Népszabadság, 1988. április (46. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-11 / 85. szám
1988. április 11., hétfő NÉPSZABADSÁG Li Penget választották a Kínai Népköztársaság miniszterelnökévé Átszervezik a kormányt • Véget ért a népfrontkongresszus (Pekingi tudósítónktól.) Mint az várható volt, a Kínai Népköztársaság legmagasabb államhatalmi szerve, a Pekingben tanácskozó Országos Népi Gyűlés szombati ülésén titkos szavazással az eddigi megbízott kormányfőt, az 59 éves Li Penget választotta meg az államtanács elnökévé. Li Peng ügyvezetői minőségben öt hónapja irányította a kormány munkáját, azóta, hogy a Kínai KP KB főtitkárává választott Csao Ce-jang lemondott a miniszterelnöki tisztségről. A Moszkvában végzett villamosmérnök a gazdaság egyik kulcságazatában, az energiatermelésben és -ellátásban bizonyította vezetői rátermettségét. 1983-tól miniszterelnök-helyettesként dolgozott. 1985- ben beválasztották a párt politikai bizottságába, majd a múlt év őszén a politikai bizottság állandó bizottságának is tagja lett. Li Penget a reform és a nyitási politika elkötelezett híveként, energikus végrehajtójaként tartják számon. Népszerűségét növeli, hogy a nagy tekintélyű első miniszterelnök, a néhai Csou En-laj fogadott fiaként nevelkedett. A parlament szombaton a kormány átszervezésére kidolgozott tervet is jóváhagyta. Eszerint 45-ről 41-re csökkent a minisztériumok és állami bizottságok száma. Egyes minisztériumokat megszüntetnek, másokat újonnan hoznak létre. A miniszterelnök-helyetteseket és a minisztereket Li Peng javaslata nyomán a hét elején választják meg. A központi katonai bizottság első alelnökévé Csao Ce-jangot, a párt vezetőjét, végrehajtó alelnökévé pedig Jang Sang-kun államfőt választották meg. Mint már jelentettük, a katonai bizottság elnöke Teng Hsziao-ping lett. Ugyancsak szombaton választotta meg az Országos Népi Gyűlés a legfelsőbb népi bíróság elnökét és a legfelsőbb népi ügyészség főügyészét. A parlamenttel párhuzamosan ülésező népi politikai tanácskozó testület (a Magyar Hazafias Népfront kínai megfelelője) vasárnapi záróülésén Li Hszien-nien eddigi államfőt választotta meg elnökévé. Ugyancsak vasárnap választották meg a 18 alelnököt és a 310 tagú országos bizottságot. A kínai egységfrontszervezet a kommunista pártot, a nyolc demokratikus pártot, továbbá párton kívüli demokratákat és a népi szervezetek képviselőit tömöríti soraiban. Becz Sándor Li Peng leadja szavazatát. Mögötte Csao Ce-jang. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Európa két felének új együttműködés útját kell járnia Hans-Dietrich Genscher és Alessandro Nafta nyilatkozata Nyugat-Európa két, világnézetében jelentősen eltérő neves politikusa, Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere, valamint Alessandro Natta, az OKP főtitkára, egymástól függetlenül, de egybehangzóan földrészünk két felének együttműködése, a kölcsönös bizalom erősítése mellett emelt szót. A Szovjetunió és más szocialista országok bátor reformterveinek eredményeképpen a kelet-nyugati gazdasági együttműködés biztonságerősítő politikai elemeket is hordoz magában. E reformok mellett új távlatokat nyitnak a gazdasági csere és a kooperáció legváltozatosabb formái számára. Ezt hangsúlyozta az MTI jelentése szerint szombaton Saarbrückenben mondott beszédében Hans-Dietrich Genscher. A külügyminiszter beszédében reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező hetekben elhárulnak az utolsó akadályok a KGST és az Európai Közösség kapcsolatainak rendezése útjából, és egy közös nyilatkozat aláírása hatékony politikai és gazdasági feladás lehetne. A Keleti szomszédainkat nem óhajtjuk