Nógrád, 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A­Z MSZMP NÓGR­Á­D MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 146. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1972. JÚNIUS 23., PÉNTEK Megkezdte tanácskozását az orszi Javítsuk tovább a gazdálkodás hatékonyságát Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Loson­czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bi­zottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke nyitotta meg. Napirend előtt meleg sza­vakkal köszöntötte a vendégpáholyban he­lyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnökét. Ezután javaslatot tett az ülésszak tárgy­ csolataink azonban már itt is sorozatára, amelyet az országgyűlés egyhan­ túlmutatnak az egyszerű adás­­gúlag elfogadott. A napirend a következő: vételi ügyleteken. „ .­­ . . .... Az ország zárszámadását 1. A Magyar Népköztársaság 19t1. évi kört- összegezve a pénzügyminiszter­ségvetésének végrehajtásáról szóló törvény ja- hangsúlyozta: gazdasági mu­­­vaslat; kánk eredményeire a tervek, a közgazdasági szabályozók és a szubjektív momentumok 3. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről egyaránt befolyással vannak. Ez utóbbiak, az emberi té­nyezők jelentősége nagyobb, 2. A bíróságokról szóló törvényjavaslat; szóló törvényjavaslat; 4. Interpelláció, mint azt gyakran feltételezik. Gazdaságunk intenzív utakra való vezetésének feltétele, a meglevő kapacitások jobb ki­használása. A vizsgálatok ugyanis azt állapították meg, hogy a termelőkapacitások időbeni kihasználása az elmúlt években nem javult. Sok te­rületen a modern, korszerű gépi berendezések kihaszná­lása nem megfelelő. Nem ked­vező a kép az elhasználódott, korszerűtlen és amortizált ál­lóeszközök selejtezésénél sem. További üzemeltetésük a leg­több esetben konzerválja az elmaradt technikát. A tennivalókról, feladatok­ról szólva a pénzügyminiszter hangsúlyozta: az állami in­tézmények és a tanácsok szá­mára most az a legfőbb iga­zodási pont, hogy tevékenysé­güket az ötéves népgazdasági terv alapján folytassák, min­­val. Kapcsolataink szilárd min­­dennapi gazdálkodásukat pe­­pokon és hosszú lejáratú meg­­dig saját bevételeik, vagy a állapodásokon nyugszanak, költségvetési támogatásuk ke­ Ezt kívánjuk tovább fejleszte­ rétei között tartsák. Gondja­in az előttünk álló tizenöt­ inkról szólva megállapította: éves időszakra. Ami a nem amennyiben az elvárható szocialista országokhoz fűző­ ütemben javítjuk a gazdálko­dó kapcsolatokat illeti, azokat más hatékonyságát, az elosztá­­a nemzetközi piac sokféle ré­­si folyamatban pedig szilár­­ nyezője, a konjunktúra val­­lán ellenállunk az erőforrá­­tozása és a nemzetközi pénz­­jainkat meghaladó igények ügyi viszonyok változása elő­­nyomásának, még sikeresebb teljesen befolyásolják. * Kap­ lesz az ország gazdálkodása. Kedvezőbb szociális körülmények Ezt követően Faluvégi La­jos pénzügyminiszter emelke­dett szólásra, aki az 1971. évi költségvetés végrehajtásáról szóló expozéjának elején hangsúlyozta: Az elmúlt gaz­dálkodási év meghatározó­já-Az elmúlt évben a tervezett 71 ezer helyett 75 ezer lakás épült. A negyedik ötéves terv nagy feladatai miatt javítani kell a lakásépítést és -gazdál­kodást a központi és a tanácsi nála, hogy a nemzeti jövede­ sterveknél egyaránt, összhang­­b­an az előző évet meghaladó lakásigények emelkedő­ütemben 7 százalékkal emel­­­­­ ,­­­kedett. A megtermelt nemzeti sevel rohamosan bővíteni kell a jövedelemből a fogyasztást a­­ ............... gazdasági fejlődéssel arányo­san bővítettük. A felhalmozás azonban a nemzeti jövedelem­nél gyorsabb volt, ezért a tervtől eltérően alakult a fo­gyasztás-felhalmozás aránya és a többletfelhalmozást a kül­kereskedelem behozatala fe­dezte. Az ország végeredmény­ben a költségvetést 191,6 mil­liárd forint bevétellel és 194,9 milliárd forint kiadással zár­ta. 1971-ben is megvalósult az a követelmény, hogy a lakos­ság jövedelme a tervezett mér­tékben emelkedjen. Az egy keresőre jutó reálbér mintegy 2,5—3 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 5—6 százalékkal nőtt. A kormány tovább folytatta annak a tö­rekvésnek az érvényesítését, amelynek célja egyfelől a munkából származó jövedel­meknek a teljesítmény alap­ján történő differenciálása, másfelől a családi