Népszabadság, 1966. december (24. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-02 / 284. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSÁNAK TANÁCSKOZÁSAI Leonidasz Sztringasz, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja A görög reakciónak nem sikerült elszigetelnie a baloldalt Leonidasz Sztringosz elvtárs tolmácsolta a kongresszusnak a Görög Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága forradalmi üd­­yözletét, majd méltatta hazánk szerepét a szocialista tábor ere­jének fokozásáért és a Világbéke megőrzéséért folytatott harcban. Ezután így folytatta felszólalását: — Az amerikai imperialisták vietnami háborújának folytatása és eszkalációja, az, ebből eredő, a világbékét fenyegető veszélyek, mély nyugtalansággal töltik el népünket is. A görög nép a világ összes békeszerető és haladó erői­vel együtt küzd, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányának javaslatai alapján, a Vietnam elleni ameri­kai agresszió megszüntetéséért, a genfi egyezmények alkalmazá­sáért, a vietnami probléma bé­kés megoldásáért. Az Egyesült Államok vezette nemzetközi imperializmus növek­vő agresszivitásának körülményei között mind parancsolóbb a kom­munista és munkáspártok akció­­egységének kibontakoztatása. Pár­tunk úgy véli, hogy szükséges összehívni a kommunista és munkáspártok nemzetközi érte­kezletét, és a maga részéről hoz­zájárul ahhoz, hogy létrejöjjenek egy ilyen értekezlet feltételei. Leonidasz Sztringosz elvtárs ezután a görögországi politikai helyzettel foglalkozott. Elmon­dotta, hogy a király vezette, 1965. július 15-i puccs nyomán kirob­bant politikai válság folytatódik és tovább éleződik. Bár a reakció­nak sikerült félbeszakítania a de­mokratizálódási folyamatot, meg­erősítenie pozícióit, mégsem sike­rült elérnie fő célját: megtörni a nép ellenállását és elszigetelni a baloldalt. A görög nép szembe­száll a reakció próbálkozásaival, harcol azért, hogy megnyissa az utat egy igazi demokrácia felé.­­ Az 1966-ban kibontakozott népi mozgalom másfél millió sztráj­­kólót, négyszázezer parasztot és kétszázezer kisiparost, kiskeres­kedőt és értelmiségit ,tömörített. ■— A reakció erői minden esz­közzel arra törekednek ■— mon­dotta Leonidasz Sztringosz elvtárs —, hogy elkerüljék a választáso­kat, vagy amennyire csak lehet, el­odázzák azok megtartásának idő­pontját. Mindennapos jelenség a baloldaliak elhurcolása, a kínzá­sok és a gyilkosságok. Mindezt azért teszik, hogy egy, még az 1961. évinél is rosszabb választási puccsot készítsenek elő. Másrész­ről az oligarchia bizonyos része — befolyásos udvari körök és a militarista junta —, az amerikai hírszerző szolgálattól támogatva, a kulisszák mögött nyílt katonai puccs érdekében mozgolódik. Pártunk tudatában van annak­ az olyan választások, amelyeken biztosítva vannak a népakarat szabad kinyilvánításához szüksé­ges, elengedhetetlen garanciák, csak kemény küzdelem, állhata­tos, egységes népi harcok ered­ményeként jöhetnek létre. Leonidasz Sztringosz elvtárs végül köszönetét fejezte ki az együttérzésért és szolidaritásért, amellyel népünk a görög kommu­nisták, a görög nép harcát kíséri. Ezután Kristinn E. Andersson, az Izlandi Szocialista Egysé­gpárt Központi Bizottságának tagja kért­ a­ szót vel a mi szabadságharcosainkat is lelkesítette. Ismerjük hősies szabadságharcaikat a legújabb korban is. Csodálattal szemléljük irodalmuk, művészetük, kulturá­lis életük mostani fellendülését. Pártjaink között élénk kapcso­latok alakultak ki. A múlt esz­tendőben örömmel fogadtuk ha­zánkban pártjuk küldöttségét. Megismertettük velük országun­kat, munkánkat. Magasra érté­keljük kulturális kapcsolatain­kat, a régi és új izlandi iroda­lom lefordítását magyar nyelv­re. Nehéz helyzetben levő, meg­szállt országban dolgozó, kis párt vagyunk. Nagyon fontos számunkra a szocialista népek rokonszenve. Arra törekszünk, hogy mindegyikükkel megőrizzük testvéri kapcsolatainkat. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy a kommunizmushoz vezető út nem sima. Átmenetileg éles vélemény­­eltérések is keletkezhetnek, hi­szen a minden országnak saját ha­gyományai vannak. Ilyen körül­mények közt rendkívül fontos, hogy megértést tanúsítsunk, el­kerüljük a szakadást, és minde­nekelőtt, hogy újra megtaláljuk a közös utat, a kölcsönös bizal­mat. őszinte örömmel hallottam pártjuk Központi Bizottságának beszámolóját országuk szocialis­ta fejlődéséről, eredményeikről, gazdasági és kulturális céljairól. Vitathatatlan, hogy a magyar nép ma jobban él, mint bármi­kor történelme folyamán. Ez de­rűlátással tölt el bennünket. A Szovjetunió, a világ első szocia­lista állama, jövő évben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Ez a fél század is bizonyítja, milyen kimondhatatlanul nagy erőket bontakoztat ki a szocia­lizmus, a nép győzelmének tana. E győzelmes úton mind nagyobb sikereket kívánunk önöknek. Ezután Vladimír Bakarics, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottsága elnök­ségének tagja, a Horvát Kom­munisták Szövetsége Központi