Szabad Nép, 1955. december (13. évfolyam, 332-362. szám)
1955-12-10 / 341. szám
TOLDY FERENC (1805—1875) Gyulai Pál nevezte el emlékbeszédében a magyar irodalomtörténet atyjának, Arany János pedig nemcsak a hivatalos sírversben magasztalta a lelkes öreget, hanem az Őszikék egyik legszubjektívebb darabjában is megemlékezett róla. Kazinczy nyelvújításának és klaszszicisztikus ízlésének híveként s az előbbinek legtúlzóbb folytatójaként kezdte munkásságát. A pesti egyetem filozófiai tanfolyamán kötött barátságot Bajza Józseffel, a magyar kritika nagy úttörőjével. Mindketten Kisfaludy Károlyhoz csatlakoztak, s már az ő almanachja körül csoportosuló Auróra-körben is szorosabban összetartoztak Vörösmartyval Toldy első nagyobb tanulmánya (1826) ma is figyelemre méltó elemzése Vörösmarty első eposzairól, amelyhez hasonló arányú mindaddig egyetlen magyar költő műveiről sem készült. Szempontjait nagyrészt a német romantikus esztétikából merítette ebben is, későbbi esztétikai ítéleteiben is. 1828-tól 1848-ig Toldy inkább kritikus, mint irodalomtörténetíró. Műveltsége, érdeklődése rendkívül széleskörű. Nemcsak a nyugati irodalmakat ismeri jól, hanem nagy érdeklődéssel figyeli és ismerteti a szláv irodalmakat is, így már 1828-tól kezdve az oroszt és a lengyelt is. Puskin, Lermontov és Mickiewicz költészetéről egyaránt ő ad először hírt a magyar olvasóközönségnek. 1829-1830- ban nagy utazást tesz Nyugat-Európában, s ennek során Goethét is meglátogatja, s próbál benne érdeklődést kelteni a magyar költészet iránt, Hegel előadásait hallgatja. Élethivatásának kezdettől fogva az irodalommal való foglalkozást tekintette, de családi és baráti tanácsra a biztosabb kenyérrel biztató orvosi tanulmányokat is elvégezte és 1831-ben megindította Bugát Pállal, a természettudományi műnyelv merész magyarosítójával együtt az első magyar orvosi folyóiratot, a Magyar Orvosi Tárt. A Magyar Tudományos Akadémiának már 1831-ben tagja, 1835-től 1861-ig pedig ő volt a titkára. 1836-ban Toldy indítványára alapították a magyar szépirodalomnak egy ideig jelentős külön szervezetét, a Kisfaludy Társaságot. 1837 elején a triumvirátus megindította a rendkívül nagyhatású Athenaeumot, amely Petőfi verseinek is először adott helyet. Az Athenaeum Figyelmező című kritikai melléklapját Toldy szerkesztette, az érdeklődés megcsappanása miatt 1840 végén bekövetkezett megszűnéséig. Toldy érdemei közé tartozik a kiadók önkényének kiszolgáltatott írók szerzői jogának törvényes biztosításáért való küzdelem, a kérdés alapos elméleti megvilágítása (1840), s az első törvényjavaslat megszövegezése. A Figyelmező megszűnése után Toldy útja különvált Vörösmartyétól és Bajzáétól. Ezek Kossuth irányához csatlakoztak, Toldy az ellenzéki politika erősödésével egyre inkább jobbra tolódó Széchenyi, az Akadémián közvetlen főnöke mellett tartott ki. 1845-ben Petőfiről írt kritikát a Dessewffyek konzervatív újságjába, a Budapesti Híradóba. A kritika egészében elismerő, vannak benne találó megfigyelések, de van benne néhány, a Honderű kritikáira emlékeztető arisztokratikus ízű becsmérlőmegjegyzés is. Arany Toldijának megjelenését a Kisfaludy Társaság Szépirodalmi Szemléjében üdvözölte, melynek Erdélyi János mellett ő volt egyik szerkesztője. Kritikusi pályája, az élő irodalommal való foglalkozása teljesen véget ért a forradalom kitörésekor, mellyel sem személy szerint, sem az Akadémia vezetőjeként nem tudott közösséget vállalni. Élete hátralevő részét az ellenforradalmi önkényuralom idején különösen nagy jelentőségű tudományszervező munkáján kívül csaknem teljesen az irodalomtörténetírás tölti ki 1849 után eleinte, akárcsak Eötvös, elfogadja az Ausztriába való beolvasztás tényét és a bécsi Akadémián tart előadásokat. Csakhamar azonban nemcsak arra használja forradalomellenes magatartásával elért jó kapcsolatait, hogy üldözött író társain segítsen, hanem arra is, hogy a magyar tudományos élet újraszervezését előmozdítsa. Már 1850-ben megindítja az Új Magyar Múzeum c. folyóiratot, az e köré gyűjtött tagokkal előkészíti az Akadémia és a Kisfaludy Társaság munkájának megindítását, kieszközli a működési engedélyt. Páratlan alanyú kutatómunkájának eredményeképpen 1851-ben kiadja nagy irodalomtörténeti