Népszava, 2003. február (131. évfolyam, 27-50. sz.)

2003-02-28 / 50. szám

Tizenegy évet kapott a boszniai Vaslady Tizenegy évi börtönre ítélte a hágai Nemzet­közi Törvényszék csü­törtökön Biljana Plav­­sicsot, a boszniai szer­­bek volt elnökét em­beriesség elleni bűn­tettek miatt. A 72 éves Plavsics bűnösnek vallotta magát. A boszniai Vaslady az eddigi legmagasabb rangú politikai vezető, akit Hágában elítéltek. A vádlott elismerte, kulcsszerepe volt abban az et­nikai tisztogatási kampányban, amelyet a szerb nacionalisták folytattak a boszniai muzulmánok és horvátok ellen 1992 és 1995 között. Az ügyész 15-25 évet kért Plavsicsra, védője nyolc évet ja­vasolt. Mivel Plavsics egy vádpontban beismerte bűnösségét, a népirtás vádját, a legsúlyosabb vád­pontot visszavonta a törvényszék. Bírálatok Jongbjon aktiválása miatt A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) csütörtökön kifejezetten helytelenítette, hogy Észak-Korea biztonsági ellenőrök jelenléte nélkül indította újra a jongbjoni atomerőmű öt megawat­tos, kutatási célokat szolgáló kis reaktorát. Bírálta a lépést Sean McCormack, a Fehér Ház nemzet­­biztonsági tanácsának szóvivője. Névtelenségük­höz ragaszkodó amerikai tisztségviselők kémmű­holdak felvételeire hivatkozva közölték: nincs jele annak, hogy Észak-Korea ismét üzembe helyezte nukleáris fűtőanyagot újrafeldolgozó gyáregysé­gét. Koidzumi japán kormányfő Tokióban nyuga­lomra intett. A kínai és az orosz külügyminiszter Pekingben diplomáciai megoldást szorgalmazott. Papadopu­losz-Den­ktas-talál­kozó Mindössze 45 percig tartott tegnap Tászosz Papadopulosz ciprusi görög elnök és Rauf Denktas ciprusi török vezető nicosiai talál­kozója Kofi Annan jelenlétében, az első megbeszélés a ciprusi görög elnök megvá­lasztása óta. Annan péntekig adott határ­időt, hogy döntsenek az újraegyesítést cél­zó béketervről, amelynek harmadik változatát az ENSZ-főtitkár szerdán adta át. A két ciprusi vezető ma folytatja az egyeztetést. Az észak-nicosiai Inonu téren teg­nap több tízezren tüntettek a sziget újraegyesítése és az EU-csatlakozás mellett. Netanjahu elfogadta a pénzügyi tárcát Benjamin Netanjahu, a távozó izraeli kormány külügyminisztere csütörtökön mégis elfogadta Ariel Saron kormányfőnek a pénzügyminiszteri posztra vonatkozó ajánlatát, megváltoztatva szer­dai álláspontját. Az 1996-99 között a miniszterel­nöki posztot betöltő Netanjahu feladata lesz orvo­solni a gazdasági bajokat. Az exkormányfő a Sa­­ronhoz közel álló Szilván Salom tárcáját veszi át. José-María Aznar a pápánál Az iraki válság megoldásának lehetőségei álltak José-Maria Aznar spanyol miniszterelnök és II. János Pál csütörtöki római megbeszélésének kö­zéppontjában. A pápa magánkihallgatáson fogadta a spanyol kormányfőt, aki vatikáni programja után Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökkel ült kö­zös asztalhoz. A Szentszék élénk diplomáciai köz­vetítő munkát folytat, hogy megpróbálja elkerülni a fegyveres konfliktust. Bono is békedíj-várományos Rekordszámú ajánlás ér­kezett be az idei Nobel­­békedíjra. Összesen 165 közéleti személyiség és szervezet neve szerepel a jelöltlistán, köztük I. Já­nos Pál pápa, Bono, a U2 humanitárius akcióiról is ismert énekese, Jacques Chirac francia elnök, az Európai Unió, valamint Oswaldo Paya kubai el­lenzéki. George Ryant, Illinois állam volt kor­mányzóját azért jelölték, mivel életfogytiglani börtönbüntetésre változatott 167 halálos ítéletet. Fiatalít az új dél-koreai elnök Ro Mo Hjun, Dél-Korea új elnöke csütörtökön ki­nevezte az új kormány tagjait, valóra váltva de­cemberi fiatalítási ígéretét. A külügyminiszteri posztra Jun Jong Kvan került, aki híján van min­den politikai tapasztalatnak. A