Népszabadság, 1989. április (47. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-01 / 77. szám
2_ Az SZKP integrációs szerepe pótolhatatlan (Folytatás az 1. oldalról.) — Nem szabad megengedni semmiféle dogmatizmust, maximális támogatást kell nyújtani mindannak, ami a földművelő önállóságát, gazdaérzetét szilárdítja meg. Gyors eredményeket várnak a háztáji gazdaságok szerepének növelésétől is. A háztájikkal nem lehet ugyan teljesen megoldani az élelmiszer-problémát, de lényeges javulást el lehet érni. Gorbacsov bejelentette, hogy a napokban nyilvánosságra hozzák az agrárpolitikai KB- ülés határozatait, a haszonbérletről hozott törvényerejű rendeletet, s a falu gazdasági viszonyainak, szociális körülményeinek fejlesztését célzó kormányhatározatot. A választások témakörére áttérve a szovjet vezető közölte, hogy anépi küldöttek 12 százalékát még meg kell választani, ez korrekciókat tesz szükségessé kongresszusuk öszszehívásának időpontját illetően. Gorbacsov hangsúlyozta, hogy az átalakítás, az egész demokratikus folyamat nagyot lépett előre, az emberek határozottan kiálltak mellette. A választások újólag bizonyították, hogy milyen hatalmas lehetőségek rejlenek a szocialista demokráciában, néphatalmi rendszerünkben a vélemények, érdekek és megközelítések kinyilvánítására. Ezért továbbra is ezen az úton kell haladnunk, nem pedig valamiféle más utakat keresnünk. Anélkül, hogy politikai spekulációkkal foglalkoznánk, amelyeket a sajtón keresztül már felkínálnak egyesek, mindenfajta absztrakt építményekkel, egyebek között a többpártrendszer kérdésében. A demokráciát nem a pártok száma határozza meg, hanem az, milyen szerepet játszik a nép a társadalomban — hangsúlyozta Gorbacsov. — Az első lépéseket tesszük meg a politikai reform útján. Itt egyelőre sok a sallang, és néha még a zűrzavart sem sikerül elkerülni. Látjuk a hiányosságokat azokban a folyamatokban, amelyek az új törvények alapján bontakoznak ki. De ennek ellenére nagyot léptünk előre a demokrácia megszilárdításában és a politikai reform kibontakoztatásában is — fűzte hozzá. A főtitkár egyes vezetők választási vereségéről úgy vélte, hogy a kibontakozott demokratikus folyamat keretében az emberek a konkrét tettek, cselekedetek, állampolgári nézeteik alapján ítélik meg a különböző vezetőket. Az átalakítás maga fogja kitermelni az olyan tehetséges embereket, akik képesek a demokrácia, a nyíltság, a nyitottság, a társadalmi megújulás viszonyai között dolgozni. A szovjet vezető említést tett arról, hogy sok helyütt a választópolgárok olyan problémák miatt fejezték ki elégedetlenségüket, amelyek megoldása csak határozottságot követel, mint a közbiztonság esetében. A választási kampányban a dolgozók élesen vetették fel azt is, hogy az átalakítást meg kell védeni a különféle demagógok és szovjetellenes elemek kirohanásaitól. Nem szabad naiv álmodozóknak lennünk. A demokrácia, a nyíltság nélkül nincs átalakítás. De ugyanígy kell védelmeznünk az átalakítást azoktól, akik haszontalan jelszavakkal próbálkoznak nálunk — mondta Gorbacsov. A főtitkár elvi jelentőségűnek minősítette, hogy a párt nem hárítja el a felelősséget a szocializmus múltbeli torzulásaiért. Az SZKP — miután elismerte ezt a felelősséget — kezdeményezően lépett fel az átalakítás politikájának kidolgozásában, bátran cselekedett, s a végsőkig hű marad ehhez a