kézikönyvének a mohácsi vészig terjedő „ó- és középkori“ irodalmat tárgyaló két kötetét. Ez a mű valóban „a magyar ész“ történetének indul, nemcsak a szépirodalom történetét adja, hanem a magyar nyelv, iskolázás, a tudományok és művészetek történetét is, mindazt, amit magyar ész, magyar alkotó tehetség hozott létre. Megállapításainak jelentékeny része mai tudásunk szerint is érvényes. A magyar nyelv és irodalom tanszékének betöltésére csak 1861-ben, az alkotmányos ígéretek idején került újra sor. Előadásaiból részértékeik mellett is kiütközik, mennyire elmaradt az egykori haladó kritikus a magyar irodalom újabb fejlődésétől. Legtöbb ideálja első ifjúságának példaképe, Kazinczy maradt, Kisfaludy és Vörösmarty után pedig csak hanyatlást lát. A korszakoknak ugyanez az értékelése marad meg Toldy legteljesebb irodalomtörténeti szintézisében, A magyar nemzeti irodalom története rövid előadásban című kétkötetes középiskolai irodalomtörténetében is. Arra mégis rá kellett eszmélnie, hogy Petőfit és Aranyt nem könyvelheti el a klasszicisták epigonjának s ezért az epigonok tárgyalásától a 40-es évek új jelenségeit Új lendület, Petőfi Sándor című fejezettel különíti el. Itt már kiemeli, hogy Petőfi népiessége más, mint azoké, akik csak a népi formát tanulták el, „míg ő a nép közvetlen befolyása, annak egyszersmind legtalálóbb képviselője, sőt az maga volt“. Világnézetével, forradalmiságával nem tud kibékülni. Eötvösben is azt tartja a leggyöngébbnek, amit mi legtöbbre becsülünk. A falu jegyzője éles társadalombírálatát és a parasztháborúról szóló „nagy történeti festményt a jobbágyosztály felszabadítása érdekében“. Toldy szemében Eötvös írói fejlődésének tetőpontja a Karthausi. Tévedései Súlyos példája annak, mennyire gátja a tudományos tisztánlátásnak, az esztétikai értékelés biztonságának is a kor leghaladóbb társadalmi-politikai törekvéseivel való szembefordulás. De Toldy életművében nem szabad csupán a tévedéseket látnunk, hanem meg kell becsülnünk azt, amit fejlődése viszonylag haladó szakaszában kezdett, s aminek folytatásában, bármily nagy tévedések közt botorkálva is, példátlan erőfeszítéssel, több ember munkáját teljesítve, hordott anyagot a magyar irodalom történetének épületéhez. Waldapfel József JEGYZETEKJ KÖNYVEKRŐL Cseres Tibor: Fergeteg fia /’’Cseres Tibor novelláit olvasva elsőnek is igazságkereső szenvedélye, írásainak művészi meggyőző ereje ragadja meg az olvasót. Senkivel össze nem téveszthető, sajátos arc Cseres Tibor írói profilja. A Móricz termékenyítő hatása nyomán felnövő prózaírók közt világosan kitűnik a paraszti élet konfliktusai iránti érzékenységével, sajátos humorával. S talán azzal is, hogy igazi helyet juttat elbeszéléseiben a szerelemnek, mert jól tudja, rendkívül jellemző lehet egy emberre, hogy a szerelemben, ebben a lelket formáló szenvedélyben hogyan mutatja meg, alakítja ki önmagát. Igazságkereső szenvedélyéről szóltunk, s ez legjobban látható Azon az őszön című novellájában, amely a kötet legigényesebb darabja. Terjedelmében, komponálási módjában inkább a kisregény felé közelít, érezhető rajta, hogy Cseres küzdött az életanyaggal, nem volt oly egyszerű ezt a bonyolult történést így sűrítve összefoglalni, egységes egésszé kerekíteni. Döbbenetes erejű, megrázó írás ez, s arra figyelmeztet: nem szabad lelketlenül közelednünk az emberhez, mert amint Juhász Péter, Cseres novellájának főhőse, úgy emberek tömege válhat — mivel indokolatlanul megsértették, helytelenül, rosszul bánnak vele — fásult, közönyös emberré. Cseres Tibornál ez az erkölcsi tanulság nem szándékoltan, erőszakoltan tolakodik előtérbe: a mondanivaló, a cselekmény szuggerálja. Cseres Tibor egy megrázó életsors ábrázolásán át győz meg igazáról. Sajnos a kép, amit az írás a mai faluról ad, nem fogadható el teljesnek — nagyon is egyoldalú. Nem az a helytelen, hogy Cseres Tibort a rossz gyűlölete ihleti novellája írása közben, hanem az, hogy hiányzik elbeszéléséből a pozitív erők, az új világot képviselő emberek ihletett ábrázolása. Az élet oly vigasztalanul sötét, oly gáttalanul, könyörtelenül gyötri Juhász Pétert, s ő oly árván, tehetetlenül, magárahagyottan vergődik, hogy az a valósággal ellentétes. Nem művi egyensúlykeresést kérünk Cseres