nemzetegyesítési tárcát ezután is Dzsong Szi Hjun irányítja. A pénz­ügyek irányításával az elnök a veterán Kim Dzsin Pjót bízta meg. Meglepetésre Li Csang Dong filmrendező került a kultuszminisztérium élére. Az új kormánynak négy női tagja van. 2 Washington a BT tagjait győzködi (Folytatás az 1. oldalról) Tommy Franks amerikai tábornok, az Irak ellen tervezett amerikai invázió kijelölt parancsnoka a katari Asz-Szaj­­lijahban ősszel kiépített parancsnoki­vezetési központban tárgyalásokat kezdett magas rangú katari katonatisz­tekkel az Irak ellen készülődő háború­ról. Erről a dpa szerint az as-Sark című katari újság számolt be csütörtökön, a Dohától a fővárostól délre fekvő tá­maszpont szóvivőjére hivatkozva. Ha­mad bin Ali el-Attia, a katari fegyveres erők vezérkari főnöke ezalatt Wa­shingtonban tárgyalt Donald Rums­feld amerikai védelmi miniszterrel és helyettesével, Paul Wolfowitzcal - kö­zölték Dohában. Franks tábornok az Asz-Szajlijahban felállított mozgó pa­rancsnoki központból irányítja majd a tervek szerint az Irak elleni offenzívát. Amerikai hírszerzők iraki elitcsapa­tok mozgását észlelték az utóbbi na­pokban: a köztársasági gárda egységei állásokat foglaltak el Szaddám szülő­városa, a Bagdadtól 160 kilométernyi­re északra fekvő Tikrit körül. Ezzel egyidejűleg a hadsereg egy hadosztá­lyának alakulatai az ország északi ré­szén lévő Moszulból dél felé indultak, feltehetőleg Bagdad úti céllal - közöl­ték névtelenül nyilatkozó amerikai ka­tonai források az AP és a Reuters hír­­ügynökséggel. Általános a feltétele­zés, hogy az amerikai szárazföldi had­sereg 4. gyalogoshadosztálya, kiegé­szítve az 1. gyalogoshadosztály egyes elemeivel, Tikriten át próbál majd Bagdad felé törni, ha megindul a há­ború. George W. Bush amerikai elnök szerint Szaddám Huszein távozása kedvezőbb politikai környezetet te­remthet a közel-keleti béke megterem­téséhez, illetve az önálló palesztin ál­lam létrehozásához és demokratikus fejlődéséhez. Amerikai vállalatveze­tők előtt Washingtonban Bush csütör­tökre virradóra ismét azzal vádolta az iraki elnököt, hogy terrorszervezete­ket, köztük palesztin csoportokat is tá­mogat. Az amerikai elnök úgy vélte, Szaddám Huszein az egész térségben akadályozza a demokrácia épülését, sőt, tömegpusztító fegyvereinek segít­ségével uralni akarja a régiót. Remé­nyét fejezte ki, hogy Szaddám békésen és teljesen felszámolja országa szóban forgó fegyverzetét. Kijelentette: Wa­shington és szövetségesei nem hagy­ják, hogy az egyik­ kegyetlen diktátor helyét egy másik vegye át, hanem el kívánják érni a demokratikus rendszer megteremtését. Bush hozzátette, az Egyesült Államok nem kívánja meg­határozni az új iraki kormányzat összetételét, erről az iraki népnek kell döntenie. Az elnök azt is kijelentette, hogy Irakot nem akarják hosszabb ideig amerikai ellenőrzés alatt tartani. Fotó: MTI Már felállították a Patriot rakétaelhárító rendszert a közép-izraeli Hadera közelében lévő Hafec Hajim támaszponton VILÁG 2003. FEBRUÁR 28., PÉNTEK NÉPSZAVA Szájer József uniós szintű kisebbségvédelmet javasol Egy új uniós intézmény, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottságának létrehozására tett javaslatot az EU alkotmányozó konventjében Szájer Jó­zsef. A magyar képviselő a Népszavának elmondta: nem számít arra, hogy előterjesztése lelkes fogadtatásban fog részesülni, de a kisebbségvédel­met előbb-utóbb be kell építeni az uniós jog- és intézményrendszerbe. Miközben a tagállamok szigorúan szá­mon kérik a belépőktől, hogy tartsák tiszteletben a kisebbségi jogokat, az Európai Unió jogrendszeréből feltűnően hiányzik ez a követelményrendszer - hangsúlyozta Szájer József, aki tegnap Brüsszelben nemzetközi sajtótájékoz­tatón