jövedel­mek kereső—eltartott arány miatti különbségeinek kiegyen­lítése. A beterjesztett törvényja­ hozzá is járult a nemzetközi vaslathoz a vitában több kép­­viszonyok kedvező alakulásá­­t iselő szólt hozzá. Péter Já­­hoz­­nos külügyminiszter egyebek A továbbiakban rámutatott, mellett megállapította: a kor- hogy ez év májusa a nemzet­­iany a nemzetközi béke és közi élet alakulásának rendkí­ ... , .... lurucuiya az er­­eneti viesua- biztonság ügyét szolgáló ter­­vai emlékezetes hónapja Mint a miniszter rámutatott: “ * eer esztendő beruházási veket valósított meg és reáli­­s tárgyalt időszakban szelese- értékének 80 százalékát. Össze­­sen vette figyelembe terveik­­yek természetesen évtizedek gyermek eltartásához _ ... kialakításánal lett a nyújtott támogatás, és fokozó­dott az öregek társadalmi el­látása. Kidolgozásra kerültek ffk k ° 701 30-at átadtak, sen 43 nagyberuházásnak kel­lett volna tavaly elkészülnie, de azok a javaslatok, amelyek alapján — több más intézke­déssel együtt — 1972. január elsejei hatállyal emelkedett a három- és több gyermekes családok, valamint az egyedül­álló egy- és kétgyermekes szülők családi pótléka. A már megállapított nyugdíjakat pe­dig — reálértékük megtartása , ..... .. . ... céljából - 1971-től évenként !e­se­t­k^°?eserL 2 százalékkal növeljük. A három—hatéves gyerme­kek 59 százaléka jár óvodába. Ennek ellenére, az országban elmaradt export. Éreztette ha­­csanem 40 ezer felvételi bérel­­tását a tőkésvilág pénzügyi 17-nél bizonyos befejező mun­kálatok még hátra vannak. A többinél csak részleges üzem­be helyezés történt. Nemzetközi gazdasági kap­csolataink legfőbb kifejezési formája a külkereskedelmi forgalom alakulása — muta­tott rá a pénzügyminiszter. 1971-ről szólva annak megítélt kivitelre és a behozatalra ha­tott a tőkés világpiac dekon­junktúrája, az 1970-es kedve­zőtlen mezőgazdasági év miatt met nem sikerült teljesíteni, válsága. Ha ezt az igényt az idén szo­­jaiban 1971. utolsó mindezek hónap­ellenére vetnénk kielégíteni, az mint­ csökkent a külkereskedelem egy 1,8 milliárd forint beruhá- egyensúly hiánya, és ez az zást tenne szükségessé. Ez annyi, mint az egész általános iskolai oktatás félévi költsé­ge. Ilyen összeget csak folya­matos és szoros társadalmi kihasználású összefogással lehet előteremtő­ meghatároz­­ni. 1971-ben 41 ezer gyerme­k­ányzat 1972-ben is folytató­dik. A népgazdaság fejlesztése, a munkamegosztás előnyeinek szempontjából számunkra együttműködésünk a KGST-ket helyezhettünk el bölcső­ országokkal, ezen belül is leg­­dében, személyenként 12 ezer fontosabb külkereskedelmi forint állami költséggel, partnerünkkel, a Szovjetunió-kommunális szolgáltatások kö­rét, és ebben az elmúlt évek­ben nem lebecsülendő ered­ményeket értünk el. Nagyarányú fejlesztés, beruházási feszültségek Faluvégi Lajos Fock Jenő és Indira Gandhi megbeszélése Csütörtökön délelőtt az Országházban folytatódott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszter­­elnöke közötti megbeszélés. A szívélyes, baráti találko­zón jelen volt Péter János külügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, dr. Kós Péter a Magyar Népköz­­társaság új-delhi nagykövete, illetve P. N. Haksar az indiai miniszterelnöki titkárság ve­zetője és C. B. Muthamma az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) A Finn Kommunista Párt küldöttsége hazánkban Véleményt cseréltek pártunk vezetőivel véleménycserét folytattak idő­szerű problémákról, különös tekintettel az európai béke és biztonság kérdéseire, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és az anti­­imperialista harc időszerű feladataira. A finn párt kül­­finn döttség látogatása során meg- Ká- ismerkedett az MSZMP váro­si, megyei, községi és nagy­üzemi szervezeteinek teve­ A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására június 15— 22 között Magyarországon tar­tózkodott a Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége, amelyet Arvo Aal­to főtitkár vezetett. A pártküldöttséget fogadta dár János, az MSZMP KB első titkára. A finn testvér­párt képviselői megbeszélést kenységével, munkamódszert­folytattak Komócsin Zoltánnal, a PB tagjával, a KB titkárá­val. Az elvtársi légkörű ta­lálkozón kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a két párt­ról. A Ferihegyi repülőtéren június 22-én Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagja, a KB külügyi osz­tályának vezetője búcsúztatta helyzetéről, tevékenységéről és a vendégeket. (MTI) Az elmúlt évet — a ko­rábbi időszakhoz hasonlóan — nagyarányú fejlesztés jelle­mezte. Bővültek ipari és épí­tőipari kapacitásunk, javult a mezőgazdasági nagyüzemek technikai felszereltsége. 