gazdasági erőnk bevetésével meggyengíteni, sokkal inkább arról van szó, hogy szomszédaink gazdasági fejlődése bennünket is jó lehetőségekkel kecsegtet. Ez lehet aztán az alapja egy olyan európai békerendnek is, amelynek meghatározó eleme immáron nem a katonai képesség összehasonlítása, hanem a békés versengés — jelentette ki Genscher. Európára újfajta felelősség hárul, a szovjet—amerikai párbeszéd első, kedvező fejleményei következtében. A kihívásnak a földrész akkor tud megfelelni, ha a bizalom erősítésével, az érdekek közelítésével, az Európa két része közti együttműködés útját járja — fogalmazódott meg a hét végén Rómában, azon az Olasz EP szervezte kétnapos konferencián, amely az Európa a világpolitika új szakaszában elnevezést viselte. Mint azt római tudósítónk, Ortutay Lovas Gyula jelenti. Alessandro Natta a tanácskozást összegző záróbeszédében leszögezte: Európának az egység és a reformok útján kell haladnia. Natta rámutatott, hogy a „két Európa” között gyökeres eltérések vannak a politikai és a társadalmi rendszerek, csakúgy, mint a gazdasági integrációk jellegéből fakadóan. Ám Európa, mint a közös otthon, az együttműködés követelményét diktálja, a meglévő különbségek közepette is — hangoztatta a főtitkár, Gorbacsov szavaira emlékeztetve. A kölcsönös függőség elismerése a kulcs az új nemzetközi kapcsolatokhoz. Általános érdek, hogy folytatódjék a Szovjetunióban és a többi szocialista országban kezdett megújulási és demokratizálási folyamat — jelentette ki Natta, az új szovjet bel- és külpolitika nemzetközi hatását elemezve. Hozzátette, hogy az OKP szerint a kölcsönös biztonság erősítése alapján fejlődhet a politikai, kulturális és gazdasági együttműködés a Közös Piac és a KGST között. Nafta realitásként rögzítette Olaszország NATO-elkötelezettségét, ugyanakkor azt fejtegette, hogy az új helyzetben Nyugat-Európa hozzájárulhatna az enyhülés erősítéséhez. Állást foglalt a kölcsönös és kiegyensúlyozott fegyverzetcsökkentési folyamat mellett, s hivatkozott Gorbacsovra, miszerint a Szovjetunió elismeri a hagyományos fegyverzetekben kialakult aszimmetriát. Az átalakítást a szocialista demokrácia fejlesztése teszi visszafordíthatatlanná MIHAIL GORBACSOV TASKENTI BESZÉDE A hét végén hozta nyilvánosságra a TASZSZ hírügynökség annak a beszédnek a teljes szövegét, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, pénteken Taskentben, üzbég párt- és gazdasági vezetők előtt mondott. Gorbacsov beszédének első részében a Nadzsibullah afgán vezetővel lezajlott csütörtöki találkozójáról szólt. A közép-keleti ország körül kialakult helyzet rendezése döntő szakaszba érkezett, a találkozó szükségessé vált. Genfben lényegében elkészültek a megállapodások, de az utolsó szakaszban nehézségek támadtak. Mindez újabb erőfeszítéseket tett szükségessé — mondta a főtitkár. — Úgy véljük — folytatta —, hogy megvan a lehetőség a folyamat lezárására a dokumentumok mielőbbi aláírásával, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kezességvállalása mellett. A gyakorlati munka szakasza Amint erről a február 8-i nyilatkozatban szó esett, a Szovjetuniónak május 15-én áll szándékában megkezdeni a szovjet csapatok kivonását. A szovjet és az afgán vezető tárgyalásáról kiadott közös nyilatkozat hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az említett napon kész megkezdeni a csapatkivonást, ha rövid időn belül Genfben aláírják a megállapodást. Mindez a korábbiakhoz képest azt jelenti, hogy nincs szükség hatvannapos felkészülésre a dokumentumok aláírása után. Mihail Gorbacsov a továbbiakban belpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Szólt arról, hogy nehéz elválasztani