ismertette előterjesztését. Úgy vélte, hogy a kisebbségvédelemnek helyet kell kapnia az EU készülő al­kotmányában és intézményrendszeré­ben egyaránt. Már csak azért is, mert a tíz csatlakozó országgal jó néhány nemzetiség, benne jelentős roma né­pesség is bebocsátást nyer az unióba. Szájer a konvent elé terjesztett egyé­ni indítványában ezért azt javasolja, hogy a jövő Európájában hozzák létre a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bi­zottságát, amely tanácsadó jelleggel működne a már meglévő európai intéz­mények mellett. A 200-220 fősre be­csült testületben a tagállamokat alkotó többségi és kisebbségi nemzetek kép­viselői kapnának helyet, számukról - az országstatisztikák alapján - a Mi­niszterek Tanácsa döntene. A Bizottság (angol rövidítése: CONEM) a kisebb­ségeket érintő valamennyi­­kérdésben kinyilvánítaná álláspontját és vélemé­nyezné a közösségi törvényalkotást. Szájer József a Népszava kérdésére elmondta: a státustörvény brüsszeli fogadtatása is jelzi, hogy az Európai Unió nem figyel kellőképpen a ki­sebbségi problémakörre. A képviselő nem számít arra, hogy kezdeményezé­sét lelkesen fogják fogadni az új intéz­mények létrehozásának gondolatától egyébként is idegenkedő európai poli­tikusok. A kérdést mindazonáltal fo­lyamatosan az EU napirendjén kell tartani - vélte Szájer, aki az unió alkot­mányának szövegtervezetéhez is be­nyújtott már a kisebbségvédelem szempontjaihoz igazodó módosítást. Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, aki Szájer Jó­zseffel együtt állt a brüsszeli sajtó kép­viselői elé, azt hangsúlyozta, hogy a cigányság képviseletére mindenkép­pen létre kell hozni egy uniós szintű szervezetet. Halmai Katalin (Brüsszel) Búcsúzik a brit Know- Lezárja magyarországi működését a brit Know-How Alap (KHF), ám Nagy- Britannia a kétoldalú együttműködés erősítésére, a sikeres programok folytatására törekszik a jövőben is. Ezt erősítette meg lapunknak tegnap Jason Moore, a segítségnyújtási program igazgatója, a Brit Nagykövetség másodtitkára. Ma tartják az alap ünnepélyes búcsúztatását. A kelet-európai rendszerváltáskor me­rült fel a gondolat a londoni külügymi­nisztériumban, hogy az átmenet idő­szakában segítséget nyújtsanak az új demokráciáknak a civil társadalom megerősítéséhez, a kis- és középvál­lalkozások fejlesztéséhez, a szociális gondoskodás, a környezetvédelem, a kisebbségi lét problémáinak megoldá­sához. Az EU-felvételre törekvő vala­mennyi térségbeli országban beindí­tották a programot, s idén március vé­gével mindenütt be is fejezik, kivéve Romániát és Bulgáriát. London rendkívül sikeresnek értéke­li a kétoldalú segítségnyújtást, amely­nek során 10-12 nagyobb, több évre át­húzódó programot, s évente 50-60 ki­sebb projektet valósítottak meg. Ma­gyarország 1989 óta több mint 45 mil­lió font, azaz mintegy 17 milliárd forint támogatásban részesült. A helyi önkor­mányzatok reformjához több mint 700 millió forint értékben, az EU-alkal­­mazkodás előmozdítására 321 millió forint értékben nyújtott Nagy-Britan­­nia támogatást, 144 milliót fordítottak a civil társadalom és az állam közötti kapcsolatok kialakításának segítésére. Moore értékelése szerint az egyik leg­eredményesebb volt a brit-magyar rendőri együttműködés, amely a KHF- búcsú után is folytatódik. Támogatást nyújtottak a kezdeti szakaszban a tőzs­de kiépítéséhez, menedzserképzést, an­goltanítást szerveztek középvezetők­nek. 285 millió forint értékben finan­szíroztak regionális fejlesztési projek­teket Nógrád és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében. Építettek a brit tapasztalatokra a magyar köztisztvise­lői törvény kidolgozásánál. Magyarország felzárkózásának elő­rehaladásával a kilencvenes