Népszabadság, 1975. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-15 / 39. szám

2 Folytatódtak a szovjet-brit tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) Megkérdezték Zamjatyint, kö­zeledést jelentenek-e a szovjet állásponthoz Wilsonnak az euró­pai biztonsági értekezletről most Moszkvában — legutóbb a Kremlben adott ebéden — el­hangzott szavai. A szóvivő el­mondotta, hogy brit részről a tár­gyalásokon még csütörtökön meg­erősítették: kívánatos volna ez év közepén a legmagasabb szinten megtartani a biztonsági értekez­let zárószakaszát. „Ez a Szovjet­unió álláspontja is” — mondotta Zamjatyin és hozzáfűzte: Calla­­ghan külügyminiszter rámutatott arra, hogy Génfben még vannak nézetkülönbségek egynémely kér­désben, így a két külügyminisz­ter most azokkal foglalkozik. A „most” ezúttal — mint utóbb kiderült — szó szerint a jelen időre vonatkozott, a tájékoztatóra már akkor került sor, amikor a délelőtti tárgyalásokat és a Kremlben adott ebédet követően a délutáni órákban folytatódtak az eszmecserék, amelyek főként a kétoldalú kapcsolatokkal foglal­koztak, de azután a két külügy­miniszter — mint a brit szóvi­vők elmondották — külön is tár­gyalt az európai biztonsági érte­kezlet kérdéseiről is, valamint egy, a szovjet—brit politikai kon­zultációk intézményesítését szol­gáló dokumentumról. Zamjatyin ez utóbbit nem említette ugyan, viszont közölte, hogy kereskedel­mi-gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési okmány van előkészületben, továbbá egy do­kumentum, amelynek jellegét nem kívánta közelebbről megne­vezni, mert még dolgoznak rajta a szakértők. A szovjet szóvivő tájékoztató­ján egyébként feltettek egy, a tárgyalásokhoz nem tartozó kér­dést is, amely az SZKP KB főtit­kárának aktív részvételével foly­tatott tárgyalások közepette, az általa elmondott beszédet köve­tően, azt firtatta, hogy „hol volt” Leonyid Brezsnyev a legutóbbi hetekben.* Harold Wilson péntek este a Nagy Színházban megtekintette a Diótörő című Csajkovszkij-balett előadását. Ma és holnap a tervek szerint Leningrádba látogatnak az angol vendégek. Hétfőn Moszkvá­ban zárulnak a szovjet vezetők és a brit miniszterelnök­­tárgyalásai. Leonyid Brezsnyev beszéde a díszebéden A szovjet kormány pénteken a nagy Kreml Palotában díszebédet adott a brit miniszterelnök tiszte­letére. Az alábbiakban ismertet­jük a pohárköszöntőket. Leonyid Brezsnyev, egyebek kö­zött hangoztatta: „Komoly pozitív változások mentek végbe a nem­zetközi életben, egyrészről a Szovjetunió és más szocialista or­szágok, másrészről az olyan álla­mok, mint Franciaország, a Né­met Szövetségi Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok kö­zötti kapcsolatokban.” „A Szovjetunió vezetőit áthatja az eltökélt szándék: minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy törté­nelmileg visszafordíthatatlanná tegyék ne csak magát a nemzet­közi feszültség enyhülését, hanem a különböző társadalmi rendszerű államokkal való tartós, gyümöl­csöző és kölcsönösen előnyös együttműködést is, a teljes egyen­jogúság és a kölcsönös tisztelet alapján. A Szovjetunióban mi így értelmezzük a békés egymás mel­lett élést” — mondotta Leonyid Brezsnyev. „A béke megszilárdításának és a békés együttműködésnek ezen az útján — folytatta az SZKP Központi Bizottságának főtitkára — véleményünk szerint jó part­ner lehetne Nagy-Britannia is. Nagy-Britannia szavának nem kis súlya van a