Népszava, 2011. április (138. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-01 / 76. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011.ÁPRILIS 1., PÉNTEK A mai gyógyszerdrágulás csak a kezdet, az Orbán-kormány tervei nyomán az egekbe szökhet az orvosságok ára A betegek ismét ráfizetnek Vérnyomáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, koleszterin- és vércukorcsökken­­tők, gyomorfekélyre és csontritkulásra való szerek, valamint gyulladáscsök­kentők kerülnek többe mától. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ugyanis csökkentette több mint száz, főként krónikus betegeknek szükséges kombinált hatóanyagú gyógyszer társadalombiztosítási támogatását. Szakér­tők szerint ezzel idén 5 milliárd forintot spórol meg az OEP, ebből mintegy 4 milliárdot a betegek fizetnek meg. A kormány tervei miatt azonban a követ­kező időszakban további jelentős gyógyszerár-emelkedésre kell számítani. M­ától több száz orvosság ára emelkedik különbö­ző mértékben, mert az OEP csökkentette társadalom­­biztosítási ártámogatásukat. A drasztikus emelés 150-180 kombinált készítményt érint, minden esetben drágulást je­lentve. A hét elején nyilvános­ságra került árváltozások miatt számos gyógyszertárban meg­nőtt a forgalom, volt azonban 30 százalékkal csökkenti az OEP a támogatásokat olyan hely, ahol a patikus el­mondása szerint nem is hal­lottak a betegek a dologról. Az emelés ugyanakkor rendkí­vül sokakat érint, mintegy más­fél millió ember medicinája drá­gul. Az orvosságok közül mind­össze 37 gyógyszer esetében csökkentettek a gyártók az árai­kon, de még ezekből is mindös­­­sze 12 pirula lesz ténylegesen olcsóbb, az OEP ugyanis na­gyobb arányban vont el támo­gatást, mint amennyit a gyártó visszapótolt saját kárára. A kormány intézkedésének hatására 3,5-4 milliárd forint­tal több pénzt hagynak majd a patikában a betegek, hiszen az OEP átlagosan 30 százalékkal csökkenti a pirulák támogatá­sát. Az áremelkedés főleg vér­nyomás-, illetve vércukorcsök­­kentő szereket, urológiai és csontritkulást kezelő terméke­ket érint, mértéke azonban vál­tozó; némely esetben egy-két­­száz, máshol több ezer forintos az árnövekedés. Van például olyan vérnyomáscsökkentő szer, amelyért március végén még 452 forintot, mától azon­ban már 1322 forintot kérnek a patikákban - ahogy azt a Nép­­szabadság kiszámolta. Az OEP tájékoztatása szerint a dráguló, több hatóanyagú gyógyszerek helyett lesznek ol­csóbbak, igaz, a különböző ha­tóanyagokat külön pirulák tar­talmazzák, de ezek együttes ára is alacsonyabb. Csakhogy így a betegnek nem egy, hanem több gyógyszert kell beszednie, az orvosok - és a felmérések - tapasztalatai szerint pedig így már kevesebben követhetik majd a szedési utasításokat. A statisztikák szerint ugyanis több orvosság együttes rendel­vénye esetén romlik a betegek gyógyszerszedési együttműkö­dése, elfelejtik beszedni a piru­lákat, így hosszabb távon rom­lik a népesség egészségi állapo­ta. (Emiatt viszont többet kell majd az OEP-nek költeni, hi­szen drágább beavatkozásokra is szükség lehet - a szerk.) Magyarországon az aktív korú népesség 21 százaléka, körülbelül 1,5 millió ember szed rendszeresen gyógyszere­ket - aki kihagyja a kezelést, az legtöbbször a patikákban látott árak miatt tesz így - derült ki a GKI-EKI Egészségügykutató In­tézet által készített tavaly őszi felmérésből. A gazdaságilag ak­tív korú magyar lakosság mint­egy 18 százaléka szenved vala­milyen krónikus betegségben, mint például cukorbetegség vagy magas vérnyomás, 7 szá­zalékuk pedig egyszerre több ilyen kórban is. A kutatás sze­rint a krónikus betegek fele szerint sok időbe kerül a vény­felírás, ezért ha elfogy a gyógy­szerük, időnként szüneteltetik a szedést, több pirula esetén pedig mellőzik az orvosi utasí­tásokat. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint ráadásul ható­anyagaik együttes hatásában is beváltak a kombinált szerek, így jelentős eredményeket ér­nek el velük. De - csak példa­ként - a legtöbb vízhajtóval kombinált szerben a vízhajtó komponens hatóanyagát önál­lóan, kifejezetten csak egyféle tablettával lehet helyettesíteni, amelynek kiszerelése sok eset­ben eltér a másik szükséges hatóanyagétól, így ezek a bo­nyodalmak mind rontják a be­teg együttműködési készségét. A kormányzati kommunikáció szerint ugyanakkor a gyógy­szerkasszában tervezett 120 milliárd forintos megtakarítás egy részét úgy teremtenék elő, hogy az orvos gyógyszerszedés­re vonatkozó utasításait figyel­men kívül hagyó betegektől megvonnák a támogatást, vagy annak egy részét. B.I.M. További emelések a láthatáron Az orbáni megszorító csomag egyik hangsúlyos eleme a több száz­­milliárdos elvonás a gyógyszertámogatásokból, illetve egy új gyógyszer-támogatási rendszer létrehozása. A kormányzati bejelen­tések szerint áprilistól indul az új javaslat egyeztetése, amely a ne­gyedév végéig a kormány elé is kerül. Jövőre 83 milliárdot, 2013-ban pedig újabb 37 milliárd forintot vennének ki a jelenleg 343,5 milliár­dos kasszából, az így összesen 120 milliárdosra növekvő elvonást pedig a következő években sem pótolnák vissza. Miután a gyógyszergyártók adója ma is a legmagasabb a szektorális hozzájá­rulások között, onnan nyilván nem lehet majd elvonni újabb össze­geket, a tervezett mértékben pedig főleg nem. Szakértők szerint je­lentős költségvetési megtakarítást csak úgy érhet el a kormány, ha annak komoly társadalmi kihatásai lesznek, hiszen ez jelentős lakos­sági gyógyszerdrágulást jelent. Ez pedig azt jelenti, hogy a mostani áremelés csak a kezdet, még idén több tízmilliárd forintnyi megszo­rítást kell végrehajtani, ami rendszeres drágulást hoz majd, jövőre pedig már az új gyógyszer-támogatási rendszer alapján alakulnak majd az életmentő szerek árai. www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Tisztelt Olvasóink! Előfizetőink és rendszeres olvasóink már régóta tud­hatják, amiről mai számunk első oldalán meg is győződ­hetnek: drágább lett a Nép­szava. Általában 165, szer­dán és szombaton - a Mű­sormagazinnal, illetve a Szép Szó melléklettel - 175 forintba kerül lapunk. Bár a mienk az egyetlen napilap a piacon, aminek nem csökkent, sőt némileg emelkedett a példányszá­ma, a gazdasági nehézsé­gek és a politikai változások mégis rákényszerítettek minket erre a lépésre. A je­lenlegi hatalom kiszámítha­tatlanná teszi a piacot, álla­mi hirdetéshez pedig la­punk egyáltalán nem jut (bár az előző nyolc évben az ellenzékinek számító újsá­gokban nem csökkent je­lentősen az állami hirdeté­sek száma). Ebben a hely­zetben csak magunkra és olvasóinkra számíthatunk. Cserébe annyit ígérhetünk, hogy változatlanul magas színvonalon, még több hír­rel, információval és elem­zéssel segítjük olvasóink el­igazodását a mindennapok­ban. Hűen a baloldali érté­keket őrző, immár 138 éves Népszava hagyományaihoz. Pécs visszavette a buszos céget BARABÁS BÉLA Új vezérigazgatót választottak a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. csü­törtöki közgyűlésén a korábbi forgalmi és kereskedelmi igaz­gató, Bata László személyében - közölte Páva Zsolt, a város polgármestere. Egy korábbi op­ciós jog lehívásával ugyanis kétharmados többségbe került a PK-ban a város vagyonkezelő cége. A tájékoztatón Szabó Iván ügyvéd elmondta: a Pécs Hol­ding azután terjesztette elő a visszavásárlási jogot, hogy 2010 végén a PK-ban tulajdonostárs Mecsekbusz Zrt. felmondta a szindikátusi szerződést. Teg­nap reggel 382 ezer forintot utalt át a Holding a Mecsek­­busznak az összesen 560 mil­lió forint névértékű részvényért. A város szerint a partnerük ál­tal okozott károkat és a költsé­geket leszámítva ennyit ért a részvények kétharmada. Ezt követően a közgyűlésen már többségi tulajdonosként lépett fel a Pécs Holding. Szabó el­mondta: az ügyben