Népszabadság, 2002. október (60. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-31 / 254. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. OKTÓBER 31., CSÜTÖRTÖK ■ ~ ■■■■ ■ ■ ■ - ■ -..... A csatlakozástól az IBM-ig Ma terjesztik be a költségvetési törvényjavaslatot Az Országgyűlés tegnapi ülésnapján a napirend előtti politikai vitában el­sősorban az uniós csatlakozás és a székesfehérvári IBM bezárása került szóba. A délutáni négypárti konzul­tációt megelőzően Vastagh Pál (MSZP) arra hívta fel a képviselők fi­gyelmét, hogy az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításhoz a politikai bizalom minimumára min­denképpen szükség lesz. A parlament tegnapi ülésén az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmány­­módosításról szólván Vastagh Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió folyamatban lévő alkotmányozása során a szocialisták és a konzervatívok, a néppártiak a legfontosabb kérdésekben már nézetazonosságra jutottak. De a képviselő arra is emlékeztetett, hogy más csatlakozásra váró országok - töb­bek között a lengyelek, a csehek, a szlo­vákok - már teljes konszenzust alakítot­tak ki alkotmányuk módosításáról. Hankó Faragó Miklós igazságügyi ál­lamtitkár messzemenően egyetértett az elhangzottakkal. Szerinte a ma élő nem­zedékeknek adatott meg, hogy Magyar­­ország, a „kompország” végleg a nyuga­ti pártoljon kössön ki. Mindehhez hozzá­fűzte, hogy Magyarország a nemzetközi tekintélyére való tekintettel sem lehet az utolsó az uniós alkotmánymódosításban. A székesfehérvári IBM bezárása kapcsán Varga Mihály (Fidesz) az elő­ző napokhoz hasonlóan a kormány fele­lősségéről beszélt. Szerinte a történtek azt bizonyítják, hogy a kormánynak semmilyen gazdaságpolitikája nincs. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, hogy a kormánypártoknak „Fi­­desz-fóbiájuk, Orbán-fó­­biájuk” van, s fontosabb volt számukra az önkor­mányzati választási kam­pányban a „Fideszre lő­ni”, mint arra figyelni, hogy mi történik a gazda­ságban. Emlékeztetett rá, hogy amikor a győri Danone-t a francia tulaj­donos cég be akarta zár­ni, a polgári kormány azonnal cselekedett. Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár minderre úgy válaszolt, hogy a Fidesz nem kavart politikai vihart akkor, ami­kor az elmúlt években az IBM leépített. A napokban megjelent információkat az államtitkár szükségesnek látta pon­tosítani. Elmondása szerint nem az IBM, hanem a cég egyetlenegy gyártó­­kapacitása, a merevlemezgyártó kapa­citás szűnik meg. A cég váci gyáregy­sége változatlanul működni fog. Cs. I. A miniszterelnök levele Orbán Viktornak Medgyessy Péter miniszterelnök szerdán levelet küldött Orbán Viktornak, az Euró­pai Néppárt alelnökének, amelyben arra kéri a volt kormányfőt: tisztségét felhasz­nálva nyújtson támogatást ahhoz, hogy Magyarország a csatlakozási folyamat során minden kérdésben a lehető legkedvezőbb feltételeket érhesse el - derül ki a kor­mányszóvivő MTI-hez eljuttatott közleményéből. Gál J. Zoltán közleménye szerint Medgyessy Péter különösen fontosnak tartja a mezőgazdasági termelők támogatásával kapcsolatos átmeneti időszak lerövidítését. A kormányfő levelében emlékezteti az Európai Néppárt alelnökét, hogy az Országgyű­lés keddi plenáris ülésén több felszólaló foglalkozott Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával.­­ Medgyessy Péter emlékezteti az alelnököt, hogy a megszó­lalások sorában Áder János frakcióvezető úgy fogalmazott: „a Fidesz - Magyar Pol­gári Párt képviselői, tagjai minden támogatást megadnak ahhoz, hogy ez a törekvés, a kormány ezen törekvése sikeres legyen, és valóban javuljanak Magyarország pénz­ügyi feltételei a csatlakozási tárgyalásokon”. A közlemény szerint a frakcióvezetői felszólalásra reagálva a miniszterelnök elmondta, hogy a kormány szívesen vesz min­den segítséget, és Medgyessy Péter a parlamentben elhangzottakra támaszkodva for­dult Orbán Viktorhoz. Medgyessy Péter levelét tájékoztatásul elküldte Áder János­nak, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének is. Szili Katalin házelnök is megerősí­tette tegnap délelőtt, hogy a kor­mány ma terjeszti be az Országgyű­lés elé a 2003. évi költségvetési tör­vényjavaslatát. A házbizottság ülé­sét követően Szili Katalin elmondta: a költségvetési törvény parlamenti zárószavazására december 21-én vagy 23-án kerül sor. Az ezt meg­előző héten olyan nemzetközi köte­lezettsége van az Országgyűlésnek, mely 48 képviselő távollétét teszi szükségessé. Ezért a házelnök azt javasolta, hogy az adott időszakot megelőző héten előzetesen ötnapos parlamenti napirendet fogadjon el a T. Ház. A házelnök javaslatával a Fidesz-frakció kivételével valamen­nyi képviselőcsoport egyetértett. Keller a Proware felől érdeklődött A közpénzügyi államtitkárság körle­vélben érdeklődött a Proware által vizsgált állami vállalatoknál, intéz­ményeknél, hogy minek alapján vá­lasztották ki ere a célra éppen ezt a céget, valamint arról is érdeklődött, mennyi pénzért bízták meg az átvilá­gítással foglalkozó kft.-t - tudta meg a Népszabadság. A Miniszterelnöki Hivatal tudni sze­retné, hogy a hat nagy állami cég - Ma­gyar Fejlesztési Bank, a Konzumbank, az Állami Autópálya-kezelő Rt., Nem­zeti Autópálya Zstt., In-Forrás Kht. és az Országos Egészségügyi Pénztár­­ az el­végzett átvilágítások alapján tett-e va­jon feljelentéseket. A leveleket a múlt héten postázták, eddig azonban egyet­len válasz sem érkezett a MeH-be. La­punk úgy tudja, hogy az esetleges bün­tetőjogi következmények szempontjá­ból a közpénzügyi államtitkárság nem tartja különösebben eredményesnek a Proware által készített jelentéseket. A Proware-t a kormányváltás után állami vállalatok és intézmények előző ciklusbeli közpénz-felhasználási gya­korlatának vizsgálatával bízták meg. A felkérését olyan cégek vezetőitől kap­ták, amelyek különösen jelentős költ­ségvetési forrásokat vettek igénybe. Az Orbán-kormány idején Keller László, a mostani kormány közpénzügyi állam­titkára a Parlamentben gyakran tette szóvá a szerinte gyakran büntetőjogi felelősségre vonást is indokolttá tevő állami pénzkezelést. A Proware mostani vizsgálataival kapcsolatban azonban Keller László ál­lamtitkár korábban többször kijelentet­te: nincs köze a kft.-hez, nem ő bízta meg a céget. A vizsgált állami vállala­tok, intézmények nemrég kinevezett vezetői kötöttek szerződést az átvilágí­tást végző kft.-vel. Információink sze­rint a Proware az Országos Egészség­­ügyi Pénztárt 7,5+ÁFA millióért, az MFB-t 65,5+ÁFA millióért világította át. Lapunk úgy tudja, hogy a Proware az egészségügyben újabb megbízáshoz jut. Hamarosan megkezdik az ÁNTSZ átvilágítását. A Népszabadság úgy tudja a Proware-t az MFB új vezetése „fedezte fel”, hogy a pénzintézetnél a számítás­technikai eszközökön őrzött adatok biztonsági mentését, valamint a cég ál­lapot felmérését végezze el. A Proware-rel elégedettek voltak a bank­nál ezért is bízták rájuk a NA Rt.­ügye­inek felgöngyölítését. Ezután sorra kapták az egyéb és már említett állami megrendeléseket. Tarjányi Péter, a Proware ügyvezető igazgatója korábban a sajtóban bírálta Keller László közpénzügyi államtitkár tevékenységét. Tarjányi szerint a Proware szállította az információkat, és az átvilágítás eredményeivel egyenesen az ORFK-ra kellett volna menni. A lapunknak nyilatkozó szakembere­ket meglepte az általuk korábban nem ismert cég váratlan előretörése. Mint mondották: nem jellemző, hogy ilyen nagy munkákkal „kezdőket” bíznának meg, illetve azt is különösnek tartják, hogy egymás után hat nagy állami tu­lajdonú cég vizsgálatára kaptak