nemzetközi ügyek­ben.” Leonyid Brezsnyev a továb­biakban szólt arról, hogy Európá­ban „megvan a jó kiindulási pont”. A biztonsági és együttmű­ködési értekezlet arra hivatott, hogy „hosszú történelmi időszak­ra lefektesse Európában a béke és a jószomszédi együttműködés szi­lárd alapjait”. „A közvetlen fel­adat most az, hogy eredményes és méltó befejezést nyerjen ez a nagy ügy, amely, meggyőződésünk szerint, új, valóban békés és konstruktív korszak kezdetét je­lentheti, és kell is, hogy jelentse Európa életében.” A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésével fog­lalkozó bécsi tárgyalások kérdését érintve, Leonyid Brezsnyev a kö­vetkezőket mondotta: „Bizonyos országok arra irányuló kísérletei, hogy egyoldalú előnyöket biz­tosítanak maguknak, a másik fél "■kijátszását" célzó próbálkozások, sajnos, még mindig komoly mér­tékben akadályozzák a haladást a bécsi tárgyalásokon.” Az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára egyik legfontosabb feladatnak nevezte a közel-keleti békés rendezést, amelyet tűrhe­tetlen módom elodáznak. „Ezért a Szovjetunió határozottan állást foglal a genfi békeértekezlet mun­kájának mielőbbi felújítása mel­lett. Ezen az értekezleten mások­kal azonos alapokon kell, hogy hallassák szavukat a Palesztinai arab nép képviselői, mert a Pa­lesztinai probléma igazságos meg­oldása — a tartós békés rendezés egyik kulcsfontosságú eleme.” Leonyid Brezsnyev hangoztat­ta: „Meg kell akadályozni a nuk­leáris fegyver további elterjedését a földön, fokozni kell az e kérdés­ben megkötött nemzetközi szerző­dés hatékonyságát, maximálisan ki kell terjeszteni az atomso­­rompó-szerződésben részt vevők körét.” A Szovjetunió és Nagy-Britan­­nia kapcsolatairól szólva rámuta­tott: „Korunk politikai légköre és műszaki-gazdasági lehetőségei most napirendre tűzik a Szovjet­unió és Nagy-Britannia nagyobb arányú, hosszabb időre kiterjedő, kölcsönösen előnyös együttműkö­désének kérdését számtalan gaz­dasági területen” — mondotta be­szédében Leonyid Brezsnyev. Harold Wilson válasza Harold Wilson kijelentette: meggyőződése, hogy a mostani angol—szovjet tárgyalások új sza­kaszt, fordulatot jelentenek a két ország kapcsolataiban. „A vendégszerető fogadtatás, amelyben önök és népük részesí­tenek bennünket, úgy gondolom kifejezője annak az óhajuknak, amelyet mi is osztunk, hogy vá­rakozásaink az új, reális nem­zetközi együttműködésben, az angol—szovjet kereskedelem és barátság helyreállításában teste­süljenek meg” — mondotta Wil­son. „Mi kikölcsönöztük a francia nyelvből a „hétente” szót, ami „enyhülést” jelent — folytatta a miniszterelnök. — Valamennyien arra törekszünk, hogy reális ér­telmet adjunk ennek a fogalom­nak. Tisztelettel adózunk a Szov­jetunió és az Egyesült Államok kormányának, mert a józan ész­től vezéreltetve hozzájárultak eh­hez az ügyhöz.” Harold Wilson megjegyezte,­­ hogy a genfi értekezleten a rész­vevők erőfeszítéseit „igazolni fog­ja az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záró szaka­szának legrövidebb időn belüli megrendezése, legmagasabb szin­ten. Ami egyesít bennünket, az fontosabb annál, ami elválaszt­hat” — jegyezte meg Wilson. A közel-keleti helyzetről szól­va, a brit miniszterelnök kijelen­tette: Nagy-Britannia és a Szov­jetunió kormánya „különböző szempontok szerint” közelítik meg a közel-keleti problémát, ám ugyanazt a célt követik, nevezetesen, amelyet a Bizton­sági