Népszabadság, 2002. október (60. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-31 / 254. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. OKTÓBER 31., CSÜTÖRTÖK ■ ~ ■■■■ ■ ■ ■ - ■ -..... A csatlakozástól az IBM-ig Ma terjesztik be a költségvetési törvényjavaslatot Az Országgyűlés tegnapi ülésnapján a napirend előtti politikai vitában elsősorban az uniós csatlakozás és a székesfehérvári IBM bezárása került szóba. A délutáni négypárti konzultációt megelőzően Vastagh Pál (MSZP) arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításhoz a politikai bizalom minimumára mindenképpen szükség lesz. A parlament tegnapi ülésén az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról szólván Vastagh Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió folyamatban lévő alkotmányozása során a szocialisták és a konzervatívok, a néppártiak a legfontosabb kérdésekben már nézetazonosságra jutottak. De a képviselő arra is emlékeztetett, hogy más csatlakozásra váró országok - többek között a lengyelek, a csehek, a szlovákok - már teljes konszenzust alakítottak ki alkotmányuk módosításáról. Hankó Faragó Miklós igazságügyi államtitkár messzemenően egyetértett az elhangzottakkal. Szerinte a ma élő nemzedékeknek adatott meg, hogy Magyarország, a „kompország” végleg a nyugati pártoljon kössön ki. Mindehhez hozzáfűzte, hogy Magyarország a nemzetközi tekintélyére való tekintettel sem lehet az utolsó az uniós alkotmánymódosításban. A székesfehérvári IBM bezárása kapcsán Varga Mihály (Fidesz) az előző napokhoz hasonlóan a kormány felelősségéről beszélt. Szerinte a történtek azt bizonyítják, hogy a kormánynak semmilyen gazdaságpolitikája nincs. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, hogy a kormánypártoknak „Fidesz-fóbiájuk, Orbán-fóbiájuk” van, s fontosabb volt számukra az önkormányzati választási kampányban a „Fideszre lőni”, mint arra figyelni, hogy mi történik a gazdaságban. Emlékeztetett rá, hogy amikor a győri Danone-t a francia tulajdonos cég be akarta zárni, a polgári kormány azonnal cselekedett. Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár minderre úgy válaszolt, hogy a Fidesz nem kavart politikai vihart akkor, amikor az elmúlt években az IBM leépített. A napokban megjelent információkat az államtitkár szükségesnek látta pontosítani. Elmondása szerint nem az IBM, hanem a cég egyetlenegy gyártókapacitása, a merevlemezgyártó kapacitás szűnik meg. A cég váci gyáregysége változatlanul működni fog. Cs. I. A miniszterelnök levele Orbán Viktornak Medgyessy Péter miniszterelnök szerdán levelet küldött Orbán Viktornak, az Európai Néppárt alelnökének, amelyben arra kéri a volt kormányfőt: tisztségét felhasználva nyújtson támogatást ahhoz, hogy Magyarország a csatlakozási folyamat során minden kérdésben a lehető legkedvezőbb feltételeket érhesse el - derül ki a kormányszóvivő MTI-hez eljuttatott közleményéből. Gál J. Zoltán közleménye szerint Medgyessy Péter különösen fontosnak tartja a mezőgazdasági termelők támogatásával kapcsolatos átmeneti időszak lerövidítését. A kormányfő levelében emlékezteti az Európai Néppárt alelnökét, hogy az Országgyűlés keddi plenáris ülésén több felszólaló foglalkozott Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával. Medgyessy Péter emlékezteti az alelnököt, hogy a megszólalások sorában Áder János frakcióvezető úgy fogalmazott: „a Fidesz - Magyar Polgári Párt képviselői, tagjai minden támogatást megadnak ahhoz, hogy ez a törekvés, a kormány ezen törekvése sikeres legyen, és valóban javuljanak Magyarország pénzügyi feltételei a csatlakozási tárgyalásokon”. A közlemény szerint a frakcióvezetői felszólalásra reagálva a miniszterelnök elmondta, hogy a kormány szívesen vesz minden segítséget, és