1971- ben a beruházások csaknem kétszer olyan gyorsan növe­kedtek, mint a nemzeti jöve­delem termelése. A beruházá­si kifizetés 100 milliárd forint volt, a tervezettnél 11 milli­árd forinttal több. A beruházás területén még nem enyhült a feszültség és a befejezetlen beruházások ál­lománya az év végén mégha- , . ,,,,,, . ... — --------------------e­ladta egy esztendő beruházási veket valósított meg és reali- radt. Sűrített eseményeit, ame­o m­í­ltatta ti­rtT­ol­om /-v tír « , . . . . . — . a nemzetközi erőviszonyokat; eredményeivel (Folytatás a oldalon) Szerződések és megállapodások hónapja Kádár János és Komócsin Zoltán az ülésteremben K­ISZ-vezetők­épzés Salgóbányán Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága A Kl­SZ-vezetőképző iskola oktató-nevelő munkájáról ta­nácskozott tegnap a KISZ me­gyei végrehajtó bizottsága. A KISZ megyei bizottságának salgóbányai Lovász József Ve­zetőképző Iskolájában három megye, Pest, Heves és Nóg­­rád ifjúsági vezetőinek kép­zése folyik. Az elmúlt két ok­tatási év során az iskola 15 ,tanfolyamot szervezett, me­lyeken csaknem 800 fiatal vett részt. Nincsenek könnyű helyzet­ben az iskola munkatársai, hi­szen a hallgatók — életkoru­kat, felkészültségüket, iskolai végzettségüket tekintve — meglehetősen heterogén ös­­­szetételt mutatnak. Az elő­adásokat és a foglalkozáso­kat úgy kell megszervezni, hogy a tapasztaltabbak és ma­gasabb képzettségűek is kap­janak új ismereteket, de a többiek is megértsék az anya­got. Külön nehézséget jelent, hogy egy-egy tanfolyam hall­gatói a mozgalmi ismeretek szempontjából is igen külön­böző szinteken állnak. Előfor­dul, hogy alig néhány hónap­ja KISZ-tag fiatalt küldenek az iskolára. Legalábbis meg­fontolandó, hogy a tapaszta­latlan, alapvető mozgalmi, vezetői ismereteket is nélkü­löző fiatalokat az iskola előtt házi vezetőképző tanfolyamon létzben javul a hallgatók elő­adó-, vita- és beszédkészsége, készítsék fel az anyag elsajá­títására. A tanfolyamok anyaga há­rom nagy kérdést ölel fel: társadalmi-politikai ismere­tek, ifjúságpolitikai kérdések és az alapszervezetek vezeté­sével kapcsolatos módszertani ismeretek.­­ A tananyag elmélyítésére, a téves nézetek tisztázására, a tapasztalatok kicserélésére csoportos foglalkozásokon, vi­tákon, egyéni beszélgetéseken nyílik lehetőség. A kiselőadá­sok, viták, osztályfoglalkozá­sok, szabadidős program he­ll gató léak és a tanfolyam elvégzése után határozottabbá, bátrabbá vá­lik a fiatalok kiállása. Nem kis gondot okoz, hogy a végzett hallgatókkal meg­szakad az iskola kapcsolata, így munkája eredményességé­nek lemérésére ritkán nyílik mód. A kapcsolattartás kér­désének másik oldala az, hogy a járási, városi KISZ- bizottságok sem gondoskod­nak minden esetben kellőkép­pen a végzett hallgatók haté­kony foglalkoztatásáról, pedig senki sem engedheti meg ma­gának azt a luxust, hogy hagyja elkallódni a jól fel­készített fiatalt. Ugyancsak a KISZ-bizottsá­­gok számlájára írható, hogy a hallgatók kiválasztásában több esetben érvényesül a spontaneitás. Holott az a tény, hogy nem megfelelő ember kerül a tanfolyamra, már magában véve is azt jelenti, hogy az ismeretek hasznosítá­sa nem lesz kielégítő. Állandóan felvetődő igény, hogy gyakorlatiasabb képzést adjon az iskola hallgatóinak. Az oktatók a tematika össze­állításakor a kétharmad gya­korlat, egyharmad elmélet arányra törekednek. Azzal azonban mindenképpen szá­molni kell, hogy az iskola fa­lai között nem lehet „egy az egyben” olyan körülménye­ket teremteni, amilyenek a gyakorlati életben fogadják a fiatalokat, így hát a sokszor kifogásolt „üvegházi” viszo­nyok részben elkerülhetetle­nek. Elhangzott a vb vitájában az is, hogy a KISZ központi vezetőképző iskolája kevés se­gítséget ad a salgóbányai ve­zetői képzőnek. Igaz, hogy jól működő, jól „belőtt” iskolá­ról van szó, a segítség azon­ban így is meghozná az ered­ményekben mérhető hasznot

Next