Szabad Nép, 1955. december (13. évfolyam, 332-362. szám)

1955-12-10 / 341. szám

TOLDY FERENC (1805—1875) Gyulai Pál nevezte el emlékbe­szédében a magyar irodalomtörténet atyjának, Arany János pedig nem­csak a hivatalos sírversben magasz­talta a lelkes öreget, hanem az Őszi­­kék egyik legszubjektívebb darabjá­ban is megemlékezett róla. Kazinczy nyelvújításának és klasz­­szicisztikus ízlésének híveként s az előbbinek legtúlzóbb folytatójaként kezdte munkásságát. A pesti egyetem filozófiai tanfolyamán kötött barátsá­got Bajza Józseffel, a magyar kritika nagy úttörőjével. Mindketten Kis­faludy Károlyhoz csatlakoztak, s már az ő almanachja körül csoportosuló Auróra-körben is szorosabban össze­tartoztak Vörösmartyval Toldy első nagyobb tanulmánya (1826) ma is figyelemre méltó elemzés­e Vörösmarty első eposzai­ról, amelyhez hasonló arányú mind­addig egyetlen magyar költő művei­ről sem készült. Szempontjait nagy­részt a német romantikus esztétiká­ból merítette ebben is, későbbi eszté­tikai ítéleteiben is. 1828-tól 1848-ig Toldy inkább kri­tikus, mint irodalomtörténetíró. Mű­veltsége, érdeklődése rendkívül szé­leskörű. Nemcsak a nyugati irodal­makat ismeri jól, hanem nagy érdek­lődéssel figyeli és ismerteti a szláv irodalmakat is, így már 1828-tól kezd­ve az oroszt és a lengyelt is. Puskin, Lermontov és Mickiewicz költészeté­ről egyaránt ő ad először hírt a ma­gyar olvasóközönségnek. 1829-1830- ban nagy utazást tesz Nyugat-Euró­­pában, s ennek során Goethét is meglátogatja, s próbál benne érdek­lődést kelteni a magyar költészet iránt, Hegel előadásait hallgatja. Élethivatásának kezdettől fog­va az irodalommal való foglalkozást tekintette, de családi és baráti ta­nácsra a biztosabb kenyérrel biztató orvosi tanulmányokat is elvégezte és 1831-ben megindította Bugát Pállal, a természettudományi műnyelv me­rész magyarosí­tójával együtt az első magyar orvosi folyóiratot, a Magyar Orvosi Tárt. A Magyar Tudományos Akadémiának már 1831-ben tagja, 1835-től 1861-ig pedig ő volt a titká­ra. 1836-ban Toldy indítványára ala­pították a magyar szépirodalomnak egy ideig jelentős külön szervezetét, a Kisfaludy Társaságot. 1837 elején a triumvirátus megindította a rend­kívül nagyhatású Athenaeumot, amely Petőfi verseinek is először adott helyet. Az Athenaeum Figyel­­mező című kritikai melléklapját Toldy szerkesztette, az érdeklődés megcsappanása miatt 1840 végén be­következett megszűnéséig. Toldy érdemei közé tartozik a kiadók ön­kényének kiszolgáltatott írók szer­zői jogának törvényes biztosításáért való küzdelem, a kérdés alapos elmé­leti megvilágítása (1840), s az első törvényjavaslat megszövegezése. A Figyelmező megszűnése után Toldy útja különvált Vörösmartyé­­tól és Bajzáétól. Ezek Kossuth irá­nyához csatlakoztak, Toldy az ellen­zéki politika erősödésével egyre in­kább jobbra tolódó Széchenyi, az Akadémián közvetlen főnöke mellett tartott ki. 1845-ben Petőfiről írt kri­tikát a Dessewffyek konzervatív új­ságjába, a Budapesti Híradóba. A kritika egészében elismerő, vannak benne találó megfigyelések, de van benne néhány, a Honderű kritikáira emlékeztető arisztokratikus ízű becs­mérlő­­megjegyzés is. Arany Toldijá­nak megjelenését a Kisfaludy Tár­saság Szépirodalmi Szemléjében üd­vözölte, melynek Erdélyi János mel­lett ő volt egyik szerkesztője. Kritikusi pályája, az élő irodalom­mal való foglalkozása teljesen véget ért a forradalom kitörésekor, mellyel sem személy szerint, sem az Akadé­mia vezetőjeként nem tudott közös­séget vállalni. Élete hátralevő részét az ellenforradalmi önkényuralom idején különösen nagy jelentőségű tudományszervező munkáján kívül csaknem teljesen az irodalomtörté­netírás tölti ki 1849 után eleinte, akárcsak Eötvös, elfogadja az Ausztriába való beol­vasztás tényét és a bécsi Akadémián tart előadásokat. Csakhamar azon­ban nemcsak arra használja forra­dalomellenes magatartásával elért jó kapcsolatait, hogy üldözött író tár­sain segítsen, hanem arra is, hogy a magyar tudományos élet újraszerve­zését előmozdítsa. Már 1850-ben meg­indítja az Új Magyar Múzeum c. folyóiratot, az e köré gyűjtött tagok­kal előkészíti az Akadémia és a Kisfaludy Társaság munkájának megindítását, kieszközli a működési engedélyt. Páratlan alanyú kutatómunkájá­nak eredményeképpen 1851-ben ki­adja nagy irodalomtörténeti