megbí­zást. Minderről a Proware ügyvezetőjét is megkérdeztük, ő válaszolt is, később azonban visszavonta nyilatkozatát. K. Cs. Átláthatatlan önkormányzati pályázatok Komoly gondokat tárt föl az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a tavalyi címzett- és céltámogatások felhasználásának vizsgálatakor. Az önkormányzatok számára, mint kiderült, a legfőbb ne­hézséget a pályázatokhoz szükséges önerő biztosítása jelenti. MUNKATÁRSUNKTÓL A szennyvízközmű-beruházások rend­szere átláthatatlan, és nem biztosítja az esélyegyenlőséget — ez az egyik fő megállapítása annak az ÁSZ-jelentés­­nek, amely a 2001. évi címzett- és cél­­támogatások felhasználásáról szól. Eb­ből kiderül, hogy óriási összegről van szó: tavaly összesen 103 milliárd fo­rintnyi támogatást kaptak ezen a jogcí­meken a települések. Árulkodik az ön­­kormányzatok gazdasági lehetőségeiről az is, hogy ez az összeg a fejlesztési forrásaik 50-80 százalékát jelentette. Az előirányzat 91 százalékát egyébként szennyvízelvezetésre és -tisztításra használták fel. Az ÁSZ megállapította: a helyhatóságok gyakran nem tartották be a közbeszerzési törvény előírásait, és megfelelő fedezet hiányában is el­kezdték a beruházásokat, azaz: válto­zatlanul gondot okoz az önerő biztosí­tása. - Saját forrás, más állami támogatás­ra szóló ígérvény vagy hitelfedezeti igazolás hiányában az önkormányzatok ma már nem pályázhatnak címzett- és céltámogatásra - jelentette ki lapunk­nak Móré László, a Belügyminisztéri­um főosztályvezetője, aki úgy fogalma­zott: a túl sok megkezdett, de pénzhi­ány miatt félbehagyott beruházás a sza­bályok szigorítását indokolta. Emlé­keztetett arra, hogy vállalkozók - a ki­vitelezési megbízás elnyerésének remé­nyében -gyakran saját maguk finanszí­rozták a pályázat elfogadásához szük­séges előkészítő munkálatokat, vagyis szinte belehajszolták az amúgy is pénz­szűkében lévő településeket a beruhá­zás elkezdésébe. A főosztályvezető hozzátette: mindenképpen szükséges a különböző helyekről elérhető források összevonása. Ezen dolgozik egyébként a Miniszterelnöki Hivatal Nagy Sándor által vezetett területfejlesztési államtit­kársága is. Ez azért is szükséges, mert - miként azt Nagy Sándor lapunknak már nyilatkozta - ma olyan kaotikus állapo­tok uralkodnak az állami pályázatok te­rén, hogy gyakorlatilag sikerrel lehet pályázni egy utcának valamelyik olda­lán kútfúrásra, a másik oldalon pedig vízhálózat kiépítésére. - Mindenképpen javítani kell az ön­­kormányzatok pénzügyi lehetőségeit — szögezte le Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsé­gének (TÖOSZ) elnöke, aki egyetért azzal a tervezettel, hogy a személyi jö­vedelemadó helyben maradó részét a jelenlegi öt százalékról tízre emeljék. A TÖOSZ elnöke hozzátette: a csatorná­zás csak egy azon területek közül, ahol mindenképpen szükség van a címzett és céltámogatások által nyújtott állami se­gítségre. Megemlítette: kellene pénz a helyi kezelésű utak, hidak és járdák fel­újításának finanszírozására is, az ön­­kormányzatok ugyanis képtelenek saját maguk előteremteni ezek forrását. A. Sz. Nem enged a fővárosi SZDSZ Folytatódnak a Demszky-Mandur megbeszélések Személyi kérdésekről nem született döntés a fővárosi koalíciós tárgyalások tegnapi fordulóján - állította egybe­hangzóan Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester és Mandur László, az MSZP budapesti elnöke. A politikusok a napokban tovább folytatják a meg­beszéléseket. Információink szerint a fővárosban az MSZP és az SZDSZ között folyó koalíci­ós tárgyalások eredményes befejezésé­nek továbbra is egyetlen akadálya van: a pénzügyi területet felügyelő főpolgár­mester-helyettesi poszt és az azt koráb­ban betöltött Atkári János (SZDSZ) sze­mélye. A szocialisták nem hivatalosan már az önkormányzati választások előtt