egymástól az átalakítás első és második szakaszát. A különbség abban van, hogy kezdetben a helyzet reális elemzése, a valóság feltárása volt a fő feladat, míg a folytatásban a cselekvés vált elsőrendűvé. Az elemző szakaszban kialakult valós kép lehetővé tette a következtetések levonását. Világossá vált: részleges megoldásokkal, kampányok folytatásával nem érhetünk célhoz. Felismertük, hogy az egész társadalom alapos átalakítása a feladat, népünk és a szocializmus jövőjéről van itt szó. Az első szakasz lényege abban volt, hogy végiggondoltuk és kidolgoztuk a politikát, de a pártnak még hatalmas elméleti, politikai munkát kell végeznie, bevonva abba a társadalom szellemi erőit. — Nagy reményeket fűzünk a párt országos értekezletéhez — jelentette ki Mihail Gorbacsov. — A tanácskozásnak újabb ösztönzést kell adnia a cselekvéshez. Folytatnunk kell a múlt és a jelen alapos feltárását, s atapasztalatokat a jövő építésének érdekében kell hasznosítanunk. Összességében elmondhatjuk: az első szakasz fő eredménye az, hogy kialakítottuk az átalakítás átgondolt, tudományosan megalapozott, konkrét platformját. Most az alapvető feladat az, hogy átalakítsuk a politikát, a határozatokat átültessük a gyakorlatba. Az átalakítás ma áthatja az élet minden területét. Az emberek kezdenek kilépni a társadalmi közöny állapotából. Mindez azzal magyarázható, hogy az emberek kezdenek bekapcsolódni a közös folyamatba. Sikerült felkeltenünk az érdeklődést az átalakítás, az egész ország sorsa iránt. Kimondhatjuk: döntő szakaszába lépett az átalakítás sikeréért folyó harc. Látható, hogy milyen viták, indulatok forronganak a társadalomban. Mindenki át akarja gondolni a történteket, meg akarja találni saját helyét, véleményt akar nyilvánítani, hozzá akar járulni a munkához, vagy ki akarja fejteni, hogy mivel nem ért egyet. Korábban, ha valaki nem értett egyet valamivel, hallgatott. Ma a feladat kettős: az átalakítást a gyakorlati kérdések megoldásával minden irányban fejlesztenünk kell, s egyidejűleg meg kell tanulnunk a demokráciát, a politikai kultúrát, a gazdálkodás új módszereit. A párt- és tanácsi szerveknek el kell sajátítaniuk az új munkamódszereket. Az átalakítás kezdetét jelentő áprilisi KB-ülésnek néhány nap múlva lesz a harmadik évfordulója. Az eltelt idő megmutatta, hogy a legnehezebb a gondolkodás átalakítása — folytatta Gorbacsov. — Nem tekinthető véletlennek a nem hivatalos egyesülések, szervezetek megalakulása. Ennek az az oka, hogy a meglevő szervezetek munkájukkal, légkörükkel, módszereikkel nem elégítik ki az emberek igényeit. Nyíltan ki kell mondani, hogy az átalakítás új szakaszában felmerült kérdések mennyisége, újszerűsége egyeseket megijesztett. Éppen ez a helyzet tette elsőrendű feladattá az átalakítás ideológiai biztosítékainak megteremtését, s ezt a következtetést a központi bizottság is levonta. Éppen emiatt vetettük fel a kérdést a központi bizottság februári ülésén, mint ahogy ezzel foglalkozott emlékezetes szerkesztőségi cikkében április 5-én a Pravda is. A gondolkodás átalakítása nélkül ugyanis sem az alapban, sem a politikai felépítményben nem tudjuk végrehajtani a gyökeres változásokat. Az élet által felvetett kérdésekre keressük a válaszokat. Ezeket nem társadalmi és politikai berendezkedésünk keretein kívül, hanem a szocializmus alkotóerejének kiteljesítésével találhatjuk meg. A gyökeres szocialista átalakításra a pártban is régen megérettek a feltételek. Az 1950-es, az 1960-as és az 1970-es években voltak jelentős eredményei az ez irányú kísérleteknek, de azok gyakran következetlenek, részlegesek voltak. Az alapvető átalakítást célzó kísérletek nemegyszer azért