Népszabadság, 2005. július (63. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-26 / 173. szám
4 2005. JÚLIUS 26., KEDD RÖVIDEN Sólyom szerény beiktatási ceremóniára készül Szerény, a külsőségektől és felhajtásoktól mentes beiktatási ceremóniát tervez Sólyom László, aki augusztus 5-én veszi át a köztársasági elnöki hivatalt Mádl Ferenctől. Az új elnöknek semmilyen kötelezettsége nincs arra, hogy ünnepélyes hivatalfoglalót tartson, ráadásul közjogi beiktatása az eskütétellel együtt már megválasztásakor megtörtént a parlamentben. A sajtó számára nyilvános ünnepséget a budai Várban, a Sándor-palotán belül tartják, és csak a közjogi méltóságokat, a kormánytagokat és az ombudsmanokat hívják meg rá. Mádl Ferencet öt éve, ugyancsak augusztusban, nagyszabású rendezvényen iktatták be az Országház előtti Kossuth téren. (Index) Nincs döntés a civil alapprogram pályázatairól A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) pályázatainak elhúzódó értékelése nehéz helyzetbe hozza a civil szervezeteket - jelentette ki Bányai Péter Mihály, a Társadalmi Konföderáció elnöke tegnap Makón. Mint mondta: bár minden határidő letelt már, az országos kategóriák egyikében sem bírálták még el a pályázatokat, és a régiók közül is egyedüliként a dél-magyarországiban született meg a döntés a támogatásokról. A civil szervezetek azt is nehezményezik, hogy gyakran az igényelt támogatás csupán töredékét kapják meg. A pénzhiány miatt több civil szervezetet - mint a fővárosban a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségét a kilakoltatás fenyegeti. (MTI) Újraöntik az ellopott emlékcipőket Pauer Gyula szobrászművész új vascipőket öntet azok helyébe, amelyeket a nyilasterror áldozatainak Duna-parti emlékhelyéről a napokban ismeretlenek lefeszítettek és elvittek. A tettesek három vascipőt vittek el, és egy továbbit is megpróbáltak lefeszíteni. A Kossuth-díjas művész elmondta, a meglazított, negyedik vascipőt a rendőrségtől kapta meg. A magas szárú, fűzős lábbelit mintázó alkotást Pauer Gyula mától - a történtekről szóló felirat kíséretében - életmű-kiállításán mutatja be a Műcsarnokban. A Cipők a Duna-parton elnevezésű kompozícióját három hónapja avatták fel a Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti szakaszon. Az alkotás hatvan pár korhű, vasból készült lábbeliből állt; a mű az 1944-45-ben nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt áldozatok előtt tiszteleg. Pauer megemlítette, hogy a pótlást a saját költségén végezteti el, miután az emlékműnek nincs tulajdonosa; az alkotás művészi kezdeményezésre készült. A szobrász levélben kérte, hogy a Fővárosi Önkormányzat vegye birtokba az emlékművet, így azt a későbbiekben a Budapest Galéria gondozná. Az V. kerületi rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen lopás megalapozott gyanújával nyomoz az ügyben. (MTI) Sólyom László MAGYARORSZÁG Éjjelre lesznek ponthatárok Folytatás az 1. oldalról A miniszter szerint tehát „esélyegyenlőtlenségről régiek és újak között nem beszélhetünk”. Ha csupán a statisztikai átlagot nézzük, valóban nem, hiszen az előzetes adatok alapján összességében nem került be több régi érettségiző a felsőoktatásba, mint a korábbi években. Az ördög azonban, mint mindig, most is a részletekben van. A szakonkénti bontásban változhat ugyanis nagyot a statisztika. Az olyan népszerű képzéseken, mint például a közgazdász, a jogász, az orvosi vagy a pszichológia. Orvosképzésre például van, hogy évekig próbálkozik egy jó képességű, eltökélt diák, aki mindig csak néhány ponttal csúszik le a sikeres felvételiről. Ezeken a kurrens szakokon sokat számítanak a „segédpontok”. Nem véletlen, hogy éppen a népszerű bölcsész- vagy gazdasági képzéseket indító intézmények részéről „nehezedik nyomás a tárcára”, hogy engedjen több diákot felvenni. A minisztert egy kormányrendelet felhatalmazza ugyanis arra, hogy átcsoportosítsa a kevésbé népszerű szakokról a hallgatói helyeket oda, ahol egyébként „borulna a statisztika”, vagyis túl sok régen érettségizett lenne. A felvehetők államilag finanszírozott 62 ezres létszámát viszont a miniszter nem növelheti, legutóbbi nyilatkozata alapján azonban ennyi mozgástér is elegendő volt a rendszer korrigálásához. Ma éjszaka annyi biztosan kiderül, hogy kit hová vettek föl. Minden további adatot holnapra ígér