Népszabadság, 1969. december (27. évfolyam, 280-303. szám)

1969-12-04 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZABADSÁG 1969. december 4. csütörtök A MAUTAN­ SZOCIALISTA MI \k \SI'\H­I KÖZPONTI LAPJ­A XXVII. évfolyam, 282. szám Ára: KO fillér l ( U ( Megkezdődött Moszkvában hét szocialista ország vezetőinek tanácskozása Moszkvában megkezdődött Bul­gária, Csehszlovákia, Lengyel­­ország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Ro­mánia, valamint a Szovjetunió párt- és állami vezetőinek tanács­kozása. A szovjet fővárosban a szocia­lista országok vezetőinek talál­kozója iránt különleges érdeklő­dés nyilvánul meg. Ezt a figyel­met teljes mértékben indokolja­­ már maga az a tény is, hogy mind­e a hét szocialista ország a legma­gasabb szinten képviselteti magát a tanácskozáson, de indokolják a megvitatásra kerülő témakör, a nemzetközi helyzet időszerű kér­dései is. Megfigyelők véleménye szerint a találkozó és az ott folyó­­ tanácskozások átfogó jellege lehe­tővé teszi, hogy­ a részvevők a nemzetközi helyzet egészét te­kintsék át, és mind az állandó, mind pedig a változó tényezők­­ mérlegelésével jussanak közös­­ következtetésekre. (MTI) Meghalt K. J. Vorosilov Kliment Jefremovics Vorosilov, a Szovjetunió marsallja, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja, a második világháború egyik kimagasló hadvezére, a kiváló államférfi 196­­. december 2-án éjszaka, moszkvai idő szerint 23 óra 40 perckor, 89. évében szívben ülás következtében elhunyt. Kliment Vorosilovot a Vörös téren, a Kreml falánál temetik el Temetésének megrendezésére kormánybizottság alakult Nyiko­­laj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége el­nökének vezetésével. A bizottság tagjai:­ Mihail Szuszlov, Viktor Crisin, Iván Kapitonov, valamint Andrej Grecsko és Szem­jon Bu­­gyonnij marsallok, Alekszandr Gorkin. (A halálhírről szóló hivatalos közlemény, a magyar vezető szer­­vek részvéttávirata és megemlé­kezésünk az 5. oldalon.) Újabb dolgozó rétegek léptek sztrájkba Olaszországban (Római tudósítónktól.)­­ Az újságosbódékban a nyom-­­­dászoknak a technológiai korsze-­­­rűsítésből eredő követelések ki-­ harcolásáért folyó sorozatos mun­­­­kabeszüntetései miatt nem azok­at­­ a lapokat vásárolja a közönség, amiket szeretne, hanem amit ép­pen kap. Csütörtökön 48 órára is­mét sztrájkba lépnek a hitelinté­zetek, a bankok dolgozói a kollek­tív szerződések megújításáért. Az autonóm szakszervezetekhez tartozó pedagógusok keddi sztrájkja után szerdán a három nagy olasz szakszervezethez tarto­zó középiskolás nevelők munka­­beszüntetést tartottak. A pedagó­gusok követeléseinek középpont­jában­ a ISO ezer ki nem nevezett tanár ügyének rendezése áll. Szerdán 72 órás sztrájkba lép­tek a helyi közigazgatás és a hoz­zájuk­ tartozó intézmények dolgo­zói, akik önálló fizetési és előlép­tetési, besorolási rendszert köve­telnek. Nem egy helyen, mint­ pél­dául Puglia tartomány több vá­rosában, még a közbiztonsági szolgálat és a kö­zlekedésrendészet dolgozói sem léptek munkába, másutt pedig lényegesen csökken­tett létszámban. Milánóban pél­dául a rendőröknek mindössze 10 százaléka teljesített szolgálatot. Nem elégedettek helyzetükkel, a kormánynak a legutóbb hozott fizetési és előléptetési rendszer megváltoztatására vonatkozó in­tézkedéseivel a vezető állami hi­vatalnokok sem. Pénteken több órás mun­kabeszüntetést tartanak. Az állami üzemek vasipari munkásainak kollektív szerződé­sét minden jel szerint még e hé­ten aláírják. Nincs előrehaladás azonban a magánvállalatok kép­viselőivel folytatott tárgyaláso­kon. Ha nem lesz kollektív