Népszabadság, 2005. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-26 / 173. szám

4 2005. JÚLIUS 26., KEDD RÖVIDEN Sólyom szerény beiktatási ceremóniára készül Szerény, a külsőségektől és fel­hajtásoktól mentes beiktatási ceremóniát tervez Sólyom László, aki augusztus 5-én ve­szi át a köztársasági elnöki hi­vatalt Mádl Ferenctő­l. Az új elnöknek semmilyen kötele­zettsége nincs arra, hogy ün­nepélyes hivatalfoglalót tart­son, ráadásul közjogi beiktatá­sa az eskütétellel együtt már megválasztásakor megtörtént a parlamentben. A sajtó szá­mára nyilvános ünnepséget a budai Várban, a Sándor-pa­lotán belül tartják, és csak a közjogi méltóságokat, a kor­mánytagokat és az ombuds­­manokat hívják meg rá. Mádl Ferencet öt éve, ugyancsak augusztusban, nagyszabású rendezvényen iktatták be az Országház előtti Kossuth téren. (Index) Nincs döntés a civil alapprogram pályázatairól A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) pályázatainak elhúzódó értékelése nehéz helyzetbe hozza a civil szervezeteket - je­lentette ki Bányai Péter Mi­hály, a Társadalmi Konföderá­ció elnöke tegnap Makón. Mint mondta: bár minden ha­táridő letelt már, az országos kategóriák egyikében sem bí­rálták még el a pályázatokat, és a régiók közül is egyedüliként a dél-magyarországiban szüle­tett meg a döntés a támogatá­sokról. A civil szervezetek azt is nehezményezik, hogy gyak­ran az igényelt támogatás csu­pán töredékét kapják meg. A pénzhiány miatt több civil szervezetet - mint a főváros­ban a Magyarországi Cigá­nyok Demokratikus Szövetsé­gét­­ a kilakoltatás fenyegeti. (MTI) Újraöntik az ellopott emlékcipőket Pauer Gyula szobrászművész új vascipőket öntet azok he­lyébe, amelyeket a nyilasterror áldozatainak Duna-parti em­lékhelyéről a napokban isme­retlenek lefeszítettek és elvit­tek. A tettesek három vascipőt vittek el, és egy továbbit is megpróbáltak lefeszíteni. A Kossuth-díjas művész el­mondta, a meglazított, negye­dik vascipőt a rendőrségtől kapta meg. A magas szárú, fű­zős lábbelit mintázó alkotást Pauer Gyula mától - a történ­tekről szóló felirat kíséretében - életmű-kiállításán mutatja be a Műcsarnokban. A Cipők a Duna-parton elnevezésű kom­pozícióját három hónapja avatták fel a Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti szakaszon. Az alkotás hatvan pár korhű, vasból készült lábbeliből állt; a mű az 1944-45-ben nyilas­keresztes fegyveresek által Dunába lőtt áldozatok előtt tiszteleg. Pauer megemlítette, hogy a pótlást a saját költsé­gén végezteti el, miután az emlékműnek nincs tulajdono­sa; az alkotás művészi kezde­ményezésre készült. A szob­rász levélben kérte, hogy a Fő­városi Önkormányzat vegye birtokba az emlékművet, így azt a későbbiekben a Budapest Galéria gondozná. Az V. kerü­leti rendőrkapitányság isme­retlen tettes ellen lopás meg­alapozott gyanújával nyomoz az ügyben. (MTI) Sólyom László MAGYARORSZÁG Éjjelre lesznek ponthatárok Folytatás az 1. oldalról A miniszter szerint tehát „esélyegyenlőtlenségről régiek és újak között nem beszélhe­tünk”. Ha csupán a statisztikai átlagot nézzük, valóban nem, hiszen az előzetes adatok alap­ján összességében nem került be több régi érettségiző a felső­­oktatásba, mint a korábbi években. Az ördög azonban, mint mindig, most is a részletekben van. A