Népszava, 1942. január (69. évfolyam, 1–25. sz.)
1942-01-06 / 4. szám
4. oldal K - KABALA KOMÉDIÁBAN TURKA FELEKY Mi okozza a sorozatos villamoskisiklásokat ? Három-öt-hét lyukat kezel minden jegyen a kalauz Körutazás a fővárosban villaaoson. Budán, a Török utcánál, ahol elágazik a villamos, a váltóőr a bódéjában fagyoskodik. Legutóbb Szilveszter estéjén itt ugrott ki a 45-ös villamos. Egy nap két villamoskiugrás is volt. A Széll Kálmán tér felé nyomozunk, mi okozza az egyre gyakoribb kisiklásokat. Szakembert kérdezünk meg a helyszínen. — A Széll Kálmán téri új villamosállomás már a jobboldali hajtás szerint épült — kapjuk a felvilágosítást. — A kisiklásoknál a legtöbb baj a régi fordulóknál van. A sínek alapépítményét a balrahajtáshoz méretezték és amikor megtörtént a jobbrahajtásra való áttérés, átállították a síneket, ahelyett, hogy Triitjdenütt átépítették volna Más a lejtés, a sínek, a kerekek kopása, ezt a járművek megérzik az új hajtási rendben. Egy tápon egy helyen ugyanaz a kocsi háromszor siklott ki. Mindenütt a kopások sávja viszi ki a sínről a kocsit. Ahol nagyobb átépítések voltak az új hajtásra való áttérés előtt, ott nincs hiba. De mégis jobb lett volnatavasszal áttérni a jobb-, oldali hajtásra, amikor a pályahibákat rögtön megjavíthatták volna. A 2-es vonalat végig, a 20-as vonalat részben felszedték, de innen csak kopott anyagokat kapott a Beszkárt. Tizenegy fajta jegy a kalauznál Közben tíz percet várunk egy 6-osra. — Mi ez, mért késik? — kérdezzük. Erre nehéz feleletet kapni. Először is több a műszaki hiba. Azanyaghiány miatt nehezebb a régi kocsik karbantartása. Ha egy kocsi bedöglik, hiába kérnek a kocsiszínből újabb kocsit, jó kocsit nem tudnak beállítani. Ekkor kezdődik a kocsijáratok ritkítása. A rendezőnek a megmaradt kevés kocsit kell úgy elosztani, ahogy tudja. Persze, a megállóknál a közönség máris türelmetlenkedik, nyolc perc helyett 12 percre jön a 6-os. Fölszállünk a végre beérkező első 6-osra, fürtökben lógnak a lépcsőkön az emberek, a kocsi zsúfolt, egymás lábán állnak az utasok a perrónon. Közben parázs vita a kalauzzal. Mit tehet a kalauz? Kezeli a jegyeket úgy, ahogy bírja. Tizenegyfajta jegy van a kalauz táskájában, de mi ez a HÉV-kalauzokéhoz képest, ahol 12 fajta jegyet cipel magával a kalauz. Boszorkányos színérzékének kell lenni, hogy a különböző színű cédulák között össze ne gabalyodjék. A villamoskalauz három lyukat kezel egy jegyen, az átszállójegynél ötöt lyukaszt, az autóbusszal kombinált jegynél hét lyukat kell csinálnia. A központban azon dolgoznak, hogy a bevételt fokozni kell és ennek érdekében állandóan újabb munkák hárulnak az alkalmazottakra. Az autóbuszon tépték a szakaszjegyet a kezelésnél. Egyszerű, gyors kezelés ez, de a sok babrálás a lyukasztóval csak lassítja, csak fölöslegesen foglalkoztatja a kalauzt. De azt kívánják, hogy fokozza a teljesítményt. Óvatosabbak a villamosvezetők A perronon rendes társalgás az utasok között. A téma: ugyan miért járnak még lassabban a villamosok? _ Ez nem a legegyszerűbb probléma. Valaki, aki szakembernek látszik, köpcös, tekintélyes külsejű ember, így látja a helyzetet: — Míg régebben egy