Tanács 1967-ben és később elfogadott határozatai tűztek ki. A szovjet—angol kapcsolatokról szólva Wilson kijelentette, hogy érdekelt az angol—szovjet ke­reskedelem kiszélesítésében, és örömmel tapasztalta a szovjet kormány részéről a két ország kö­zötti kereskedelem fejlesztésére­­ irányuló óhaj megerősítését.” NÉPSZABADSÁG 1995. február 15., szombat Todor Zsivkov Bukarestben Nicolae Ceausescunak, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkárá­nak, a Román Szocialista Köztár­saság elnökének a meghívására pénteken rövid baráti látogatásra Bukarestbe érkezett Todor Zsiv­kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke. (Ager­­pres) PORTUGÁLIA Támadás a katonai mozgalom ellen A Portugál Szocialista Párt és a Demokratikus Néppárt (PPD) pénteken azzal vádolta a fasiz­must megdöntött Fegyveres Erők Mozgalmát (MFA), hogy „tartó­san kezében akarja tartani a ha­talmat”, és ezzel „katonai dikta­­­­túra” veszélyét idézi fel Portugá­liában. Alfredo Barroso, a külügymi­nisztérium szocialista párti hiva­talos szóvivője, a lisszaboni O Se­­culo hasábjain vonta kétségbe a haladó katonai mozgalom további politikai szerepének szükségessé­gét. A PPD pénteken hivatalos közleményben adott hangot véle­ményének, amely szerint „a de­mokrácia felé vezető úton vissza­lépésnek” tekinti azt, hogy a kö­zelmúltban bizonyos törvényhozói jogkörrel ruházták fel a Nemzet Megmentésének Tanácsát. Politikai megfigyelők emlékez­tetnek rá, hogy a polgári és a szociáldemokrata erők szeretnék kisajátítani a hatalom jogát, és szívesen vennék, ha a katonák­­, vissza­térnének laktanyáikba”. (MTI) KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK : néhány torkin A brazil katonai bíróság elren­delte hat személy előzetes letar­tóztatását. Azzal vádolják őket, hogy illegális kommunista nyom­dát és „felforgató központokat” rendeztek be Rio de Janeiro és Sao Paulo közelében. A rendőr­ség szerint ezekben a központok­ban nyomtatják a Woz Operariát, a betiltott kommunista párt ille­gális lapját. (AP) Wojciech Jaruzelski lengyel nemzetvédelmi miniszter Szvaran Szingh indiai hadügyminiszter meghívására pénteken Indiába érkezett. (PAP) Az atomsorompó-szerződés ér­vényesülését vizsgáló konferen­cia összehívását előkészítő bi­zottság Genfben befejezte mun­káját. Harminckét ország küldött­sége vett részt a tanácskozáso­kon. (MTI) A Seraing városában levő, egy­kori cisztercita apátságnak — amely ma a világhírű belga kris­tályüveggyár központja — alig­ha volt ily sok látogatója. A gyár munkásai ugyanis kiárusítást rendeztek az ólomkristályvázák­­ból, dísztárgyakból. A látogatók nem elsősorban azért jöttek ide, hogy olcsóbban jussanak dísztárgyakhoz, hanem inkább, hogy részt vegyenek egy sajátos szolidaritási akcióban. A gyár ugyanis súlyos anyagi gon­dokkal küzd, a bezárás veszélye fenyegeti, hatszáz munkásra el­bocsátás vár. A dolgozók néhány napja fordított sztrájkot kezd­tek: megszállták az üzemet, foly­tatták a termelést, s az elkészült kristályüvegtárgyak egy részét maguk hozzák forgalomba, hogy ebből fedezzék a fizetéseket és a termelési költségeket. A sok ezer látogató, aki az elmúlt napokban ólomkristályt vásárolt a szakszer­vezetek által rendezett vásáron, tulajdonképpen ennek a hatszáz seraingi munkásnak akart ke­nyeret biztosítani, a maga szeré­nyebb vagy jobb lehetőségéhez mérten. Az üzem­ így néhány nap alatt jelképpé is változott: a