szakonkénti bontásban változhat ugyanis nagyot a sta­tisztika. Az olyan népszerű képzéseken, mint például a közgazdász, a jogász, az orvosi vagy a pszichológia. Orvoskép­zésre például van, hogy évekig próbálkozik egy jó képességű, eltökélt diák, aki mindig csak néhány ponttal csúszik le a si­keres felvételiről. Ezeken a kurrens szakokon sokat számí­tanak a „segédpontok”. Nem véletlen, hogy éppen a népszerű bölcsész- vagy gazda­sági képzéseket indító intéz­mények részéről „nehezedik nyomás a tárcára”, hogy enged­jen több diákot felvenni. A mi­nisztert egy kormányrendelet felhatalmazza ugyanis arra, hogy átcsoportosítsa a kevésbé népszerű szakokról a hallgatói helyeket oda, ahol egyébként „borulna a statisztika”, vagyis túl sok régen érettségizett len­ne. A felvehetők államilag fi­nanszírozott 62 ezres létszá­mát viszont a miniszter nem növelheti, legutóbbi nyilatko­zata alapján azonban ennyi mozgástér is elegendő volt a rendszer korrigálásához. Ma éjszaka annyi biztosan kiderül, hogy kit hová vettek föl. Minden további adatot holnapra ígér a minisztérium. A Népszabadság a csütörtöki Diploma mellékletében közli a részletes ponthatárokat. VARGA DÓRA ■ A felsőoktatási felvételi ponthatárok a korábbi évekhez hasonlóan most is egy hosszas procedúra eredményeként születnek meg. Egy számítógépes program a felvehető összlét­­szám, az egyes szakcsoportokra meghatározott államilag finan­szírozott keretszámok, a felvételizők pontszámai, illetve a je­lentkezők által megjelölt intézményi sorrendek alapján „dobja ki” az első döntési javaslatot, amelyet az egyetemek és a főisko­lák korrigálhatnak. így születik majd egy újabb lista, s ez a folyamat összesen négyszer ismétlődik meg, míg kialakulnak a végleges felvételi ponthatárok és létszámok. Az utolsó, min­dent eldöntő „ponthúzó értekezlet” várhatóan késő estig tart majd. (V.A. D.) Sorsok dőlnek el az öreg falak között Az idősellátás forintjai Egészségi állapotuk szerint támogatják az otthonlakókat Az idősotthonokban élők ellátását veszélyeztetik, s leginkább a pénzről, nem pedig az ellátás átalakítá­sáról szólnak az eddig megismert elképzelések - legalábbis a kérdés érin­tettjei szerint. Egészségi állapotuk szerint „osztályozná” az idősottho­nokban élőket a kormány, és ennek alapján állapítaná meg ellátásuk támogatását - leg­alábbis a szociális tárcától ed­dig kiszivárgott elképzelések szerint. így az önellátásra ké­pesek, a különösebb gondo­zást nem igénylők után a je­lenleginél ötven százalékkal kevesebbet, a folyamatos ápo­lásra, speciális ellátásra szoru­lók után viszont húsz száza­lékkal többet fizetnének. A többi bentlakó a jövőben is a mostani támogatást kapná. Az augusztusban a kormány elé kerülő anyag egyelőre for­málódik, végleges változata még nincs. Szakértők szerint a tárgyalások megrekedtek, vi­szont tartanak attól, hogy va­lóban a pénz, nem pedig a rendszer átalakításának szán­déka „vezérli” a törvényalko­tók kezét.­­ A megtakarítások nyilván ezt a területet is érintik, ám az, hogy a kapacitásokon, a rendszer egészén ne, csak an­nak finanszírozásán változtas­sanak, alapjaiban veszélyezte­ti az ellátást - állítja Pánczél István, a Szociális Érdek­egyeztető Munkacsoport (SZÉM) tagja. A szakember úgy véli, nagyobb önállóságot kellene adni az intézmények­nek, és támogatást kérni a „küldő” önkormányzatoktól is.