szer­ződés, karácsonykor az utcán le­szünk — hirdették legutóbbi ró­mai felvonulásukon a vasmunká­sok. A vasutasok pedig bejelen­tették: december végén, szolidari­tásul a vasmunkásokkal, sztrájk­ba lépnek. F. J. Tovább tart a havas tél Felszabadultak a főútvonalak A Közlekedés és Postaügyi Mi­nisztérium szerdai jelentése sze­rint­ a Dunától keletre a főútvo­nalakon nincs hóakadály. Szeren­csére csökkent a szél ereje a Du­nántúlon, s így egész nap megfe­szített erővel folytathatták a hó­vihar okozta torlaszok, akadályok elhárítását. Az erőfeszítések si­kerrel jártak, szerda délutánra valamennyi főútvonalon járható­vá tették, a közlekedés itt zavar­talan. Sok akadályt sikerült elhá­rítani az alsóbbrendű útvonalak közül is, azonban még így is sok­­járhatatlan. (Somogy megyében . A vasútnál nincs hóakadály 13, Veszprém megyében 12, Zala megyében 7, Fejér megyében 5, Vas megyében pedig két útvona­lon vannak hóakadályok.) Ezek eltakarításán még szerdáról csü­törtökre virradó éjjel is dolgoz­nak. A MÁV hálózatán hóakadály nincs. A Dunántúl egyes részein a hófúvások miatt a helyi vona­tok késéssel közlekedtek, míg a Tiszántúlon, az ország déli-délke­leti részein váltóállítási nehézsé­gek késleltetik a vasúti közleke­dést. A Népfrontban megtestesült nemzeti egység kiállta a próbát Írnntipi ütés S’vgvdvn­i 3iafjejar AVmccit Vütggetlenséfsi í'Vviijí mlakulásúnitSi 12.7. évford­ulójúsz Huszonöt évv­el ezelőtt a szege­di Nemzeti Színházban hirdették meg a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front programját. A ju­bileum alkalmából a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szer­­dán ünnepi ülést rendezett a sze­gedi Nemzeti Színházban. Az eseményre délelőtt külön­vonat­tal Szegedre érkezett Loson­cai Pált, az Elnöki Tanács elnö­két, a párt- és kormány vezető­két, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának, továbbá a megyék nép­­frontküldöttségeinek tagjait a pá­lyaudvaron a már korábban Sze­gedre érkezett Apró Antal, a Po­litikai Bizottság tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Győri Imre, a Csongrád megyei pártbi­zottság első titkára, Sípos Géza, a szegedi pártbizottság első tit­kára, valamint más helyi vezetők fogadták. Fél 11 órakor a szegedi Nem­zeti Színház falán emléktáblát avattak. Ezen örökítették meg, hogy negyedszázada ebben az épü­­­­letben bontott zászlót a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A 25 évvel ezelőtti eseményt" Papp Gyula, a szegedi megyei jogú vá­rosi tanács, vb-elnökhelyettese méltatta.­­ Az emléktáblát Szeged nevé-­­­ben dr. Biczó György vft-elnök, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa nevében Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Nép-­­­front Országos Tanácsának elnö­ke és Erdei Ferenc, a Népfront­­ főtitkára koszorúzta meg. A színházban 11 órakor kezdő­dött meg az ünnepi ülés. Az el­nökségben helyet foglalt Loson­­czi Pál, Apró Antal, Kállai Gyu­la, dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, továbbá Erdei Lászlóné, dr. Ortutay Gyu­la és Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnök­ei, Erdei Ferenc, Bugát Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkár­­helyettese, valamint Győri Imre, Sípos Géza, Török László, a Csongrád megyei tanács vb-elnö­­ke, továbbá dr. Biczó György és más személyiségek. A nézőtéren sokan voltak jelen azok közül, akik 1944. december 3-án ugyanitt részt vettek a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front alakulóülésén. Az ünnepi ülést Apró Antal nyitotta meg. Az ünnepség elnöksége. A szónoki emelvényb en Erdei Ferenc. Apró Assisii megnyitója