Népszava, 1960. október (88. évfolyam, 233–258. szám)
1960-10-01 / 233. szám
Az SZVSZ tekintélye és befolyása ma nagyobb, mint valaha volt A Szakszervezeti Világszövetség megalakulásának 15. évfordulója alkalmából a SZOT elnöksége pénteken délután kultúrműsorral egybekötött nagyaktíva gyűlést rendezett az építők szakszervezetének kongresszusi termében, ahol mintegy ezer budapesti üzemi szakszervezeti aktivista és felső szakszervezeti vezető jelent meg. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter, Szakasits Árpád, a MUOSZ elnöke, a SZOT titkárai, a szakszervezetek főtitkárai és a hazánkban tartózkodó olasz, algériai, ciprusi és a zanzibári szakszervezetek képviselői. Somogyi Miklós megnyitója után Brutya János, a SZOT főtitkára mondott ünnepi beszédet. 2 Brutyó János beszéde a Szakszervezeti Világszövetség 15 éves fennállása alkalmából rendezett ,• ünnepi nagyaktíván A SZOT főtitkára bevezetőjében megemlékezett az ENSZ jelenleg folyó közgyűlésének nagy jelentőségéről, amellyel egyidőben ünnepükt a földkerekség minden részében a Szakszervezeti Világszövetség (SZVSZ) születésének 15 éves évfordulóját. Részletesen elemezte az SZVSZ megalakulásának előzményeit, a második világháború alatt a nemzetközi munkásosztálynak a fasizmus elleni harcban kialakult akcióegységét, a népek törekvését a tartós béke megteremtésére. Az előadó ezután az SZVSZ megalakulásának jelentőségét méltatta, kiemelve, hogy a nemzetközi proletariátusnak sikerült olyan nemzetközi szervezetet létrehozni, amely soraiba tömörítette a világ legkülönbözőbb szervezeteit, köztük a szovjet, amerikai, afrikai és ázsiai szakszervezeteket is és amely az amszterdami Internacionáléval ellentétben — feladatául tűzte ki a háború és annak okai elleni küzdelmet, a fasizmus gyökeres kiirtását, az elnyomott gyarmati népek nemzeti függetlenségének kivívását, az emberi haladás előmozdítását az egész világon. — Ha visszapillantunk a 15 év alatt megtett útra — mondotta a továbbiakban —, azt láthatjuk, hogy az SZVSZ szüntelenül és fáradhatatlanul munkálkodott ezeknek a fel- Az SZVSZ létrejötte a szervezettől Brutyó János ezután részletesen ismertette az SZVSZ 15 éves tevékenységét, amelynek következtében ma már lassan mindennapos jelenséggé válik, hogy angol, amerikai, ausztráliai és más országbeli szakszervezeti vezetők nyíltan elismerik, hogy az SZVSZ létrejötte óta bátran védelmezi a szervezett dolgozók érdekeit, kiáll a dolgozók jobb életkörülményeiért, védelmére kel mindazoknak, akikhazájuk nemzeti függetlenségéért küzdenek és következetesen síkra száll a békéért is. Több ismert nyugati szakszervezeti vezető nyilatkozatával is alátámasztotta ezt a megállapítást, amely — mint mondotta — együtt jár a nemzetközi szakszervezeti egység szükségességének felismerésével is. Idézte a Szakszervezeti Világszövetség XI. főtanácsülése határozatát, amely elítéli a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének egyes vezetőit, akik a dolgozók életfontosságú gazdasági és szociális követe- Együtt a vilá g SZOT főtitkára ezután részletesen beszélt az SZVSZ- nek a gyarmatosítás elleni harcáról, az elnyomott népeknek nyújtott sokoldalú segítségről, majd a magyar szakszervezetek és az SZVSZ kapcsolatait ismertette. Elmondotta, hogy 1945 óta részt veszünk az SZVSZ vezető szervei munkájának, határozatainak a kidolgozásában és végrehajtásában. Hangsúlyozta, hogy nincs az SZVSZ-nek olyan kezdeményezése, nemzetközi akciója, amelyet a magyar szervezett dolgozók ne támogatnának, így az SZVSZ másfél évtizedes történetében a magyar szervezett dolgozók, a magyar munkásosztály története is megelevenedik. — Az SZVSZ és szakmai tagozatainak felhívásai nyomán fejeztük ki harcos szolidaritásunkat — mondotta Brutyó János — a harcban álló francia, olasz, japán, belga és az angol dolgozók iránt, akik a jobb adatoknak és célkitűzéseknek a megvalósításáért. Munkája távolról sem volt zökkenőmentes. Az SZVSZ-nek már létrejöttének pillanatában meg kell küzdeni a reakciós erők visszahúzó, egységellenes kísérleteivel. Már a párizsi kongresszuson is le kellett győznie ezen erők által az egység útjába emelt akadályokat. Később nyílt harcra is sor került, amelynek következményeként 1949-ben szakadás állt be az SZVSZ soraiban. — Kiváltak az SZVSZ-ből — tagságuk megkérdezése nélkül — azok a szakszervezeti vezetők, akik az imperialisták és a monopóliumok szolgálatába szegődve, 1945-től kezdődően is úton-útfélen késleltették és akadályozták az SZVSZ munkáját, és látván, hogy nem lesznek képesek az SZVSZ politikáját az osztályegyüttműködés útjára terelni — az SZVSZ szétrobbantását tűzték ki célul. Az amerikai és angol reformista szakszervezeti vezetők azt hitték, hogy kilépésükkel válságba sodorják az SZVSZ-t és halálos csapást mérnek rá. Számításuk azonban hibásnak bizonyult. Az SZVSZ tekintélye és befolyása ma nagyobb, mint valaha volt a világ szervezett dolgozóinak körében. Az SZVSZ ma több mint 100 millió dolgozót tömörít magába, majdnem kétszer annyit, mint 1945-ben, óta bátran védelmezi gozók érdekelt éseitcélzó összehangolt nemzetközi akciókkal szemben akadályokat támasztanak. Az SZVSZ az elmúlt évek során mindent megtett, hogy megegyezés jöjjön létre a két nagy nemzetközi szövetség között, de kezdeményezései süket fülekre találtak a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége vezetőinél. Az előadó több példával illusztrálta az SZSZNSZ vezetőinek áruló egységbontó ténykedéseit, makacs elzárkózásukat az SZVSZ szervezeteivel szemben, amelyek azonban egyre hatástalanabbá válnak. Az SZSZNSZ minden erőfeszítése ellenére mindinkább leomlanak az SZVSZ és az SZSZNSZ tagszervezetei és tagjai között mesterségesen emelt válaszfalak, szálak szövődnek, emberi kapcsolatok látnak napvilágot mind jobban és gyakrabban, és valahány- szor találkoznak a dolgozók, az őket egymással szemben állít atők mesterkedéseitől megsza- badulva, nyíltan és becsülete- sen szólnak egymáshoz. ; g dolgozóival életkörülményekért, magasabb bérért és jogaik tiszteletben tartásáért szálltak síkra. Az SZVSZ határozatainak megfe-| lelően jártunk el akkor is, amikor anyagi támogatást nyújtottunk a természeti csa-pások sújtotta madagaszkári, marokkói, chilei és más orszá-gok dolgozóinak. — Az SZVSZ egységpoliti- káját szolgálja az is — foly- tatta az előadó —, hogy igen kedvezően alakulnak kapcsolataink a volt gyarmati és jelenleg függetlenségükért harcoló ázsiai és afrikai szakszervezetekkel is. Az SZVSZ harci programja valósul meg, amikor szinte ugrásszerű előrehaladást értünk el az osztrák szakszervezeti szervekkel és elsősorban üzemi szervekkel való kapcsolataink kiépítésében. A magyar szakszervezetek egyre szélesedő és fejlődő nemzetközi kapcsolatainak méreteire utalva elmondotta, hogy míg ioo-pan -1 oltóágból összesen 559 külföldi vendég járt hazánkban, addig múlt évben már 39 országból 1900-an látogattak el hozzánk. A magyar szakszervezetek pedig 1958-ban 14 országba küldték el képviselőiket, míg 1959- ben már 22 országba látogatott el több mint 2000 szakszervezeti tisztségviselő. — Szent kötelességünknek tartjuk — mondotta —, hogy minden erővel tovább küzdjünk ezen eszmékért a proletár nemzetköziség elmélyítéséért, hogy sikerre vigyük az SZDSZ célkitűzéseit. Befejezésül azokról a fel- adatokról beszélt, amelyeknek megvalósításán a nemzetközi szakszervezeti mozgalomnak, így a magyar szakszervezetek- nek is munkálkodniuk kell. Utalt az SZVSZ Főtanácsának Pekingben