Népszava, 1921. január (49. évfolyam, 1–24. sz.)
1921-01-16 / 12. szám
XLXI. évf. 12. szám. Budapest, 1921 jannuár 16. vasárnap. J$suis if &®v*ona AZ ELŐFIZETÉS APA: egy évre i5S¥0 kor. | negyed évre 1*0 kor. fél évre 889 kor. | egy Iiéva SO kor. Jugoszláviában egy szám ára 2 jugoszláv korona. EGYES SZÁM A KA 2 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII. CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon:József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII. CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) munkásmozi erejét s nagy történelmi és gazdasági hivatását mi sem bizonyítja jobban, mint ams a sok körmönfont mesterkedés, amellyel gyöngíteni és repeszteni akarják. A magyar munkásmozgalom is, csakúgy, mint minden más kapitalista állam munkásmozgalma, a kapitalista termelés rendszerének szülöttje és következménye. Az egész világ szociáldemokrata munkásmozgalma azonos célok felé halad, tehát módszerei, elméleti és gyakorlati alapelvei is azonosak. A munkásmozgalommal szemben megnyilvánuló ellenáramlatok, amelyek minden esetben kapitalista érdekeket szolgálnak s a minkásmozgalom gyöngitését célozzák, szintén azonosak. Különösen a kezdet stádiumáiban majdnem, minden országban hatalmi intézkedésekkel akarták lehetetlenné tenni a munkásmozgalmat. Amikor azután látták, hogy ez inkább használ, mint azt, hasonszenvi „gyógymódot" alkalmaaztak: a divide et impera elvét hasznosítva, magából a munkástömegekből kiszakított részecskékkel külön ellenszervezeteket alakítottak — természetesen nagyon szépen hangzó jelszavak lobogója alatt. A haladottabb államok ennek a módszernek a céltalanságát is kezdik már belátni s bizony ma ott tartanak, hogy kezdenek megalkudni a helyzett"M s ugy veszik a helyzetet, ahogy van: kipitalizmus nincsen, szocializmus nélkül. A szinkbe jut mindez, amidőn olvassuk, ha Bart'Teno, a keresztény kurzus hőskorszakának rövid lélekzetü államtitkárja, a „Magyar Munkások Országos Pártja" vezére és megalapítója, szédületes karrierjének végére érkezett s most az ügyészség fogházának vendégszeretetét élvezi. Barta Jenő a pártalapító, stréber államtitkár, zsaroló és szélhámos nem egyszerű gonosztevő. Típusa, típusa a mindenre kapható, mindent kiaknázó, embereken, elveken és intézményeken keresztülgázoló senkiházinak, aki mindent és mindenkit föláldoz a maga önző céljainak. Különös jelentőséget ad az ő megjelenésének a mi szempontunkból az a körülmény, hogy a munkásmozgalom áruba bocsátásával is keresni akart s az, hogy nem egyedül áll a mágia nemében. Barta Jenő — és a Barta Jenők mindegyike — ott van az októberi forradalomban. Sohasem volt szocialista, de hirtelenül fölfedezi magában a forradalmárt, amikor az a hasznos és divatos. Márciusban már komunista, noha azt sem tudja, mi fán terem. De kifinomult szimatja jól irányítja. Hivatalt kap, szerepet játszik, szónokol, ír, agitál, mindenhol ott van, a hangosak között is leghangosabb. Amikor ennek a napja leáldozóban van. ..