Medgyessy Péter a parlamentben elhangzottakra támaszkodva fordult Orbán Viktorhoz. Medgyessy Péter levelét tájékoztatásul elküldte Áder Jánosnak, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének is. Szili Katalin házelnök is megerősítette tegnap délelőtt, hogy a kormány ma terjeszti be az Országgyűlés elé a 2003. évi költségvetési törvényjavaslatát. A házbizottság ülését követően Szili Katalin elmondta: a költségvetési törvény parlamenti zárószavazására december 21-én vagy 23-án kerül sor. Az ezt megelőző héten olyan nemzetközi kötelezettsége van az Országgyűlésnek, mely 48 képviselő távollétét teszi szükségessé. Ezért a házelnök azt javasolta, hogy az adott időszakot megelőző héten előzetesen ötnapos parlamenti napirendet fogadjon el a T. Ház. A házelnök javaslatával a Fidesz-frakció kivételével valamennyi képviselőcsoport egyetértett. Keller a Proware felől érdeklődött A közpénzügyi államtitkárság körlevélben érdeklődött a Proware által vizsgált állami vállalatoknál, intézményeknél, hogy minek alapján választották ki ere a célra éppen ezt a céget, valamint arról is érdeklődött, mennyi pénzért bízták meg az átvilágítással foglalkozó kft.-t - tudta meg a Népszabadság. A Miniszterelnöki Hivatal tudni szeretné, hogy a hat nagy állami cég - Magyar Fejlesztési Bank, a Konzumbank, az Állami Autópálya-kezelő Rt., Nemzeti Autópálya Zstt., In-Forrás Kht. és az Országos Egészségügyi Pénztár az elvégzett átvilágítások alapján tett-e vajon feljelentéseket. A leveleket a múlt héten postázták, eddig azonban egyetlen válasz sem érkezett a MeH-be. Lapunk úgy tudja, hogy az esetleges büntetőjogi következmények szempontjából a közpénzügyi államtitkárság nem tartja különösebben eredményesnek a Proware által készített jelentéseket. A Proware-t a kormányváltás után állami vállalatok és intézmények előző ciklusbeli közpénz-felhasználási gyakorlatának vizsgálatával bízták meg. A felkérését olyan cégek vezetőitől kapták, amelyek különösen jelentős költségvetési forrásokat vettek igénybe. Az Orbán-kormány idején Keller László, a mostani kormány közpénzügyi államtitkára a Parlamentben gyakran tette szóvá a szerinte gyakran büntetőjogi felelősségre vonást is indokolttá tevő állami pénzkezelést. A Proware mostani vizsgálataival kapcsolatban azonban Keller László államtitkár korábban többször kijelentette: nincs köze a kft.-hez, nem ő bízta meg a céget. A vizsgált állami vállalatok, intézmények nemrég kinevezett vezetői kötöttek szerződést az átvilágítást végző kft.-vel. Információink szerint a Proware az Országos Egészségügyi Pénztárt 7,5+ÁFA millióért, az MFB-t 65,5+ÁFA millióért világította át. Lapunk úgy tudja, hogy a Proware az egészségügyben újabb megbízáshoz jut. Hamarosan megkezdik az ÁNTSZ átvilágítását. A Népszabadság úgy tudja a Proware-t az MFB új vezetése „fedezte fel”, hogy a pénzintézetnél a számítástechnikai eszközökön őrzött adatok biztonsági mentését, valamint a cég állapot felmérését végezze el. A Proware-rel elégedettek voltak a banknál ezért is bízták rájuk a NA Rt.ügyeinek felgöngyölítését. Ezután sorra kapták az egyéb és már említett állami megrendeléseket. Tarjányi Péter, a Proware ügyvezető igazgatója korábban a sajtóban bírálta Keller László közpénzügyi államtitkár tevékenységét. Tarjányi szerint a Proware szállította az információkat, és az átvilágítás eredményeivel egyenesen az ORFK-ra kellett volna menni. A lapunknak nyilatkozó szakembereket meglepte az általuk korábban nem ismert cég váratlan előretörése. Mint mondották: nem jellemző, hogy ilyen nagy munkákkal „kezdőket” bíznának meg, illetve azt is különösnek tartják, hogy egymás után hat nagy állami tulajdonú cég vizsgálatára kaptak megbízást. Minderről a Proware