kézi­könyvének a mohácsi vészig terjedő „ó- és középkori“ irodalmat tárgyaló két kötetét. Ez a mű valóban „a ma­gyar ész“ történetének indul, nem­csak a szépirodalom történetét adja, hanem a magyar nyelv, iskolázás, a tudományok és művészetek történe­tét is, mindazt, amit magyar ész, ma­gyar alkotó tehetség hozott létre. Megállapításainak jelentékeny része mai tudásunk szerint is érvényes. A magyar nyelv és irodalom tan­székének betöltésére csak 1861-ben, az alkotmányos ígéretek idején ke­rült újra sor. Előadásaiból részérté­keik mellett is kiütközik, mennyire elmaradt az egykori haladó kritikus a magyar irodalom újabb fejlődésétől. Legtöbb ideálja első ifjúságának példaképe, Kazinczy maradt, Kis­faludy és Vörösmarty után pedig csak hanyatlást lát. A korszakoknak ugyanez az érté­kelése marad meg Toldy legteljesebb irodalomtörténeti szintézisében, A magyar nemzeti irodalom története rövid előadásban című kétkötetes kö­zépiskolai irodalomtörténetében is. Arra mégis rá kellett eszmélnie, hogy Petőfit és Aranyt nem könyvelheti el a klasszicisták epigonjának s ezért az epigonok tárgyalásától a 40-es évek új jelenségeit Új lendület, Pe­tőfi Sándor című fejezettel különíti el. Itt már kiemeli, hogy Petőfi népi­essége más, mint azoké, akik csak a népi formát tanulták el, „míg ő a nép közvetlen befolyása, annak egy­szersmind legtalálóbb képviselője, sőt az maga volt“. Világnézetével, forradalmiságával nem tud kibékül­ni. Eötvösben is azt tartja a leg­gyöngébbnek, amit mi legtöbbre becsülünk. A falu jegyzője éles tár­sadalombírálatát és a paraszthábo­rúról szóló „nagy történeti fest­ményt a jobbágyosztály felszabadí­tása érdekében“. Toldy szemében Eötvös írói fejlődésének tetőpontja a Karthausi. Tévedései Súlyos példája annak, mennyire gátja a tudományos tisz­tánlátásnak, az esztétikai értékelés biztonságának is a kor leghaladóbb társadalmi-politikai törekvéseivel való szembefordulás. De Toldy élet­művében nem szabad csupán a téve­déseket látnunk, hanem meg kell be­csülnünk azt, amit fejlődése viszony­lag haladó szakaszában kezdett, s aminek folytatásában, bármily nagy tévedések közt botorkálva is, példát­lan erőfeszítéssel, több ember mun­káját teljesítve, hordott anyagot a magyar irodalom történetének épü­letéhez. Waldapfel József JEGYZETEKJ KÖNYVEKR­ŐL Cseres Tibor: Fergeteg fia /’’Cseres Tibor novelláit olvasva el­­sőnek is igazságkereső szenve­délye, írásainak művészi meggyőző ereje ragadja meg az olvasót. Senki­vel össze nem téveszthető, sajátos arc Cseres Tibor írói profilja. A Mó­ricz termékenyítő hatása nyomán fel­növő prózaírók közt világosan kitű­nik a paraszti élet konfliktusai iránti érzékenységével, sajátos humorával. S talán azzal is, hogy igazi helyet juttat elbeszéléseiben a szerelemnek, mert jól tudja, rendkívül jellemző lehet egy emberre, hogy a szerelem­ben, ebben a lelket formáló szenve­délyben hogyan mutatja meg, ala­kítja ki önmagát. Igazságkereső szenvedélyéről szól­tunk, s ez legjobban látható Azon az őszön című novellájában, amely­­ a kötet legigényesebb darabja. Ter­jedelmében, komponálási módjában inkább a kisregény felé közelít, érez­hető rajta, hogy Cseres küzdött az életanyaggal, nem volt oly egyszerű ezt a bonyolult történést így sűrítve összefoglalni, egységes egésszé kere­kíteni. Döbbenetes erejű, megrázó írás ez, s arra figyelmeztet: nem szabad lelketlenül közelednünk az emberhez, mert amint Juhász Péter, Cseres novellájának főhőse, úgy emberek tömege válhat — mivel in­dokolatlanul megsértették, helytele­nül, rosszul bánnak vele — fásult, közönyös emberré. Cseres Tibornál ez az erkölcsi tanulság nem szándé­koltan, erőszakoltan tolakodik elő­térbe: a mondanivaló, a cselekmény szuggerálja. Cseres Tibor egy meg­rázó életsors ábrázolásán át győz meg igazáról. Sajnos a kép, amit az írás a mai faluról ad, nem fogadha­tó el teljesnek — nagyon is egyol­dalú. Nem az a helytelen, hogy Cse­res Tibort a rossz gyűlölete ihleti no­vellája írása közben, hanem az, hogy hiányzik elbeszéléséből a pozitív erők, az új világot képviselő embe­rek ihletett ábrázolása. Az élet oly vigasztalanul sötét, oly gáttalanul, könyörtelenül gyötri Juhász Pétert, s ő oly árván, tehetetlenül, magára­­hagyottan vergődik, hogy az a va­lósággal ellentétes. Nem művi egyen­súlykeresést kérünk Cseres Tibor­tól, nem pozitív-negatív jelenségek erőltetett arányosítását, de az epikai hitel követeli, hogy ábrázolja, érzé­keltesse a pozitív erőket is. Mert az, hogy senki egyetlen szót ne emeljen Juhász Péter mellett, már hihetet­len, valószínűtlen. Azzal is nehezen lehet egyetérteni, ahogyan Cseres Ti­bor Juhász Ilona elcsábítását ábrá­zolja. Megjelenik a minisztériumi ki­küldött Juhász házában, s a lány, hogy apját mentse, hogy a kiküldött „rokonszenvét“ megszerezze , oda­adja magát neki. Nehezen érthető ez, különösen akkor, ha tudjuk, hogy ez a lány igaz, őszinte, mély szerelem­mel szeret egy fiút, Galambos Ist­vánt, a tsz brigádvezetőjét. S az író olyan nagyszerűen ábrázolja ezt a szerelmet! Az olvasót végig fogva­­tartja ez a szép, tiszta vonzalom. Különösen megragadó az a jelenet, amikor az elcsábított lányt látva, mindenki Galambos Istvánt, a tsz­­brigádvezetőt vádolja, felelőtlen rongyembernek tartja, s Galambos szenvedve, gyötrődve, vállalja a vá­dat, oly erős benne a vonzalom, amely Juhász Ilonához fűzi. E­bből is látszik, hogy Cseres Ti­­bor kitűnően érzékeli az em­beri lelket, van szeme és írói ereje rezdületnyi történések és átfogó fo­lyamatok ábrázolására egyformán. Tud leírni, láttatni, s ez nem utolsó írói erény. Arra van szüksége, hogy eszmeileg világosabban lásson, s ak­kor elkerülhetők a fent említett hibák. Cseres sajátos írói erényéről, finom humoráról is szólni kell. A Katalin könnyeiben nagyon kedvesen, ötlete­sen évődő, hamniskodó dévajsággal meséli el egy özvegyasszony szerelmi kalandjait. A Gyovai ángya huttyánja című elbeszélésben egy talpraesett kofaasszony históriáját meséli el rendkívül ízesen, érdekesen. Nagyon mai ez a történet és Cseres minden írói erényét megcsillogtatja benne: finoman ironizál, s bár a rendkívül tömör és szűkre szabott történésben csak villanásnyira állítja elénk ezt az asszonyt, de olyan megjelenítő erővel, hogy mindent tudni vélünk róla, lát­juk a múltját, el tudjuk képzelni a jövőjét. A Hárman egy ellen című novellában három különböző jellemű férfi harcol más-más eszközökkel egy lányért, Balla Ilonáért, aki a mi vi­lágunkban nő fel cselekvőképes, ha­tározott emberré, jelentős személyi­séggé , gépállomási igazgatóvá. A három férfit elsősorban a szerelem­ben, Balla Ilona nézőszögéből látjuk, s az író csak annyit mond el a törté­netükből, hogy egyikük elzüllött, nem bírta ki a szerelem próbáját, a másik dúvabként, sértetten vagdalkozik, gonoszkodik, bárhol is járjon, a har­madik pedig csendes belenyugvással reménykedik, várja, hogy valamikor majd csak rápillant ez a huncut­kedvű, okos leány. Balla Ilona nem tud választani közöttük, de nem is baj, hogy nem választ, hiszen az ő jellemeihez elég volt megmutatni any­­nyit, mint állta ki három próbáját életének, s azt már tudjuk, ha új helyzet előtt áll, dönteni tud és biz­tosan helyesen fog dönteni. C­seres — igen helyesen — sajátos hang, stílus, ábrázolásmód ki­alakítására törekszik. Azáltal is, hogy az országnak csak egy területét vonja be írásai tematikájába, Békés megye környékét. Ez a határozott tö­rekvés, az egyéni hangvételért foly­tatott igyekezet néhol helytelen utakra is csábítja. Vigyáznia kell ar­ra, hogy szépen zenélő, sajátos belső ritmikájú mondatfüzérei ne válja­nak modorossá. Arra sincs szüksége, hogy érdekesség, színek hajszolása ürügyén olyan tájnyelvi szókat hal­mozzon írásaiban, amelyek nem megértést, nem világosságot, hanem homályt terjesztenek. Cseres Tibor néha annyira beleszerelmesedik alakjaiba, hogy a való élet és a sa­ját jellemük arányain túl is fejleszti őket, mint például a Fergeteg fia cí­mű novella hősét is. Silló Péter há­nyaveti, durcás makacskodása, s a fiú megnyeréséért folytatott már-már „országos“ küzdelem elvéti az ará­nyokat, s a makrancos lovag körüli zaj­lás hovatovább méltatlan a no­vellában szereplő tsz-tagsághoz. Na­gyon szép és igazán emberi volt Sil­ló Péter ábrázolása az előző, a Fer­geteg című elbeszélésben, de a Fer­geteg fiában már olyan cselekvések­be, helyzetekbe viszi őt az író, ame­lyek anélkül, hogy akarná, szatiri­­zálják szeretett hősét és környezetét. A kötet — ha akad is benne **■ gyengébb írás (mint például Az embernek próbája) — nyeresége irodalmunknak, s arról ad hírt, hogy Cseres Tibor jó novellaíróvá nőtt fel az