politikához, hogy előrevigye a megújhodás folyamatát. A párt példát mutat saját tevékenységének kritikus elemzésében, s a jövőben is megszabadul, megtisztítja sorait a cselekvésképtelen, a pártnak semmit nem nyújtó, gyakran egyenesen azt lejárató emberektől. Mindez azonban nem kérdőjelezheti meg a párt tevékenységének szükségességét, különösen most, az átalakítás fordulópontot jelentő szakaszában. — A jelenlegi szakaszban az SZKP a társadalmi fejlődés kezdeményező erejeként lép fel, s pótolhatatlan integrációs szerepe is — mondta Gorbacsov. — Szükség van politikájára, szervezeteire, ideológiai munkájára, káderpolitikájára. Minden területen, így a gazdaságban, a politikában, a nemzetiségi kapcsolatokban, a kultúrában pótolhatatlan a párt szerepe. S mindezt a párt a demokratikus folyamatok, az alkotmány keretein belül tölti be, a párt- és állami apparátusok funkcióinak határozott szétválasztása alapján. A főtitkár végül rámutatott: " Éppen a párt jelent garanciát a társadalomban zajló demokratikus folyamatokra és mélyreható változásokra. A párt politikai élcsapatszerepe különösen fontos most, amikor az ország történelmi sorsfordulóhoz érkezett, amikor folyamatban van a szocialista jogállam megteremtése. (MTI) A CSKP KB az iskolarendszer fokozatos fejlesztéséről ( prágai tudósítónktól ) Határozatok elfogadásával pénteken befejeződött a CSKP KB kétnapos ülése. A plénum Milos Jakes főtitkár előterjesztésében megvitatta a párt jelenlegi tevékenységét és időszerű feladatait, továbbá Jan Tojtik KB-elnökségi tag KB-titkár beszámolója alapján állást foglalt a csehszlovák iskolaügy továbbfejlesztése mellett. Az ülés munkájáról péntek délután Miloslav Dockal, a központi bizottság osztályvezetője nemzetközi sajtóértekezleten számolt be. Elmondta, hogy az igen tartalmas vitában 34 hozzászólás hangzott el; a felszólalók támogatták az előterjesztéseket. Dockal hangsúlyozta, hogy a KB nem egyszeri iskolareform bevezetése mellett döntött, hanem az iskolarendszernek az átalakítás feltételeihez és követelményeihez való fokozatos hozzáigazításáról. A Gustáv Husák államfő egészségi állapotára vonatkozó kérdésre válaszolva a KB osztályvezetője elmondta, hogy ismeretei szerint Husákot már otthon ápolják, s az orvosok véleménye alapján minden remény megvan arra, hogy hamarosan visszatérhessen munkájához. A Népszabadság tudósítójának kérdésére Miloslav Dockal elmondta, hogy a plénumon természetesen foglalkoztak az országban élő nemzetiségek iskolahálózatának kérdésével is, amely — szavai szerint — szerves részét alkotja a csehszlovák iskolahálózatnak. — Nagyra értékeltük a nemzetiségi iskolákban folyó munkát, s az állami szervek ezután is nagy figyelmet fordítanak majd arra, hogy az országunkban élő nemzetiségi fiatalok teljes értékű állampolgárként vehessenek részt a társadalmi és a gazdasági életben. Megemlítette továbbá azt is, hogy néhány intézkedést most készít elő az iskolaügyi minisztérium, abból a célból, hogy a nemzetiségi iskolákban a lehető legjobb tárgyi feltételek segíthessék a tanulást. Kis Tibor Egy illegális iszlám csoport vállalta a brüsszeli merényletet Brüsszelbe érkezett jelentések szerint pénteken „a jog katonai szervezete” nevű illegális iszlám csoport Bejrútbak kiadott közleményében magára vállalta a brüsszeli imámnak és könyvtárosának meggyilkolását. A közlemény szerint „isten ítéletét hajtották végre az árulókon”. A pénteki kommüniké azzal vádolja az áldozatokat, hogy „elárulták az iszlámot”, Allah ellenségei, továbbá az izraeli titkosszolgálat, a Moszad ügynökei voltak — a szaúdi uralkodóház támogatásával. Az imám, mint ismeretes, szaúd-arábiai származású volt. (MTI) SOK A DELEGÁTUS, KEVÉS A SZÁLLODA... Késik a magyar ENSZ-megffigyelők Namíbiába utazása (Munkatársunktól.) Az eredeti tervekkel ellentétben április 1-jére, a dél-afrikai csapatkivonás kezdetére nem érkezhet Namíbiába az ENSZ-erők polgári alakulatába delegált magyar csoport. A késedelmet helyi nehézségek okozzák, főképp az, hogy a namíbiai főváros, Windhoek képtelen egyszerre az összes megfigyelőt elszállásolni. A csoportok emiatt szakaszosan érkeznek. A jelenlegi tervek szerint a 22 magyar kiutazása április 21-ére várható — tájékoztatta a Népszabadságot a Külügyminisztérium. Az ENSZ 4650 katonából és 500 polgári személyből álló, a namíbiai átmenetet segítő csoportját (UNTAG) a Biztonsági Tanács 1978-ban hozott 435-ös számú — Namíbia függetlenségéről rendelkező — határozata alapján hozták létre. Feladata, hogy biztosítsa a délafrikai csapatkivonás kezdetétől a függetlenség elnyeréséig tartó átmeneti állapot nyugalmát, s hogy ellenőrizze az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat. A világszervezet főtitkára március 3-án kérte fel Magyarországot, hogy küldjön megfigyelőket a namíbiai ENSZ-erők polgári alakulatába. A részvétel költségei az Egyesült Nemzetek Szervezetét terhelik. A 22 tagú magyar csoport feladata a helyi rendfenntartó erőik felügyelete. Kijelölt vezetője: Gál Gáspár Tamás, a Külügyminisztérium afrikai főosztályának vezetője, aki a magyar részvételről már tárgyalt a helyszínen. A megfigyelők a Külügyminisztérium és a Belügyminisztérium képviselői közül kerülnek ki, mivel a feladat biztonsági és nemzetközi ismereteket — valamint angol nyelvtudást — követel. P. D. NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1989. április 1., szombat. Gorbacsov fogadta Velajatit Mihail Gorbacsov pénteken a szovjet-iráni párbeszéd bővítése, a kapcsolatok fejlesztése mellett foglalt állást. A szovjet vezető Ali Akbar Velajati iráni külügyminisztert fogadva fejtette ki országa ezzel kapcsolatos álláspontját. Hangsúlyozta: a szovjet-iráni viszony javulása nemzetközi jelentőségű folyamat. Az iráni politikus csütörtökön este érkezett villámlátogatásra a szovjet fővárosba. Pénteken megbeszéléseket folytatott Eduard Sevardnadze külügyminiszterrel, majd fogadta őt Mihail Gorbacsov is. Moszkvában a váratlan látogatást elsősorban az afganisztáni rendezés előmozdítására irányuló szovjet diplomáciai erőfeszítésekkel hozzák összefüggésbe. Gorbacsov a találkozón külön is kitért arra, hogy a kapcsolatok javítása mindkét ország vezetőinek szándékában áll, s ezt tükrözte a Khomeini ajatollahhal folytatott üzenetváltása is. Úgy fogalmazott, hogy Irán a Szovjetunió számára „kívánatos partner”. A kapcsolatok építésével összefüggésben mindketten megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítottak az iráni parlament elnökének nyáron esedékes moszkvai látogatásának. A Kremlben megtartott találkozón Gorbacsov és Ali Akbar Velajati a kétoldalú kapcsolatokon kívül alapos eszmecserét folytatott nemzetközi témákról is, így mindenekelőtt az afganisztáni problémáról, a