szerelvény 35 fordulót csinált egy vonalon, ma kihagyások vannak. A jobbrahajtás miatt a vezetők nagy része, bármennyire beidegződött, jó munkás,képtelen részben a sínek kopása miatt, részben a közönség be nemidegződése miatt, nemkülönben a saját maga be nemidegzettsége miatt olyan biztonsággal vezetni az úti hajtási rendben, mint régen. A figyelem még nem automatikus a vezetőknél. Persze, több az utas is, lassabbak a felszállások, minden csak a villamost késlelteti. A jobbrahajtással nem emelték fel az egyes vonalak menetidejét ésugyanannyi menetidő alatt akarják a központban elérni a fordulókat a jobbrahajtásnál, mint a balnál. 31-én lejárt. Viszont csak hétfőn lehetett új munkásjegyet váltani. Január 1-én nem fogadták el a munkáshelyikártyát, mert az igazolvány érvényét veszítette. Nem volt nálam pénz, már fent ültem a kocsiban és a kalauz azt mondta, fizetni vagy leszállni. Három nap így veszett oda. A körutazás véget ért, de a bajoknak még nem jártunk a végére. Andreánszky István I HÉV-munkásjeggyel — fennakadás Panaszkodik egy villamoskalauz — Ez a borzasztó hideg valósággal megtizedeli a személyzetet. A kollégáim nagyrésze betegállományban van. Négy-öt szabadnapom is elvész. Nem csoda, ha az emberek kimerülnek a felemelt 10— 12 órás szolgálatban. Ehhez járul még az is, hogy nem a lakóhely szerinti körzetben van a beosztásom. Akad olyan kalauz, aki Pestszentlőrincen lakik és Óbudára van beosztva. Van, aki Óbudán lakik és a Baross-pályaudvaron teljesít szolgálatot. Egy munkás panaszkodik: — Mennyi fejetlenség és zűrzavar. A HÉV-munkásjeggyel annyi bajom volt most. Az igazolvány, amely a jegy váltására szolgál, december Rab! -gyilkosság — két halott Szabadkáról jelentik. A Szabadkához közel fekvő Pácser községben a vasárnapra virradó éjszaka borzalmas kettős gyilkosság történt. Ismeretlen tettesek fejszével agyonverték Sas József 60 év körüli sértétikereskedőt és feleségét. Sas József gazdag ember volt. Házukban csupán ketten laktak. A gyilkosságot reggel fedezték fel. Azonnnal értesítették a csendőröket. A nyomozás folyik. Még nem tudják, hogy milyen nagy összeget raboltak el az áldozattól. NÉPSZAVA 112 Január 6. Kedd Törökország és Bulgária között a hó miatt megszakadt a közlekedés (Szófia, január 5. — „OFL") Törökország és Bulgária között már 48 órája megszakadt a közlekedés, mivel az erős halárás járhatatlanná tette a Tráciát és Bulgáriát összekötő egyetlen útvonalat. A hó továbbra is sűrűn hull. Ideges, lehangolt, étvágytalan, eldugult embereknél a régóta bevált természetes „Ferenc József'' keserűvíz gyorsan megszabadítja a beleket az ott felhalmozódott erjedő és rothadó anyagoktól és az emésztőszervek további működését is igen kedvezően befolyásolja. Kérdezze meg orvosát! (X) J Hrajiztt &tido*máity. Ady-est Csokonai és Petőfi után most, szombaton Ady Endre világító szellemének áldozott a közönség Hont Ferenc nagysikerű irodalmi estjeinek sorozatában. A fővárosi Vigadó nagyterme zsúfolásig megtelt. A közönség túlnyomó többségze a munkásosztályból ikerült ki, de ott voltak az értelmiség és polgárság képviselői mellett a magyar kulturális élet legkiválóbb szellemei is. Így már a