utóbbi években. Megtanulta már az életanyag novellába sűrítésének módját, s a legtöbb esetben eljut az elbeszélésen belüli epikai teljesség­hez is. Illés Jenő SZABAD NÉP „Teljes bizalommal fordulhatnak hozzánk az édesanyák”” Beszélgetés a Schöpf-Merei Koraszülött Kórház igazgatóf­őorvosával (Tudósítónktól.) A múlt században élt nagy magyar gyermekgyógyászról, Schöpf-Merei Ágostonról elnevezett budapesti Kné­­zits utcai koraszülő- és koraszülött­­­kórház munkájáról nagy elismeréssel beszélnek a gyakori külföldi látoga­tók is. A legtöbb elismerést azonban az édesanyáktól kapják a kórház dol­gozói. Nem is csoda: a kórház egy éve áll fenn, s a napokban az ezredik csecsemőt fogadja be. A kis, elkülö­nített, üvegfalú szobácsikákban lelkiis­meretes ápolás, s 33 Celsius fok me­leg várja a legtöbbször 1—1,5 kilós parányi emberkéket. S a szabályozott hőmérsékletű és nedvességtartalmú levegőn, az orvosok és gondozónők egy percre nem szűnő gondos, szak­szerű ápolása mellett megerősödnek s fejlődésnek indulnak a koraszülöt­tek. Dr. Surányi Gyula igazgatófőor­vossal, a kórház vezetőjével beszél­getünk, aki éppen most fejezte be a koraszülöttek gyógyításával fogla­l­­kozó könyvének megírását. — Magyarországon — mondja — a felszabadulás előtt rendszeres ko­raszülött-gondozás nem volt. De — 14 százalékos csecsemőhalálozás mellett, amikor még a teljesen élet­képesen született gyermekeket is a dolgozók akkori szociális és kulturá­lis viszonyaival összefüggő rharadi­­ság, s különböző betegség tizedelte — nem is lehetett erről szó. A fel­­szabadulást követő években, a cse­csemőhalálozási arányszám egyen­letes javulásával, a hároméves terv idején gondolhattunk először a kora­szülött-gondozás intézményes meg­szervezésére. A budapesti Sal­gótarjáni úton létesült 1949 áprilisá­ban 32 ággyal az első koraszülött­osztály­ jelenleg is működik — 64 ággyal, most már a Knézits utcai kórház osztályaként. A legörvendetesebb azonban az, hogy azóta elkezdődött a koraszülött­gondozás országos szervezetének kié­pítése: Tatabányán, Debrecenben, Kaposvárott, Veszprémben és Szom­bathelyen létesültek az ottani kór­házakban koraszülött-osztályok, s az egészségügyi kormányzat fokoza­tosan minden megyében meg akarja szervezni ezeket. Ugyanis nagyon fontos, hogy a legrövidebb időn belül szakszerű ápolást kapjon a koraszülött, s lehetőség szerint ne (vagy legalábbis ne túl messzire) kelljen szállítani az amúgy is az átlagosnál jóval érzékenyebb csecsemőt. Ezért van nagy jelentő­sége a csehszlovák mintára nálunk is megkezdett országos koraszülött­­gondozási hálózat kiépítésének. Még valamit „saját“ intézetünk­ről, a Schöpf-Merei Ágoston Kór­házról — folytatja Surányi főorvos. — Az állam és a főváros gondosko­dása folytán nemzetközi viszonylat­ban is a legkorszerűbb technikai adottságo­k mellett végezhetjük tudo­mányos gyógyító munkánkat. (Szinte hetenként próbálunk­­ki kórházunk­ban új, a gyógykezelést javító, töké­letesítő eljárásokait és módszereket.­ Teljes bizalommal fordulhatnak hoz­­zánk az édesanyák: ami az orvostu­domány mai állása mellett lehetsé­ges, azt mind megtesszük koraszülött gyermekeik érdekében. Mivel a szo­cialista népegészségügy célja a be­tegségmegelőzés, kórházunk beren­dezkedett (részben rendelőintézettel, részben­­kórteremmel) a kóros terhes­ségek gyógyítására is. S büszkén so­roljuk eredményeink közé, ha egy­­egy­­kóros terhességű édesanya sza­bályosan ki tudja hordani kisgyerme­­két és időben szül. Korszerű, 30 ágyas osztályunkon évenként 1000— 1200 ilyen anya szülhet úgy, hogy már a szülésnél ott van a gyermek­gyógyász orvos is. — Mi az igazság abban, hogy a koraszülöttek többsége — a további fejlődés során — csökkent szellemi képességű, vagy állandóan beteges­kedő lesz? — Régi tévhit ez, amelyet az orvos­­tudomány és az élet már sokszorosan megcáfolt. Hetenként jönnek az anyák büszkén „bemutatni” makk­­egészséges, egykor nálunk kezelt ki­csinyeiket, akik most már a rendesen kihordott gyerekekkel teljesen azono­san fejlődnek. Az igazság tehát ép­pen az, hogy a koraszülöttek túl­nyomó többsége — a kisgyermekko­ron túl — szellemileg-testileg egy­aránt egyformán fejlődik a többi gye­rekkel. X3GOOOOOOQOOOOOOOOOC Moszkvában már kemény tél van. Az egész városban sok száz kotró­, rakodógép és teherautó takarítja