ügyvezetőjét is megkérdeztük, ő válaszolt is, később azonban visszavonta nyilatkozatát. K. Cs. Átláthatatlan önkormányzati pályázatok Komoly gondokat tárt föl az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a tavalyi címzett- és céltámogatások felhasználásának vizsgálatakor. Az önkormányzatok számára, mint kiderült, a legfőbb nehézséget a pályázatokhoz szükséges önerő biztosítása jelenti. MUNKATÁRSUNKTÓL A szennyvízközmű-beruházások rendszere átláthatatlan, és nem biztosítja az esélyegyenlőséget — ez az egyik fő megállapítása annak az ÁSZ-jelentésnek, amely a 2001. évi címzett- és céltámogatások felhasználásáról szól. Ebből kiderül, hogy óriási összegről van szó: tavaly összesen 103 milliárd forintnyi támogatást kaptak ezen a jogcímeken a települések. Árulkodik az önkormányzatok gazdasági lehetőségeiről az is, hogy ez az összeg a fejlesztési forrásaik 50-80 százalékát jelentette. Az előirányzat 91 százalékát egyébként szennyvízelvezetésre és -tisztításra használták fel. Az ÁSZ megállapította: a helyhatóságok gyakran nem tartották be a közbeszerzési törvény előírásait, és megfelelő fedezet hiányában is elkezdték a beruházásokat, azaz: változatlanul gondot okoz az önerő biztosítása. - Saját forrás, más állami támogatásra szóló ígérvény vagy hitelfedezeti igazolás hiányában az önkormányzatok ma már nem pályázhatnak címzett- és céltámogatásra - jelentette ki lapunknak Móré László, a Belügyminisztérium főosztályvezetője, aki úgy fogalmazott: a túl sok megkezdett, de pénzhiány miatt félbehagyott beruházás a szabályok szigorítását indokolta. Emlékeztetett arra, hogy vállalkozók - a kivitelezési megbízás elnyerésének reményében -gyakran saját maguk finanszírozták a pályázat elfogadásához szükséges előkészítő munkálatokat, vagyis szinte belehajszolták az amúgy is pénzszűkében lévő településeket a beruházás elkezdésébe. A főosztályvezető hozzátette: mindenképpen szükséges a különböző helyekről elérhető források összevonása. Ezen dolgozik egyébként a Miniszterelnöki Hivatal Nagy Sándor által vezetett területfejlesztési államtitkársága is. Ez azért is szükséges, mert - miként azt Nagy Sándor lapunknak már nyilatkozta - ma olyan kaotikus állapotok uralkodnak az állami pályázatok terén, hogy gyakorlatilag sikerrel lehet pályázni egy utcának valamelyik oldalán kútfúrásra, a másik oldalon pedig vízhálózat kiépítésére. - Mindenképpen javítani kell az önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit — szögezte le Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, aki egyetért azzal a tervezettel, hogy a személyi jövedelemadó helyben maradó részét a jelenlegi öt százalékról tízre emeljék. A TÖOSZ elnöke hozzátette: a csatornázás csak egy azon területek közül, ahol mindenképpen szükség van a címzett és céltámogatások által nyújtott állami segítségre. Megemlítette: kellene pénz a helyi kezelésű utak, hidak és járdák felújításának finanszírozására is, az önkormányzatok ugyanis képtelenek saját maguk előteremteni ezek forrását. A. Sz. Nem enged a fővárosi SZDSZ Folytatódnak a Demszky-Mandur megbeszélések Személyi kérdésekről nem született döntés a fővárosi koalíciós tárgyalások tegnapi fordulóján - állította egybehangzóan Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester és Mandur László, az MSZP budapesti elnöke. A politikusok a napokban tovább folytatják a megbeszéléseket. Információink szerint a fővárosban az MSZP és az SZDSZ között folyó koalíciós tárgyalások eredményes befejezésének továbbra is egyetlen akadálya van: a pénzügyi területet felügyelő főpolgármester-helyettesi poszt és az azt korábban betöltött Atkári János (SZDSZ) személye. A szocialisták nem hivatalosan már az önkormányzati választások előtt is többször nyilvánvalóvá