munká­sok harcának jelképévé, amelyet a mind fenyegetőbb gazdasági ne- BELGIUM Fordított sztrájk kézségek, az elbocsátások, a mun­kanélküliség ellen folytatnak. A hatszáz üveggyári munkás bátor fellépése nyomán megmozdult a közvélemény, s a kormány is kénytelen volt megvizsgálni, mit lehetne tenni a méltán híres belga üveggyártás egyik legnevesebb üzemének megmentésére. A tervek azonban korántsem kielégítőek, a szükséges hitelt az állam nem szándékozik a gyár rendelkezésé­re bocsátani, s ma legfeljebb ar­ról lehet szó, hogy Seraingben harmadára csökkentett létszám­mal folytathatják a termelést. A kristályüveg iránti kereslet csök­kent, az embereknek ma Bel­giumban, de a környező orszá­gokban is, elsősorban nem a dísz­tárgyak vásárlására kell a pénz. Különben is, a seraingi gyár csak egy az egyre nehezebb hely­zetben levő belga üvegipar bezá­rásra ítélt üzemei közül. Nem messze innen, Gilly városban ugyancsak hatszáz munkás foly­tat harcot a táblaüveggyár be­zárása ellen. Itt a munkások im­már több mint négy hete ugyan­csak fordított sztrájkot folytat­nak. Támogatásukra­ megmozdult az ország jó része, sokezres tün­tetések voltak. Megpróbált köz­belépni a szocialista és a keresz­tény szakszervezeti szövetség, foglalkozik a problémával a kor­mány is, de eddig mindössze az eredmény, hogy a gyár életét néhány nappal meghosszabbítot­ták. A belga üvegiparban általában még csak minden huszadik dolgo­zó, azaz öt százalék a munkanél­küli — ez még valamivel jobb is –az országos átlagnál, amely meg­haladja Belgiumban a hat szá­zalékot. De az iparág üzemeinek jórésze a vallon nyelvterületen van, s ott az elbocsátás veszélyei különösen nagyok, főként amiatt, hogy az utcára kerülő munkás nem talál magának elhelyezkedé­si lehetőséget. Egyes vallon ipa­ri központokban­ már minden ti­zedik munkás a gyárkapun kívül van, az idetelepült iparágak ér­zik meg legjobban a gazdasági nehézségeket. Az országos moz­galom és a szolidaritás sokat se­gített Seraing és Gilly munká­sain, de a nagy problémát nem tudja megoldani. Brüsszel, 1975. február. Kis Csaba A ciprusi törökök lépése sérti az ENSZ határozatát Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök csütörtök este a külügyminisztériumban hosszú megbeszélést folytatott kormányá­nak kulcsminisztereivel a Cipru­son kialakult helyzetről, majd azt követően nyilatkozott az athéni rádiónak. Ebben megerősítette, hogy kormánya Ciprus képvise­lőivel együtt a Biztonsági Tanács­hoz fordul. A kulcsminiszterek és Kara­manlisz csütörtök éjszakába nyú­ló tanácskozásainak idején az amerikai nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba, feltehe­tőleg azért, hogy tájékoztatásul felhívják Washington figyelmét a helyzet súlyosságára. Közben Amerika- és törökellenes jelsza­vakat kiáltozó fiatalok nagy cso­portja tüntetett az Egyesült Ál­lamok athéni nagykövetsége előtt. A görög kormány úgy döntött, hogy a ciprusi eseményekre való tekintettel elhalasztják Biciosz gö­rög és Kissinger amerikai külügy­miniszter vasárnapra Bonnba ter­vezett találkozóját. A döntésről tájékoztatták az amerikai nagy­követet. A Görög Kommunista Párt Központi Bizottsága az esemé­nyekkel kapcsolatos nyilatkozatá­ban a nemzetközi jog, az ENSZ- közgyűlésen és a Biztonsági Ta­nácsban hozott határozatok meg­sértéseként jellemzi a ciprusi tö­rök közösség döntését. A kommu­nista párt — hangoztatja a nyi­latkozat — ebben a