évek kö­zepétől a programok változtak, a hangsúlyok más területekre tevődtek vow át. Londonban úgy ítélték meg, hogy az átmenet legne­hezebb idő­szaka lezárult. A Blair-kor­­mány által lét­rehozott Nem­zetközi Fej­lesztési Mi­nisztérium a jövőben a tá­mogatást oda irányítja át, ahol nagyobb szükség van a fejleszté­si segítségre: a Balkánra, a volt szov­jet­ köztársaságokba, Közép-Ázsiába. , furrcsa is lenne, hogy EU-tagállamo­­kat Nagy-Britannia közvetlenül segé­lyezzen, nem tesszük ezt Görögor­szággal vagy Portugáliával sem” - je­gyezte meg Jason Moore. A program­­igazgató aláhúzta ugyanakkor, hogy emberi jogi, környezetvédelmi, kábí­tószer-ellenes, illetve tudományos­technológiai programokra továbbra is rendelkezésre állnak majd brit támo­gatási összegek. Elekes Éva Ma ismét megpróbálnak elnököt választani Prágában Jan Sokol filozófus, a Károly Egyetem dékánja a kormánykoalíció jelöltje a Cseh Köztársaság harmadik elnökvá­lasztási fordulójában, amelyre ma ke­rül sor Prágában. A Charta 77 kiált­vány aláírója, s a rendszerváltás után a szövetségi parlament képviselője volt, később oktatásügyi miniszterként ténykedett. Nem tagja politikai párt­nak. A Cseh Szociáldemokrata Párt­nak (CSSD) sorrendben hatodik jelölt­je Václav Klausszal szemben. Igaz, a szociáldemokraták nem támogatják egységesen. A párton belüli, úgymond Zeman-szárny nem lelkesedik érte. A Polgári Demokrata Párt (ODS) je­löltje természetesen ismét Václav Kla­us, aki harmadszor száll csatába az el­nöki tisztségért Az előző választáso­kon ő kapta a legtöbb szavazatot A többi pártban is akadnak támogatói, s ő a legnépszerűbb a közvélemény sze­mében. Ha a lakosság maga választ­hatna a két jelölt közül, akkor Klausra a megkérdezettek 56 százaléka, Sokol­­ra 30 százaléka szavazna a TNS Fac­tum közvéleménykutató szerint. Egy másik felmérés szerint a lakosság több mint 60 százaléka látná szívesen Kla­ust a Hradzsinban. Nehéz lenne jóslatokba bocsátkoz­ni, pénteken döntés születik-e az ál­lamfő személyéről, de a jelek szerint erre törekszik a politikusok többsége. Sem kül-, sem belpolitikai szempont­ból nem lenne kívánatos, ha a legma­gasabb állami tisztség huzamosabb ideig gazdátlan maradna. Minden jel arra mutat, hogy az első forduló lesz a döntő. Ha Klaus már ek­kor kiesne, Jan Sokol esélyei jelentő­sen megnőnének. Ha viszont mind a ketten továbbjutnak, inkább Klaus számíthat a végső diadalra. A mérleg nyelvét a kommunisták tölthetik be. Mindenesetre nem kizárt, hogy a Cseh Köztársaság ismét államfő nélkül ma­rad, s akkor már aligha „menthető meg” az ország a közvetlen államfő­választástól. Kis Éva (Prága) A többség Klaust látná szívesen Kovács-Kukán megbeszélés Pozsonyi látogatásomnak az volt a cél­ja, hogy megvilágítsam a kedvez­ménytörvény módosításával kapcsola­tos szándékainkat, s hogy elmondjam: a jogszabályt úgy akarjuk módosítani és úgy is módosítjuk, hogy az eredeti céljait megőrizze, támogatást nyújtson a határon túli magyarságnak ahhoz, hogy szülőföldjén boldoguljon és köz­ben megőrizze magyarságát, anya­nyelvét és kultúráját - jelentette ki Kovács László magyar külügyminiszter azt követően, hogy Pozsonyban csü­törtökön megbeszélést folytatott szlo­vák kollégájával, Eduard Kukannal. „Mindezt úgy kívánjuk tenni, hogy egyetlen szomszédos ország, így Szlo­vákia szuverenitását, alkotmányos rendjét, érzékenységét se sértsük, egy­szersmind a törvény megfeleljen az európai uniós normáknak is” - mondta Kovács László. Eduard Kukan el­mondta: a munkalátogatásnak nem is volt egyéb célja, és örül, hogy a szlo­vák fél rövidesen a módosítás konkrét szövegével is megismerkedhet. „Ed­dig még mindig megtaláltuk a közös megoldásokat” - fogalmazott Kukán.

Next