a minisztérium. A Népszabadság a csütörtöki Diploma mellékletében közli a részletes ponthatárokat. VARGA DÓRA ■ A felsőoktatási felvételi ponthatárok a korábbi évekhez hasonlóan most is egy hosszas procedúra eredményeként születnek meg. Egy számítógépes program a felvehető összlétszám, az egyes szakcsoportokra meghatározott államilag finanszírozott keretszámok, a felvételizők pontszámai, illetve a jelentkezők által megjelölt intézményi sorrendek alapján „dobja ki” az első döntési javaslatot, amelyet az egyetemek és a főiskolák korrigálhatnak. így születik majd egy újabb lista, s ez a folyamat összesen négyszer ismétlődik meg, míg kialakulnak a végleges felvételi ponthatárok és létszámok. Az utolsó, mindent eldöntő „ponthúzó értekezlet” várhatóan késő estig tart majd. (V.A. D.) Sorsok dőlnek el az öreg falak között Az idősellátás forintjai Egészségi állapotuk szerint támogatják az otthonlakókat Az idősotthonokban élők ellátását veszélyeztetik, s leginkább a pénzről, nem pedig az ellátás átalakításáról szólnak az eddig megismert elképzelések - legalábbis a kérdés érintettjei szerint. Egészségi állapotuk szerint „osztályozná” az idősotthonokban élőket a kormány, és ennek alapján állapítaná meg ellátásuk támogatását - legalábbis a szociális tárcától eddig kiszivárgott elképzelések szerint. így az önellátásra képesek, a különösebb gondozást nem igénylők után a jelenleginél ötven százalékkal kevesebbet, a folyamatos ápolásra, speciális ellátásra szorulók után viszont húsz százalékkal többet fizetnének. A többi bentlakó a jövőben is a mostani támogatást kapná. Az augusztusban a kormány elé kerülő anyag egyelőre formálódik, végleges változata még nincs. Szakértők szerint a tárgyalások megrekedtek, viszont tartanak attól, hogy valóban a pénz, nem pedig a rendszer átalakításának szándéka „vezérli” a törvényalkotók kezét. A megtakarítások nyilván ezt a területet is érintik, ám az, hogy a kapacitásokon, a rendszer egészén ne, csak annak finanszírozásán változtassanak, alapjaiban veszélyezteti az ellátást - állítja Pánczél István, a Szociális Érdekegyeztető Munkacsoport (SZÉM) tagja. A szakember úgy véli, nagyobb önállóságot kellene adni az intézményeknek, és támogatást kérni a „küldő” önkormányzatoktól is. Túlszabályozottság van, és hiányzik a jogbiztonság. Az állam ma ötven százalékban állja a számlát, de száz százalékon szól bele a működésbe. Az intézményekre kellene bízni, hogyan oldják meg, kit, miként látnak el. Ott pedig, ahol valóban a kórházi ellátást váltják ki, azt az egészségbiztosító ismerje el, s azt pénzben adja is oda - mondta. A vezető szerint az is elfogadhatatlan, hogy az egyházi fenntartású intézmények kivételezett helyzetben vannak. - Azzal, hogy másfélszer nagyobb a finanszírozásuk, a rendszer még igazságtalanabb, még kijátszhatóbb lett. Példa erre, hogy azóta hirtelen több önkormányzati intézmény kötött szerződést, és vált ugyanolyan működés mellett egyházi otthonná. Ez pedig komoly pénzeket visz csak el az ellátásból - hangsúlyozta Pánczél. Amit egyelőre a tárca hivatalosan elismer: a jelenlegi finanszírozási rendszer igazságtalan. Az alapellátás megerősítése halaszthatatlan, a minisztérium pedig nyitott a párbeszédre a tervezettel kapcsolatosan. Egy most elkészült reprezentatív felmérés szerint mintegy negyvenötezer idős ember lakik szociális otthonokban, és mintegy huszonöt százalékuk kizárólag szociális, illetve családi okok miatt. Harmincöt százalékuk szorul viszont folyamatos, speciális ellátásra, ebből húsz százalék súlyos pszichés zavarokkal küzdő, önmaga ellátására teljesen képtelen. A helyekre tizenötezres a várólista, közülük azonban csak minden harmadik jut végül be a rendszerbe. Az utóbbi időben egyébként több színvonalas otthon is épült, amelyek feltételrendszerét nem igazán ellenőrzi senki. A 28 négyzetmétertől 66 négyzetméterig terjedő lakásokért egyszeri belépési díjként hét-, nyolc-, de akár 16 millió forintot is kérnek, ami mellett persze a havi nyugdíj 80 százaléka is az intézményt illeti. Jóllehet a törvény az „egyszeri hozzájárulási díjat” korlátozza, s e szerint az az éves állami támogatás legfeljebb hétszerese, azaz ötmillió forint lehetne. A hivatalok mégsem tesznek semmit. KUN J. VIKTÓRIA Rádiós átadás-átvétel: Kondor két utódjával is találkozhat Nekem mindegy, hogy kinek