Bi­zottságának elnöke emelkedett szólásra. Az ülésteremben. Kristinnt E. And­rrsson, az Izlandi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja Nagyon fontos számunkra a szocialista népek rokonszenve Andersson elvtárs átadta a kongresszusnak az Izlandi Szo­cialista Egységpárt Központi Bi­zottságának üdvözletét, majd így folytatta felszólalását: — Izland messze van önöktől. Annál érdekesebb, hogy őseik ezer év előtti hőstetteit irodal­munk nagy hőskölteményében, az Edda-dalokban megéne­kelték, és a mai napig megőrizték. A későb­bi évszázadok során újra és új­ra elérték partjainkat az önök történelmének szabadsághullá­mai. Jól ismerjük az önök sza-­­­badsághősét, Kossuth Lajost. Pe­­­­tőfi Sándor lángoló költeményei­ • Bakarics elvtárs bevezetőben üdvözölte a kongresszust, majd így folytatta: — Népeink nagy érdeklődéssel kísérik dolgozó né­pük törekvéseit, erőfeszítéseit és sikereit. Nem felejtik el azt a hatást, amelyet az első világhábo­rú utáni magyar proletárforra­dalom munkásainak és paraszt­jainak példája első nagyobb, mo­dern forradalmi mozgalmainak fejlődésére gyakorolt. E hatás nélkül nem kaphattak volna olyan lendületet,, és nem ölthettek vol­na akkora méreteket mozgal­maink, amelyek nemcsak soha el nem múló nyomokat hagytak tör­ténelmünkben, hanem lehetővé tették munkásosztályunk forra­dalmi tudatának fejlődését, társa­dalomforradalmi erejének jobb megértését, és ezzel a győzelmes jugoszláv forradalmat is. Mun­kásosztályoknak és országuknak ezért adósak vagyunk. Azok a sikerek, amelyeket párt­juk a szocialista társadalom épí­tésében elért, népeink legszéle­sebb rétegeiben ismertek. Szá­­­munkra nagyon fontos, hogy leg­közelebbi szomszédunk is mind­­ nagyobb sikereket ér el a szocia­­­­lista társadalom további megszi­lárdításában. Ezután felszólalását így foly­tatta: — Eddigi fejlődésük és sa­ját fejlődésünk is eredményezte az országaink közötti, valamint társadalmi, politikai, kulturális szervezeteink és pártjaink közötti kölcsönös együttműködés fejlő­dését. Ezt bizonyítják az árucsere­forgalom volumenének növekedé­se, az ipari és gazdasági koope­ráció keretében létrejött megálla­podások, az idegenforgalom mind­két irányban való növekedése, a népgazdaság, a kulturális és po­litikai élet képviselőinek kölcsö­nös látogatásai, országaink politi­kája, amely arra irányul, hogy a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaságban élő magyar nem­zetiség és a Magyar Népköztár­saságban élő jugoszláv nemzeti­ségek minél erőteljesebben fej­lődjenek. Szilárd meggyőződé­­sünke­t folytatta —, hogy ez az együttműködés tovább növekszik. — A felszólaló ezután részletesen beszélt a szocialista világrendszer fejlődéséről. Elmondotta: egyetért a kongresszusnak a szocialista erők gyarapodásáról adott értéke­lésével, majd így folytatta beszé­dét: " Az önök kongresszusán kü­lönösen kiemelték Vietnam népé­nek helyzetét, harcát Engedjék meg, hogy Jugoszlávia népei ne­vében teljes támogatásunkról, együttérzésünkről és rokonszen­­vünkről biztosítsam a kegyetlen amerikai intervenció és agresszió következtében oly sokat szenvedő vietnami népet az agresszió ellen, a függetlenségéért, a népek szu­verenitásáért és a szocializmusért vívott harcában. Mi is úgy véljük, hogy az ame­rikaiak vietnami intervenciója és agressziója, valamint a délkelet­ázsiai helyzet végső veszélyt je­lent a világbéke és az emberiség legközelebbi jövője szempontjá­ból. Megállapította: végleg elmúlt az az idő, amikor egy nép sza­badságvágya, ha eltökélte sza­badsága kivívását, durva fegyve­res erővel letörhető. A legújabb kori történelem elegendő bizonyí­tékot nyújt ehhez. Egyetértünk az önök értékelésével — mondot­ta —, hogy ha a Kínai Kommu­nista Párt helyesebben fogná fel a világ e részében történő esemé­nyek törvényszerűségeit és a szo­cialista erők feladatait, ez óriási mértékben megkönnyítené a há­ború befejezéséért folytatott küz­delmet. " Bakarics elvtárs felszólalásá­nak további részében részletesen foglalkozott az európai biztonság­gal és a nyugatnémet revansiz­­mus újjáéledésével. Ezután rá­tért Jugoszlávia belső helyzeté­nek ismertetésére. Beszélt a Ju­goszláviában folyó gazdasági re­form jelentőségéből, s foglalko­zott a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének átszervezésével. Ez utóbbiról megállapította, hogy a kommunisták szövetségének át­szervezésével munkaterülete je­lentősen kiszélesedik és tevé­kenysége hatékonyabbá válik, s növekszik a proletárdiktatúra po­litikai bázisa. Kifejezte azt a re­ményét, hogy Jugoszláviában a szocializmus építésében ismét újabb forradalmi fellendülés fog bekövetkezni. Befejezésül Bakarics elvtárs a következőket mondotta: — Engedjék meg, hogy még egyszer­­ megismételjem szeren­­csekívánataimat és a jövőre vo­natkozóan még nagyobb sikere­ket kívánjak önöknek. A kongresszus szerda délutáni tanácskozása ezzel befejeződött. M­r. Vladimír Mlaharics a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnöke Sokoldalú együttműködésünk tovább növekedik

Next