tették, hogy nem látnák szívesen ismét ezen a poszton Atkárit. A SZDSZ azonban ragaszkodik ahhoz, hogy őt jelölhesse a pozícióra. Így a szocialistáknak várhatóan egyetlen út marad: „megnyirbálni” a helyettes hatáskörét. - Tetszik vagy sem a szocialistáknak, Atkári jelöléséből nem tudunk engedni - szögezte le kérdésünkre Bőhm András, a szabad demokraták fővárosi frakcióvezetője. Hozzátette: nem látja realitását annak, hogy a fővárosban az ellenzékkel politikai együttműködésre lépjenek. Mandur László, az MSZP budapesti elnöke, aki tegnap tárgyalt Demszky Gábor főpolgármesterrel, a megbeszélés után kijelentette: a koalíció irányába haladunk, bár a Fővárosi Közgyűlés 4-i alakuló ülésére valószínűleg még nem lesz kiforrott megállapodás. Az MSZP budapesti elnöke azt valószínűsítette, hogy körülbelül másfél hét múlva írhatják alá hivatalosan is a dokumentumot. Ő is és a főpolgármester is egybehangzóan állította: személyi kérdésekről nem született döntés a fővárosi koalíciós tárgyalások tegnapi fordulójában. A fővárosban tegnap 16 fővel megalakult a Fidesz-MKDSZ képviselőcsoportja is (12 Fidesz, 4 MDKSZ), tagjai egyhangú szavazással Deutsch Tamást választották frakcióvezetővé. A korábbi frakcióvezető, Tirts Tamás helyettesi posztot kapott. A Szőke László által vezetett négyfős önálló MDF-frakcióhoz csatlakozott Katona Kálmán is, aki a választásokon a közös Fidesz-MDFMKDSZ fővárosi listavezetője volt. Mivel Katona Fidesz-színekben szerepelt, Deutsch csodálkozásának adott hangot, amiért a politikus mégis az MDF-frakciót választotta. A Fidesz budapesti elnöke reményét fejezte ki, hogy Katona napokon belül visszatér, és az ő frakciójukat fogja erősíteni. Nem ezt valószínűsíti azonban Katona Kálmán nyilatkozata, amelyben leszögezi: „Sokat köszönhetek a Fidesznek, de jobbratolódásuk, az ennek következményeivel való őszinte szembenézés tartós elmaradása egyértelművé teszi számomra, hogy abban az MDF- ben a helyem, amely a maga javára tudta kamatoztatni korábbi belső vitáit, és mára ismét és kétségbevonhatatlanul az antalli politika hiteles képviselője. Meggyőződésem, hogy csak a hiteles, mérsékelt jobbközép politizálásra épülhet a polgári pártok összefogása, ezt a munkát kívánom segíteni.” Németh Éva Közszolgálati hírek kereskedelmi sztárokkal Az m1 helyett az MTV név újraélesztésével, új arculattal, kereskedelmi tévékből ismert személyiségekkel és hírfolyammá duzzasztott tájékoztató műsorokkal kívánja visszahódítani nézőit a Magyar Televízió. A pénzügyi válságban lévő köztévé heteken belül hitelt vehet fel, amelyre a kormány nyújt garanciát. A kabinet döntött arról is: az MTV jövőre 5,1, a Duna TV 1,5 milliárd forintos tőkeinjekcióhoz juthat. MTV és m2 lesz a neve novembertől a Magyar Televízió két csatornájának - jelentették be tegnap a megújított köztévé sajtótájékoztatóján. A köztévé korábbi évtizedes rövidítésének visszavétele mellett új logóval, modernizált arculattal és műsorokkal kívánja növeli nézőtáborát a Magyar Televízió. A frissen szerződtetett tévések döntő többsége a TV 2-től érkezett: Rudi Zoltán hírigazgató, Pálffy István (aki a fél nyolcas Híradót vezeti majd az ex-RTL Klubos D. Tóth Krisztával), Simon András, aki az Aktuális kibővített utódműsorának, az Estének az „arca”, valamint Demcsák Zsuzsa, aki a Navigátor című, tudományos ismeretterjesztő magazinban bukkan majd fel. A köztévé elsősorban a hírterületen erősít. Pálffy, aki szavai szerint életében ilyen boldog még nem volt, azt mondta, hogy a Híradó lesz az MTV valóságshowja. Délben, a kereskedelmi tévéket időben megelőzve hatkor és fél nyolckor is részletesen számol be a napi eseményekről. A kereskedelmi tévéken látható kibeszélő show is helyet kap a köztévé programjában, a