Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. szeptember
1996-09-13
28 NÉPSZABADSÁG. BUDAPEST Budapest bélyegeken és képeslapokon Ganz Antalé és Divald Károlyé volt a két legnagyobb kiadó Egy ország bemutatásának talán legelterjedtebb és legfontosabb eszköze a bélyeg és a képeslap. Mindkettő nagy tömegekhez jut el, külföldre is elviszi egy ország hírét, a rajta lévő képről pedig milliók ismerhetnek meg távoli tájakat, városokat, népeket, kultúrákat, műemlékeket. Érthető, ha a magyar képeslapok és bélyegek kedvenc témája Budapest. A fővárosban van ugyanis a legtöbb történelmi és kulturális emlék, múzeum. A képeslap történetéről annyit tudunk, hogy az elsőt egy szerb diák készítette. Más feltételezések szerint viszont a múlt században egy göttingeni diák írt először olyan levelezőlapot, amelyet saját rajzával díszített. A lustábbak műfaja lett a levelezőlap A szakértők szerint a világon valószínűleg az 1880-as években jelenhetett meg az első, Budapestet ábrázoló képeslap, gyanítják ugyanis hogy a Lipcsében kiadott és európai városokat ábrázoló litográfiasorozatban Budapest képe is megjelent. Mindez azonban csak sejtés, mert ilyen képeslap egyelőre nem került elő. Az első igazi budapesti képeslap 1891. februári bélyegzővel maradt fenn, ám a szakértők szerint ennél régebbinek is kell lennie. A képeslapok nagy példányszámban jelentek meg és igen széles körben használták őket, hiszen olyan emberek is örömmel vásárolták, akik korábban nehezen szánták rá magukat egy-egy hosszabb levél megírására. Nagy levelezés korszaka volt a millenniumi éve, amikor a Magyar Királyi Posta az ünnepségek tiszteletére harminckét lapos kőnyomatos képeslapsorozatot adott ki. A sorozatban megjelentek a kiállítások és megemlékezések helyszínei, az akkoriban felépült múzeumok, színházak képe. 1896-ban már budapesti panorámát is lehetett látni a képeslapokon: léghajóval felszálltak a város fölé, a lap által pedig azok is gyönyörködhettek a látványban, akik korábban csak a földről szemlélhették a fővárost. A budapesti képeslapok kezdetben a tájképek mintájára készültek: ábrázolták a Lánchidat a Dunán úszó hajókkal, a Várat, a Margitszigetet. A fotósok a Margitszigetet különösen kedvelték, és sok külföldi gyűjtő is eltette albumába a róla készült lapokat. Külföldön, az egykori Jugoszlávia és a Monarchia területén érdemes keresni azokat a képeslapokat is, amelyeket a Monarchia katonái írtak haza a családjuknak a budapesti kaszárnyákból. A fennmaradt képeslapoknak forrásértékük van, mivel a korabeli Budapestről és a városi életről, a tudomány, a technika, a kultúra, a gazdaság fejlődéséről tájékoztatnak. A főváros utcáiról rég eltűnt a lóvasút, a képeslapokat nézve azonban kiderül, milyen volt, hogyan is működött. Kedvelt téma volt az Andrássy út A képes levelezőlapok témái között szerepelt az első gőzhajó megjelenése a Dunán, az első repülőgép Budapest felett, az első autók egyike az Andrássy úton, az új hidak és a második világháború után Budapest újjáépítése. Az Andrássy út szintén a kedvelt témák közé tartozott, mert a millennium után csodálatosan kiépített, palotákkal szegélyezett sugárút emelte a főváros rangját, ezért szívesen ábrázolták. Különösen az Oktogont, a Kodály köröndöt, az Operaházat, illetve a Bajcsy-Zsilinszky út és az Andrássy út találkozását örökítették meg szívesen. A két legnagyobb századfordulós kiadó, Ganz Antal és Divald Károly a főváros általános bemutatásán túl arra is törekedett, hogy olyan képeslapokat készítsenek, amelyek egy szőkébb rétegnek, például az egy utcában, egy városrészben lakók számára lehetnek érdekes, így jelentek meg a kisebb utcák, a külföldiek számára érdektelen, de az ott lakóknak kedves és fontos apróbb részletek. Később, a húszas-harmincas évektől kezdve a képeslapok terjedése és a kereskedelmi propaganda összekapcsolódott. A Hagenmacher Sörgyárról kiadott képes levelezőlap például már tisztán üzleti célokat szolgált. A kulturális életben is megnőtt a reklám szerepe és a fővárosi színészekről - többek között Jászai Mariról és Fedák Sáriról - kiadott képeslapok a színházak hírnevét erősítették. Összekapcsolódott a reklámpropaganda és a kulturális propaganda, később ehhez jött még a választási hírverés is: a pártok, területek jelöltjeinek képe és programjaik kerültek a lapokra. A reklámcélú képeslapok korának még ma sincs vége: a reklámozók rájöttek, hogy a képeslapon hirdetett termék jut el a legtöbb emberhez. Szakemberek véleménye szerint azonban ezzel ki is merül a hasonlóság a mai és a régi budapesti képeslapok között. A modernek a tömegigényt elégítik ki, nem hoztak igazán újat és forradalmi változást. A jelképek, a kedvenc témák még mindig ugyanazok: a főbb turistalátványosságnak számító épületek: az Országház, a