közönség összetétele jelezte azt az egységet, amely egymás mellé állítja a magyar kultúrát és a magyar népet. Éppen a Hont Ferenc által rendezett irodalmi estek mutatták meg világosan mindenki számára, hogy a magyar kultúra és irodalom legnemesebb virágai a magyar nép széles tömegeinek szabadságvágyából fakadtak. Petőfi számára a nép elsősorban a magyar jobbágyok végtelen és névtelen millióit jelenti. Ady már a kivándorlásba és torz lázadásba hajtott zselitérutódok mellett a magyar proletariátus szervezett tömegeit is kifejezi költészetében. Ady életműve bonyolult, gazdag és sokszor ellentmondó. Fájdalmas, keserű és reménye vesztett, ha az üldözött kurucok sorsába öltözött paraszthagyományok szólalnak meg verseiben, lázító, erőteljes, bizakodó és hívő, amikor a szervezett munkáseágra, a szabadabb jövő, a boldogabb ország és a diadalmas, igaz emberség harcosára tekint Ady — ugyanúgy, mint Petőfi — nemcsak egy osztály költője, hanem a szó igaz értelmében a magyar nép szószólója. Ady halhatatlan nagysága és élő szelleme abban nyilatkozik meg, hogy a magyar nép legkülönbözőbb vágyainak, álmainak, keserűségeinek, szenvedéseinek kifejezése mellett költészetének iránya a magyar történelem igazi fejlődésének vonalába esik. Ahogy Petőfi előbb, mint valaha, úgy Ady is korszerűbb és nagyobb talán ma, mint volt saját koraiban. A zseni fény villogott a Vigadó nagytermében szombat este. Az előadók ajkáni lángelme szépségbe öltözött szavaiban a magyar nép küldte időtlen Üzenetét a megvalósulás felé. Az este méltó volt Ady szelleméhez. Kovács Imre elevenítette meg bevezetőjében Ady életművét. Utal arra, hogy a költő a Szilágyságban született s ennek a tájnak szabat hagyományait, szólaltatta meg költészetében. Vázolta Ady fejlődésének vonalát, amely a kisnemes életformától a haladó polgári, a szocialista gondolat szintéziséhez vezetett. Hatalmas tapssal fogadot előadása után egymásután szólaltatták meg az est, kitűnő művésze a ma már közkinccsé vált Ady verseket. Némelyik költeményt közönség együtt mondotta azelőadókkal. Pásztor János, Bánk Zsuzsa, Gobbi Hilda, Naszódi Lehtor, Major Tamás, Várkonyi Zoltán (Gábor Miklós és az Egyetemi Színháztudományi Társaság tagjai: II. Bahlmert (Géza, Eke László, Hoff Mann Miklós, Öllé Mihály, Senye Ákos, Varga Géza adták elő a verseket taprivihan- kíséretében. Bemutatták Adykét, eddig még előadásra nem került drámatöredéke is, amelyek kellemes meglepetés keltettek. Eyssen Irén és Medgyaszay Vilma. Ady megzenésített verseit énekelték átérzéssel és művészettel. Dicséret és elismerés illeti Hon Ferencet, a kitűnő rendezőt enné az estének és általábanirodaim sorozatának megrendezéséért. Eze az estéik azt bizonyítják a széles tömegek felé, hogy a magyar irodalom legnagyobb képviselőjévé együtt sohasem szakadt el a küzd,és dolgozó néptől s a magyar történelem isvázi hagyományaitól. Losonczy Géza (*) A Maisáeli Színházban Pirandello „IV. Henrik" drámája sorozatos sikerrel halad a 125-ös jubileum felé. Az ünnepi előadás január 13-án, kedden lesz. A nagysikerű, értékes darab címszerepét változatlanul Várkonyi Zoltán alakítja, mellette a főbb szerepeken Sulyok Mária, Greguss