fulladtak kudarcba, mert nem jártak együtt a demokrácia fejlesztésével és bővítésével. Mindez azért következett be, mert a káderállomány a régi beidegződések, a demokráciának ellentmondó, adminisztratív, utasításos vezetési módszerek foglya volt. Harc az utasításos módszerek ellen A szocializmus fejlődése számára meghatározó jelentőségű a demokrácia. A központi kérdés körül az országban ma indulatok csapnak össze, és viták folynak. Az adminisztratív, utasításos rendszer és az ehhez kötődő emberek nem adják fel harc nélkül pozícióikat. A demokratizálás folyamata harcot jelent az utasításos módszerek ellen. A nyilvánosság, a demokrácia azt jelenti, hogy az emberek bekapcsolódnak a közös ügyek intézésébe. Ez nem mindenkinektetszik. A régi idők, a parancsolgatás iránti nosztalgia még él. Még sokan vannak olyanok, akik az üzemeket, a falvakat, a kolhozokat, a városokat hitbizományuknak tekintik. E központi kérdés körül harc bontakozott ki a párt- és a tanácsi szervekben, a munkahelyeken, a társadalmi élet minden területén. Ha nem aknázzuk ki a szocialista demokráciában rejlő erőket, a szocializmus alkotóereje nem teljesedik ki, az átalakítás nem válik visszafordíthatatlanná, azaz nem érjük el céljainkat. Gorbacsov a továbbiakban utalt a mezőgazdasági dolgozók közelmúltban megtartott kongresszusára. A tanácskozás részvevői szinte valamennyien követelték, hogy távolítsák el a fejlődést segítő kezdeményezések akadályait a mezőgazdaságban, a kolhozok esetében is szűnjön meg a parancsolgatás. Bajaink mélyen gyökereznek. A jó határozatokat, amelyeket már az átalakítás feltételei közepette hoztunk, csak részlegesen valósítottuk meg. Ez azt jelenti, hogy megismétlődnek a régi hibák, ami azzal magyarázható, hogy még hatnak a régi munkamódszerek, a munkahelyeken még nem történt meg az igazi átalakulás. Mihail Gorbacsov kitért Üzbegisztán néhány problémájára is. Szólt arról, hogy az utóbbi időben lelassult gazdasági fejlődése, nem elég hatékonyan gazdálkodtak az aranyat érő földeken, elmaradások tapasztalhatók a lakásépítés és a társadalmi élet néhány területén. Ma azonban a köztársaságban olyan a hangulat, hogy jó programmal fel lehet gyorsítani a társadalmi-gazdasági fejlődést — állapította meg Mihail Gorbacsov. Nemzetiségi kérdésekre fordítva a szót a főtitkár azt hangoztatta, hogy a társadalom átalakításakor mindig számba kell venni, milyen lesz a változások hatása az egész országra, az egyes köztársaságokra, a nemzetiségek kapcsolataira. Bármilyen társadalmi vagy gazdasági kérdés megoldása, a kultúra, a demokratizálódás, a nyilvánosság valamilyen módon minden nép, minden nemzet érdekeit érinti. Ügyelnünk kell arra, hogy ne okozzunk kárt a kölcsönös megértés ügyének, hanem erősítsük népeink barátságát. A lenini nemzetiségi politika nagy eredményei ellenére az utóbbi években néhány komoly kérdéssel is szembekerültünk. Ezeket alaposantanulmányoznunk kell, meg kell szabadulnunk a dogmatikus, sematikus szemlélettől. Tevékenységünket nem korlátozhatjuk pusztán a vívmányok hangoztatására. Az SZKP a megújulásért A társadalmi és gazdasági haladás magával hozza minden nép nemzeti öntudatának erősödését is. Ez természetszerűleg új problémákat szül, amelyeket nyugodt elemzés és tárgyszerű értékelés alapján kell megoldanunk. Látnunk kell azt is, hogy a felnövekvő nemzedékek nem automatikusan öröklik az internacionalizmust, ennek iskoláját minden korosztálynak ki kell járnia. A pártnak a társadalomban betöltött szerepéről szólva a szovjet vezető hangsúlyozta, hogy a célok elérése attól függ, milyen sikerrel tölti be az SZKP a társadalom politikai élcsapatának szerepét. Az SZKP — mutatott