a havat. Egy decemberi délután a Vörös téren. (Rév Miklós felvétele) Thury Zsuzsa: Virradat előtt Budapest ostromának és felsza­badulásának idejét eleveníti fel Thury Zsuzsa regénye, a Virradat előtt. Nem széles vásznon, a teljes tabló igényével, inkább egy metsze­tét, részletét idézve a történelemnek. Voltaképp csupán egy vallásáért üldö­zött család útját rajzolja meg, s csak ezután, főként az­ ő sorsuk tükrében, egy Logody utcai s egy zuglói ház lakóinak az életét. A metszet egészében hiteles és meggyőző. Nemcsak azért, mert a környezetrajz, a város, a bombázások leírása találó, igaz, s még csak azért sem, mert az írónő gyakorlott írás­kultúrával, egy-két szemléletesen markáns vonással állít elénk hús­vér regényfigurákat, karaktereket. Thury Zsuzsa valamennyi figuráját válaszút, döntés elé állítja — ez a titka regénye eleven hitelességének. Hőseit az üldözött Vadas-család fel­bukkanása mindig az emberség pró­báinak veti alá, s Thury így, ezen a „találkozáson“ keresztül jellemez, ítél. Egy-egy jelenet: a jóság és hu­mánum vizsgája. Hogyan viselkedik egy bátor törvényszéki bíró, egy lel­kiismeretét elszánt s bravúros fur­­fangokkal megnyugtató jobboldali új­ságíró, egy házmesterné, egy félvilági nő, egy becsületes géplakatos, egy lumpenproletár pincér, egy meleg­szívű pap, amikor Vadasék sorsában, hacsak egy pillanatra is, a fasizmus lemeztelenített arcával kell farkas­szemet nézniök. A Virradat előtt így a döntések láncolatát — egymás­­bafonódó kisebb konfliktusok sorát — rajzolja fel, s a hosszú sor végén ott áll az elnyomatottságból megsza­badult Vadas Márta és fia, Gyuri, akiknek életét — ha nem is nagy küzdelmek árán — becsületes embe­rek önfeláldozó szeretete mentette meg. A megmenekülés ténye a jobb jö­vő, a „virradat” lehetőségének bizonysága. Thury Zsuzsának tehát, a regény összképével sikerült meg­mutatnia az akkor készülő holnap egy-egy biztató jelét. Kivált a zuglói ház egyszerű, munkás embereinek portréiban. A munkások, varrónők, kismesterek a Virradat előttben jó­zan értelemmel utasítják el a hábo­rús propaganda szólamait, segítenek a menekülőknek. Maguk közé fogad­ják Vadas Mártát és idős édesany­ját; a jó szív, s az apró gesztusok, kicsiny tettek jóleső melegével ve­szik körül őket. A regény hősnője Márta átalakul ebben a környezetben. A bújkálás számára is vizsga. Ebből az elké­nyeztetett, hivatali szobája falán túl nem tekintő nőből a háború és új is­merőseinek emberi példamutatása formát érett, a munka, s az egészsé­ges szerelem örömére vágyó erős asszonyt. Fejlődését Thury Zsuzsa elsősorban a lélekrajzzal, belülről mutatja meg. Márta vívódása azon. Befejeződött az építőanyagipari kutatók Ht. konferenciája A cementipari, a kerámiai és az üvegipari szakemberek, tudósok, ku­tatók pénteken a Magyar Tudomá­nyos Akadémia termeiben tovább folytatták tanácskozásukat. A kötőanyag-szakosztályban O. Kallam­er, a brnói műegyetem taná­ra. Bereczky Endre Kossuth-díjas, a kémiai tudományok kandidátusa és Egyedi László, az Építéstudományi Intézet kutatója tartott előadást. A kerámiai szakosztály ülésén Fo­dor Zoltán, György István és Richter Vladimir főmérnökök; az üvegosztály ülésén Lőcsei Béla és H. Frank aka­démikus, a Német Demokratikus Köztársaság tudósküldöttségének ve­zetője szólalt fel. Az építőanyagipari kutatók III. konferenciája pénteken ért véget. Magyar oktatásügyi kiállítás nyílik Bukarestben A magyar—román kulturális egyez­mény keretében a közelmúltban ren­dezték meg Budapesten a román ok­tatásügyi szemléltető eszközök kiál­lítását, a közeljövőben pedig Buka­restben kiállítás nyílik a magyar ok­tatásügy fejlődéséről. Az összegyűjtött anyagot pénteken délelőtt az Oktatásügyi Miniszté­riumban mutatták be a sajtó képvi­selőinek. A magyar oktatásügy fejlődését szemléltető kiállítást a Román Nép­­köztársaság után a Szovjetunióban is bemutatják. Vezető főorvosok kétnapos országos értekezlete Az Egészségügyi Minisztérium az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szak­­szervezete kultúrtermében december 8-án és 9-én kétnapos munkaértekez­letet tartott a megyei és megyei jogú, városi főorvosok, valamint Budapest főváros vezető főorvosa részvételével. Dr. Román József egészségügyi mi­niszter beszámolójában értékelte a minisztérium 1955-ben végzett mun­káját, és