műsorvezetők Albert Györgyi, Fiala János, Obersovszky Péter és Szombathy Pál lesznek. A kiszivárgott hírekkel ellentétben mégsem lesz A Hét műsorvezetője Friderikusz Sándor, miként visszalépett a magazin főszerkesztésétől Rangos Katalin is. Információink szerint a műsor irányításával Baló Györgyöt akarja megbízni a köztévé új vezetése, egyezség azonban még nincs. Ezt bizonyítja, hogy a sajtótájékoztatón sem Baló, sem Betlen János további sorsára vonatkozó kérdésünkre nem kaptunk választ. Az előző ciklusban A Hetet és a Híradót is vezető Horváth Szilárd és több, a kormányváltás után háttérbe szorult tévés új műsort kap: szombat délben lesz látható a vidéki Magyarországgal foglalkozó - a kiosztott ismertető szerint napi politikától mentes Hétvégi Mozaik. Nem szóltak külön arról az autós magazinról, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök nevelt lánya, Tornóczky Anita vezet majd. Tornóczky műsora a még a választások előtt indult Névshow, és ő volt látható az MTV országos turnéját bemutató filmeken is. Az MTV új logóját és arculatát Fatér Barna, a Nemo Design ügyvezetője tervezte. Az Index korábbi híre szerint ez a cég tervezi a négy SZDSZ-es tárca arculatát is. A képernyős megjelenés a Dogfish Stúdió munkája, amely az RTL Klub arculatát tervezte. Ragáts Imre, az MTV ügyvezetője szerint az arculatváltás költsége nem haladta meg a 40 millió forintot. Arra a kérdésre, hogy az ideiglenes megbízás ellenére miért döntött a tévé megújításáról, Ragáts elmondta: nem késlekedhettek tovább, a nézőszámot mindenképpen emelniük kell. Értesülésünk szerint az új arculathoz pénze is lesz a köztévének. A kormány keddi ülésén úgy döntött, hogy garanciát nyújt egy a létfenntartáshoz éppen szükséges hitelkeretre. Ezen túl jövőre a Magyar Televízió 5,1 milliárd forintos tőkepótlást kap (a köztévé várhatóan négymilliárd forintos negatív tőkével zárja az évet) és a Duna TV hiányzó forgótőkéjét is megteremtik egy 1,5 milliárdos juttatással. A készülékhasználati díj eltörlésének hatását ellensúlyozandó a költségvetés 20,8 milliárdot juttat a három közmédiumnak. Ez intézményenként több százmillió forinttal magasabb, mint az eddig a díjakból befolyt összeg. Az Országgyűlés plenáris ülésén is a közmédiumokról volt szó, ám mindössze tucatnyi képviselő vett részt az MTV és a Duna TV 1997 óta nem tárgyalt parlamenti beszámolóinak általános vitáján. A kormánypártok a csonka kuratóriumok törvénytelen működése miatt a beszámolókat elutasítják. A kormánypártok emlékeztettek arra, hogy a köztévé az előző ciklusban súlyosan elfogult volt az akkori koalíciót alkotó pártok javára, számukra már csak ezért sem elfogadható az MTV tevékenysége az elmúlt években. Haszán Zoltán Elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy a kormányfő döntsön a Magyar Távirati Iroda új elnökéről. A Legfőbb Ügyészség ugyanis elutasította Dorogi Sándornak, a nemzeti hírügynökség lejáró mandátumú vezetőjének a kifogásait, amelyekkel kétségbe vonta az utódlásáról döntő pályázat törvényszerűségét. Dorogi már a kiíráskor is jelezte aggályait a pályázatot lebonyolító, pártdelegáltakból álló MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testületénél. Az ügyészséghez azonban a szintén pályázó elnök csak akkor fordult, amikor kiderült: a TTT nem őt, hanem Vince Mátyást és Gazsó L. Ferencet terjesztette fel a miniszterelnöknek. Dorogi a pályázati rend és a feltételek megváltoztatását kifogásolta, az ügyészség szerint azonban erre a TTT-nek megvolt a hatásköre. Dorogi ezzel, mint lapunknak elmondta, a maga részéről lezártnak tartja az ügyet. A kormányig várhatóan napokon belül dönt az elnök személyéről, akit az államfő iktat be öt évre. A posztra Vince Mátyás az esélyesebb. (H. Z.)