Tibortól, nem pozitív-negatív jelenségek erőltetett arányosítását, de az epikai hitel követeli, hogy ábrázolja, érzékeltesse a pozitív erőket is. Mert az, hogy senki egyetlen szót ne emeljen Juhász Péter mellett, már hihetetlen, valószínűtlen. Azzal is nehezen lehet egyetérteni, ahogyan Cseres Tibor Juhász Ilona elcsábítását ábrázolja. Megjelenik a minisztériumi kiküldött Juhász házában, s a lány, hogy apját mentse, hogy a kiküldött „rokonszenvét“ megszerezze , odaadja magát neki. Nehezen érthető ez, különösen akkor, ha tudjuk, hogy ez a lány igaz, őszinte, mély szerelemmel szeret egy fiút, Galambos Istvánt, a tsz brigádvezetőjét. S az író olyan nagyszerűen ábrázolja ezt a szerelmet! Az olvasót végig fogvatartja ez a szép, tiszta vonzalom. Különösen megragadó az a jelenet, amikor az elcsábított lányt látva, mindenki Galambos Istvánt, a tszbrigádvezetőt vádolja, felelőtlen rongyembernek tartja, s Galambos szenvedve, gyötrődve, vállalja a vádat, oly erős benne a vonzalom, amely Juhász Ilonához fűzi. Ebből is látszik, hogy Cseres Tibor kitűnően érzékeli az emberi lelket, van szeme és írói ereje rezdületnyi történések és átfogó folyamatok ábrázolására egyformán. Tud leírni, láttatni, s ez nem utolsó írói erény. Arra van szüksége, hogy eszmeileg világosabban lásson, s akkor elkerülhetők a fent említett hibák. Cseres sajátos írói erényéről, finom humoráról is szólni kell. A Katalin könnyeiben nagyon kedvesen, ötletesen évődő, hamniskodó dévajsággal meséli el egy özvegyasszony szerelmi kalandjait. A Gyovai ángya huttyánja című elbeszélésben egy talpraesett kofaasszony históriáját meséli el rendkívül ízesen, érdekesen. Nagyon mai ez a történet és Cseres minden írói erényét megcsillogtatja benne: finoman ironizál, s bár a rendkívül tömör és szűkre szabott történésben csak villanásnyira állítja elénk ezt az asszonyt, de olyan megjelenítő erővel, hogy mindent tudni vélünk róla, látjuk a múltját, el tudjuk képzelni a jövőjét. A Hárman egy ellen című novellában három különböző jellemű férfi harcol más-más eszközökkel egy lányért, Balla Ilonáért, aki a mi világunkban nő fel cselekvőképes, határozott emberré, jelentős személyiséggé , gépállomási igazgatóvá. A három férfit elsősorban a szerelemben, Balla Ilona nézőszögéből látjuk, s az író csak annyit mond el a történetükből, hogy egyikük elzüllött, nem bírta ki a szerelem próbáját, a másik dúvabként, sértetten vagdalkozik, gonoszkodik, bárhol is járjon, a harmadik pedig csendes belenyugvással reménykedik, várja, hogy valamikor majd csak rápillant ez a huncutkedvű, okos leány. Balla Ilona nem tud választani közöttük, de nem is baj, hogy nem választ, hiszen az ő jellemeihez elég volt megmutatni anynyit, mint állta ki három próbáját életének, s azt már tudjuk, ha új helyzet előtt áll, dönteni tud és biztosan helyesen fog dönteni. Cseres — igen helyesen — sajátos hang, stílus, ábrázolásmód kialakítására törekszik. Azáltal is, hogy az országnak csak egy területét vonja be írásai tematikájába, Békés megye környékét. Ez a határozott törekvés, az egyéni hangvételért folytatott igyekezet néhol helytelen utakra is csábítja. Vigyáznia kell arra, hogy szépen zenélő, sajátos belső ritmikájú mondatfüzérei ne váljanak modorossá. Arra sincs szüksége, hogy érdekesség, színek hajszolása ürügyén olyan tájnyelvi szókat halmozzon írásaiban, amelyek nem megértést, nem világosságot, hanem homályt terjesztenek. Cseres Tibor néha annyira beleszerelmesedik alakjaiba, hogy a való élet és a saját jellemük arányain túl is fejleszti őket, mint például a Fergeteg fia című novella hősét is. Silló Péter hányaveti, durcás makacskodása, s a fiú megnyeréséért folytatott már-már „országos“ küzdelem elvéti az arányokat, s a makrancos lovag körüli zajlás hovatovább méltatlan a novellában szereplő tsz-tagsághoz. Nagyon szép és igazán emberi volt Silló Péter ábrázolása az előző, a Fergeteg című elbeszélésben, de a Fergeteg fiában már olyan cselekvésekbe, helyzetekbe viszi őt az író, amelyek anélkül, hogy akarná, szatirizálják szeretett hősét és környezetét. A kötet — ha akad is benne **■ gyengébb írás (mint például Az embernek próbája) — nyeresége irodalmunknak, s arról ad hírt, hogy Cseres Tibor jó novellaíróvá nőtt fel az utóbbi