Népszava, 1970. július (98. évfolyam, 152–178. sz.)

1970-07-10 / 160. szám

iiág proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM­ÁRA 80 FILLÉR 1970. JÚLIUS 10. PÉNTEK Űrállomások felbocsátása a szovjet kozmikus program fő célja A Szojuz 9 pilótáinak nemzetközi sajtóértekezlete Moszkvában Ha­vel József, az MTI tudósítója jelenti: " Nyikolajev és Szevaszty­­janov űrhajósok, akik a Szojuz 9. fedélzetén re­kordidőt töltöttek a világ­űrben, a hagyományok­hoz híven a Lertin-hegyi Lomonoszov Egyetem au­lájában tartották meg sajtóértekezletüket. Tbbb­rm­int 2000 hazai és külföl­di újságíró csütörtök dél­után 3 órakor tapssal kö­szöntötte a kozmosz hő­seit. A két és háromnegyed órás sajtóértekezletet, amelynek elnökségében helyet foglaltak a Szojuz 9. kozmonautáinak űrha­­jóstársai, Tyereskova, Be­­regovoj, Leonov és mások, továbbá a szovjet tudo­mányos élet kiválóságai, Keldis, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia elnöke nyitotta meg. Hangsúlyoz­ta, hogy a Szojuz 9. tudo­mányos szempontból nagy fontosságú repülést haj­tott végre. Keldis kiemelte, hogy a kirojet űrprogram terv­szerűen közelíti meg az elvi fontosságú tudomá­nyos-műszaki problémák megoldását. A szovjet kozmikus program egyik alapvető irányának ne­vezte a tartós orbitális űrállomások létrehozását, amelyek tudományos és gazdasági feladatokat fognak megvalósítani. Ebben rendkívül fontos szakaszt jelent a Szojuz­­űrhajók repülése. Ezt követően Oleg Ca­­zenko, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia leve­lező tagja lépett a mik­rofonhoz. Hangsúlyozta, hogy Nyikolajev és Sze­­vasztyjanov űrrepülése meggyőzően bebizonyítot­ta: az ember nem csupán hosszú ideig tartózkodhat a világűrben, hanem ha­tékony munkát is tud vé­gezni a kozmikus feltéte­lek közepette. A tudós el­mondotta, hogy a Szojuz 9. űrrepülésének kezdetén a kozmonautáknak há­rom-négy napra volt szükségük ahhoz, hogy begyakorolják az űrhajón belüli új mozgáskészségü­ket. Ezt követően a Szojuz 9. parancsnoka, Nyikolajev vezérőrnagy részletesen ismertette a Szojuz 9. űr­­útjának előkészületeit. El­mondotta azt is, hogy a felkészülés során figye­lembe vették a szovjet és az amerikai űrhajósok edzési tapasztalatait. Nyikolajev elégedetten szólt arról, hogy a Szo­juz 9. kozmonautáinak űrbéli munkatevékenysé­ge meglehetősen kényel­mes feltételek között folyt. Közölte, hogy a re­pülést jól viselték el, s nem is várták, hogy a Földet érés után fognak majd bizonyos nehézsé­gek jelentkezni, amikor vissza kell szokniuk a földi feltételekhez. Szevasztyjanov hajózó mérnök nyilatkozatában kiemelte, hogy a Szojuz 9. összes berendezései kifo­gástalanul működtek, s ennek alapján teljes bizo­­nyossággal leszűrhető az a következtetés, hogy a Szojuz-űrhajó képes biz­tosítani az ember huza­mos űrtartózkodását. Szevasztyjanov, vázolva a repülés gazdag tudomá­nyos programját, megem­lítette, hogy a személyzet megfigyelt és fényképe­zett felhőket, meghatá­rozta a hólerakódás hatá­rait, felderített viharokat, orkánokat és trópusi ciki- ionokat Lefényképezték továbbá a földfelszín földrajzi és geológiai ob­jektumait, hogy pontosí­tani lehessen a térképe­ket, továbbá, hogy még szabatosabban lehessen összeállítani a hasznos ás­ványok újabb kutatási térképeit. Ezután következtek az újságírók kérdéseire adott ▼ál­aszok, f­olytatás mt­­ oldalon) Egy százalék M­ EGMOZDULT AZ ORSZÁG. Emberek százezrei érzik, tudják, most segíteni kell. Igaz, nem könnyű, mert amikor napi keresetüket aján­lották fel az árvízkárosultak javára, sokan maguk és családjuk rovására vállaltak áldozatot. Amikor számvetésre került sor, és felmértük nagyjából a ká­rokat, mégis mindenki tudta, hogy bármilyen sokat ad, az mégis nagyon kevés. Üzemek