rá — az átalakítás és a megújulás politikájának generátora. Ez nagy követelményeket állít a párt elé mind az elméleti munkában, mind a tömegpolitikai munka új módszereinek elsajátításában, s a kádermunkában is. A legfontosabb azonban az, hogy a párt sem maradhat az egész országot átható átalakulási folyamatokon kívül. A párt csak akkor tud lépést tartani az új feladatokkal, ha irányító munkájában a politikai módszerek válnak uralkodóvá, ha teljesen felszámolják a konzervativizmust, a szellemi restséget. A káderekhez, a munkahelyekhez fűződő kapcsolatokban fel kell hagyni az adminisztratív módszerekkel, a parancsok osztogatásával. A párt tekintélyét mindennapi kemény, felelős munkával kell megszilárdítani. A pártnak kell a népet szolgálnia. Aki ezt elfelejti, nem érdemli meg, hogy párttag legyen — szögezte le a főtitkár. — Megnőtt a kommunisták elvárása a választott szervekkel szemben. Támogatnunk kell azokat az aktív kommunistákat, akik az SZKP életének egészséges folyamatait akarják ösztönözni. Nagyon időszerű a párton belüli demokrácia fejlesztése, a választott szervek szerepének növelése, a pártapparátus munkájának határozott javítása. A pártban minden szinten erősíteni kell az elvtársiasság légkörét, egyenlőeknek kell éreznünk magunkat, a párt soraiban nem tűrhetjük meg a vezéri szerepben való tetszelgésnek még az elemeit sem. A párt választott szerveinek igazi életet kell élniük, nem kárhoztathatók a pártapparátus szolgálatára. A pártmunka középpontjában most az országos pártértekezlet előkészítése áll. A pártszervezeteknek azonban nem kell kivárniuk a pártkonferencia döntéseit. Már sok mindent elmondtunk, nem várni, hanem cselekedni kell — fejezte be beszédét Mihail Gorbacsov. (MTI) Nyugatnémet lapok a helységnevekről hozott bukaresti döntésről Az NSZK vezető napilapjai aggodalommal vegyes rosszallás és felháborodás hangján számolnak be arról a hivatalos román rendeletről, amelynek értelmében a Romániában élő nemzetiségek sajtótermékei az ország helységneveinek írásánál ezentúl csak a román nyelvű változatot alkalmazhatják. Az újságok egyöntetűen megállapítják, hogy noha ez az intézkedés elsősorban az erdélyi magyarságot sújtja, szintén érzékenyen érinti a romániai német nemzeti kisebbséget, az erdélyi szászokat és a bánáti svábokat is. A Süddeutsche Zeitung című liberális müncheni lap, amely terjedelmes írásában a Romániából Magyarországra menekülő, túlnyomó többségüket tekintve erdélyi magyarok problémáját szintén együttérzéssel ismerteti, megállapítja: a helységnevekre vonatkozó rendelkezés újabb megnyilvánulása annak a törekvésnek, hogy elrománosítsák az 3 Washington továbbra is támogatni akarja az afgán ellenforradalmárokat Az Egyesült Államok hivatalosan is üdvözölte azt, hogya Szovjetunió kivonja csapatait Afganisztánból, és küszöbön áll a megállapodás aláírása Genfben az afganisztáni probléma rendezéséről. Howard Baker, a Fehér Ház politikai apparátusának vezetője, Reagan fő politikai tanácsadója a kaliforniai Santa Barbarában megtartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy biztatónak tekinti Gorbacsov főtitkár Afganisztánról tett kijelentéseit a szovjet csapatok kivonásának szempontjából. Haladéktalanul hozzáfűzte azonban, hogy bár az Egyesült Államok a megfelelő feltételek létrejötte esetén kész lenne garantálni a Genfben Afganisztán és Pakisztán között megkötendő megállapodást, továbbra is segítséget nyújt a „mudzsahedin felkelőknek”, ha a Szovjetunió továbbra is segíti a kabuli kormányt. Amerikai részről hagyományos módon ugyanúgy ítélik meg a törvényes afgán kormány katonai segélyezését, mint a külföldről pénzelt „felkelőkét”. (MTI)