években. Megtanulta már az életanyag novellába sűrítésének módját, s a legtöbb esetben eljut az elbeszélésen belüli epikai teljességhez is. Illés Jenő SZABAD NÉP „Teljes bizalommal fordulhatnak hozzánk az édesanyák”” Beszélgetés a Schöpf-Merei Koraszülött Kórház igazgatófőorvosával (Tudósítónktól.) A múlt században élt nagy magyar gyermekgyógyászról, Schöpf-Merei Ágostonról elnevezett budapesti Knézits utcai koraszülő- és koraszülöttkórház munkájáról nagy elismeréssel beszélnek a gyakori külföldi látogatók is. A legtöbb elismerést azonban az édesanyáktól kapják a kórház dolgozói. Nem is csoda: a kórház egy éve áll fenn, s a napokban az ezredik csecsemőt fogadja be. A kis, elkülönített, üvegfalú szobácsikákban lelkiismeretes ápolás, s 33 Celsius fok meleg várja a legtöbbször 1—1,5 kilós parányi emberkéket. S a szabályozott hőmérsékletű és nedvességtartalmú levegőn, az orvosok és gondozónők egy percre nem szűnő gondos, szakszerű ápolása mellett megerősödnek s fejlődésnek indulnak a koraszülöttek. Dr. Surányi Gyula igazgatófőorvossal, a kórház vezetőjével beszélgetünk, aki éppen most fejezte be a koraszülöttek gyógyításával foglalkozó könyvének megírását. — Magyarországon — mondja — a felszabadulás előtt rendszeres koraszülött-gondozás nem volt. De — 14 százalékos csecsemőhalálozás mellett, amikor még a teljesen életképesen született gyermekeket is a dolgozók akkori szociális és kulturális viszonyaival összefüggő rharadiság, s különböző betegség tizedelte — nem is lehetett erről szó. A felszabadulást követő években, a csecsemőhalálozási arányszám egyenletes javulásával, a hároméves terv idején gondolhattunk először a koraszülött-gondozás intézményes megszervezésére. A budapesti Salgótarjáni úton létesült 1949 áprilisában 32 ággyal az első koraszülöttosztály jelenleg is működik — 64 ággyal, most már a Knézits utcai kórház osztályaként. A legörvendetesebb azonban az, hogy azóta elkezdődött a koraszülöttgondozás országos szervezetének kiépítése: Tatabányán, Debrecenben, Kaposvárott, Veszprémben és Szombathelyen létesültek az ottani kórházakban koraszülött-osztályok, s az egészségügyi kormányzat fokozatosan minden megyében meg akarja szervezni ezeket. Ugyanis nagyon fontos, hogy a legrövidebb időn belül szakszerű ápolást kapjon a koraszülött, s lehetőség szerint ne (vagy legalábbis ne túl messzire) kelljen szállítani az amúgy is az átlagosnál jóval érzékenyebb csecsemőt. Ezért van nagy jelentősége a csehszlovák mintára nálunk is megkezdett országos koraszülöttgondozási hálózat kiépítésének. Még valamit „saját“ intézetünkről, a Schöpf-Merei Ágoston Kórházról — folytatja Surányi főorvos. — Az állam és a főváros gondoskodása folytán nemzetközi viszonylatban is a legkorszerűbb technikai adottságok mellett végezhetjük tudományos gyógyító munkánkat. (Szinte hetenként próbálunkki kórházunkban új, a gyógykezelést javító, tökéletesítő eljárásokait és módszereket. Teljes bizalommal fordulhatnak hozzánk az édesanyák: ami az orvostudomány mai állása mellett lehetséges, azt mind megtesszük koraszülött gyermekeik érdekében. Mivel a szocialista népegészségügy célja a betegségmegelőzés, kórházunk berendezkedett (részben rendelőintézettel, részbenkórteremmel) a kóros terhességek gyógyítására is. S büszkén soroljuk eredményeink közé, ha egyegykóros terhességű édesanya szabályosan ki tudja hordani kisgyermekét és időben szül. Korszerű, 30 ágyas osztályunkon évenként 1000— 1200 ilyen anya szülhet úgy, hogy már a szülésnél ott van a gyermekgyógyász orvos is. — Mi az igazság abban, hogy a koraszülöttek többsége — a további fejlődés során — csökkent szellemi képességű, vagy állandóan betegeskedő lesz? — Régi tévhit ez, amelyet az orvostudomány és az élet már sokszorosan megcáfolt. Hetenként jönnek az anyák büszkén „bemutatni” makkegészséges, egykor nálunk kezelt kicsinyeiket, akik most már a rendesen kihordott gyerekekkel teljesen azonosan fejlődnek. Az igazság tehát éppen az, hogy a koraszülöttek túlnyomó többsége — a kisgyermekkoron túl — szellemileg-testileg egyaránt egyformán fejlődik a többi gyerekkel. X3GOOOOOOQOOOOOOOOOC Moszkvában már kemény tél van. Az egész városban sok száz kotró, rakodógép és teherautó takarítja a havat. Egy decemberi délután