallástalanságot kell üldözni Bethlen István gróf miniszterelnök vasárnap délelőtt érkezett különvonaton Egerbe, Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor sajtófőnök és mások kíséretében. A pályaudvaron Trükk Géza polgármester, Kriston Endre kanonok és Kolozsváry István dr. pártelnök fogadták a kormány fejét, aki négylovas díszhintón hajtatott az érseki rezidenciába. Itt villásreggeli volt, majd délelőtt 10 órakor kezdődött a nagygyűlés a városháztéren, ahol több ezer főnyi tömeg feketéllett. A miniszterelnök beszédének kivonatát az alábbiakban közöljük. Beszéde elején elmagyarázta, miért szükséges az egységes párt, amelyben részt vehet mindenki társsadalmi, osztály- és felekezeti különbség nélkül. 1918- ban egy osztály vette kezébe az uralmat és ennek az osztálynak fontosabb volt saját uralmának megalapozása, mint az ország védelme. A diktatúra bukása után a kisgazdatársadalom és a magyar intelligencia vette kezébe az ország sorsának intézését, de akkor viszont kimaradt a parlamentből a munkásosztály. Elérkezett az ideje annak, hogy ezeket a hibákat kiküszöböljük, de elérkezett az ideje annak is, hogy a magyarok minden különbség nélkül egyesüljenek egymással. Nem osztálypártokra van szükség, hanem világnézeti alapokon álló pártokra. Ezért kell egységes párt. Nem kell Duna-konföderáció! Beszélt ezután a pártprogram céljairól. Nemzeti függetlenségünket feláldozni nem vagyunk többé hajlandók. Semmiféle Duna-konföderációban nem vehetünk részt. Erős, egységes, nagy Magyarországot akarunk. Nem akarjuk a régi föderatív monarchiát sem, mert ez megint a régi bajokra vezetne. Olyan közjogi kapcsolatokat létesítene, amelyek ismét nemzeti függetlenségünk rovására mennének. De nem kell a föderáció azért se, mert abban megint a szláv népek vezetnének. Külpolitikai téren másik célunk az, hogy a magyar nemzet ismét egyenlő legyen a többi nemzetekkel. Ma nincs jog az európai népek között, csak győzők vannak és legyőzöttek. Ennek következtében egy beavatkozási politika nyert tért, amelynek segítségével minden belső ügyünkbe beavatkoznak. Mit kíván az egységes párt befelé? Követeli a teljes egyenlőjogúságot, a polgári rendet, a szociális és felekezeti békét, politikai téren pedig a pártszempontok háttérbe szorítását és erős parlamenti alappal bíró kormányzat megteremtését. „A tömeguralom a zsarnokság legrutább fajtája“ Demokráciát követelünk, ami nem jelent osztályuralmat, nem jelenti a legalsóbb népréteg uralkodását. Ez mindenki részesedését jelenti a politikai hatalomból saját értéke és tudása szerint. Ez nem tömeguralom, mert a tömeguralom a zsarnokság legruttább fajtája. Nem tömeguralom, hanem demokrácia kell nekünk! De mivel csak az a demokrácia értékes, amely anyagi és erkölcsi gyarapodást jelent, ellenségei vagyunk minden vallásellenes törekvésnek. Ellenségei vagyunk a felekezeti béke megrontóinak, mert a felekezeti béke az utolsó érték, amelyet a nemzet a maga részére meg tudott tartani. Magyarország hercegprímása egy fényes beszédben nemrégen rámutatott erre és a keresztény felekezetek együttműködésének lehetőségére. Ő minden szavát aláírja. Nekünl: nem a felekezetet, hanem a vallástalanságot kell üldözni, nem a zsidókat kell üldözni, hanem azokat a zsidókat, akik istentelenségeket követtek el. De ezeket éppen úgy kell üdözni, mintha keresztények volnának. A kormány nem akar protestáns királyt •Felekezeti békétlenséget jelent az is, mikor azt hirdetik, hogy a kormány protestáns királyt akar. A protestánsok tudják, hogy mivel