Zoltán és Vandócy Gusztáv lép fel. (*) Beethoven-matiné. Vasárnap délelőtt a Zeneművészeti Főiskola nagyterűjében megtartott harmadik bérleti hangversenyén Paul Tibor vezényelte a Székesfővárosi Zenekart. Paul Tibor a karmesteri ténykedés legjobb elméleti szakemberének, Hermann Scherchennek növendéke. Mesterétől megtanulta, hogy az ilyen ténykedés első előfeltétele a vezérkönyv alapos ismerete. Technikai szempontból csakugyan megállapítható, hogy Paul Tibor eleget tesz ennek a követelménynek: számontartja a hangszerszólamok kényesebb belépéseit s nem csupán a vezető főszólamokra emlékezik, hanem fejében tartja a mellékszólamokat is. Mindez azonban még kissé mesterségszerű marad nála. A betű szerint értelmezett szöveghűséghez hozzá kell járulnia most már a mű zenei szelleméhez való hűségnek is. Még nem elegendő, hogy „minden a helyén legyen", fontos, sőt a legfontosabb, hogyan van ott, miféle jelleggel, miféle kifejezéssel?... A matinén bokor István hegedűművész működött közre s az I. és VII. szimfónia között a két zenekari kíséretes „Románc"-ot adta elő igen kezdetlegesen. A memóriazavarokról nem is beszélünk, elvégre ilyenek előfordulhatnak és izgalom címén megbocsáthatók. Inkább a zenei hangulat teljes félreértése mutatkozott aggasztó tünetnek játékában. J. S. (*) A „Magyar Zenei Szemle" januári számával lépett, második évfolyamába, Dr Kókai Rezső „Zeneesztétika és zenepedagógia" címmel közöl hosszabb tanulmányt. Dr Vajkai Aurél a bécsi Mozarthétről, Preisinger László az iskolai és zeneiskolai énektanítás együttműködésről írt—) (*) A Szépművészeti Múzeum igazgatósága közli, hogy a tetőkre leeset hó eltakarítása szükségessé teszi, hog a múzeumot pár napon keresztül zárv tartsák. Szombattól kezdve a múzeum a szokott látogatási időben és kiállítás rendszerint újból látogatható. (*) „Négy évszázad verseiből és dalai hól" címmel január 11-ézi, vasárnap délután 5 órakor a Zeneakadémián éli adásra kerülnek versek, dalok, mozgójátékok, szcenírozott versek és kórusok A Vándor-kórus itt mutatja be a „Nemzeti dal" megzenésítőjének, Kuti Sándornak új kórusművét, amelyet Pető „Háború volt..." című versére komponált. Szerepelnek: Gyarmathy Anikó Halász Kálmán, Hont Erzsébet, Majo Tamás, a Vasas-tornászok, Vásylor Sándor énekkara és egy színészcsoport. Mivészi vezető Tiszay Andor, a zongorasnál Boxes István. Jegyek a Népszavó könyvkereskedésben és a Vándor-kúra tagjainál kaphatók. (') A „Városok Lapja*" ezévi első szán tudósítást közöl a Magyar Városok Országi Szövetsége választmányi üléséről, közli továbbá dr Potoczky Károly: „A városok fő ellátási igazgatása" című tanulmányút. i SZÍNHÁZI és FILMKÖZLEMÉNYEK ÚJ MAGYAR FILM: „KÍSÉRTÉS." Röviresen új magyar film jelenik meg egy bemutató mozinkban. Bónyi Adorján rejfingének, a „Nizatal kaland"-nak femváltozatát mutatják be „Kísértés" címmel. Ez első film, amelyet a hangosfilmgyártást átállított pasaréti Hunnia-műteremben kezítettek az ősz. elején. A filmet Farkas Zotán rendezte és abban a női főszerepeki Karetty Katalin és Bara Emma játssz. A férfifősz.ereplőd.: Xasy István, Bejmáss Miklós és Halmay Tibor. OLVASD A NÉPSZAVÁT SZEREZZ ÚJ ELŐFIZETŐKET