dolgozói már hetekkel ezelőtt összefog­tak, hogy valami módon még további hozzájárulás­sal segítsék azokat, akik feje fölül elvitte az ár a te­tőt. Ma egészen másként gondolkoznak a termelési felajánlásokról, mint máskor. Mindenki pontosan tudja, ha csak tíz forinttal ad több terméket napon­ta, értékesebb munkát, téglákat adott a tél beállta előtt a károsultaknak Félreértés ne essék, nem a versenymozgalom ed­digi eredményeit akarom leértékelni. Most csupán arról van szó, hogy konkrét, nagyon közeli határidő­vel, november elsejével megfogható cél áll mindenki előtt. Ez a cél pedig minden eddiginél mozgósítóbb erejű. A NAPI HÍRSZOLGÁLAT JELENTÉSEIRE pil­lantva, egyértelmű az értékelés: igyekszünk be­csülettel segíteni, helytállani a többiért. Azo­kért, akiket a természet elemi csapása sújtott. Az építőanyag-ipari vállalatok rendkívüli műsza­kokat szerveznek a helyreállításért. A épületkerá­miai vállalatok a rendkívüli műszakokkal hatmillió, a fiatalság segítségével további ötmillió téglát adnak a tervezetten felül. A Burkolóanyagok Gyárának dolgozói 14 rendkívüli műszakot vállaltak: 14 ezer négyzetméter padlólap, 420 ezer kerámia kő- és klin­­kerlap a várható eredmény. A Budai Tégla- és Cse­répipari Vállalat a havi tervezettet kívánja hatmillió téglával és 1,3 millió cseréppel túlszárnyalni. Mind nagy erőfeszítés, áldozatkészség, odaadó munka kell ehhez. De nemcsak az építőanyag-gyártókról olvasha­tunk a napi telexeken. Ott találjuk a gépgyártókat, a vegyipariakat, a közlekedés, a könnyűipar dolgo­zóit. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa felmérést készített az árvízkárok helyreállítására kezdeménye­zett mozgalom eddigi eredményeiről. Kitűnt, hogy a részesedési, fejlesztési alapokba is jócskán benyúl­tak a vállalatok: a villamosenergia-ipar 60, a gép­ipar majd 49, a kohászat több mint 32 milliót adott. A nyomdászok ötmilliót adtak át részesedési alap­jukból a károsultaknak. E PÉNZÖSSZEGEK mellett a helyreállításból is mindenki igyekszik a részét kivenni. A MÁV dolgozói 130 szabolcsi vasutas házának újjáépí­tését és 37 lakóház helyreállítását vállalták. A ká­belgyáriak 500 tonna kábel vezetéket készítenek a tervezetten felül a helyreállítási munkákhoz. Válla­latok egész sora csatlakozott a budapesti tizenkét üzem kezdeményezéséhez, a nemzeti jövedelem plusz egyszázalékos növeléséhez. Mint a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa meg­állapította, az üzemek dolgozóinak felajánlásai reá­lisak, azokból a termékekből kívánják növelni első­sorban a termelést, amelyekre égetően szükség van. Másutt a gazdaságosság, a jobb minőség a cél, hogy több legyen a nyereség. Mindenki akar még adni, a napi keresetén felül, hiszen tudja, hogy­ az ország összefogásában van az erő. Csak így lehet segíteni a bajba jutottak tízezrein. S ma nyugodtan mond­hatjuk, ezért százezrek mozdultak meg. Pusztai Ferenc Saragat megbeszélései a kormányválság megoldására A­ szakszervezetek politikai harca Saragat olasz köztársa­sági elnök csütörtökön reggel folytatta a kor­mányválsággal kapcsola­tos tárgyalásait. Először Cesare Mezzagorát, a sze­nátus volt elnökét fo­gadta. Ugyancsak a mai nap folyamán találkozik Mano Scenával és Aldo Morával, majd fogadja a parlamenti csoportok ve­zetőit. Saragat elnök megbe­szélést folytatott Berlin­­guerrel, az OKP főtitkár­­helyettesével, Ingraóval, a párt képviselőházi cso­portjának elnökével és Pernával, az OKP szená­tusi csoportjának alelnö­­kével. Az OKP határozatot ho­­z­ott, amelyben elítéli azt a felelőtlen módot, aho­gyan Rumor a mostani válságot kirobbantotta, el­ítéli továbbá a szocialis­tákra és a keresztényde­mokrata párt balszárnyá­­ra a jobbratolódás érdeké­ben gyakorolt nyomást. Politikai