Népszabadság, 2006. április (64. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-03 / 78. szám
2006. ÁPRILIS 3., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 6 * Magyarország A támadások mozgósítják szavazóinkat Kuncze Gábor: A Fidesz, egy súlyosan antiliberális párt készülődik hatalomra Magyarország intézményrendszere annyira még nem stabil, hogy károsodás nélkül képes legyen kibírni egy kétpárti parlamentet - nyilatkozta lapunknak Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, aki szerint a pártjával szembeni fideszes támadások a liberális szavazók mozgósítására jók. Haszán Zoltán - Megköszönte már Orbán Viktornak, hogy Mikola Istvánt és Semjén Zsoltot az előtérbe tolta? - Még nem, de hálás vagyok érte. Az ellenünk indított támadássorozat arra alkalmas, hogy mozgósítsa a liberális szavazókat, mert látják, hogy itt egy súlyosan antiliberális párt készülődik hatalomra. Lehullik a lepel a Fidesz igazi arcáról, és világosan látszik, hogy mire készül, ha esetleg kormányra kerül. Az SZDSZ és a programunkat megjelenítő politikusok elleni személyes támadások felerősödése arról szól, hogy a Fidesz észrevette: a választás és a következő kormány az a szabad demokratákon múlik. - Orbán Viktor a minap a liberálisoknak üzent, hogy várja őket a táborába. - Akik ettől ijedtükben biztosan meg is indulnak majd, de a szavazófülkék irányába, és az SZDSZ-t fogják támogatni. - Hogyhogy kimaradt a személyesen megtámadott politikusok közül? Bástya elvtársat már nem is akarják megtámadni? - Nem tudom, de nem érzek sértettséget. És hiányérzetem sincs. - Horn Gábor kampányfőnök beszélt arról még januárban, hogy bár részletesen kidolgozták az SZDSZ stratégiáját, egyetlen problémájuk van, hogy az utolsó héten a két nagy párt árnyékában miként tudnak megjelenni a nyilvánosságban. 2002-ben az utolsó héten emiatt érezhetően csökkent a támogatottságuk. Tartanak ettől? - Most valamelyest jobb a helyzet, mert például a pártelnöki vitában is jelen tudunk lenni. Ám ettől még valóban igaz, hogy általában a kis pártok ebben az utolsó szakaszban már nagyon nehezen jutnak médiafelülethez. Mert a két nagy birkózása köti le leginkább a nagyérdemű figyelmét. De van egy alapvető változás a négy évvel ezelőtti helyzethez képest. Most egyre jobban erősödik az a vélemény, hogy az SZDSZ-re szükség van. Ez a szavazatokban is megmutatkozik majd. Vagyis nem számítok arra, hogy az utolsó héten visszaesünk. - Hogyan állnak a 2002-es hasonló mérésekhez képest? - Akkor valamelyest jobban álltunk, talán egy-két százalékkal. De bekövetkezett egy visszaesés az utolsó pillanatban, feltehetően a nagyon magas részvételi arány miatt is. Megjegyzem, akkor olyan pártok is kizuhantak a parlamentből, mint a MIÉP vagy a Centrum, amelyek bejutását valószínűsítették a közvélemény-kutatók. -Túl vagyunk a két nagy párt erődemonstrációján. Önök helytelenítették, hogy az utcára vigyék az embereket. Nem volt ebben az is, hogy az SZDSZ esélytelen egy ilyen mozgósítási versenyben? - Soha nem is tudtunk, illetve csak nagyon szélsőséges helyzetekben, mint például a rendszerváltás vagy a Charta időszakában. De ebben nem is akarunk versenyezni. Számos tapasztalatunk van arról, hogy hiába küldünk ki akár több tízezer személyre szóló meghívót, a támogatóink inkább otthon maradnak könyvet olvasni. De a szavazáson megjelennek. De nem azzal van a baj, hogy egy párt egy nagy tömegdemonstrációt tart, hogy bemutassa, milyen nagy a bázisa, és próbálja aktivizálni a közönségét. Ma Magyarországon van egy rendkívül