ismertette az 1956-os év fel­adatait. Az értekezlet részletesen megvi­tatta a közegészségügyi és járvány­ügyi szervezet továbbfejlesztése idő­szerű kérdéseit is. Nagy tömörülés az országos sakkbajnokságon A pénteki függőnapon Szabó nagy­mester biztosan nyert Sándor ellen, Benkő nagy harc után Bélyvel szemben elvesztette veretlenségét és ezzel egye­düli vezető helyét. Szilágyi ellen Földi jobb állásból gyengén játszva kiadta a győzelmet kezéből. További eredmények: Dely — Réthy 0:1, Grács—Honfi 1:0, Ge­reben—Flórián, Pogáts —Hajtun, Szilá­gyi— Földi, Jeney — Portisch, Bilek — Grács, Jeney—Tapasztó, Flórián—Szilá­gyi és Réthy —Grács játszmák döntet­lenül végződtek. A következő, VII. for­dulót ma délután fél 5 órai kezdet­tel bonyolítják le az ÉDOSZ VI., Gor­kij fasor 44. alatti székházában. SPORTHÍREK HUSZONÖT ÉVES fennállását ünnepli a moszkvai Testnevelési Főiskola, amely­­nek jelenleg 3000 hallgatója van. Az el­múlt években a moszkvai Testnevelési Főiskolán több mint 10 000 sportszakem­bert képeztek ki, akiknek többsége test­nevelő-tanárként működik a különböző iskolákban, egyetemeken és üzemekben. AZ ORSZÁGOS EGYÉNI NŐI SAKKBAJ­NOKSÁG döntőjének 5. fordulóját péntek délelőtt bonyolították le az Élsakkozók Tanulmányi Köre Aulich utca 7. sz. alatti helyiségében. Brádt—Lángos 1:0 Ham­­vasné—Hönsch 1:0, Kovács—Körtvélye­­siné 0:1. Sinka—Finta függő. Nagy—Lis­­káné 1:0. Láng—Kertésztié függő. Hon­­finé—Hegyháti 1:0. ELUTAZOTT ZAKOPANÉBA a magyar síválogatott keret. , hogy idős édesanyja élete helyett a­­­ gyermekéét kellett volna megmente­nie, megrázóan és átélhetően jelenik meg a könyv lapjain. S ez az átél­­hetőség nem azt jelenti, hogy Thury egészében igazolja a sok vonásban hamis erkölcsi dilemmát. Sőt, Márta „felszabadulásának“ egyik legfonto­sabb feltételévé az önmarcangoló ví­vódás legyőzését teszi. A morális probléma azonban na­gyobb helyet foglal el a regényben, mint amilyet a téma megkíván. El­mossa és háttérbe szorítja Vadasék életének más és fontosabb mozzana­tait, s szinte elszívja a levegőt az események rajza elöl. A lélek pró­bái túlzottan is a lét próbái helyébe tolakodnak , s végül is az, hogy Mártáék „átvészelik” a vérzivataros időket, az olvasó számára már-már szerencsés véletlennek, kivételes eset­nek tetszik. Különösen a könyv má­sodik felében kevés olyan esemény játszódik le, amely elemi erővel je­lenítené meg 1944 végének, 1945 elejének emlékezetét. A történelem­nek ez a „megszelídítése” nem vá­lik a regény hasznára. A Mártáék körül ólálkodó veszély alakokban, s cselekményekben meg se jelenik. A zuglói ház lakóinak sincs alkalmuk arra, hogy a nyilasokkal s a ható­ságokkal, jelentős, ellenséges figu­rákkal szemben valóban megvédjék s megmentsék Vadasékat. Ezért az izgalmiban induló történet némely részletében súlytalanná válik. S­­em a borzalmakat, a nyilas terror naturális, földhöztapadó ábrá­zolását hiányoljuk Thury Zsuzsánál. Hanem azt, hogy ha — helyesen — döntések s válaszutak elé állítja fi­guráit, ezek a döntések kiélezett helyzetben, mély konfliktusokban je­lentős súlyt kapjanak. Nem a regény szerény szűkszavúságát, a széles cse­lekmény mellőzését hibáztatjuk, ha­nem azt, hogy a szándékosan szűkre méretezett anyagból az­ egyes jelene­tek nem idézik elég nagy erővel az egészet, az ostrom, a háború, az ül­döztetés tipikus képét. A Virradat előtt ezt az igényt nem elégíti ki hiánytalanul, s végső­soron leszűkített rajzát adja az ak­kori időknek. A cselekmény egy szá­la azonban a regény második felét is elevenné, izgalmassá teszi, s ez Márta fia, Gyuri megmenekülésének törté­nete. Thury Zsuzsa itt művészien, nemes izgalnassággal mutatja meg két elhurcolt fiú kalandos átszökését a szovjet csapatokhoz. S a szovjet katonák humanizmusát festve, egyik legszebb fejezetét írta meg annak a több­kötetes eposznak, amelyet a ma­­gyar írók legjobbjai a felszabadulás témájának szenteltek. Ungvári Tamás SZOMBAT, 1935. DECEMBER 11. ft ft HÍREK ft ft Műjégpálya készül a Népstadion szomszédságában, a Millenáris sport­telep eddigi gyepes részén. Az úti műjégpálya nagy részén már lerakták a fagyasztáshoz szükséges csöveket. Januártól már itt is rendezhetnek versenyeket, jégkorong-mérkőzéseket. (Kéri Dániel felvétele) Megemlékezés az emberi jogok napja alkalmából A Magyar ENSZ Társaság és a TTIT az emberi jogok napja alkal­mából péntek este megemlékezést rendezett a Kossuth-klubban, ahol Szabó Imre egyetemi tanár, a Tudo­mányos Akadémia levelező tagja tar­tott előadást.