­­ Túlszabályozottság van, és hiányzik a jogbiztonság. Az ál­lam ma ötven százalékban áll­ja a számlát, de száz százalé­kon szól bele a működésbe. Az intézményekre kellene bízni, hogyan oldják meg, kit, mi­ként látnak el. Ott pedig, ahol valóban a kórházi ellátást vált­ják ki, azt az egészségbiztosító ismerje el, s azt pénzben adja is oda - mondta. A vezető szerint az is elfo­­­gadhatatlan, hogy az egyházi fenntartású intézmények kivé­telezett helyzetben vannak. - Azzal, hogy másfélszer na­gyobb a finanszírozásuk, a rendszer még igazságtala­nabb, még kijátszhatóbb lett. Példa erre, hogy azóta hirtelen több önkormányzati intéz­mény kötött szerződést, és vált ugyanolyan működés mellett egyházi otthonná. Ez pedig komoly pénzeket visz csak el az ellátásból - hangsúlyozta Pánczél. Amit egyelőre a tárca hiva­talosan elismer: a jelenlegi fi­nanszírozási rendszer igazság­talan. Az alapellátás megerő­sítése halaszthatatlan, a mi­nisztérium pedig nyitott a pár­beszédre a tervezettel kapcso­latosan. Egy most elkészült repre­zentatív felmérés szerint mint­egy negyvenötezer idős ember lakik szociális otthonokban, és mintegy huszonöt százalékuk kizárólag szociális, illetve csa­ládi okok miatt. Harmincöt százalékuk szorul viszont fo­lyamatos, speciális ellátásra, ebből húsz százalék súlyos pszichés zavarokkal küzdő, ön­maga ellátására teljesen képte­len. A helyekre tizenötezres a várólista, közülük azonban csak minden harmadik jut vé­gül be a rendszerbe. Az utóbbi időben egyébként több színvonalas otthon is épült, amelyek feltételrend­szerét nem igazán ellenőrzi senki. A 28 négyzetmétertől 66 négyzetméterig terjedő la­kásokért egyszeri belépési díj­ként hét-, nyolc-, de akár 16 millió forintot is kérnek, ami mellett persze a havi nyugdíj 80 százaléka is az intézményt illeti. Jóllehet a törvény az „egyszeri hozzájárulási díjat” korlátozza, s e szerint az az éves állami támogatás legfel­jebb hétszerese, azaz ötmillió forint lehetne. A hivatalok mégsem tesznek semmit. KUN J. VIKTÓRIA Rádiós átadás-átvétel: Kondor két utódjával is találkozhat Nekem mindegy, hogy kinek adom át a Magyar Rádió irá­nyítását - nyilatkozta lapunk­nak Kondor Katalin, az intéz­mény július végén távozó elnö­ke. Kondort a jelenlegi hely­zetből adódóan ketten is felke­resik majd az átadás-átvételi procedúra miatt. Az egyik Hollós János alel­­nök, akit Kondor maga neve­zett ki ügyvezetőnek, miután a rádiókuratórium elnöksége nem tudott megegyezésre jut­ni az új elnökről. A másik pe­dig Szíjártó István gazdasági igazgató, akit a kormánypárti kurátorok neveztek ki tulajdo­nosi megbízottnak. Kondor szerint mindketten régi rádió­sok, akiknek nem kell sokat magyarázni az intézmény ügyeit. Kondor ugyanakkor fenntartja azt az álláspontját, hogy jogszerűen bízta meg Hollóst az átmeneti irányítás­sal, ez az egész helyzet pedig nevetséges. Hogy ki lesz akkor a rádió tényleges irányítója? Gellért Kis Gábor, a rádiókuratórium szocialista elnöke szerint ez nem kérdés: az általuk megbí­zott Szíjártó. Hiszen sehol a vi­lágon nincs olyan, hogy egy részvénytársaság lejárt megbí­zatású elnöke döntsön az utód­járól. A kuratórium viszont a tulajdonos Országgyűlést kép­viseli. Szadai