a Vörös téren. (Rév Miklós felvétele) Thury Zsuzsa: Virradat előtt Budapest ostromának és felszabadulásának idejét eleveníti fel Thury Zsuzsa regénye, a Virradat előtt. Nem széles vásznon, a teljes tabló igényével, inkább egy metszetét, részletét idézve a történelemnek. Voltaképp csupán egy vallásáért üldözött család útját rajzolja meg, s csak ezután, főként az ő sorsuk tükrében, egy Logody utcai s egy zuglói ház lakóinak az életét. A metszet egészében hiteles és meggyőző. Nemcsak azért, mert a környezetrajz, a város, a bombázások leírása találó, igaz, s még csak azért sem, mert az írónő gyakorlott íráskultúrával, egy-két szemléletesen markáns vonással állít elénk húsvér regényfigurákat, karaktereket. Thury Zsuzsa valamennyi figuráját válaszút, döntés elé állítja — ez a titka regénye eleven hitelességének. Hőseit az üldözött Vadas-család felbukkanása mindig az emberség próbáinak veti alá, s Thury így, ezen a „találkozáson“ keresztül jellemez, ítél. Egy-egy jelenet: a jóság és humánum vizsgája. Hogyan viselkedik egy bátor törvényszéki bíró, egy lelkiismeretét elszánt s bravúros furfangokkal megnyugtató jobboldali újságíró, egy házmesterné, egy félvilági nő, egy becsületes géplakatos, egy lumpenproletár pincér, egy melegszívű pap, amikor Vadasék sorsában, hacsak egy pillanatra is, a fasizmus lemeztelenített arcával kell farkasszemet nézniök. A Virradat előtt így a döntések láncolatát — egymásbafonódó kisebb konfliktusok sorát — rajzolja fel, s a hosszú sor végén ott áll az elnyomatottságból megszabadult Vadas Márta és fia, Gyuri, akiknek életét — ha nem is nagy küzdelmek árán — becsületes emberek önfeláldozó szeretete mentette meg. A megmenekülés ténye a jobb jövő, a „virradat” lehetőségének bizonysága. Thury Zsuzsának tehát, a regény összképével sikerült megmutatnia az akkor készülő holnap egy-egy biztató jelét. Kivált a zuglói ház egyszerű, munkás embereinek portréiban. A munkások, varrónők, kismesterek a Virradat előttben józan értelemmel utasítják el a háborús propaganda szólamait, segítenek a menekülőknek. Maguk közé fogadják Vadas Mártát és idős édesanyját; a jó szív, s az apró gesztusok, kicsiny tettek jóleső melegével veszik körül őket. A regény hősnője Márta átalakul ebben a környezetben. A bújkálás számára is vizsga. Ebből az elkényeztetett, hivatali szobája falán túl nem tekintő nőből a háború és új ismerőseinek emberi példamutatása formát érett, a munka, s az egészséges szerelem örömére vágyó erős asszonyt. Fejlődését Thury Zsuzsa elsősorban a lélekrajzzal, belülről mutatja meg. Márta vívódása azon. Befejeződött az építőanyagipari kutatók Ht. konferenciája A cementipari, a kerámiai és az üvegipari szakemberek, tudósok, kutatók pénteken a Magyar Tudományos Akadémia termeiben tovább folytatták tanácskozásukat. A kötőanyag-szakosztályban O. Kallamer, a brnói műegyetem tanára. Bereczky Endre Kossuth-díjas, a kémiai tudományok kandidátusa és Egyedi László, az Építéstudományi Intézet kutatója tartott előadást. A kerámiai szakosztály ülésén Fodor Zoltán, György István és Richter Vladimir főmérnökök; az üvegosztály ülésén Lőcsei Béla és H. Frank akadémikus, a Német Demokratikus Köztársaság tudósküldöttségének vezetője szólalt fel. Az építőanyagipari kutatók III. konferenciája pénteken ért véget. Magyar oktatásügyi kiállítás nyílik Bukarestben A magyar—román kulturális egyezmény keretében a közelmúltban rendezték meg Budapesten a román oktatásügyi szemléltető eszközök kiállítását, a közeljövőben pedig Bukarestben kiállítás nyílik a magyar oktatásügy fejlődéséről. Az összegyűjtött anyagot pénteken délelőtt az Oktatásügyi Minisztériumban mutatták be a sajtó képviselőinek. A magyar oktatásügy fejlődését szemléltető kiállítást a Román Népköztársaság után a Szovjetunióban is bemutatják. Vezető főorvosok kétnapos országos értekezlete Az Egészségügyi Minisztérium az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete kultúrtermében december 8-án és 9-én kétnapos munkaértekezletet tartott a megyei és megyei jogú, városi főorvosok, valamint Budapest főváros vezető főorvosa részvételével. Dr. Román József egészségügyi miniszter beszámolójában értékelte a minisztérium 1955-ben végzett munkáját, és ismertette az 1956-os év