­­ Megkezdték az 1956. évi naptá­rak árusítását a szaküzletekben. Harmincfajta — összesen 2 millió naptár — várja a vevőket. — Dr. Kurt Willvonseder osztrák régész, aki a Kultúrkapcsolatok In­tézetének vendégeként tartózkodott hazánkban, visszautazott Ausztriába. — Sakk- és dominókészleteket gyárt bakelitből a Kábel és Műanyaggyár. A sorozatgyártást jövőre kezdik meg. — Bereczki Máté, a kiváló magyar pomológus halálának 60. évforduló­ján a TTIT, s a Kertészeti és Szőlé­szeti Főiskola emlékünnepélyt rende­zett a főiskola előadótermében. — A Hatodik Magyar Képzőművé­szeti Kiállításra beküldött művek zsűrizése befejeződött. Az el nem fo­gadott műveket december 19-től ad­ják ki a Műcsarnokban. — A sanghaji turbinagyár hatezer kilowattos gőzturbinát készített. Ez a negyedik ilyen turbina. A múltban ekkora teljesítményű turbinát nem gyártottak Kínában. — Harc a sebességért címmel el­készült a TTIT első filmje. A közel­jövőben mutatják be a budapesti és vidéki filmszínházakban, valamint egyes ipari üzemekben. — Bartók-estet­ rendeztek Varsó­ban az egyetem zenetudományi inté­zetében. — Több mint százezer nézője volt egy hét alatt Budapesten Moliere, Dandin György vagy A megcsúfolt férj című vígjátéka magyar filmvál­tozatának. — Új magyar grafika címmel Do­hai János művészettörténész vasár­nap délelőtt 11 órakor vetítettképes előadást tart az Országos Szépművé­szeti Múzeum könytártermében (Dó­zsa György út 41). lyra kezdődik a munkás-sporttalálkozó A ma kezdődő munkás-sporttalál­kozó keretében délután 3 órai kez­dettel a Magyar Állami Operaház Erkel Színházában kerül sor a régi, hagyományos munkás-sportünnepé­lyek mintájára összeállított ,kultúr- és sportműsorra. A megnyitót Hegyi Gyula, az OTSB elnöke mondja, az ünnepi be­szédet Révai Dezső, a magyar rádió televíziós osztályának vezetője tartja. A 11 számból álló műsor kereté­ben szerepelnek a Vasas és a Vörös Meteor sportolói, a Testnevelési Fő­iskola hallgatói, a magyar válogatott férfi tornász­csapat és gála-csapat, az Egyesült Izzó mandolin zenekara és a DISZ központi együttese. Ma este a munkás-sporttalálkozó meghívott részvevői a Magyar Nép­hadsereg Központi Tiszti Háza nyá­ri helyiségében (XIV., Zichy Géza u. 3.) baráti beszélgetést tartanak. -k December 11-én vasárnap de. 11 óra­kor a Magyar Munkásmozgalmi Inté­zetben (V., Kossuth Lajos tér 12.) Ré­ti László, a Magyar Munkásmozgal­mi Intézet igazgatója és Kelen Béla,­­ az OTSB elnökhelyettese ünnepélyes ú­j keretek között nyitja meg a „Ma­­­­gyar munkás­sport útja“­kiállítást,­­ amely azután — szombat kivételé­­­­vel — minden nap 11—20 óra között , és vasárnap 9 órától 14 óráig tekint­hető meg. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: felhős idő. Északnyugaton helyenként kisebb eső Mérsékelt, időnként élénkebb délnyugati-nyugati szél. Helyenként köd. A nappali hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 2—5 fok között lesz. A Duna vízállása péntek reggel Budapest­nél 244 centiméter. A fűtés alapjául szolgáló várható napi kö­­zéphőmérséklet 0—plusz 4 fok között. A RÁDIO MŰSORÁBÓL SZOMBAT KOSSUTH-StÁDIÓ: 4.30: Zenés műsor — 5.00: Hírek — 5.30: őrjárat ... — 6.00: Hírek. — 6.30: Falurádió. — 7.00: A Szabad Nép vezércikke Hírek. — 8­­0: Zenekari hangverseny. — 9.00: Úttörő­­hiradó. — 9.20: A pécsi Zeneművészeti Szak­iskola növendékeinek műsora — 9.40: Josef Strauss keringőiből. — 10.00: Hírek. Lap­szemle — 10-10: Operarészletek — 10.46: Mezei csokor. — 0.10: Hanglemez. — 11.15: Kónya Lajos szonettjeiből — 11.25: Faure­ c-moll zongoranégyes — 12.00: Hírek — 12.10: Szovjet szerzők operettjeiből. — 13.00: Falusi híradó. — 13.15: Művészlemezek. — 14.15: Könnyűzene — 15.00: Hírek. Közér­dekű közlemények. — 15.10: Kamarazene. — 15.45: Válaszok a hallgatóknak. — 16.00: Dalos üdvözlet Debrecenből — 16.20: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 17.00: Hírek. — 17.15: Szív küldi szívesen. -- 18.00: Szombat délután . . — 18.15: Zenés beszélgetés — 19.00: Szombat esti muzsika. — 19.54: Jó éjszakát gyerekek! — 20.00: Esti Híradó — 20.20: Vidám zenés műsor — 22.00: Hírek. Sport. — 22.15: Tánc éj­félig. — 24.00: Hírek — 0.10: Magyar nóták. PETŐFI-RÁDIÓ: 14.00: Szól a harmonika. — 14.10: Mozart: Don Juan. — 15.10: Fotoamatőrök öt perce... — 15.15: Népek dalai. — 16.00: Lapszemle — 16.10: Vidám, zenés hétvége. — 17.10: Haydn: D-dúr vonósnégyes — 17.35: Ifjú­sági műsor. — 18.00: Fibídi: Alkonyatkor.