Elvtársak! Huszonöt évvel ez­előtt, szeptember napjaiban kez­dődött el hazánk újkori történel­me, amikor a Vörös Hadsereg ka­tonái Battonyánál átlépték a ha­tárt. Most, negyedszázaddal ké­sőbb, községeink és városaink la­kosai sorra megemlékeznek az akkor lezajlott nagy időkről, azokról a történelmi jelentőségű eseményekről, amelyek elindítot­ták és megvetették az alapját egy új, demokratikus Magyarország felépítésének. A mai ünnepség itt, a szegedi Városi Színházban, ezek közül is kiemelkedik. A Magyar Nemzeti Független­ségi Front által 25 éve elfogadott program Magyarország demokra­tikus újjáépítésére, időállónak bizonyult. A hazánkban végbe­ment nagy társadalmi, gazdasági átalakulások, egész szocialista fej­lődésünk igazolják ezt. Ennek a programnak az alapján sikerült kibontakoztatni azt a széles kö­rű népi, nemzeti összefogást, amely politikai alapját képezte a demokratikus pártok koalíciójá­nak. A Szegeden elfogadott program bölcs előrelátással jelölte meg a felemelkedés útját és eszközeit. „Mohács óta nem volt ilyen sú­lyos helyzetben az ország! Ha­­ a magyar nép maga veszi kezébe sorsáinak­­irányítását, akkor Ma­gyarország megmenekülhet és új­jászülethet” — így hangzott az 1944-es felhívás. A program leg­fontosabb célkitűzése az ország függetlenségének biztosítása, a demokratikus államrendszer ki­alakítása, a földosztás, az újjá­építés és­­a legfontosabb népgaz­dasági ágazatok államosítása volt. A Függetlenségi Front létreho­zását és programjának kialakítá­sát a Magyar Kommunista Párt kezdeményezte. Már 1944 júniu­sában a Budapesten megalakult Nemzeti Függetlenségi Front fel­hívással fordult az ország népé­hez, rámutatva a kialakult hely­zetre és ennek következményeire. Horthyék árulására „Német hó­dító tört országunkra, életünk és szabadságunk, nemzetünk léte, az eljövendő magyar nemzedék sorsa kockára van téve. A németek el­vesztették a háborút, ugyanakkor a fasiszta­­pártok még azon ver­senyeznek, ki szállít több magyar vért, verejtéket, kenyeret a hódí­tóknak. Nem tűrhetjük, hogy az eljövendő béketárgyaláson a né­pek szégyenpadjára kerüljünk és a nemzetet egy új, még rosszabb Trianon sújtsa!” Pártunk a hosszú és súlyos il­legalitás évei után először itt, a felszabadult Szegeden lépett a dolgozó tömegek elé országépítő programjával. Sokan meglepődtek akkor, a legálisan éppen hogy zászlót bontott kommunista párt nagy erején. Ez a párt rövid idő alatt jelentős politikai befolyásra tett szert és programját a fal­vakban, városokban, üzemekben örömmel támogatták a felszaba­dult dolgozó tömegek. Az akkori súlyos gazdasági és bonyolult po­litikai helyzetben a párt irányíta­ni, szervezni tudta az ország talpraállításáért folyó harcot. Sor­ra napirendre tűzte az ország előtt álló legalapvetőbb kérdések megoldását. A felszabadult ma­gyar néptömegek harcukban, or­szágépítő munkájukban igaz ve­zetőjükre leltek a legálissá vált Magyar Kommunista Pártban, amely mindvégig lendítő­­ereje volt a Függetlenségi Frontnak. „Magyarország nem volt, ha­nem lesz!” — hangzott a Függet­lenségi Front programjának be­vezetője. Negyedszázaddal a fel­­szabadulás után, s a történelem által igazoltan, elmondhatjuk: ki­­­emeltük hazánkat a második vi­lágháború romjaiból. A felszaba­dulás örömet, kedvet lendületet, értelmet adott a munkának. Or­­­szágunk a dolgozó tömegek cse­lekvő támogatásával nemcsak új­jáépült, de új politikai és gazda­sági rendszert, szociális­ társa­dalmat hozott létre. Az elmúlt 25 esztendő ennek az új szocialista Magyarországnak a történetét sű­ríti magában. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next