feladatait. Az értekezlet részletesen megvitatta a közegészségügyi és járványügyi szervezet továbbfejlesztése időszerű kérdéseit is. Nagy tömörülés az országos sakkbajnokságon A pénteki függőnapon Szabó nagymester biztosan nyert Sándor ellen, Benkő nagy harc után Bélyvel szemben elvesztette veretlenségét és ezzel egyedüli vezető helyét. Szilágyi ellen Földi jobb állásból gyengén játszva kiadta a győzelmet kezéből. További eredmények: Dely — Réthy 0:1, Grács—Honfi 1:0, Gereben—Flórián, Pogáts —Hajtun, Szilágyi— Földi, Jeney — Portisch, Bilek — Grács, Jeney—Tapasztó, Flórián—Szilágyi és Réthy —Grács játszmák döntetlenül végződtek. A következő, VII. fordulót ma délután fél 5 órai kezdettel bonyolítják le az ÉDOSZ VI., Gorkij fasor 44. alatti székházában. SPORTHÍREK HUSZONÖT ÉVES fennállását ünnepli a moszkvai Testnevelési Főiskola, amelynek jelenleg 3000 hallgatója van. Az elmúlt években a moszkvai Testnevelési Főiskolán több mint 10 000 sportszakembert képeztek ki, akiknek többsége testnevelő-tanárként működik a különböző iskolákban, egyetemeken és üzemekben. AZ ORSZÁGOS EGYÉNI NŐI SAKKBAJNOKSÁG döntőjének 5. fordulóját péntek délelőtt bonyolították le az Élsakkozók Tanulmányi Köre Aulich utca 7. sz. alatti helyiségében. Brádt—Lángos 1:0 Hamvasné—Hönsch 1:0, Kovács—Körtvélyesiné 0:1. Sinka—Finta függő. Nagy—Liskáné 1:0. Láng—Kertésztié függő. Honfiné—Hegyháti 1:0. ELUTAZOTT ZAKOPANÉBA a magyar síválogatott keret. , hogy idős édesanyja élete helyett a gyermekéét kellett volna megmentenie, megrázóan és átélhetően jelenik meg a könyv lapjain. S ez az átélhetőség nem azt jelenti, hogy Thury egészében igazolja a sok vonásban hamis erkölcsi dilemmát. Sőt, Márta „felszabadulásának“ egyik legfontosabb feltételévé az önmarcangoló vívódás legyőzését teszi. A morális probléma azonban nagyobb helyet foglal el a regényben, mint amilyet a téma megkíván. Elmossa és háttérbe szorítja Vadasék életének más és fontosabb mozzanatait, s szinte elszívja a levegőt az események rajza elöl. A lélek próbái túlzottan is a lét próbái helyébe tolakodnak , s végül is az, hogy Mártáék „átvészelik” a vérzivataros időket, az olvasó számára már-már szerencsés véletlennek, kivételes esetnek tetszik. Különösen a könyv második felében kevés olyan esemény játszódik le, amely elemi erővel jelenítené meg 1944 végének, 1945 elejének emlékezetét. A történelemnek ez a „megszelídítése” nem válik a regény hasznára. A Mártáék körül ólálkodó veszély alakokban, s cselekményekben meg se jelenik. A zuglói ház lakóinak sincs alkalmuk arra, hogy a nyilasokkal s a hatóságokkal, jelentős, ellenséges figurákkal szemben valóban megvédjék s megmentsék Vadasékat. Ezért az izgalmiban induló történet némely részletében súlytalanná válik. Sem a borzalmakat, a nyilas terror naturális, földhöztapadó ábrázolását hiányoljuk Thury Zsuzsánál. Hanem azt, hogy ha — helyesen — döntések s válaszutak elé állítja figuráit, ezek a döntések kiélezett helyzetben, mély konfliktusokban jelentős súlyt kapjanak. Nem a regény szerény szűkszavúságát, a széles cselekmény mellőzését hibáztatjuk, hanem azt, hogy a szándékosan szűkre méretezett anyagból az egyes jelenetek nem idézik elég nagy erővel az egészet, az ostrom, a háború, az üldöztetés tipikus képét. A Virradat előtt ezt az igényt nem elégíti ki hiánytalanul, s végsősoron leszűkített rajzát adja az akkori időknek. A cselekmény egy szála azonban a regény második felét is elevenné, izgalmassá teszi, s ez Márta fia, Gyuri megmenekülésének története. Thury Zsuzsa itt művészien, nemes izgalnassággal mutatja meg két elhurcolt fiú kalandos átszökését a szovjet csapatokhoz. S a szovjet katonák humanizmusát festve, egyik legszebb fejezetét írta meg annak a többkötetes eposznak, amelyet a magyar írók legjobbjai a felszabadulás témájának szenteltek. Ungvári Tamás SZOMBAT, 1935. DECEMBER 11. ft ft HÍREK ft ft Műjégpálya készül a Népstadion szomszédságában, a Millenáris sporttelep eddigi gyepes részén. Az úti műjégpálya nagy részén már lerakták a fagyasztáshoz szükséges csöveket. Januártól már itt is rendezhetnek versenyeket, jégkorong-mérkőzéseket. (Kéri Dániel felvétele) Megemlékezés az emberi jogok napja alkalmából A Magyar ENSZ Társaság és a TTIT az emberi jogok