(Velőre konspirál, tevékenykedik, „orientálódik" jobbfelé s az összeomlás robaja már fehér rózsával, nemzetiszínű .V adaggal találja Barte Jenőt és hasonló társait. Megint ott van mindenütt: pártot alakit, kormányférfakkal tárgyal, küldöttségeket vezet, denunciálja volt társait, azután kiszabadítja őket, hogy megnyerje saját céljainak. Kis szóba áll-nal: vele és hisznek neki. Barta Jenő galád terve nem sikerült Nem sikerülhetett, mert a világtörténelmi hivatást betöltő, azonkívül nehéz szenvedésekben és küzdelmekben edzett magyar munkásmozgalmat a világ valamennyi kartejenője, együttvéve sem tudja még gyöngíteni sem, m még kevésbé tönkretenni. Több jelentősége azután nincs , ami szempontunkból sem ennek az esetnek, sem hasonló más eseteknek. Elmondhatjuk, amit Michelangelo mondott azokra, akik inferioris versenytársai voltak s éppen ezért tönkre akarták őt tenni: „Nem érdemes ellenük küzdeni, mert legyőzetésüknek nincs jelentősége." Ámde tanulhatnak az esetből azok, akik annak idején leültek ezzel a Baltával a zöld asztalhoz tárgyalni És tanulhatnak azok , a munkások is, akik nem követték ugyan őt az új pártalakítás dicsőséges útján, de egy darabig megtűrték maguk között, hittek neki, meghallgatták, komolyan vették a szocializmus mellett tett hitvallását. sűrű egymásutánban jelentkeznek a társadalom testén. Nem Magyarországról, nem a magyar társadalomról beszélünk, hanem az egész úgynevezett civilizált világról, a kapitalista társadalomról. Beteg az egész világorganizmus és hiába akarnak itt helyi okokat megállapítani és hiába akarják a kiütéseket helyi kezeléssel itt-ott eltüntetni, a betegséget azzal már nem gyógyítják. Ahol szervi bajok emésztik az egész testet, ott csak olyan orvosság segíthet amelyik a szervi bajt szünteti meg és nem az olyan, amelyik egyes tüneteket akar eltávolítani. Mindaz, amit napról-napra elpanaszolnak: a bűntettek elszaporodása, a naponkénti tömeg«« öngyilkosságok, •» gyermekek züllése, a kiáltó erkölcstelenségek, a meg nem szokott és bizonytalan jólétben való tobzódás ugyanakkor, amikor milliók nyomorognak, mindezek csak az általános nagv betegségnek a jelei. Nem látja a vitapr eseményeit vagy szándékosan elzárkózik előlük, ahd. azt Mezi vagy azt hirdeti, hogy ezek a jelenségek csak itt vagy csak egyes helyeken tapasztalhatók. Nem, ezek világjelenségek és csak nagyon mélyreható társadalmi reformok sorozatával küzdhetők le. Ezt igazolják azok a hírek, amelyek a munkanélküliségről érkeznek napról-napra. A nagy, a gazdag, a győztes államokon rettenetes vihar szánt végig. A gyárak elbocsátják munkásaikat, a gépek megállnak, sőt egyes helyeken már a kohókban is kioltják a tüzet Angolországban december elején egymillió és százezer munkanélkülit számláltak meg, akiknek hárommillió és százhuszonötezer családtagról kellett gondoskodni. Tehát több mint négymillió ember, akinek nincs miből megélnie. Amerikában is egy millión fölül volt már decemberben a munkanélküliek száma. Azóta pedig állandóan újabb elbocsátásokról, üzemkorlátozásokról, bércsökkentésekről érkeznek hírek. Leille, hogy ezek a jelentések túlzottak, valószínű, hogy nem minden tendencia nélkül valók, de az bizonyos, hogy nagy baj van a termelés rendjében. Talián leginkább jellemzi az egész helyzetet s leginkább mutatja a bajok okát az a kis hír, amely azt mondja: az angol hajógyáriakban abbahagyták a hajók építését, mert az előállításköltségei minden hasznot lehetetlenné tesznek. Mindeki tudja, hogy a világ mai nyomorúságának, a valódi szükségnek egyik legfőbb oka a hajótér hiánya, a szállítás nehézsége. Azt az életmódot amit az európai ember a llálború előtt megszokott csak a világforgalom légi arányainak a helyreállítása biztosíthatja. Csak akkor ehetjük itt a trópikus vidékek terményeit a rizst a kakaót a kávét, a fűszereiket, csak akkor hordhatunk újra ausztráliai és délafrikai gyapjúból, amerikai, egyiptomi és indiai gyapotból készült ruhákat ha ismét olyan sűrűn járnak a hajók a tengereken és robognak a vonatok