Károly, a kuratóri­um fideszes elnökhelyettese szerint sem kétséges, hogy ki lesz az ügyvezető: szerinte Hollós János, hiszen a jogsza­bályok szerint a kuratórium nem nevezhet ki ügyvezetőt. Gellért Kis Gábor szerint, akinek nem tetszik Szíjártó ki­nevezése, az forduljon bíróság­hoz. Nem meglepő módon Szadai másként vélekedik: sze­rinte Kondor Katalin döntése volt az első, amellyel Hollóst ki­­­nevezte, minden más csak ez­után következett. Azaz nekik nincs miért bírósághoz fordul­niuk. Augusztus elsején min­denesetre átadás-átvétel lesz. HASZÁN ZOLTÁN NÉPSZABADSÁG Huzavona a roma ösztöndíjakkal A cigány közalapítvány el­nöke kész bírósághoz for­dulni, ha a roma diákok az idén nem kapnak ösz­töndíjat. Az esélyegyenlő­ségi minisztérium viszont csak akkor fizet, ha meg­szüntetik a visszaélések lehetőségét. Az esélyegyenlőségi tárcának elméletileg még az idén ki kel­lene fizetnie 640 millió forintot a roma diákok ösztöndíjaira. Göncz Kinga miniszter azon­ban néhány hete levélben tájé­koztatta a Magyarországi Cigá­nyokért Közalapítványt, hogy a tárca csak jövőre, a szeptem­berben kezdődő iskolai félév után utalja át a pénzt. Másként fogalmazva: a cigány tanulók az idén már nem kapnak ösztön­díjat. A miniszter a „pályázók jogosultságával kapcsolatos problémákra” hivatkozott, egyúttal közölte, hogy elindítot­ta a tárca és a közalapítvány kö­zötti támogatási szerződés „mó­dosításának folyamatát”. Az Országos Cigány Önkor­mányzat tiltakozott a terv ellen. Az OCÖ annak a meggyőződésé­nek adott hangot, hogy a közala­pítvány működését „kormányza­ti és ellenzéki politikusok elvte­len háttéralkui bénítják meg”. Az ügy jelentőségére tekintettel Kolompár Orbán, az OCÖ veze­tője találkozót kért a miniszter­­elnöktől. Varga József fideszes parlamenti képviselő, a közala­pítvány elnöke tárgyalásokat kezdeményezett a minisztéri­ummal, remélve, hogy sikerül döntése megváltoztatására bírni Göncz Kingát. A tárgyalások kimenetele fö­löttébb kétséges. Varga József lapunknak elmondta, hogy egyes minisztériumi tisztségvi­selők szerint tévedés történt, és a tárca kész még ebben az év­ben kifizetni a pénzt, de a köz­­alapítvány elnöke számára ez kevés. A közalapítvány kurató­riuma holnap rendkívüli ülést tart. Varga József ragaszkodik ahhoz, hogy a minisztérium hi­vatalos formában, írásban vál­laljon biztosítékot arra, hogy az idén átutalja a 640 millió forin­tot. Ellenkező esetben - jelen­tette ki - a közalapítvány nem írja ki a pályázatokat, az ösz­töndíjak odaítélésével kapcso­latos teendőket és az ezzel járó felelősséget átruházza a minisz­tériumra. Varga József szerint a mi­nisztérium csak akkor halaszt­hatja el az ösztöndíjak kifizeté­sét, ha egyoldalúan módosítja a közalapítvánnyal kötött támo­gatási szerződést. Amennyiben így lesz, a kuratórium vezetője panasszal él a köztársasági el­nöknél és a kormányfőnél, de - mondta - könnyen elképzelhe­tő az is, hogy bírósághoz fordul jogorvoslatért. Teleki László, az esélyegyen­lőségi tárca roma ügyekért fele­lős államtitkára kérdésünkre hangsúlyozta: előfordult, hogy nem cigányok is pályáztak a ci­gányoknak járó ösztöndíjra. A 640 millió forint kifizetése attól függ, hogy a minisztérium kellő garanciákat lát-e a visszaélések kiszűrésére. CZENE GÁBOR

Next