napja alkalmából péntek este megemlékezést rendezett a Kossuth-klubban, ahol Szabó Imre egyetemi tanár, a Tudományos Akadémia levelező tagja tartott előadást. Megkezdték az 1956. évi naptárak árusítását a szaküzletekben. Harmincfajta — összesen 2 millió naptár — várja a vevőket. — Dr. Kurt Willvonseder osztrák régész, aki a Kultúrkapcsolatok Intézetének vendégeként tartózkodott hazánkban, visszautazott Ausztriába. — Sakk- és dominókészleteket gyárt bakelitből a Kábel és Műanyaggyár. A sorozatgyártást jövőre kezdik meg. — Bereczki Máté, a kiváló magyar pomológus halálának 60. évfordulóján a TTIT, s a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola emlékünnepélyt rendezett a főiskola előadótermében. — A Hatodik Magyar Képzőművészeti Kiállításra beküldött művek zsűrizése befejeződött. Az el nem fogadott műveket december 19-től adják ki a Műcsarnokban. — A sanghaji turbinagyár hatezer kilowattos gőzturbinát készített. Ez a negyedik ilyen turbina. A múltban ekkora teljesítményű turbinát nem gyártottak Kínában. — Harc a sebességért címmel elkészült a TTIT első filmje. A közeljövőben mutatják be a budapesti és vidéki filmszínházakban, valamint egyes ipari üzemekben. — Bartók-estet rendeztek Varsóban az egyetem zenetudományi intézetében. — Több mint százezer nézője volt egy hét alatt Budapesten Moliere, Dandin György vagy A megcsúfolt férj című vígjátéka magyar filmváltozatának. — Új magyar grafika címmel Dohai János művészettörténész vasárnap délelőtt 11 órakor vetítettképes előadást tart az Országos Szépművészeti Múzeum könytártermében (Dózsa György út 41). lyra kezdődik a munkás-sporttalálkozó A ma kezdődő munkás-sporttalálkozó keretében délután 3 órai kezdettel a Magyar Állami Operaház Erkel Színházában kerül sor a régi, hagyományos munkás-sportünnepélyek mintájára összeállított ,kultúr- és sportműsorra. A megnyitót Hegyi Gyula, az OTSB elnöke mondja, az ünnepi beszédet Révai Dezső, a magyar rádió televíziós osztályának vezetője tartja. A 11 számból álló műsor keretében szerepelnek a Vasas és a Vörös Meteor sportolói, a Testnevelési Főiskola hallgatói, a magyar válogatott férfi tornászcsapat és gála-csapat, az Egyesült Izzó mandolin zenekara és a DISZ központi együttese. Ma este a munkás-sporttalálkozó meghívott részvevői a Magyar Néphadsereg Központi Tiszti Háza nyári helyiségében (XIV., Zichy Géza u. 3.) baráti beszélgetést tartanak. -k December 11-én vasárnap de. 11 órakor a Magyar Munkásmozgalmi Intézetben (V., Kossuth Lajos tér 12.) Réti László, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazgatója és Kelen Béla, az OTSB elnökhelyettese ünnepélyes új keretek között nyitja meg a „Magyar munkássport útja“kiállítást, amely azután — szombat kivételével — minden nap 11—20 óra között , és vasárnap 9 órától 14 óráig tekinthető meg. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: felhős idő. Északnyugaton helyenként kisebb eső Mérsékelt, időnként élénkebb délnyugati-nyugati szél. Helyenként köd. A nappali hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 2—5 fok között lesz. A Duna vízállása péntek reggel Budapestnél 244 centiméter. A fűtés alapjául szolgáló várható napi középhőmérséklet 0—plusz 4 fok között. A RÁDIO MŰSORÁBÓL SZOMBAT KOSSUTH-StÁDIÓ: 4.30: Zenés műsor — 5.00: Hírek — 5.30: őrjárat ... — 6.00: Hírek. — 6.30: Falurádió. — 7.00: A Szabad Nép vezércikke Hírek. — 80: Zenekari hangverseny. — 9.00: Úttörőhiradó. — 9.20: A pécsi Zeneművészeti Szakiskola növendékeinek műsora — 9.40: Josef Strauss keringőiből. — 10.00: Hírek. Lapszemle — 10-10: Operarészletek — 10.46: Mezei csokor. — 0.10: Hanglemez. — 11.15: Kónya Lajos szonettjeiből — 11.25: Faure c-moll zongoranégyes — 12.00: Hírek — 12.10: Szovjet szerzők operettjeiből. — 13.00: Falusi híradó. — 13.15: Művészlemezek. — 14.15: Könnyűzene — 15.00: Hírek. Közérdekű közlemények. — 15.10: Kamarazene. — 15.45: Válaszok a hallgatóknak. — 16.00: Dalos üdvözlet Debrecenből — 16.20: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 17.00: Hírek. — 17.15: Szív küldi szívesen. -- 18.00: Szombat délután . . — 18.15: Zenés beszélgetés — 19.00: Szombat esti muzsika. — 19.54: Jó éjszakát gyerekek! — 20.00: Esti Híradó — 20.20: Vidám zenés műsor — 22.00: Hírek. Sport. — 22.15: Tánc éjfélig. — 24.00: Hírek — 0.10: Magyar nóták. PETŐFI-RÁDIÓ: 14.00: Szól a harmonika. — 14.10: Mozart: Don Juan. — 15.10: Fotoamatőrök öt perce... — 15.15: Népek dalai. — 16.00: Lapszemle — 16.10: Vidám, zenés hétvége. — 17.10: Haydn: D-dúr vonósnégyes — 17.35: Ifjúsági műsor. — 18.00: Fibídi: Alkonyatkor.