közel-keleti helyzetről és az iraki—iráni konfliktus rendezéséről. Az iráni diplomácia irányítója a találkozón ismertette Ali Hamenei iráni elnök Gorbacsovnak küldött válaszüzenetét. Gorbacsov üdvözölte az üzenet hangvételét, és ígéretet tett a benne foglaltak alapos tanulmányozására. (MTI) Newsweek Betöltve a kommunista vákuumot Az amerikai hetilap legutóbbi számában interjút közölt Mark Palmerral, az Egyesült Államok budapesti nagykövetével, amelyet így vezetett be: Kelet-Európa meglepő ütemben lazítja kapcsolatait a Szovjetunióval. Az okok: új manőverezési tér, Gorbacsov előzékenysége és a kommunizmus túlságosan is nyilvánvaló gazdasági kudarca. De mit kell tennie a Nyugatnak aközben, hogy Moszkva szorítása enyhül a keleti blokkon, és csatlósai közül a nagyratörőbbek belekóstolnak a szabad piacba és a szabadabb politikába? Mark Palmer, magyarországi amerikai nagykövet néhány ilyen kérdésre válaszol megjelenő könyvében, amelynek címe: Közepes Kelet-Európa. Szétnyílik a függöny. Palmer Michael Meyernek, a Newsweek tudósítójának nyilatkozott. — Halott-e a hagyományos kelet-európai kommunizmus? — Intézményként nem. A kommunista pártok még mindig erősek. De ideológiaként a kommunizmus eltűnőfélben van. A vita arról folyik, hogy hol kell meghúzni a határt a szociáldemokrácia és a demokratikus szocializmus között. A pártban sokan úgy hiszik, hogy az ipart és a mezőgazdaságot túlnyomórészt az államnak kellene birtokolnia és ellenőriznie. Mások, a reformerek, akiket részben Gorbacsov inspirált, úgy vélik, hogy a kormánynak ki kell szállnia a gazdaságból, és az új tulajdonformákat kell fejleszteni. A politikai és a gazdasági irányításért vívott harc még nem dőlt el. — Mit kell tennie a Nyugatnak a reform megsegítése érdekében? — Először is mondjuk ki, hogy mit nem kell tenni. Nem kell egy differenciálatlan „Marshall-terv”, vagy egy kiterjesztett bankkölcsönprogram keretében óriási összegeket pumpálni ezekbe az országokba. Az ilyen pénz egyenesen a kommunista párthoz kerülne, amely ezt inkább politikai, mintsem kereskedelmi kritériumok alapján költené el. Amit tennünk kellene, az az, hogy segítsük ezeknek az országoknak az önmegreformálását és a modern kereskedelmi világhoz való csatlakozását. A mi politikánk az kell hogy legyen, hogy annyi hidat verjünk a kelet—nyugati megosztottság fölött, hogy a vasfüggöny elveszítse értelmét. — Milyen hidakat? — Mindenfélét. A kapcsolatok robbanásszerű fejlődésére van szükség minden fronton, különösen a mi magánintézményeink és az övéik között. Billy Graham tiszteletes például a nyáron látogatást tesz Budapesten, ami lehetőséget ad arra, hogy az ottani és az itteni egyházak kapcsolatba lépjenek. Az amerikai és a nyugat-európai szakszervezeteknek, politikai pártoknak, egyetemeknek és környezetvédelmi csoportoknak hasonló kapcsolatokat kellene kovácsolni. Úgy dolgozhatunk ezekben az országokban, hogy olyan piacgazdaságok alakuljanak, amelyek — akár vegyes vállalatok, vagy közvetlen beruházások formájában — vonzóak lesznek az egyesült államokbeli és a nyugateurópai cégek számára. Ez köti Kelet-Európát a Nyugathoz és segíti abban, hogy a gazdasági súlypont a nagy állami tulajdonú ágazatoktól a magánvállalkozás felé mozduljon el. A gazdasági jutalmazást is össze kell kötnünk a politikai haladással. Ha Magyarország és Lengyelország továbbmegy azon