is többször nyilvánvalóvá tették, hogy nem látnák szívesen ismét ezen a poszton Atkárit. A SZDSZ azonban ragaszkodik ahhoz, hogy őt jelölhesse a pozícióra. Így a szocialistáknak várhatóan egyetlen út marad: „megnyirbálni” a helyettes hatás­körét. - Tetszik vagy sem a szocialisták­nak, Atkári jelöléséből nem tudunk en­gedni - szögezte le kérdésünkre Bőhm András, a szabad demokraták fővárosi frakcióvezetője. Hozzátette: nem látja re­alitását annak, hogy a fővárosban az el­lenzékkel politikai együttműködésre lép­jenek. Mandur László, az MSZP budapesti elnöke, aki tegnap tárgyalt Demszky Gá­bor főpolgármesterrel, a megbeszélés után kijelentette: a koalíció irányába ha­ladunk, bár a Fővárosi Közgyűlés 4-i ala­kuló ülésére valószínűleg még nem lesz kiforrott megállapodás. Az MSZP buda­pesti elnöke azt valószínűsítette, hogy körülbelül másfél hét múlva írhatják alá hivatalosan is a dokumentumot. Ő is és a főpolgármester is egybehangzóan állítot­ta: személyi kérdésekről nem született döntés a fővárosi koalíciós tárgyalások tegnapi fordulójában. A fővárosban tegnap 16 fővel megala­kult a Fidesz-MKDSZ képviselőcso­portja is (12 Fidesz, 4 MDKSZ), tagjai egyhangú szavazással Deutsch Tamást választották frakcióvezetővé. A korábbi frakcióvezető, Tirts Tamás helyettesi posztot kapott. A Szőke László által ve­zetett négyfős önálló MDF-frakcióhoz csatlakozott Katona Kálmán is, aki a vá­lasztásokon a közös Fidesz-MDF­­MKDSZ fővárosi listavezetője volt. Mi­vel Katona Fidesz-színekben szerepelt, Deutsch csodálkozásának adott hangot, amiért a politikus mégis az MDF-frakci­­ót választotta. A Fidesz budapesti elnöke reményét fejezte ki, hogy Katona napo­kon belül visszatér, és az ő frakciójukat fogja erősíteni. Nem ezt valószínűsíti azonban Kato­na Kálmán nyilatkozata, amelyben le­szögezi: „Sokat köszönhetek a Fidesz­nek, de jobbratolódásuk, az ennek kö­vetkezményeivel való őszinte szembe­nézés tartós elmaradása egyértelművé teszi számomra, hogy abban az MDF- ben a helyem, amely a maga javára tud­ta kamatoztatni korábbi belső vitáit, és mára ismét és kétségbevonhatatlanul az antalli politika hiteles képviselője. Meg­győződésem, hogy csak a hiteles, mérsé­kelt jobbközép politizálásra épülhet a polgári pártok összefogása, ezt a munkát kívánom segíteni.” Németh Éva Közszolgálati hírek kereskedelmi sztárokkal Az m1 helyett az MTV név újraéleszté­sével, új arculattal, kereskedelmi té­vékből ismert személyiségekkel és hír­folyammá duzzasztott tájékoztató mű­sorokkal kívánja visszahódítani nézőit a Magyar Televízió. A pénzügyi válság­ban lévő köztévé heteken belül hitelt vehet fel, amelyre a kormány nyújt ga­ranciát. A kabinet döntött arról is: az MTV jövőre 5,1, a Duna TV 1,5 milli­árd forintos tőkeinjekcióhoz juthat. MTV és m2 lesz a neve novembertől a Magyar Televízió két csatornájának - je­lentették be tegnap a megújított köztévé sajtótájékoztatóján. A köztévé korábbi évtizedes rövidítésének visszavétele mel­lett új logóval, modernizált arculattal és műsorokkal kívánja növeli nézőtáborát a Magyar Televízió. A frissen szerződtetett tévések döntő többsége a TV 2-től érke­zett: Rudi Zoltán hírigazgató, Pálffy Ist­ván (aki a fél nyolcas Híradót vezeti majd az ex-RTL Klubos D. Tóth Krisztával), Simon András, aki az Aktuális kibővített utódműsorának, az Estének az „arca”, va­lamint Demcsák Zsuzsa, aki a Navigátor című, tudományos ismeretterjesztő ma­gazinban bukkan majd fel. A köztévé el­sősorban a hírterületen erősít. Pálffy, aki szavai szerint életében ilyen boldog még nem volt, azt mondta, hogy a Híradó lesz az MTV valóságshowja. Délben, a keres­kedelmi tévéket időben megelőzve hat­kor és fél nyolckor is részletesen számol be a napi eseményekről. A kereskedelmi tévéken látható kibeszélő show is helyet kap a köztévé