körökben úgy tudják, hogy a keresz­ténydemokraták Giulio Andreottit, a képviselő­ház kereszténydemokrata frakciójának vezetőjét, Paolo Emilio Taviani tárca nélküli minisztert és­ a kincstárügyi minisz­tert, Emilio Colombót ja­vasolják az új kormány megalakítására. A UPI azonban rámu­tat, hogy Saragat hivata­losan még nem fogadta el Rumor kormányának lemondását. Ez azzal jár­hat — állapítja meg a hírügynökség —, hogy a köztársasági elnök eset­leg arra kényszeríti a je­lenlegi kormányt, ismét kérje a bizalmi szavazást a szenátusban és e par­lamentben. Miközben Saragat köz­­társasági elnök folytatja a kormányválság megoldá­sával kapcsolatos megbe­széléseivel, szociális téren enyhülés megy végbe Olaszországban. A Fiat­nál ugyanis hosszú tár­gyalás után jelentős meg­állapodásra került sor a munkaadók és a szakszer­vezetek között. Az aláírt dokumentum értelmében megemelik a teljesítmé­nyi prémiumot. Ezenkí­vül 1872-ig fokozatosan 40 órára csökkentik e heti munkaidőt. A gazdasági -szo­ciális téren végbemenő enyhü­léssel egy időben a szak­­szervezetek politikai síkra helyezték át harcukat. Varesében, Firenzében és Szardínián üzemi gyűlé­sekre került sor. A mun­kások a kormányválság kirobbantása ellen tilta­koztak, amely veszélybe sodorja politikai és szo­ciális reformköveteléseik megvalósítását (AFP) Szovjet segítség. A Ruszt és Nagyhódos közötti határátkelőhelyen egymást érik az építőanyagokkal megrakott gépkocsik, szállítják a Szovjetunióból az árvízkárok helyreállításához az anyagot. Az érkezett cement egy részét Csen­­geren, az új lakótelep építésénél használják fel (MTI Fotó : M­rező Sándor felvétele) // OLDAL Belépés: felvételizőknek .................................3 Törvényesek-e a fegyelmi és kártérítési határozatok?....................3 Drámai percek a borókási bányában . . 3 Heti rádió- és tv-műsor................................6 Befejeződött a finn—magyar barátsági hét Kállai Gyula Helsinkiben, Jaakko Numminen Budapesten tartott sajtóértekezletet Helsinkiben, ahol a gazdag programmal meg­rendezett finn—magyar barátsági hét befejeződött, csütörtök délután, a ma­gyar nagykövetség épüle­tében sajtókonferenciát szervezett a Finn­-Ma­­gyar Társaság és a barát­sági hét előkészítő bizott­sága. Kállai Gyula, a barát­sági hét finnországi ese­ményein részt vett poli­tikai delegáció vezetője, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a ma­gyar országgyűlés elnöke, a finn sajtó, rádió és te­levízió képviselőinek, va­lamint a magyar újság­íróknak jelenlétében be­számolt a finnországi lá­togatás tapasztalatairól, azokról a hasznos és kel­lemes élményekről, ame­lyeket a hét finn város­ban lebonyolított barátsá­gi találkozókon szereztek a magyar vendégek. Kér­désekre válaszolva rész­letesen ismertette a szo­cialista országoknak az európai biztonsági konfe­renciával kapcsolatos ál­lásfoglalását, azt, hogy e tekintetben milyen kezde­ményezéseket tettek a szocialista országok kül­ügyminisztereinek — a közelmúltban tartott — budapesti értekezletén, és kifejtette: az előzetes tár­gyalások, konzultációk megerősítették az európai biztonsági konferencia mielőbbi összehívásának szükségességét. A sajtókonferencián a finn—magyar barátsági hét finn előkészítő bizott­sága részéről Unto Niemi elnök örömmel állapítot­ta meg, hogy a Finnor­szágban vendégül látott 300 fős magyar csoport­nak sokrétű programiban volt része Kaarina Virolainen asz­­szon­y, a Finn-Magyar Társaság elnöke elmond­ta az újságíróknak, hogy az FMT jelenleg mintegy 1500 tagot számlál, lét­számát tekintve körülbe­lül egyforma számban vannak ennél nagyobb és kisebb testületek a Finn­országban működő 36- féle baráti társaság kö­zött, de ami az aktivitást illeti, az FMT mindjárt a Finn—Szovjet