kettéosztott társadalom, egy felfokozott izgalmi állapotban lévő közélet és érzékelhető, gerjedő feszültségek. Az nagyon veszélyes lett volna, ha egy napon a két párt több százezer híve grasszál Budapest utcáin. Kiszámíthatatlan helyzetet teremtett volna, ha találkoznak egymással. Gyurcsány Ferenc bölcs döntése volt, hogy ezen valamelyest enyhített azzal, hogy egy nappal előrébb hozta a nagygyűlésüket. A kampányukban nem lehetett volna olyan témát is találniuk, ami nem arról szól, hogy először csökkentenek, elvesznek vagy leépítenek valamit? Először is az SZDSZ adni akar valamit, ez az adócsökkentés. Csak mi azt mondjuk, hogy ennek meg kell teremteni a feltételeit szigorú költségvetési gazdálkodással, beleértve azt is, hogy az adófizetők pénzét kíméljük, feleslegesen nem költjük. Ezért mondjuk, hogy legyen kisebb a bürokrácia. De azt is mondjuk, hogy a kisebb állam legyen hatékonyabb, nyújtson magasabb színvonalú szolgáltatást. Lehet, hogy ez így bonyolult üzenet, és az az egyszerűbb, hogy neked ennyivel növelem a támogatottságodat, neked meg ennyivel csökkenteni az adódat, csak a kettő együtt nem fog menni és nem lesz igaz. 1990-ig visszagondolva, soha nem jellemezte a kampányunkat, hogy hatalmas ígéretekkel manipulálnánk. Ráadásul speciálisan 2006-ban és a következő négy évben nem is olyan a helyzet. Az SZDSZ a kampányában miért nem vállalta fel, hogy pontosan kibontsa, milyen takarékossági intézkedésekre lesz szükség? Az a probléma, hogy ehhez, ha olyan helyzetbe kerülünk, koalíciós egyetértésre is szükség van. Bár olyat még nem láttam, hogy valakin számon kérték, hogy a takarékossági intézkedéseit nem tudta teljesíteni. Másrészt olyan a helyzet a politikában, hogy egy-egy mondatra, különösen ha az kicsit félresikerült, nagyon rá lehet vetődni, és egészen félre lehet vinni a közvéleményt. Ezért aztán nem érdemes ezzel próbálkozni. A példa Veres János és a receptfelírási díj. - Furcsa helyzet, hogy miközben az SZDSZ is sikeres négyévi kormányzásról beszél, az elmaradt reformok megvalósítását sürgeti. Mert ez két külön dolog. Mert vannak jelentős eredmények ebben a ciklusban, például a sorkötelezettség eltörlése, az adócsökkentés vagy akár az autópálya-építés. És ide lehet sorolni néhány olyat is, amiből most a problémáink származnak, mint a pedagógusoknál, egészségügyieknél az ötvenszázalékos béremelés, vagy a szociális támogatások növekedése. De ezek együtt most éppen túlléptek a költségvetés lehetőségein. Azt látni kell, hogy ezt a pénzt magunkra költöttük. És a következő négy évben ennek meg kell fizetni az árát. - A kis pártok részéről rendre elhangzik, hogy rossz lenne a kétpárti parlament. Ami a saját szemszögükből érthető, de miért lenne ez baj a választóknak? - Egyrészt a választók gondolkodása sokkal színesebb annál, hogy két párt le tudná fedni. Nagyon sokan lennének azok, akik eleve úgy éreznék, hogy nincs politikai képviseletük. Ugyanakkor más országok példája Európában azt mutatja, hogy ha két domináns párt van, akkor azok előbb-utóbb a háttérben mindenben megegyeznek, és aztán a politikában ugyan cserélgetik egymást, de valójában az egész polipként kezdi átfogni a társadalmat. Ettől jó lenne távol tartani Magyarországot, ugyanis, mint arra láttunk az utóbbi időben számos példát, 16 évvel a rendszerváltás után az intézményrendszere annyira még nem stabil, hogy ezt károsodás nélkül képes legyen kibírni. - Vajon Magyarországon miért nincs esélye egy új pártnak? - Én ezt ilyen kategorikusan nem merném kijelenteni. Most, 2006-ban nem