programjában, a műsorve­zetők Albert Györgyi, Fiala János, Ober­­sovszky Péter és Szombathy Pál lesznek. A kiszivárgott hírekkel ellentétben mégsem lesz A Hét műsorvezetője Fri­­derikusz Sándor, miként visszalépett a magazin főszerkesztésétől Rangos Kata­lin is. Információink szerint a műsor irá­nyításával Baló Györgyöt akarja megbíz­ni a köztévé új vezetése, egyezség azon­ban még nincs. Ezt bizonyítja, hogy a saj­tótájékoztatón sem Baló, sem Betlen Já­nos további sorsára vonatkozó kérdé­sünkre nem kaptunk választ. Az előző ciklusban A Hetet és a Híradót is vezető Horváth Szilárd és több, a kormányváltás után háttérbe szorult tévés új műsort kap: szombat délben lesz látható a vidéki Ma­gyarországgal foglalkozó - a kiosztott is­mertető szerint napi politikától mentes­­ Hétvégi Mozaik. Nem szóltak külön ar­ról az autós magazinról, amelyet Med­gyessy Péter miniszterelnök nevelt lánya, Tornóczky Anita vezet majd. Tornóczky műsora a még a választások előtt indult Névshow, és ő volt látható az MTV or­szágos turnéját bemutató filmeken is. Az MTV új logóját és arculatát Fatér Barna, a Nemo Design ügyvezetője ter­vezte. Az Index korábbi híre szerint ez a cég tervezi a négy SZDSZ-es tárca arcu­latát is. A képernyős megjelenés a Dog­­fish Stúdió munkája, amely az RTL Klub arculatát tervezte. Ragáts Imre, az MTV ügyvezetője szerint az arculatváltás költ­sége nem haladta meg a 40 millió forin­tot. Arra a kérdésre, hogy az ideiglenes megbízás ellenére miért döntött a tévé megújításáról, Ragáts elmondta: nem késlekedhettek tovább, a nézőszámot mindenképpen emelniük kell. Értesülésünk szerint az új arculathoz pénze is lesz a köztévének. A kormány keddi ülésén úgy döntött, hogy garanciát nyújt egy a létfenntartáshoz éppen szük­séges hitelkeretre. Ezen túl jövőre a Ma­gyar Televízió 5,1 milliárd forintos tőke­pótlást kap (a köztévé várhatóan négy­­milliárd forintos negatív tőkével zárja az évet) és a Duna TV hiányzó forgótőkéjét is megteremtik egy 1,5 milliárdos jutta­tással. A készülékhasználati díj eltörlésé­nek hatását ellensúlyozandó a költségve­tés 20,8 milliárdot juttat a három közmé­diumnak. Ez intézményenként több száz­millió forinttal magasabb, mint az eddig a díjakból befolyt összeg. Az Országgyűlés plenáris ülésén is a közmédiumokról volt szó, ám mindössze tucatnyi képviselő vett részt az MTV és a Duna TV 1997 óta nem tárgyalt parla­menti beszámolóinak általános vitáján. A kormánypártok a csonka kuratóriumok törvénytelen működése miatt a beszámo­lókat elutasítják. A kormánypártok emlé­keztettek arra, hogy a köztévé az előző ciklusban súlyosan elfogult volt az akko­ri koalíciót alkotó pártok javára, számuk­ra már csak ezért sem elfogadható az MTV tevékenysége az elmúlt években. Haszán Zoltán Elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy a kormányfő döntsön a Magyar Táv­irati Iroda új elnökéről. A Legfőbb Ügyészség ugyanis elutasította Dorogi Sándornak, a nemzeti hírügynökség lejáró mandátumú vezetőjének a kifogá­sait, amelyekkel kétségbe vonta az utódlásáról döntő pályázat törvényszerű­ségét. Dorogi már a kiíráskor is jelezte aggályait a pályázatot lebonyolító, pártdelegáltakból álló MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testületénél. Az ügyészség­hez azonban a szintén pályázó elnök csak akkor fordult, amikor kiderült: a TTT nem őt, hanem Vince Mátyást és Gazsó L. Ferencet terjesztette fel a mi­niszterelnöknek. Dorogi a pályázati rend és a feltételek megváltoztatását kifo­gásolta, az ügyészség szerint azonban erre a TTT-nek megvolt a hatásköre. Dorogi ezzel, mint lapunknak elmondta, a maga részéről lezártnak tartja az ügyet. A kormányig várhatóan napokon belül dönt az elnök személyéről, akit az államfő iktat be öt évre. A posztra Vince Mátyás az esélyesebb. (H. Z.)

Next