Vár, a Halászbástya, Duna. A minőségre sokszor a profi technika és az igénytelen képi megoldás jellemző. Aratópár az Országház előtt A budapesti témájú bélyegek kicsivel a képeslapok után jelentek meg. Az első, a korábbi sematikus ábrázolásmóddal (eddig a turul, a korona és az uralkodó képe utalt az államiságra a bélyegeken) szakító bélyeget 1916-ban adták ki. A két darabból álló sor egy arató párt és az Országházat ábrázolja. Egészen 1944-ig kevés városábrázolást találunk a bélyegképeken, a háttérben viszont rendre megjelennek felismerhető épületrészletek, terek és parkok: például az egyik 1926-ból származó bélyegen egy korcsolyázó pár látható, a háttérben pedig a Műjégpálya és épületei. A budai Vár szintén 1926- ban jelent meg a pengőfillér sorozatban Helbing Ferenc tervezésében, majd Budavár visszafoglalásának kétszázötvenedik évfordulóján, 1936- ban Légrády Sándor munkájaként. A Lánchíd is bélyegre került 1941-ben egy Széchenyi-sor címleteként, majd három év múlva, az újjáépítés kapcsán ismét hídjegyeket és bélyegblokkokat adtak ki, amelyek bevételének egy része újjáépítési hozzájárulás volt. Jellemző a Lánchíd hármas ábrázolása: leromboltan, újjáépítve és az átadási ünnepség 1949-ben, ez azután egyike lett a visszatérő motívumoknak. Ezen gyakori motívumok közé tartozott még az Országház, a Szabadság híd, a Szabadság-szobor és a Nemzeti Múzeum épülete mellett sok budapesti tér és köztéri szobor. A felszabadulás emlékére a második világháborútól a nyolcvanas évekig a Szabadság-szobor és Budapest látképe gyakran megjelent a bélyegképeken. Az ötvenes években a kor alkotásait, az új épületeket ábrázolták, többek közt az újpesti SZTK-t, MOM Művelődési Házat, Ganz szerelőműhelyt, a csepeli Vasipari Tanintézetet, a Népstadiont stb. 1953- ban egy sorozatból kiderül, milyen lett volna a metró, ha az eredeti tervek alapján építik meg. A nagyobb címletű légiposta-bélyegeken a pesti Dunapartot, a Halászbástyát, Országházat, a millenniumi emlékművet ábrázolták. A rangosabb hazai események szintén bélyegre kerülnek, például az Erzsébet híd avatása vagy a Közlekedési Múzeum megnyitása. A Budavári gótikus szoborlelet megtalálását és egészen a közelmúltból az Interparlamentáris Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ülésének megnyitását is új bélyeg megjelenése kísérte. Szinte minden megjelent a bélyegeken, ami Budapesten történt és ami valamilyen szempontból fontos volt. Bélyegképpel köszöntötték a menetrend szerinti személyszállítás megindulását a Dunán, az évfordulójukat ünneplő egyetemeket, a Duna-parton felépült új szállodákat,, az új Nemzeti Színház építésének ötletét. Az expóra készülve is több sorozatbélyeg jelent meg, és bár a világkiállítás elmaradt, Budapest újabb bélyegekkel gazdagodott. Lukács Katalin A címzett Herr Franz Podlipsky Königgrätzben, a dátum 1900 áprilisa A budapesti Mazda márkakereskedők megválasztották a hónap Mazdáját: Mazda 323 F 1,51 dupla US-légzsákkal! XV. M3 autópálya 12. km. Tel./Fax: 307-3358 „Naná, hogy a 323-as! És ha egy próbaút során egyszer Ön is belekóstol ebbe a komfortos élvezetbe, akkor Ön is egyetért majd velem!" 1037 Vörösvári út 123. Tel: 158-9620.06-30-322-689 „A 323-as Mazda a kedvencem, mert egyszerre megbízható, sportos, elegáns és elfér benne az egész család." 1131 ReitterF. u. 164. Tel/Fax: 129-6087 „Ebben a hónapban a 323-ast választottam. Már csak a tökéletes méretei és felszereltsége miatt is.. Nem beszélve a 88 lóerős motorjáról!" 1163 Batsányi J. u. 47. Tel/Fax: 403-0212 „Ez egy biztos tipp, mert benne a dupla amerikai légzsák és az oldalsó ütközésvédelem felár nélküli szériatartozék.” 1194 Hoffherr A. u. 38-10. Tel: 282-6566 „A 323-as Mazdára szavazok, mert rendkívül biztonságos és kamatmentes részletre is kapható.” Nagy Gyula AUTO FOCUS GM. Balogh Árpád AUTÓ-ÓBUDA Kft. Kriskó Szilveszter PROFI BT. Szabó Gézáné SZABÓ GÉZA Szabó Gábor MAZDA MOTOR HUNGARY Dupla felár A zsűri: HA ÉN MAZDA LENNÉK 1996. szeptember 13., péntek A Három kiállítás Albertfalván Az Albertfalvi napok során egyszerre három kiállítás nyílik a XI. kerületben a Pentele utca 8. alatti Albertfalvi Helytörténeti Múzeumban. Az Albertfalva és környezete 1896-ban című kiállítás a száz évvel ezelőtti települést mutatja be eredeti dokumentumok, fényképek, tárgyi emlékek segítségével, a Köszöntjük a 80 éves Simándy Józsefet című tárlat pedig a világhírű operaénekes életútja és művészi pályája előtt tiszteleg. A Kossuth-díjas művészt rengeteg gyermek- és fiatalkori emlék fűzi a településhez, hiszen a család hosszú éveken át Albertfalván lakott. A harmadik kiállításon Faragó Krisztina népi kosárfonó és kézműves munkáit láthatja a közönség. A kiállításokat szeptember 28-án, délelőtt 11 órakor nyitják meg. K. Gy. M.