az ösvényen, amelyen most halad, az Egyesült Államoknak fontolóra kell vennie, hogy kiterjessze azokat a garanciákat, amelyeket az ezekben az országokban tevékenykedő amerikai (magán)cégeknek nyújt. Segíthetünk a kelet-európai országoknak abban, hogy megváltoztassák az önmagukról kialakult gazdaságii koncepciójukat. Így például magam is aktív részese voltam Kelet-Európa első nyugati stílusú menedzseriskolája létrehozásának Budapesten. Amerikai professzorok gyakorlatilag arra fognak okítani mintegy nyolcszáz kommunistát, hogy hogyan váljanak kapitalistává. — Nem korlátozottak-e az üzleti lehetőségek? Hiszen mindent egybevetve a kelet— nyugati kereskedelem ma nem éppen virágzó. — Nem, nem virágzó. Ám ennek ellenére nagy lehetőségek kínálkoznak. A farmok ugyanúgy nagyszabású vállalkozások Magyarországon, mint Amerikában. Így a John Deere (cég), amely mezőgazdasági berendezéseket ad el, jól boldogul. Magyarország a következő nyolc évben tízmilliárd dollárt fog elkölteni telekommunikációs rendszerének felfejlesztésére, így itt is vannak lehetőségek. A General Motors a magyarországi autógyártás lehetőségét vizsgálja, míg más vállalatok mindenféle vállalkozásokba kezdenek, az élelmiszeripartól a turizmusig. A Nemzetközi Valutaalapnak és a nyugati bankoknak, el kell-e engednie a kelet-európai tartozások egy részét? — Nem. A bankoknak igenis meg kell követelniük a teljesítményt. Speciális programokra tűzhetnek ki új kölcsönöket. A hitelnyújtást talán bizonyos célok eléréséhez kötheti, például a bürokrácia csökkentéséhez vagy a piaci mechanizmusok elősegítéséhez. De a Nyugat kritikus szerepet játszik a kelet-európai reformerek megerősítésében. Ha egyszerűen csak több pénzt kölcsönzünk, valójában kárt okozunk nekik, mivel kiiktatjuk a reformra ösztönző tényezőt. — Hogyan reagáljon a Nyugat a Magyarországon és Lengyelországban kibontakozó új politikai ellenzéki csoportokra? — Segítenünk kell őket abban, hogy megtanulják a politizálást. Ezeknek az új pártoknak nagyon kevés tapasztalatuk és külföldi kapcsolatuk van. Mondjuk, az AFL— CIO-nak folytatnia kell a kapcsolatok felvételét az újonnan szerveződő szakszervezetekkel. A Demokrata Párt a jövő héten delegációt küld Budapestre. Az elgondolás az, hogy segítsék elsajátítani a politikai kampányszervezést, finanszírozást, kiadói tevékenységet és közvélemény-kutatást. Ugyancsak szó van választási megfigyelésről, hasonlóan ahhoz, ahogy azt az Egyesült Államok Chilében és a Fülöp-szigeteken tette. Szeretném bevonni az amerikai tömegtájékoztatást is, talán független újság, rádió vagy televíziós állomás létrehozásába. — Vajon Moszkva nem tekintheti-e ezt úgy, mint potenciális beavatkozást politikai hátsó udvarába? — Az idők megváltoztak. Én szívesebben tévednék úgy, hogy merészebb vagyok, mintsem hogy túl óvatos legyek. A nagy veszély Kelet-Európában nem a robbanás, hanem a stagnálás. Ezekben az országokban az emberek nem fogják eltűrni, hogy egyre inkább lemaradjanak a világtól. Az élet minden területén végrehajtott radikális reformok nélkül a térség stagnálni fog, ami egy idő múlva pedig robbanáshoz fog vezetni. Mi ezt ugyanannyira szeretnénk elkerülni, mint a szovjetek. Májusban lesz a LEMP országos értekezlete Váratlanul gyorsan fejezte be péntek délután kezdődött tanácskozását a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. A