perekre számítanak. RÖVIDEN Felfüggesztett börtön Benedek Fülöpnek Egy év hat hónap - három évre felfüggesztett - börtönbünte­tésre és hárommillió forint pénz­­büntetésre ítélte Benedek Fülö­­pöt, a Magyar Nemzeti Vagyon­kezelő Zrt. volt vezérigazgató­helyettesét egy pákozdi ingat­lanügylet során elkövetett hiva­tali visszaélés miatt a Fővárosi Ítélőtábla. A táblabíróság ezzel helybenhagyta a Heves Megyei Bíróság 2009. decemberi dönté­sét. A jogerős ítélet kimondta Benedek bűnösségét abban, hogy még 2006-ban az agrártár­ca szakállamtitkáraként eljárt egy 202 hektáros pákozdi ingat­lan állami tulajdonból kivonása és átminősítése ügyében, hogy a területet megszerző magánbe­fektető golfpálya-beruházásá­­nak jogi akadályai elháruljanak. ► NÉPSZAVA BKV: „félpénz" az utolsó pillanatban A Tarlós István főpolgármester által eredetileg ígért március vé­gi határidőre megérkezett a BKV számlájára a 10 milliárd forintnyi állami mentőcsomag. A Városhá­za először ismerte el hivatalosan, hogy ez az állami támogatásként várt 19 milliárd forint első részle­te csupán. Vagyis nem egy, ha­nem több összegben jut a cég az idei talpon maradásához szüksé­ges forráshoz. A 10 milliárd fede­zete a 4-es metró „lefújt" máso­dik szakaszának az idei központi költségvetésbe betervezett álla­mi része. Azt nem tudni, mikor érkezik a maradék 9 milliárd, és azt se, mi lesz a forrása. A máso­dik metrószakasz halasztásával a büdzsében 27,68 milliárd forint szabadult fel. Még kevesebbet tudni egyelőre a 77 milliárdos BKV-s adósságállomány szanálá­sáról. ► NÉPSZAVA Új darabbal bővült Schmitt hibatára Újabb helyesírási hibát vétett Schmitt Pál: ezúttal Zagyvaréka­­son járt, ahol a helytörténeti kiál­lítás vendégkönyvében hagyott dicsérő szavakat. Egy ötszavas mondat okozott neki nehézsé­get: „Szívből gratulálok a szép gyűjteményhez!". A rövid ü be­tűs találatra egy internetes blog akadt rá. Nemrég a hegyeshalmi Paprika csárdában hagyta azt a beírást: „Első álamfői látogatá­som első álomásán. Köszönettel: Schmitt Pál" - írta. A Societas be­jelentette, ma délután 3 órakor a Sándor-palota elé vonul, hogy egy általános iskolai helyesírási gyakorlófüzetet adjon ajándék­ba az „álamfőnek". ► népszava Csak májustól lesz ingyenes az MTI Bár az eredeti tervek szerint má­tól lett volna ingyenes a Magyar Távirati Iroda (MTI) híreinek többsége, erre még néhány he­tet várni kell - mondta lapunk­nak Szabó László. A Médiaszol­­gáltatás-támogató Vagyonkeze­lő Alap (MTVA) kommunikációs igazgatója a csúszást azzal indo­kolta, hogy néhány szervezeti és technikai ügyet még tisztázni kell. Úgy tudjuk, egy hónap múl­va, május elsejétől lesz ingyenes a hírek többsége. a népszava Kiborította a bírákat a Magyar Hírlap Megdöbbenéssel és értetlenség­gel olvasta a Magyar Hírlap „Me­­nesztenék a diktatúra bíráit" cí­mű szerdai cikkét a magyar bírói kar. Ennek az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács (OIT) hangot is adott, bírálva, hogy a napilap azt írta: az új alaptörvény alapot adhat arra, „személyi változások történjenek a magyar bírói kar­ban, amelynek ma is sok, már a diktatúrában is ítélkező tagja van." Szűcs Péter OIT-szóvivő azt írta, a bírák 72 százalékát 1990 után nevezték ki. A népszava Működésképtelenné válhat Esztergom? Váratlan fordulatot hozott a teg­napi testületi ülés Esztergom­ban: Tétényi Éva független pol­gármester berekesztette a ta­nácskozást, mondván: tartósan akadályozzák a munkavégzés­ben. Lapunknak ezt azzal ma­gyarázta: fél éve nem hajlandó az együttműködésre és az érde­mi munkavégzésre a többségi Fi­­desz-frakció­­ tagjai közt Meg­­­gyes Tamás volt városvezetővel. Közölte: törvényi lehetőségével élve nem hívja többet össze a testületet, kivéve, ha az adósság­­rendezési eljárás alá került ön­­kormányzat reorganizációs ter­vét fogadnák el, hogy elkerüljék a vagyonfelosztást. ►népszava FOTÓ: NÉPSZAVA

Next