tartoznak a nemzet katolikus többségének. Mi — mondja a miniszterelnök — igenis a nemzetet mentetttük meg és kötelességünk volt megmenteni, amikor választanunk kellett a nemzet és a király között. Akik újabb osztályharcot akarnak A felekezeti békétlenség a magyar nép lelkében nincs meg. Azt külföldről hozták, hogy visszavonást szítsanak közöttünk egy harmadik javára. Akik ezt teszik, azok ellenségei a demokráciának és újabb osztályharcot készítenek elő. " ' ' A miniszterelnök éljenzéssel és tapssal fogadott beszéde után egri Nagy János, a kerület volt képviselője és most egységespárti jelöltje mondotta el programbeszédét, majd Gömbös Gyula beszélt. A gyűlés után a miniszterelnök küldöttségeket fogadott a városházán, délben pedig bankett volt, amelyen Bobory fiyörgy főispán a kormányzóra, Babocsay pártelnök pedig Bethlen István grófra ürítette poharát. Mi árt az országnak ? A miniszterelnök pohárköszöntőjében megemlékezett genuai útjáról. Visszahozott a kormány onnan sok tapasztalatot, visszahozta annak a tapasztalatát is, hogy milyen cselekedetek és nyilatkozatok ártanak az országnak. Súlyosan árt az a propaganda, amelyet Bécsben és a környező államokban kifejtenek. Súlyosan ártanak azok a bűntények, amelyeket ebben az országban elkövettek. Ezek ártanak, de még jobban ártanak azok a kijelentések, amelyek szerint a kormány nem akar vagy nem mer ezen bűntényekkel szemben eljárni. Ezek azt a benyomást keltik a külföldön, hogy itt gyönge kormány van. Ártalmára van a nemzetnek, hogy az elkövetett éretlen csínyeket még ma is dicsőítik. Nem erőszakra van szükségünk, hanem kultúrára. A kultúra az önfegyelmet jelenti a magán- és közéletben. Beszéde végén a miniszterelnök a város polgárságát és Szmrecsányi érseket éltette. Különböző felköszöntők hangzottak még el. A miniszterelnök a felekezeti békességről Bethlen István gróf miniszterelnök egri tartózkodása idején fogadta különböző felekezetek küldöttségét. Az érseki rezidencián, ahol a miniszterelnök megérkezése után megszállott, a katolikus papság üdvözölte a miniszterelnököt. A Városháza téren tartott nagygyűlés után a miniszterelnököt a polgármesteri hivatalban keresték föl a többi küldöttségek. Az egri protestáns egyház képviseletében Lipcsey Péter dr. közjegyző üdvözölte a miniszterelnököt, aki válaszában hangsúlyozta, hogy olyan országban született, ahol a felekezeti türelmesség jelmondatos volt, mert mindig példaképpen emlegették Erdélyt. A protestánsokat a neológ zsidó hitközség nagyobb küldöttsége követte, amelynek élén nagyecsedi Kánitz Dezső tisztelgett a miniszterelnök előtt. Bethlen István gróf az üdvözlő szavakra a következőképpen válaszolt: — Én tudatában vagyok annak, tisztelt uraim, hogy a forradalmak és idegen megszállás után itt az országban a hangulatok nem csillapodhattak le olyan gyorsan, ahogy ez kívánatos lett volna. Hiszen a forradalmak felzaklatták a kedélyeket, ellentéteket támasztottak, amelyek mint a tenger hullámai csak akkor csillapodnak le, ha az őket okozó körülmények megszűnnek. Legyenek meggyőződve, hogy én bennem semmiféle ellenszenv, semmiféle ellentét önökkel szemben sohasem volt és nem lesz. (Éljenzés.) Én a politikában arra törekedtem és arra törekszem, hogy az ország nyugalmát ezen a téren visszaadjuk." Legyenek meggyőződve arról, hogy a kormány nemcsak akar, hanem bírni is fog azokkal a szenvedélyekkel, amelyek önökkel szemben megnyilvánulnak. És azt hiszem, hogy ha Önök is a maguk részéről honpolgári kötelességüket teljesítik, amelyeket különben mindenkinek