LEMP KB jóváhagyólag tudomásul vette a kerekasztal mellett eddig létrejött megállapodásokat. A KB határozata május 4 5-re összehívta a LEMP országos pártértekezletét, amelyen a párt alapszabályzatának megfelelően az előző, a tizedik pártkongresszus küldöttei vesznek részt. (MTI) Takesita a vesztegetési botrányban Takesita Noboru japán kormányfőt is elérte a Recruitbotrány. A miniszterelnök pénteken elismerte, hogy az ország belpolitikai életét alapjaiban megrázó vesztegetési botrány okozója, a Recruit cég 20 millió jennel hozzájárult választási kampányának fedezéséhez 1987 májusában. (Tokiói tudósítónktól.) Washingtoni szankciók Bukarest ellen? „Ha a levélírók valamelyikét bebörtönzik, megtorlást foganatosítunk” — így idézte az amerikai külügyminisztérium egy illetékesét a hat román közéleti személyiség nyílt levelének ügyéről a Christian Science Monitor. A lap beszámolt Románia helyzetéről, zsarnoknak jellemezve Ceausescut. Az amerikai törvényhozásban — így értesült ez az újság — gazdasági rendszabályokat mérlegelnek. A törvényhozás azonban vár az ilyen lépésekkel, mert attól tart, hogy ha elkezdi, mind szigorúbb rendszabályok követik egymást, s egyre nehezebb lesz folytatni a párbeszédet Romániával. Erre pedig — mutatnak rá kormánykörökben — szükség van, hiszen 25 millió ember élete forog kockán. (MTI) Géprablási kísérlet a Szovjetunióban Csütörtökön a késő esti órákban ismeretlen személy hatalmába kerítette az Aeroflot szovjet légitársaság Voronyezs— Asztrahán—Baku útvonalon közlekedő TU—134-es gépét. A géprabló 500 ezer font sterlinget követelt a szovjet hatóságoktól, valamint azt, hogy a pénz kézhezvétele után a gép vigye őt Pakisztánba. Mint Perfiljev szovjet külügyi szóvivő újságíróknak elmondta, az illetékes szovjet hatóságok többféle megoldási lehetőséggel számoltak, többek között a váltságdíj kifizetésével is, ám a helyzet alapos mérlegelése után úgy döntöttek: a KGB különleges alakulata a gép fedélzetén tegye ártalmatlanná a géprablót és szabadítsa ki az utasokat. Az akció sikeres volt, a rabló elfogása során senki sem sérült meg. (MTI) Az afgán ellenkormány elnöke, Szebgatullah Modzsaddedi azt állítja, hogy indiai pilóták és tanácsadók segítik az afgán fegyveres erőket az ellenzék fegyveres csoportjaival szemben. (MTI) Hét Hetente egy alkalomgl mai közlekedő, rendszeres légi járat köti össze Varsót és Tel-Avivot. A LOT lengyel légitársaság TU—154M típusú gépeire már hetekkel előre minden hely foglalt. A gép reggel indul, és még aznap visszatér Lengyelországba. (MTI) Iír Az NSZK kormányának képviselői pénteken üdvözölték az NDK hatóságainak azt az április elsején életbe lépő döntését, amely megkönnyíti az NDK-állampolgárok rokoni látogatásait az NSZK-ban. (MTI) Izrael nem tárgyal ar a PFSZ-szel, de hajlandó választásokat rendezni a megszállt területeken, ám csak akkor, ha a felkelés abbamarad. Így fogalmazta meg terveit Jichak Samir izraeli kormányfő a The New York Timesnak jövő heti washingtoni látogatása előtt. (MTI) Az „Angumenti i fakti” című szovjet hetilap e heti számában sorozatot indított Nyikita Hruscsov volt szovjet vezető emlékiratainak részleteiből. Az SZKP KB egykori első titkára ezekben egyebek között azokról a Sztálin által elkövetett törvénysértésekről számolt be, amelyeket a XX. kongresszus előtt, 1953—1955. között vizsgáltak ki. (TASZSZ)