bukkant fel olyan új párt, amelyiknek esélye lenne. Viszont ha a politika nem képes változtatni a stílusán, akkor nem kell túlnagy jóstehetség hozzá, hogy a következő ciklus közepe táján felbukkan egy új formáció, azzal az igénnyel, hogy ezeket el kellene innen takarítani, mert már nem képesek az ország javáért cselekedni. - A múlt héten Kóka János és Szekeres Imre javára kölcsönösen visszaléptek a kormánypártok. Megállnak a tucatnyi közös támogatottságú jelöltnél az első forduló előtt? - A további hasonló lépés már technikailag is nagyon nehezen lenne megoldható. A túlzottan sok ilyen típusú együttműködést pedig egyik párt sem nagyon ambicionálta. Mi azért nem, mert az SZDSZ-t egy másik pártnak látjuk, számunkra a listán való bejutás a fontos. Ha túl sok helyen nem indítunk jelöltet, akkor ott túl sok listás szavazatot veszíthetünk, ami veszélyezteti ezt a célunkat. - Azt miért nem sikerült elérnie, hogy az ön körzetében visszalépjen a szocialista Varju László? - Úgy ítéltem meg, hogy az SZDSZ elnökeként nem lehetek más párt jelöltje. Ezért aztán erről nem voltam hajlandó tárgyalni. - Feltéve, hogy az SZDSZ listán nem kap elég szavazatot, de egyéniben bejut 5-6 politikusuk, akkor külön frakciót alakítanak? - Egyrészt az SZDSZ bejut a parlamentbe, másrészt az én hangommal semmilyen jósnői szerepet nem vagyok hajlandó felvállalni. - Mégis tippelne az új parlament összetételére? - A két nagy párt közötti állás szoros lesz, az SZDSZ biztosan bent lesz, és ez a mostani koalíció többségét eredményezi. - És az MDF? - Drukkolok az MDF-nek, bár megjegyzem, hogy az SZDSZ-re fogok szavazni. Kuncze: Az SZDSZ-re szükség van Fotó: Kovács Bence HIRDETÉS A MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (1051 Budapest, Nádor u. 31.) zálogjogosult a Ptk. 257. § (2) bekezdésében rögzített megállapodás alapján bírósági végrehajtás mellőzésével ÉRTÉKESÍTENI KÍVÁNJA AZ ALÁBBI INGATLANOKAT: 1. Ócsa külterület 0514/4 helyrajzi számú, 25 ha 7127 nm területű, termőföldnek minősülő ingatlan. Az ingatlan adatai: Alrészletadatok Min. 0. Terület Kat. t. jöv. Művelési ág (kivett megnevezés) ha. m. k. fill. a) Kivett telephely 0 3,1723 0,00 b) Erdő 5 19,0916 72,55 c) Erdő 5 3894 1,48 d) Gyep (legelő) 6 1,4689 3,08 f) Szántó 6 1,5905 10,02 Az ingatlant terhelő bejegyzések: • Szolgalmi jog. Jogosult: Mól Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság • Keretbiztosítéki jelzálogjog 111 000 000 Ft erejéig. Jogosult: Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2. Ócsa külterület 0514/5 helyrajzi számú, 14 ha, 4375 nm területű telephely ingatlan. Az ingatlan adatai: Alrészletadatok Min. 0. Terület Kát. 1. jöv. Művelési ág (kivett megnevezés) ha. m. k. fill. a) Kivett telephely 0 3,1723 0,00 Az ingatlant terhelő bejegyzések: • Földhasználati jog 820 m2 területre. Jogosult: Budapest Fővárosi Elektromos Művek • Szolgalmi jog. Jogosult: Mól Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság • Keretbiztosítéki jelzálogjog 111 000 000 Ft erejéig. Jogosult: Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság • Jelzálogjog 9 782 882 Ft erejéig. Jogosult: Pest Megyei Illetékhivatal A vételi ajánlatokat 2006. április 10-ig kérjük eljuttatni az alábbi címre: Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, 1051 Budapest, Nádor u. 31. agrárfinanszírozási osztály, Tarnainé dr. Kálnási Jolán A vételi ajánlatokban kérjük megjelölni az ajánlattevő ajánlati kötöttségének lejárati napját. Az értékesítéssel, illetőleg az ingatlanokkal kapcsolatos felvilágosítás a 428-1368 