— 18.20: Népi zene. — 19.00: Irodalmi műsor — 19.50: Külpolitikai kalauz. — 20.00: Szü­reti bál. — 20.29: Szórakoztató zene. — 20.45: Jókai: A kötél áztatva jó Vidám el­beszélés. — 21.00: Lapszemle. — 21.10: Ma­gyar és csehszlovák operákból — 21.40: Sporthíradó. — 22.00: Zenekari hangver­seny. — A Fővárosi Nagycirkuszban ven­dégszereplő Busch Cirkusz műsorát eddig mintegy 80 000-en nézték végig. A nagy sikerre való tekintettel a cir­kusz meghosszabbítja vendégjátékát* — Sportkör alakult Hajdú-Bihar megye több termelőszövetkezetében* legutóbb a balmazújvárosi Vörös Csillag Tsz-ben; itt 2000 forint értékű sportfelszerelést kaptak a tsz-tagok a megyei TSB-től. — Andersen, a világhírű dán men­semondó születésének 150. évforduló­jára az Állami Bábszínház két mese­játékot mutat be, amelyeket Ander­sen meséiből dolgoztak át. — Könyvhónap kezdődött Romá­niában, ahol csupán az ötéves terv időszaka alatt 14 400 könyv több mint 222 000 000 példányszámban ke­rült kiadásra. — Elkészült a Körhinta című új magyar film. Forgatókönyvét Sar­­kadi Imre Kossuth-díjas írta, ren­dezője Fábry Zoltán kétszeres Kos­suth-díjas. — A könyvesboltok vasárnapi nyitva­­tartása. December 11-én és 18-án a for­galmasabb útvonalakon levő állami könyvesboltok többnyire délelőtt 10 órá­tól este 6 óráig nyitva tartanak. Megszüntetik a Népstadion állóhelyeit Az OTSB és a Népstadion igazga­tósága a közönség kényelmesebb el­helyezése érdekében a Népstadion állóhelyeit ülőhelyekké alakítja át. Az átalakítással megbízott vállalat már meg is kezdte az előkészületeket. (A december 11-i, vasárnapi mérkő­zésre már nem is adtak ki állóhelye­ket.) Az átalakítással 16 000 új ülő­hely létesül. A január végére elkészülő átalakí­tással 96 000 ülőhelyes lesz a Nép­stadion befogadóképessége. Az álló­helyek megszüntetésével az A, B, C, S, T és U szektorok ülőhelyeinek árát 12 forintról 7 forintra szállították le, s ezzel lehetővé válik, hogy az álló­hely közönsége olcsón és­­kényelmes ülőhelyről tekinthesse meg a sport­eseményeket. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Lohengrin 171. — Az Operaház Erkel Színháza: Bahcsiszeráji szökőkút (5. bérlet. 4. sz. 7). — Nemzeti Színház: Arr­­mány és szerelem (Déryné-bérlet. 4. sz.. 7). — Katona József Színház: Bernarda házi (7). — Madách Színház: Dulszka asszony er­kölcse (7). — Madách Színház Kalyiara Szín­­háza: Misanthrope (7 . — A Magyar Néphad­sereg­ Színháza: A jelentéktelen ember (7). — József Attila Színház: A nagymama (7). — József Attila Színház előadása a Kossuth Akadémia Színháztermében (üllői út 80 . Zsuzsi (7). a Dallos Ida Kultúrotthonban (XI., Fehérvári út 47). Vidám álom (7). — Petőfi Színház: Gimnazisták (7). — Jókai Színház: Fenn az ernyő, nincsen kas (7). Az igazgató úr nevenapja (7) — Központi Tiszti Ház: Ma mindenki nevet (fél 8). — Fővárosi Operettszínház: Nincs, előadás. — Blaha Lujza Színház: Pettyes (7). — Déryné Színház (Nagymező u 11): A lám­pás (7). — Zeneakadémia: Pécsi Sebestyén orgonaestje (,,K"-bérlet. 4. sz. fél 7). az Állami Hangversenyzenekart Carlo Zecchi ve­zényli (,,D“-bérlet. 3 sz.. 8). — Uránia Film­színház: Nevessünk hajnalig, az Országos Műsoriroda rendezésében (érfél 11). — Vidámn Színpad: Csak egy evőkanálai (3. 7). — Kis Színpad: Bukfenc (fél 8). — Budapest Varieté: Fele­­s tréfa (fél 6. fél 9 — Kamara Va­rieté: özönvicc előtt (fé! 4. 6 le: 9) — Ál­lami Bábszínház: Misi mókus újabb kaland­jai (3). Szerelmes istenek (fé! 8)­. — Fővárosi Nagycirkusz: A Busch Cirkusz vendégjátéka (3, 7). SZIKRA Lapnyomda • * * * SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest V. Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100 •Terjeszti a Posta Központi Hirlandr-wik­ Budapest. V. József nádor tér 1 Tért­ént ,30. vidéken a helyi hírlapterjesztéssel.­kozó postahivatal - a budapesti előfi­etők ügyeit a kerületi kézbesítő postahij. , ■ kezelik. Központi előfiz­etöszolgáL^iszl­vo^ ___________Előfizetési díj havi 12 fl .

Next