országokonkeresztül — a munkásmozgalom pedig halad a Ittuga egyenes útján: szellemiben, meggyőződésben, elvhűségben és szálló szerint edzettebb, erősebb, terebélyesebb, mint bármikor ezelőtt volt. Lehetnek és lesznek még hasonló kísérletezések. A munkásmozgalom institúcióinak, a szakszervezeteknek, pártszervezeteknek, munkásszövetkezeteknek, munkássajtónak azonban éppen úgy nem fognak ártani, mint ahogy Barta Jenőék mesterkedései nem árttottak. Legföljebb azok nyelhetnek majd megint keserű kortyokat, akik ezektől a züllőtt experimentumoktól komolyan remélnél valamit, széthordva a világ minden részén termett és készült árukat, mint a bábosra előtt És amikor ezt a közgazdaság minden abéccse tudja, jelentik, hogy a hajóépítést abbahagy, talk, mert nincs biztosítva a haszon. Igen, a haszon. A termelés mai rendszere melletti ugyanis nem azért építenek hajókat, mert a népek belepusztulnakaz áruhiányba, nem azért szőnek vásznat és készítenek ruhákat, mert a gyermekeik tizeorai megdermednek a ruháitlanságtól, hanem azért mert minden hasznot biztosít- S amikor a haszon kétségessé válik, akkor beszüntetik a termelést íme igy festenek a szabad forgalom, szabad kereskede*lem, az egyéni kezdeményezés a legárraganaj telkon... A legyőzött országokban milliók fáanak , ékeznek, gyermekek passzuhmak el fizikai ás erköinek nyomorban, amodaált pedig bezárják a gyáraikat eloltják a tüzeket, beiszüntetik a hajók gyártását, fölhalmozva hagyják a Mbar* melt szenet s ujabb millióikat tesznek földött« futóvá s kergetek a pusztulásba, a züllésbe, a megtsemmisülésbe, mert a haszon biotostítsa lehetetlenné vált Talán lehetne e bajokon mégis segíten. Egy erélyes beavatkozás tzeján megmentthetná még a beteg testet. Föl kellene áldozni annak a hírhedt szabadságnak egy részét !s kellene mondjani a haszon millióinak egy töredékéről, hogy megmentül essék vele az emberek miillióit, az életet, a kulturát. Mert azt most már mindenki M.bhiattila, hogy a világi hálbaraiban — amelyből, befejezése után két és fél év múlva, sem tud az emberiség kilábolni — a ninnikla, a kultúra, az emberi ideálokban, a fejlődésben és haladásban való hit a szépre éajórta való törekvés lett a legyőzött De érdeke-e bárkinek, érdeke-e bármelyik országnak és nemzetnek, hogy az emberiség eme nagy, közös értékei mindörökre előponhasssanak?! Errőlkellene gondolkodni s ezt megakadályoznáj amig nem késő. A gazdasági válság folyton érkező hittrei sötét felhőket vonnak a világ fölé. Vájjon lesz-e elég erős belátás a világ sorsának intézőiben, hogy e felhőket eloszlassák a intézkedéseik nyomán újra fölragyogtassák tz élet napját!... Bourgeois siralmai. Parisból jelentik: Bourgeois, a szenátus új elnöke, megnyitó beszédében Franciaországsúlyos gazdasági helyzeteiről többek között a következőket mondta: Franciaország milliárdos költségvetéséből csak 20 milliárdot fedöz normális bevételi forrásokból 160 milliárdot Németországnak kellene hadikárpótlás címén évenként fizetnie. Ezideig azonban ezen a címen csak nagyon jelentéktelen összeg folyt be, Franciaország ma — mondta Bourgeois — meglevő készleteit fogyasztja. A kiadásokat minden ponton redukálni kell. Franciaországnak azonban mindenekelőtt határozottan ragaszkodnia kell a békeszerződés végrehajtásához. A deficit immár borzasztó mérveket ölt. Pénzhiány következtéen az újraépítés munkája is megakadt. Rendkívül megnehezíti az ország helyzetét, hogy a középeurópai országok, mint Ausztria is, Franciaországot terhelik. („Wiener Tel.-Comp."}