— 18.20: Népi zene. — 19.00: Irodalmi műsor — 19.50: Külpolitikai kalauz. — 20.00: Szüreti bál. — 20.29: Szórakoztató zene. — 20.45: Jókai: A kötél áztatva jó Vidám elbeszélés. — 21.00: Lapszemle. — 21.10: Magyar és csehszlovák operákból — 21.40: Sporthíradó. — 22.00: Zenekari hangverseny. — A Fővárosi Nagycirkuszban vendégszereplő Busch Cirkusz műsorát eddig mintegy 80 000-en nézték végig. A nagy sikerre való tekintettel a cirkusz meghosszabbítja vendégjátékát* — Sportkör alakult Hajdú-Bihar megye több termelőszövetkezetében* legutóbb a balmazújvárosi Vörös Csillag Tsz-ben; itt 2000 forint értékű sportfelszerelést kaptak a tsz-tagok a megyei TSB-től. — Andersen, a világhírű dán mensemondó születésének 150. évfordulójára az Állami Bábszínház két mesejátékot mutat be, amelyeket Andersen meséiből dolgoztak át. — Könyvhónap kezdődött Romániában, ahol csupán az ötéves terv időszaka alatt 14 400 könyv több mint 222 000 000 példányszámban került kiadásra. — Elkészült a Körhinta című új magyar film. Forgatókönyvét Sarkadi Imre Kossuth-díjas írta, rendezője Fábry Zoltán kétszeres Kossuth-díjas. — A könyvesboltok vasárnapi nyitvatartása. December 11-én és 18-án a forgalmasabb útvonalakon levő állami könyvesboltok többnyire délelőtt 10 órától este 6 óráig nyitva tartanak. Megszüntetik a Népstadion állóhelyeit Az OTSB és a Népstadion igazgatósága a közönség kényelmesebb elhelyezése érdekében a Népstadion állóhelyeit ülőhelyekké alakítja át. Az átalakítással megbízott vállalat már meg is kezdte az előkészületeket. (A december 11-i, vasárnapi mérkőzésre már nem is adtak ki állóhelyeket.) Az átalakítással 16 000 új ülőhely létesül. A január végére elkészülő átalakítással 96 000 ülőhelyes lesz a Népstadion befogadóképessége. Az állóhelyek megszüntetésével az A, B, C, S, T és U szektorok ülőhelyeinek árát 12 forintról 7 forintra szállították le, s ezzel lehetővé válik, hogy az állóhely közönsége olcsón éskényelmes ülőhelyről tekinthesse meg a sporteseményeket. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Lohengrin 171. — Az Operaház Erkel Színháza: Bahcsiszeráji szökőkút (5. bérlet. 4. sz. 7). — Nemzeti Színház: Arrmány és szerelem (Déryné-bérlet. 4. sz.. 7). — Katona József Színház: Bernarda házi (7). — Madách Színház: Dulszka asszony erkölcse (7). — Madách Színház Kalyiara Színháza: Misanthrope (7 . — A Magyar Néphadsereg Színháza: A jelentéktelen ember (7). — József Attila Színház: A nagymama (7). — József Attila Színház előadása a Kossuth Akadémia Színháztermében (üllői út 80 . Zsuzsi (7). a Dallos Ida Kultúrotthonban (XI., Fehérvári út 47). Vidám álom (7). — Petőfi Színház: Gimnazisták (7). — Jókai Színház: Fenn az ernyő, nincsen kas (7). Az igazgató úr nevenapja (7) — Központi Tiszti Ház: Ma mindenki nevet (fél 8). — Fővárosi Operettszínház: Nincs, előadás. — Blaha Lujza Színház: Pettyes (7). — Déryné Színház (Nagymező u 11): A lámpás (7). — Zeneakadémia: Pécsi Sebestyén orgonaestje (,,K"-bérlet. 4. sz. fél 7). az Állami Hangversenyzenekart Carlo Zecchi vezényli (,,D“-bérlet. 3 sz.. 8). — Uránia Filmszínház: Nevessünk hajnalig, az Országos Műsoriroda rendezésében (érfél 11). — Vidámn Színpad: Csak egy evőkanálai (3. 7). — Kis Színpad: Bukfenc (fél 8). — Budapest Varieté: Feles tréfa (fél 6. fél 9 — Kamara Varieté: özönvicc előtt (fé! 4. 6 le: 9) — Állami Bábszínház: Misi mókus újabb kalandjai (3). Szerelmes istenek (fé! 8). — Fővárosi Nagycirkusz: A Busch Cirkusz vendégjátéka (3, 7). SZIKRA Lapnyomda • * * * SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest V. Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100 •Terjeszti a Posta Központi Hirlandr-wik Budapest. V. József nádor tér 1 Tértént ,30. vidéken a helyi hírlapterjesztéssel.kozó postahivatal - a budapesti előfietők ügyeit a kerületi kézbesítő postahij. , ■ kezelik. Központi előfizetöszolgáL^iszlvo^ ___________Előfizetési díj havi 12 fl .