teljesíteni kell, eljön az az idő, midőn a társadalmak különböző rétegei egymást megértik. A miniszterelnök válaszát a küldöttség tagjai érthető nagy tetszéssel hallgatták. Végül az egri ortodox zsidóság nevében Benedikt Nándor jegyző vezetett néhány tagú küldöttséget, amelynek tagjai valamennyien keztyűt viseltek. A küldöttség szónoka ezt mondotta: — Arra kérjük Nagyméltóságodat, hogy a mai kibontott zászlón a liberalizmus ragyogó csillaga is tündökölhessen. Ez a mi egyedüli kérésünk. Bethlen így válaszolt: — Köszönöm szíves üdvözlésüket, én tudom azt, hogy a magyar társadalomban a zsidóság és más felekezetek között bizonyos ellentétek voltak és talán még vannak. Azonban éppen Önökkel szemben ez talán jogosulatlanabb, amint azt sokan hiszik. Mert én tisztában vagyok és voltam azzal, hogy azok kommunisták, akik vallástalanok, akik a vallástól elszakadtak, de azok, akik a zsidó vallástól nem szakadtak és hitüket mindig követték, nem lehettek kommunisták. Én a magam részéről teljesen igazságtalannak tartanám, ha önökkel szemben üldözési politika érvényesülne. Nem a vallást kell üldözni, hanem a vallástalanságot. Meg vagyok győződve, hogy ha önök a haza iránt épp úgy fogják teljesíteni kötelességüket, mint mi mindannyian, az összhang a magyar társadalomban helyre fog állni. A pápa a világ megbéksítését óhajtja Elkészült a szövetségesek válasza az orosz kérdésben — Barthou Párisba utazott — Bánffy tanácskozásai (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A konferencia legfontosabb kérdése, az Oroszországgal való megegyezés, még mindig nincs megoldva. A helyzet kétségkívül súlyos, mert a feltételekre vonatkozólag nemcsak az oroszok és a szövetségesek, hanem ez utóbbiak közt is lényeges ellentétek merültek föl. Különösen a szovjet által nacionalizált magántulajdon (bányák, gyárak, nagy iparvállalatok stb.) kérdésében nem egyezik az angolok és a franciák álláspontja; az előbbiek hajlandók elfogadni a szovjet javaslatot, amely a volt tuljdonosoknak biztosítja a használati jogot, a franciák ellenben ragaszkodnak az összes javak korlátlan visszaadásához. Miután ez a bolsevizmus legfőbb elvének megdöntését jelentené (a bányák nacionalizálását különben az angol munkáspárt is követeli), nem valószínű, hogy az orosz megbízottak behódoljanak a francia követelésnek. A ma érkezett jelentés szerint a szövetségesek szakértői közel egy heti tanácskozás után megállapodtak és az orosz kérdésben kiküldött albizottság elkészítette a válaszjegyzéket, amelyet holnap nyújtanak át a szovjetküldöttségnek. A magántulajdont illetően állítólag az angol javaslatot fogadták el némi megszorítással. Barthou ma délelőtt Parisba utazott, honnét a hét végén visszatér. Távollétében Colrat szerepel a francia küldöttség fejeként Ha időközben létrejön a megegyezés Oroszországgal, sorra fog kerülni Lloyd George indítványa a békeegyezményről, amelyhez a szovjet kormány csak de jure elismertetése után járulhat. A siker tehát részben attól függ, engedékenyek lesznek-e az oroszok, másrészt pedig, hogy a francia kormány mily feltételek mellett járul a békepaktum tervezetéhez? A titkos diplomácia, amelyet Wilson kiküszöbölni óhajtott volna, most erősebben működik, mint valaha. A génuai konferencia tulajdonképp csak staffázsa a titokban folytatott tárgyalásoknak és az egyes államcsoportok egymás közötti megállapodásainak. A pápa az Igexi bérzéért Róma, máj. 1. A pápa Gasparri bibornokállamtitkárhoz levelet intézett, amelyben sikert kíván a konferenciának és azt a hő