telefonszámon Katonáné Juhász Gabriellától kérhető. A következő három hónapban 59 dolgozójától válik meg a Baranya Megyei Kórház. A ma 1100 embernek munkát adó, az idén ötmilliárd forintból gazdálkodó egészségügyi intézmény azért kényszerül elbocsátásokra, mert folyamatosan növekvő adóssága már eléri a 300 millió forintot. A leépítés önmagában persze nem elég ahhoz, hogy megfékezze a kórház eladósodását, ám elengedhetetlen lépés. A múlt év végén még úgy tűnt, az elbocsátás megúszható. Írtunk róla, hogy a 708 ágyas, évente 30 ezer fekvő és 750 ezer járó beteg gyógyításáról gondoskodó kórház gazdája, a Baranya Megyei Közgyűlés miképp tervezte az eladósodó intézmény jövőjét: a szocialisták által irányított testület a múlt év végén úgy döntött, hogy a működtetését - pályázattal - harminc évre bérbe adja. A kiírás úgy szólt, hogy a nyertes ingyen „használhatja” ugyan a kórházat, de át kell vállalnia az intézmény adósságát, és a következő kéthárom évben hárommilliárdot fordítania a fejlesztésére. Emellett a bérlőnek fel kell építenie egy 200 ágyas geriátriai részleget, valamint egy 235 lakásos szépkorúak otthonát. Ez utóbbi beruházás is hárommilliárdot igényel. Baranyában égető szükség van idősek gondozásával foglalkozó, korszerű intézményekre, ezért ez a beruházás olyan fokú megtérülést ígér, amiből a kórház bérlője finanszírozni tudja az intézmény mínuszát. A baranyai közgyűlés Fidesz-frakciója az első pillanattól támadta a kórház használatba adásának tervét. A fiatal demokraták úgy látták, hogy a bérbeadással megtörténne az intézmény privatizációja, hisz a több milliárd forintot befektető bérlőt 30 év elteltével kirobbantani sem lehetne a helyéről. Vagyis amikor az intézményt a megye használatba adja, akkor kijátssza a kórházakról tartott 2004-es referendumban megfogalmazott népakaratot. Mert az igaz ugyan, hogy az a referendum eredménytelen volt, de a szavazók döntő többsége mégiscsak a kórház-privatizáció ellen foglalt állást. Miután a közgyűlésben leszavazták a Fideszt, a párt baranyai szervezete úgy döntött, megyei népszavazást szorgalmaz a kórház bérbeadásának dolgában. A referendum kikényszerítése érdekében a Fidesz aláírásgyűjtésbe fogott. A megyei közgyűlés nem sokkal később eredménytelennek nyilvánította a kórház működtetésére kiírt pályázatot, noha nem volt titok, hogy a tenderre érkezett egy csaknem minden szempontból megfelelő pályamunka. A visszalépésben - gyaníthatóan - az játszott szerepet, hogy a közgyűlést irányító szocialista frakció úgy látta, a választási hajrában rosszat tesz a pártnak a kórház körüli vita. Az meg különösen árthat az MSZP-nek, ha a Fidesz az aláírásgyűjtés közben tízezreket megszólíthat, s azt sulykolja nekik, hogy a szocialisták el akarják kótyavetyélni a megyei kórházat. Különös történet ez, mint ahogy a 2004-es népszavazás is az volt. Hazánkban emberek milliói ámuldoznak a fejlett világban játszódó, kórházi szituációkat bemutató tévésorozatokon, és - látva az ottani technikai és szakmai nívót, a legyűrhetetlen kapacitásokat - felsóhajtanak: milyen jó lenne, ha minket is ilyen kórházakban kezelnének! Aztán amikor meghirdetik valamelyik kórház bérbeadását, vagy népszavazást rendeznek a kórházak privatizációjáról, a leghangosabbaknak épp azok hallatszanak, akik végül is azt mondják: nem kellenek azok a filmekben látott kórházak. Majd hazamennek, újra megnézik a kórházi filmeket, és sóhajtoznak. Hiába: mindenki attól szenved, amiről álmodik, és azt kapja, amiért tenni is hajlandó. Ungár Tamás Sóhaj a kórházról