Népszava, 2019. február (146. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-14 / 38. szám
MELLÉKLET Nyitott mondat Nyolcvanéves korában elhunyt Tandori Dezső Kossuth-díjas író, költő NÉPSZAVA Szociáldemokrata napilap • Alapítva: 1873-ban 2019. február 14., csütörtök 146. évfolyam, 38. szám www.nepszava.hu nepszava@nepszava.hu Ára: 310 forint „A nem megfoghatóság adta a versei igazi erejét” 12. oldal Oktatási kudarcok után itt a teljes újratervezés EMBERKISÉRLET Totális csőd a szakképzési reform - látta be a kormány. A Palkovics-tárca ismét nekifut, ezúttal emelik a tankötelezettség korhatárát. JUHÁSZ DÁNIEL Tizenhét évre emelné a tankötelezettség korhatárát a Szakképzés 4.0 című, lapunk birtokába jutott háttéranyag szerint a kormány. Ezzel a lépéssel az Orbán-kabinet elismerné azt, amire az utóbbi nyolc év alatt számos szakértő intette: hiba volt a korhatár 16 évre csökkentése. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kidolgozott dokumentum szerint az elmúlt évtizedben folyamatos legsúlyosabb probléma a kompetenciahiány és a lemorzsolódásban veszített népszerűségéből a középiskolai szakmai képzés. Csak a legutóbbi három esztendőben tízezerrel csökkent az adott iskolatípusban tanuló diákok létszáma, és az előrejelzés szerint a trend a jövőben is folytatódik. A kormány által eddig még nem tárgyalt tervezet pontokba szedve sorolja a szükséges reformlépéseket. Az azonban világosan kiolvasható az anyagból, hogy a Palkovics László vezette ITM hogyan képzeli el a szakképzés jövőjét. A szerzők súlyos problémaként említik az általános iskolából érkező diákok kompetenciahiányait és a lemorzsolódást. Ebből adódóan az egyik legfontosabb beavatkozási pontnak a tankötelezettség rugalmasabb szabályozását, a végzettség nélküli iskolaelhagyás valós idejű nyomon követését tartják. A javaslat szerint a korhatárt 17 évre emelnék, vagy legalább egy részszakképesítés megszerzéséhez kötnék az oktatás befejezését. FOLYTATÁS A 3. OLDALON HOLNAP 17 éves korig kell újra iskolába járni FOTÓ: TÓTH GERGŐ ORBÁN JOBBAN TUDTA Most mégis korrigálnia kell Indul az EP-választási kampány JÓSLATOK Tizenhárom fideszes, négy baloldali és négy független képviselője lesz Magyarországnak a következő Európai Parlamentben - legalábbis ezt jósolta az amerikai Politico európai kiadásának legutóbbi felmérése. A jelenlegi állás alapján a Zöldeket erősítő LMP, valamint a liberálisokhoz csatlakozó Momentum egyetlen mandátumot sem szerez. A májusi EP-választások után nemzetközi viszonylatban is alaposan átrendeződnek az erőviszonyok: az Európai Néppárt (EPP) - melynek a Fidesz is tagja - meggyengülve ugyan, de továbbra is a legnagyobb frakció maradhat, náluk is nagyobb vérveszteségre számíthatnak a szocialisták. A liberálisok viszont a harmadik helyre erősödhetnek, a voksolás nagy nyertesei pedig az euroszkeptikus, radikális erők lehetnek, melyek a negyedik helyre jöhetnek fel, komoly befolyást szerezve a döntéshozásban. Májusig persze még sok minden történhet, a kampány még csak a következő hetekben indul majd be igazán. Az Európai Parlament is csak hétfőtől teszi közzé hivatalos prognózisait, amelyek segítségével kéthetente, majd a hajrában már hetente frissítve követhetjük nyomon Európa-szerte a választási hajlandóságot. RÉSZLETEK A 8. OLDALON PARLAMENTI PATKÓ Az előrejelzés szerint magyar részről a Fidesznek jut a legnagyobb szelet Baba nélkül kamatossá válik az asszonyhitel 6. oldal Elios-ügyben eltűnt egy feljelentés LÁMPALÁZ Az Elios-beruházásokat érintő tételeket is visszavontak a brüsszeli elszámolásból - ismerte el lapunk kérdéseire a kormány. Ingeborg Grässle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke a Népszavának erről úgy fogalmazott: „Bölcs döntés, amely megoldja az Európai Unió problémáját, de a magyar adófizetőkét nem.” Az ügyészség közben „nem találja” azt a feljelentést, amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője tett a hatóságok bűnpártoló magatartása miatt. RÉSZLETEK A 4. OLDALON Tiborcz Istvánt tehermentesíti a magyar államigazgatás összes lépése Burjánzó biztosok az űrtől Dubajig POSZTOK A minisztériumi és háttérintézményi leépítések mellett hiába ígért Orbán Viktor puritán kormányzást, a miniszteri és kormánybiztosok, miniszterelnöki megbízottak száma igencsak megszaporodott. Tavaly novemberben még „csak” 41 ilyen pozíció volt, jelenleg már 89 van. A legtöbben a Miniszterelnökségen és az emberierőforrás-tárcánál kaptak feladatot. Van biztosuk a Dubaji Világkiállítás magyar megjelenésével kapcsolatos diplomáciai feladatoknak, ahogy az űrkutatásnak is. Mindez havi 100 millió forintjukba kerül az adófizetőknek. CIKKÜNK A 3. OLDALON Földre kényszerített miskolci sztrájkolók MUNKABESZÜNTETÉS Puskaporos hangulat alakult ki a sztrájk kezdetekor a Miskolci SEGA Hungary Kft. üzemében. Mint Janik Tamás, az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSZ) elnöke fogalmazott: a helyzet drámai, időnként lincshangulat alakult ki a megalázó körülmények miatt. A dolgozókat beterelték egy raklapokkal körülvett területre, semmilyen ülőalkalmatosságot, se asztalt nem biztosítottak. A sztrájk kezdete előtt egy 20 pontos listát adott át a sztrájkbizottságnak a munkáltató, amiből legalább 10 ellenkezik a sztrájktörvénnyel - mondja jogérzékére hivatkozva az ÉTMOSZ vezetője. FOLYTATÁS AZ 5. OLDALON EMBERTELEN BÁNÁSMÓD 1 JANIK TAMÁS Az ÉTMOSZ elnöke szerint a helyzet drámai, időnként a lincshangulathoz közelítő volt