válságos pil­lanatban szükségesnek tartja, hogy sürgősen tájékoztassák a Biztonsági Tanácsot és az ENSZ égisze alatt hívjanak össze nem­zetközi értekezletet, amely meg­vitatná a kialakult helyzetet, és igazságos döntést hozna a ciprusi kérdésben. A párt felszólítja a görög kormányt: tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy valóra lehessen váltani a Szovjet­unió ciprusi javaslatait. Sadi Irmak török ügyvezető mi­niszterelnök pénteken beismerte, a ciprusi török közigazgatás ve­zetői már jó előre tájékoztatták őt arról a szándékukról, hogy Cipru­son „török szövetségi államot” kívánnak létrehozni. Azt állítot­ta, hogy a lépés célja „nem a szi­get kettéosztása” és kijelentette, hogy a ciprusi törökök és a görö­gök csak a két államra tagozódó szövetségi köztársaság keretein belül élhetnek együtt. A brit kormány helyteleníti az önálló török ciprusi állam kikiál­tását — jelentette ki pénteken a parlamentben Roy Hattersley kül­ügyi államminiszter. Mint el­mondta, Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetője a döntés megszületése előtt nem tájékoz­tatta a brit kormányt. A ciprusi törökök vezetőinek ez a lépése nem módosítja a brit kormány viszonyát a törvényes ciprusi kor­mány iránt. Az amerikai külügyminiszté­rium nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását amiatt, hogy Cip­rus török csapatok által meg­szállt területein önálló török szö­vetségi államot kiáltottak ki. Egy óvatos hangú külügyi nyilatkozat a helyzet további tanulmányozá­sát helyezte kilátásba. (MTI) Újabb izraeli provokációk Libanon déli körzetei ellen Izrael újabb provokációkkal és támadó cselekményekkel tovább élezte a helyzetet a dél-libanoni határvidéken. Az ADN jelentése szerint csütörtökön izraeli kato­nák gépfegyverekkel lőttek föld­jükön dolgozó libanoni parasz­tokra. Izraeli hadihajók egyúttal tűz alá vették a Nakura és Túr közötti libanoni felségvizeken tar­tózkodó halászokat. Izraeli repü­lőgépek is ismételten megsértet­ték Libanon légterét. Az Al Anvar című bejrúti na­pilap pénteken azt írta: „Libanon az arab országoktól megkapta az összes általa kért védelmi fegy­vereket, így a szárazföldi és a lég­védelmi rakétákat is.” Csütörtök este Szíriai látogatá­sát követően Henry Kissinger amerikai külügyminiszter Izrael­be utazott, ahol megbeszélést folytatott a kormány tagjaival. A találkozók utáni sajtónyilatkoza-­­­tában az izraeli politikusokkal folytatott megbeszéléseit „jóknak és konstruktívaknak” minősítette. Izraeli látogatásának befejezté­vel péntek délután a Vörös-ten­ger partján fekvő Akaba jordá­­niai kikötővárosba érkezett, ahol Rifai jordániai miniszterelnök fo­gadta, s Husszein király akabai birtokára kísérte. Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végre­hajtó bizottságának elnöke az Il Paese Sera című olasz napilap­nak adott nyilatkozatában han­goztatta, nem sokat vár Kissinger amerikai külügyminiszter jelenle­gi közel-keleti körútjától. A PFSZ-nek a genfi közel-ke­leti értekezleten való esetleges részvételével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy mindenekelőtt a konferencia munkáját kell fel­újítani és a feleknek azt követően kellene egyetértésre jutniuk a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezet meghívásában. Hozzáfűzte,­­ hogy világosan körül kell hatá­rolni azokat a körülményeket, amelyek a genfi értekezlet újbóli összehívását indokolják. (MTI)

Next