Társaság után következik. Budapesten a magyar —finn barátsági hét al­kalmából itt tartózkodó finnországi vendégek csütörtök délelőtt megte­kintették a Parlamentet. Ezzel egy időben a Haza­fias Népfront Belgrád rak­parti székházában a ba­rátsági hétre érkezett po­litikai delegáció — élén ■laakko Numminen okta­tásügyi miniszterrel — találkozott a magyar saj­tó, a rádió és a televízió képviselőivel. A sajtó­konferencia részvevőit Baratt József, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának titkára üdvözölte, s kiemelte, hogy a ma­(f­oly­tat­­ás az 5. oldalon) Kádár János látogatása a Magyar Írók Szövetségében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára — Ilku Pál, a Politikai Bizottság pót­tagja, művelődésügyi mi­niszter, Ácséi György, az MSZMP KB titkára és Bakos Zsigmond, a VI. ke­rületi pártbizottság első titkára kíséretében — csütörtökön ellátogatott a Magyar Írók Szövetségé­be és részt vett a szövet­ség új választmányának a közgyűlés utáni első ülésén. Darvas Józsefnek, az írószövetség elnökének vi­taindítója után széles kö­rű eszmecsere bontako­zott ki a közgyűlés utá­ni feladatokról. A vitában felszólalt Keresztury De­zső, Illés Endre, Simon István, Fekete Gyula, Mocsár László, Kamondi László, Szabó­­ István, Garai Gábor, Hubay Miklós, Bárány Tamás, Földes Péter. A vita so­rán felszólalt Kádár János elvtárs is. A választmányi ü­lés Darvas József elnök zár­szavával ért véget (MTI) A Varsói Szerződés hadseregeinek törzsgyakorlata Magyarországon A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegy­veres erői hadműveleti kiképzési tervének meg­felelően 1970. július 1 és 9 közötti­ időszakban a Magyar Népköztársaság területén szárazföldi, lég­védelmi, repülő- és hadi­tengerészeti hadműveleti törzsek együttes gyakor­latot hajtottak végre. A gyakorlat vezetője J. J. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői főparancsnoka volt. Az együttes gyakorlat hozzájárult valamennyi haderőnem törzsmunkája összehangoltságának to­vábbi fokozásához, a tá­bornokok, tengernagyok és tisztek hadműveleti ki­képzésének tökéletesítésé­hez, valamint a baráti hadseregek közötti fegy­­verbarátság elmélyítésé­hez. Fock Jenő, a forradal­mi munkás-paraszt kor­mány elnöke július 8-án fogadta J. J. Jakubov­­szkijt, valamint Sz. M. Szyemenko hadseregtábor­nokot, az egyesített fegy­veres erők vezérkari fő­nökét, a főparancsnok el­ső helyettesét, Szemer­­dzsiev vezérezredest, a bolgár néphadsereg ve­zérkari főnökét, a nem­zetvédelmi miniszter első helyettesét és Csémi Ká­roly altábornagyot, a ma­gyar néphadsereg vezér­kari főnökét, a honvé­delmi miniszter első he­lyettesét. Czin­ege­ Ila­nos vezérez­­redes, honvédelmi minisz­ter július 7-én vacsorát adott a törzs­gyakorlat részvevőinek tiszteletére, amelyen részt vettek Ja­­kubovszkij marsall és he­lyettesei, a törzsek vezető beosztású tábornokai, ten­gernagyai és főtisztjei, va­lamint a magyar néphad­sereg vezetői. Jakubovszkij marsall július 9-én, a sikeres gya­korlat befejezése alkal­mából ebédet adott. Az ebéden részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi mi­niszter, Benkei András belügyminiszter, valamint Angel Canev, a Bolgár Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának pót­tagja, és Martin Dzur ve­zérezredes, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter, továbbá a gyakorlatveze­­tő helyettesei, a törzsek vezető tábornokai, tenger­nagyai, főtisztjei és a magyar néphadsereg ve­zetői. Jakubovszkij mar­sall és Biszku Béla pohár­köszöntőben méltatták a gyakorlat sikerét, a fegy­verbarátság jelentőségét. Az Állami Népi Együt­tes nagy sikerű műsort adott a gyakorlaton részt vett tábornokok, tenger­nagyok és főtisztek tiszte­letére. (MTI)

Next