tartott ülésének ha-tározatára, amely szerint a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egyik alapvető harci feladata továbbra is a béke megőrzése és megszilárdítása,", majd hangsúlyozta: — Olyan időket élünk, amely az emberiség történeté- nek legjelentősebb korszaka. Úgy kell harcolnunk, dolgoz- nunk, hogy az utókor, gyömre- keink és unokáink büszkén emlékezzenek ránk, mint olyan emberekre, akiknek volt bátor-ságuk és erejük győzelemre vinni az emberiség nagy ügyét, akkor, amikor a történelmi helyzet erre megteremtődött. Az SZDSZ 15. évfordulóján szeretettel köszöntjük nagy világszervezetünket és rajta, keresztül az egész földkerek-',ség dolgozó millióit. Kívánjuk,', hogy az SZDSZ még eredmé- nyesebben, még sikeresebben', vívja tovább igaz ügyért foly-' tatott harcát. Ezt az alkalmat is felhasználjuk arra, hogy a magyar szervezett munkások nevében az egész dolgozó magyar nép szeretetéről és bizal-máról biztosítsuk Hruscsov és Kádár János elvtársakat, a szocialista országok és vala- mennyi békeszerető ország de- legációjának vezetőjét, akik jelenleg a világ dolgozóinak érdekében folytatnak harcot Amerikában az ENSZ közgyű lésén. A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéd után a nagyaktíva résztvevői üdvözlő táviratot küldtek a Szakszerve- zeti Világszövetségnek. Ezután a kultúrműsorra ke-rült sor. Magyar államférfiak távirata a Kínai Népköztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából LIU SAO-CSI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, MAO CE-TUNG elvtársnak, Kína Kommunista Pártja elnökének, CSOU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének, CSUTE elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése állandó bizottsága elnökének. PEKING: A kínai nép dicsőséges, forradalmi harcainak világra szóló győzelme, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 11. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkásparaszt kormány és népünk nevében forró, testvéri üdvözletünket küldjük Önöknek és a Kínai Népköztársaság hős népének. A hatalmas kínai nép, dicső kommunista pártja vezetésével, lelkes, önfeláldozó alkotó► munkával a szocialista forradalom és a szocializmus építé► se terén az elmúlt 11 év alatt lenyűgöző eredményeket ért el. E nagyszerű eredmények ie párosulva a világ békéjét szolgáló lankadatlan erőfeszítéseivel, állhatatos antiimpetrialista és antikolonialista harcával — szerves és kiemelkedő részét képezik a szocialista tábor legyőzhetetlen erejének. ► A magyar nép és kormánya őszintén nagyra becsüli és határozottan támogatja a Kínai Népköztársaság következetes békepolitikáját, Ázsia, s a Csendes-óceán térsége országainak kollektív biztonságáért, békéjéért folytatott harcát és határozottan elítéli az imperialisták Kína ellen folytatott aknamunkáját. Jogos és igazságos a kínai nép harca országa egységének helyreállításáért. A magyar nép is követeli, hogy a Kínai Népköztársaság kapja meg az őt megillető törvényes helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében és minden nemzetközi szervezetben. Szívből kívánjuk, hogy a magyar és kínai nép testvéri barátsága és együttműködése népeink, a világbéke és az emberi haladás érdekében tovább fejlődjék, erősödjék. Nagy nemzeti ünnepükön kívánunk Önöknek és a kínai A SZOT elnökségét A Szakszervezetek összkínai Szövetségéhez Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 11. évfordulója alkalmából forró testvéri üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek és önökön keresztül a Kínai Népköztársaság valamennyi dolgozójának. Őszinte csodálatttal és nagy örömmel látjuk azt, hogy a kínai dolgozók az elmúlt 11 év alatt milyen sokat tettek és tesznek hazájuk felvirágoztatásáért, a szocializmus mielőbbi felépítéséért. Kívánjuk a kínai szakszervezeteknek, hogy még nagyobb sikereket érjenek el országuk gazdasági, kulturális építésében, a dolgozók élet- és népnek további sikereket a szocializmus győzelmes felépítéséért és a béke megőrzéséért folytatott nemes küzdelmükhöz. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KADAR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, DR. MÜNNICH FERENC a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. * Táviratot küldött az évforduló alkalmából Csen Jinek, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének, dr. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere is, sek üdvözlő távirata munkakörülményeinek növelésében, kulturális színvonaluk emelésében. Kívánjuk a kínai dolgozóknak, hogy még nagyobb eredményeket érjenek el a szocializmus építésében, a Kínai Népköztársaság erősítésében, a tartós és szilárd világbéke megteremtéséért folytatott harcukban. Erősödjön és fejlődjön a Szovjetunió vezette szocialista tábor népei közötti megbonthatatlan barátság és szolidaritás. Éljen a kínai és a magyar dolgozók közötti széttéphetetlen barátság és szolidaritás. Elvtársi üdvözlettel: Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége A Szovjetunió javaslatai, a haladó népek vezetőinek felszólalásai adják isi®g az ENSZZ-közgyűlés alaphangját — mondotta Kállai Gyula a Hazafias Népfront országos tanácsa ülésén Az iskolareformról tárgyalt a népfront A Hazafias Népfront országos tanácsa Kállai Gyulának, a népfront elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével pénteken ülést tartott a népfront székházában. Az ülésen ott voltak az elnökség és az országos tanács tagjai. Az elnökségben foglalt helyet dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront országos tanácsának főtitkára, Szakosíts Árpád, az Országos Béketanács elnöke, Bognár Rezső, Harrer Ferenc és Z. Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront országos tanácsának alelnökei. Kállai Gyula elnöki megnyitójában többi között megemlékezett a közvélemény érdeklődésének homlokterében álló ENSZ-közgyűlésről, amelyen a Magyar Népköztársaság delegációja Kádár János vezetésével vesz részt. — Mi, akik idehaza figyeljük a közgyűlésről érkező híreket — mondotta —, úgy érezzük, hogy a mostani ülésszak bizakodással töltheti el a béke ügyének minden őszinte hívét, harcosát. Nem elbizakodottsággal, hanem bizakodással — nem úgy tekintünk az ENSZ mostani közgyűlésére, mint olyanra, amely egycsapásra megoldhat és meg is old minden napirenden levő kérdést. Viszont a mostani közgyűlés óriási lépésekkel viszi előbbre a már régóta megoldásra váró nemzetközi kérdéseket, és a béke erői még inkább elszigetelik a hidegháborús erőket — mondotta, majd az ENSZ-közgyűlés előtti időszak nemzetközi eseményeiről szól s így folytatta: — A haladó erők — a Szovjetunió, a népi demokratikus országok, a pozitív semlegességet tanúsító országok, a felszabadult gyarmati népek — olyan konstruktív javaslatokat tártak a közgyűlés és a világ elé, amelyek valóban az emberiség békéjét szolgálják, tehát a nemzetközi közvélemény helyeslésével találkoznak. Az imperialistáknak még az a terve sem sikerült, hogy hatósági korlátozásokkal, úgynevezett mozgási körzetek kijelölésével szigeteljék el a szocialista országok képviselőit. Sem a mi delegációnkat, sem a többi delegációt nem tudják korlátozni azzal, hogy bizonyos utcákat jelölnek ki számukra a közlekedésre. Az ilyen rendszabályok talán korlátot jelenthetnek az utcai közlekedésben, de a haladás és a béke eszméjét nem tartóztathatják fel, és nem tudják megakadályozni az imperializmus elszigetelődését sem. — Szinte szemünk előtt változik a helyzet magában az ENSZ-ben is.. Az ENSZ közgyűlése, amely nem is , olyan régen — még a múlt esztendőben is — az Amerikai Egyesült Államok imperialista köreinek valamiféle hitbizománya volt, most kezd kicsúszni e körök kezéből és a közgyűlés tárgyalásainak alaphangját azok az erők adják meg, amelyek a leghaladóbb javaslatokat teszik a világ égető kérdéseinek megoldására. A Szovjetunió javaslatai, a haladó népek vezetőinek felszólalásai jelentik ezt az alaphangot a közgyűlés mostani tárgyalásain. S a haladó erők arra is rá tudták kényszeríteni az imperialista országok vezetőit, hogy ők maguk is részt vegyenek a közgyűlésen, pedig eredetileg nem is volt szándékukban. — Egész népünk nagy bizalommal tekint a magyar delegáció munkájára. Kádár János elvtárs egész népünk nevében szólal majd fel a közgyűlésen, hogy mint a magyar nép illetékes és hivatott képviselője, kifejtse a magyar álláspontot a napirenden levő kérdésekben, köztük az úgynevezett magyar kérdéssel kapcsolatban is. Kívánunk egészséget, sok sikert felelősségteljes munkájához. (Nagy taps.) Az országos tanács ezután nyilatkozatot fogadott el, amelyben a jelenlegi ENSZ- közgyűlésen szereplő legfőbb kérdésekben foglalt állást. Az elnöki megnyitó után dr. Ortutay Gyula főtitkár mondta el beszámolóját az iskolareformról. Részletesen szólt az oktatási reform irányelveiben megjelölt alapvető kérdésekről, majd így folytatta: " Az eddigi vitákból kiderült, hogy szülők, pedagógusok egyaránt helyeslik az általános iskolák politechnikai jellegét, a gimnáziumok és a szakközépiskolák arányának kialakítását. Többen vitatják viszont, hogy helyes-e az egyetem előtti üzemi munka. A legkülönbözőbb vizsgálatok bizonyították be az üzemi munka hasznosságát és jó hatását az egyetemi tanulmányokra is. A főtitkári beszámoló után megkezdődött a vita. A hozzászólásokra dr. Ortutay Gyula válaszolt, majd Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront országos tanácsa elnökének zárszavával befejeződött az ülés. (MTI) Ízlést tartott a vasasszakszervezet központi vezetősége A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége pénteki ülésén megjelent és felszólalt Beckl Sándor, a SZOT titkára is. Varga János, a szakszervezet titkára beszámolójában hangsúlyozta, hogy a gépgyártás hároméves termelési tervét előreláthatólag tizenegy százalékkal túlteljesíti, így a termelés színvonala az év végére 52,4 százalékkal haladja meg az 1955. évi termelési szintet. A termelés jó eredményeihez hozzájárul, hogy a vasiparban 4172 brigád küzd a kitüntető címért és 548 brigád már elérte a szocialista brigád kitüntetést. Az újítómozgalom utókalkulált gazdasági eredménye az 1957. évi 2195 millió forintról 1959-ben 3595 millió forintra nőtt. A beszámoló mint súlyos hibát vetette fel, hogy a Kohóés Gépipari Minisztérium az első féléves exporttervét csak 93,9 százalékra teljesítette. Elmaradás tapasztalható a hajóiparban, a híradástechnikai iparban, a dieselmozdony- és épületszerelvény-gyártásban. E lemaradásért felelősség terheli a minisztériumot és a szakszervezetet is. Befejezőben a második ötéves terv kidolgozásáról szólt az előadó. Török István, a szakszervezet főtitkára a vitában, a szakszervezet jogairól szólva kihangsúlyozta: több mint négyszázezer vasipari dolgozó várja, hogy a szakszervezet a leghatározottabban vonja felelősségre azokat a gazdasági vezetőket, akik a termelésben, a munkavédelemben és más kérdésekben a hibák és bajok okozói. A központi vezetőség tagjai közül számosan mondották el észrevételeiket, javaslataikat a termelőmunka, a vezetés színvonalának és a dolgozók munkakörülményeinek javítására, az ösztönzőbb bér- és prémiumrendszer megteremtésére, valamint a második ötéves terv eredményesebb kidolgozására. NÉPSZAVA 1960. október 1