óhajtását fejezi ki, hogy az egész világon mielőbb az igazi béke helyreállítását lássa. A levél szerint Oroszország is jelentékeny tényezője lehet a szociális újrafelépülésnek. Génia, máj. 2. Az újságírók számára berendezett ház csarnokában a következő angol nyelvű hirdetményt függesztették ki. Lloyd Georgeot a legnagyobb örömmel tölti el a pápa levele. Minden tekintetben elismeri annak megállapításait és azt, hogy a pápa első kézből szerzett tudomást Keleteurópa állapotairól. Annak ilyen világos és határozott kinyilvánítása, hogy a Szentszék pártolja az Oroszországgal való békét, minden keresztény európai hatalom számára a legnagyobb bátorítás. London, máj. 2. Az angol sajtóban élénk visszhangot keltett a pápa levele. A Daily Chronicle úgy üdvözli a Katiként, mintha a konferencián résztvevő nagyhatalom volna. Az angol-olasz engesztelékeny politika a Vatikánban nagy támogatásra talált. A francia kormány csütörtökön tanácskozik Páris május 2. A minisztertanács Barthou jelenlétében csütörtökön fogja tárgyalni a konferencián fölmerült ügyeket. Poincaré a tegnapi sajtófogadtatáson kijelentette, hogy Franciaország hajlandó a békeegyezményhez hozzájárulni, ha az nem akadályozza a kényszerintézkedések alkalmazását Németország ellen. A legfőbb tanács nem ülhet össze május 31-ike előtt, mert a jóvátételi bizottság csak ekkor állapíthatja meg, hogy Németország szándékosan nem tett-e eleget kötelezettségeinek. Poincaré lehetőnek tartja, hogy a jóvátételi bizottság az ideiglenes moratóriumot néhány hónapra meghosszabbítja. Páris, május 2. A munkásszakszervezetek vasárnap tömeggyűléseket rendeztek, amelyeken a szónokokelítélték Poincaré kihívó politikáját és felhívták a munkásokat, hogy fegyveres konfliktus esetén tagadják meg az engedelmességet. Az Oeuvre megállapítja, hogy a franciák óriási többsége semmiesetre sem akar háborút. Anglia nem követi Franciaországot újabb német megszállásban London, május 2. Az alsóházban Chamberlain kijelentette, hogy az angol kormány nem hajlandó Franciaországgal,, ha ez a Ruhr-vidék megszállását határozná el, közösen eljárni. Stoffd George meghosszabbítja génuai tartózkodását London, május 2. Félhivatalos nyilatkozattal megerősítik, hogy Lloyd George Génuában két vagy három héttel tovább marad, mint eredetileg tervezték. Számolnak azzal a lehetőséggel, hogy felváltva vesz részt a génuai konferencián és a legfelső tanács sannemói ülésein. Holnap teljes ülést tart az értekezlet ténua, május 2. Az értekezlet holnap a Palazzo di San Giorgioban teljes ülést tart, amelynek napirendjére a következő tárgysorozatot tűzték: 1. A második bizottság határozatai a bankjegyforgalomról, a központi bankokról és a jegyintézetekről, a váltóárfolyamról, a közhitel (államkölcsönök) és a magánhitel szervezéséről. 2. A negyedik, közlekedésügyi bizottság határozatai fölötti vita. Bánffy gróf külügyminiszter tanácskozása ténua, május 2. Bánffy Miklós gróf külügyminiszter szombaton Benes dr.” cseh miniszterelnökkel több óra hosszáig tanácskozott. A tanácskozás reményt nyújt a megegyezésre. * Keynass, a kiváló angol közgazdász, Magyarország közgazdasági helyzetéről részletesen informáltatta magát. Balkányi Kálmán, az Omke igazgatója által. A franciák a kéki hídfő területéről visszavonták az őrséget Offenburg, máj. 2. Az Offenburger Zeitung szerint a francia csapatokat a kéki hídfő területének egy részéből visszavonták. Az eddigi nyilvános őrségi szolgálatot ezen a területen járőrszolgálattal pótolnák. "Az intézkedés, oba i&nSKfdSm, - - - -• -