adom át a Magyar Rádió irányítását - nyilatkozta lapunknak Kondor Katalin, az intézmény július végén távozó elnöke. Kondort a jelenlegi helyzetből adódóan ketten is felkeresik majd az átadás-átvételi procedúra miatt. Az egyik Hollós János alelnök, akit Kondor maga nevezett ki ügyvezetőnek, miután a rádiókuratórium elnöksége nem tudott megegyezésre jutni az új elnökről. A másik pedig Szíjártó István gazdasági igazgató, akit a kormánypárti kurátorok neveztek ki tulajdonosi megbízottnak. Kondor szerint mindketten régi rádiósok, akiknek nem kell sokat magyarázni az intézmény ügyeit. Kondor ugyanakkor fenntartja azt az álláspontját, hogy jogszerűen bízta meg Hollóst az átmeneti irányítással, ez az egész helyzet pedig nevetséges. Hogy ki lesz akkor a rádió tényleges irányítója? Gellért Kis Gábor, a rádiókuratórium szocialista elnöke szerint ez nem kérdés: az általuk megbízott Szíjártó. Hiszen sehol a világon nincs olyan, hogy egy részvénytársaság lejárt megbízatású elnöke döntsön az utódjáról. A kuratórium viszont a tulajdonos Országgyűlést képviseli. Szadai Károly, a kuratórium fideszes elnökhelyettese szerint sem kétséges, hogy ki lesz az ügyvezető: szerinte Hollós János, hiszen a jogszabályok szerint a kuratórium nem nevezhet ki ügyvezetőt. Gellért Kis Gábor szerint, akinek nem tetszik Szíjártó kinevezése, az forduljon bírósághoz. Nem meglepő módon Szadai másként vélekedik: szerinte Kondor Katalin döntése volt az első, amellyel Hollóst kinevezte, minden más csak ezután következett. Azaz nekik nincs miért bírósághoz fordulniuk. Augusztus elsején mindenesetre átadás-átvétel lesz. HASZÁN ZOLTÁN NÉPSZABADSÁG Huzavona a roma ösztöndíjakkal A cigány közalapítvány elnöke kész bírósághoz fordulni, ha a roma diákok az idén nem kapnak ösztöndíjat. Az esélyegyenlőségi minisztérium viszont csak akkor fizet, ha megszüntetik a visszaélések lehetőségét. Az esélyegyenlőségi tárcának elméletileg még az idén ki kellene fizetnie 640 millió forintot a roma diákok ösztöndíjaira. Göncz Kinga miniszter azonban néhány hete levélben tájékoztatta a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt, hogy a tárca csak jövőre, a szeptemberben kezdődő iskolai félév után utalja át a pénzt. Másként fogalmazva: a cigány tanulók az idén már nem kapnak ösztöndíjat. A miniszter a „pályázók jogosultságával kapcsolatos problémákra” hivatkozott, egyúttal közölte, hogy elindította a tárca és a közalapítvány közötti támogatási szerződés „módosításának folyamatát”. Az Országos Cigány Önkormányzat tiltakozott a terv ellen. Az OCÖ annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a közalapítvány működését „kormányzati és ellenzéki politikusok elvtelen háttéralkui bénítják meg”. Az ügy jelentőségére tekintettel Kolompár Orbán, az OCÖ vezetője találkozót kért a miniszterelnöktől. Varga József fideszes parlamenti képviselő, a közalapítvány elnöke tárgyalásokat kezdeményezett a minisztériummal, remélve, hogy sikerül döntése megváltoztatására bírni Göncz Kingát. A tárgyalások kimenetele fölöttébb kétséges. Varga József lapunknak elmondta, hogy egyes minisztériumi tisztségviselők szerint tévedés történt, és a tárca kész még ebben az évben kifizetni a pénzt, de a közalapítvány elnöke számára ez kevés. A közalapítvány kuratóriuma holnap rendkívüli ülést tart. Varga József ragaszkodik ahhoz, hogy a minisztérium hivatalos formában, írásban vállaljon biztosítékot arra, hogy az idén átutalja a 640 millió forintot. Ellenkező esetben - jelentette ki - a közalapítvány nem írja ki a pályázatokat, az ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatos teendőket és az ezzel járó felelősséget átruházza a minisztériumra. Varga József szerint a minisztérium csak akkor halaszthatja el az ösztöndíjak kifizetését, ha egyoldalúan módosítja a közalapítvánnyal kötött támogatási szerződést. Amennyiben így lesz, a kuratórium vezetője panasszal él a köztársasági elnöknél és a kormányfőnél, de - mondta - könnyen elképzelhető az is, hogy bírósághoz fordul jogorvoslatért. Teleki László, az esélyegyenlőségi tárca roma ügyekért felelős államtitkára kérdésünkre hangsúlyozta: előfordult, hogy nem cigányok is pályáztak a cigányoknak járó ösztöndíjra. A 640 millió forint kifizetése attól függ, hogy a minisztérium kellő garanciákat lát-e a visszaélések kiszűrésére. CZENE GÁBOR