Nógrád, 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-26 / 21. szám

Mindenféle Nem hiszem, hogy kimon­dottan az időjárás hatásának tulajdonítható az az érzésem, hogy a televízió elmúlt heti programja egészében véve szürke volt. Nem azt kívá­nom ezzel mondani, hogy nem találkozhattunk értékes alko­tásokkal­­, mert például Or­son Welles Aranypolgára (ja­nuár 22., 21 óra 30 perc) a vi­lág legjobb tizenkét filmje válogatásba is bekerült — csupán azt, s erre irányítom a figyelmet: az értékek, a si­kerek általában nem kapcso­lódnak közvetlenül a televí­zióhoz. Másképpen: a dicsé­rendő produkciók nem a tévé megrendelésére, finanszírozá­sában készültek. A marti­nique-i „nagy balett” ötvenöt perces sűrítménye (ja­nuár 20., 22 óra) inkább lát­ványnak érdekes, mint művé­szeti teljesítménynek. A tán­cosok mozgása pár jelenet után megszokottá válik, az ősi hagyományokat őrző zene sem hatol a csontokig, s a né­ző számára szinte kizárólagos örömforrássá a kidolgozott, gyönyörű fényű, vörösbarna női és férfitestek válnak. Per­sze, ha ennyivel beérjük, elé­gedettek lehetünk Csenterics Ágnes, a közvetítés vezetője és stábjának, valamint a Grand Balett de Martinique együttes munkájával. Ha nem is reveláció, de jól nézhető az új kedd esti soro­zat, a Nem kell mindig kavi­ár című NSZK-beli produkció. A harmadik rész, az Amikor a jegesmedvék felcseperednek után (január 29., 20 óra) vi­lágosan kirajzolódik a film karaktere, szellemisége. Biz­­­tosak lehetünk benne, hogy — hiába a második világháború — halálos izgalmakban nem lesz részünk, a lek­üzdhetet­­lennek látszó akadályokon hő­sünk és kísérőd találékonyság­gal, vagy ököllel túlverekszik magukat. És továbbra is szá­míthatunk a bá­jos, csinos höl­gyek feltűnésére, hiszen Tho­mas Lieven rendíthetetlen hó­dolója a szebbiknek titulált nemnek. Számomra eddig a legzseniálisabb figurának a kedvesen csapodár, butuska Mimi tűnik, aki jelenlétével mindjárt kíváncsiságot kelt a jelenetek iránt. Naiv, egyben bölcs ez a kis színésznő, „ta­nulni” lehet tőle. Legutóbb a megosztott szerelem filozófiá­ját leshette el a fogékony né­ző. Mimi ugyanis azt mondta az útra készülő Thomasnak: Ne haragudj, d­éry, maradok. Téged jobban, de őt (már­mint a francia ezredest) tar­­tósabban szeretem. Üdv And­rea Raunak, Mimi kitűnő megf­ormálójának! A korábbi kedvező benyo­mások után felcsigázott ér­deklődéssel tekintettem a Ka­­baré-versté, a Terefere leg­újabb összeállítása elé (január 21., 20 óra). Ahogy az lenni szokott, a hatványozott ér­deklődést csalódás követte. 1.. 1sika Dénes felelős szerkesztő ezúttal nem bizonyult olyan jó érzékű kutató-ragasztónak, mint hónapokkal ezelőtt. Mos­tani választásai rendszerint el­­hibázottak voltak. A legtöbb jelenet hosszú és túlbeszélt, túlmegy az unalom határán. S a poénok sem olyan robbanó erejűek, hogy feledtetni tud­nák a körülményes felvezetést. Karinthy Márton rendezése lassú, ötletrtelen. Most is a műsorvezető Pintér Dezső a legjobb, bár ő sem éri el előző teljesítményének színvonalát. Mindenesetre ő fix pontja le­het a műsornak. A Terefere gondolati kö­zéppontjában a dilettantizmus lényege és természetrajza állt. Kényes téma. Úgy tűnik, meg­rettentek tőle az alkotók is, vagy pedig annyira küzdöttek ellene, hogy —, mint a fény körébe röppent lepke — kép­telenek voltak kitörni belőle. Mert időnként az volt a néző benyomása, hogy a dilettan­tizmustól való elrettentés ürü­gyén megjáratnák őt a dilet­tantizmus mélységes bugyrai­ban. Ám nem a dilettantizmus­tól idegenítették el az embe­reket, hanem magától a mű­sortól. A Szombat esti filmkoktél című összeállítástól —, ha em­lékezetem nem csal — még so­hasem voltam elragadtatva. Mintha a koktél ürügyén, a néző jóindulatába ajánlva olyan produkciókat is „elsüt­nének” a szerkesztők, amelyet különben csak erőfeszítések árán tehetnének. A spanyol zenés filmnek, a Halló, itt „Rá­dió Szardíniá” !-nak más tála­lásban aligha lett volna — bár ez feltételezés, hiszen nem tudhatom, valójában mennyi volt­­ annyi nézője, mint a koktélban. A Tetthely­ Sorozat eddigi legsilányabb epizódját is most láthattuk A király cí­men. Ez az NSZK-beli soro­zat jóval gyengébb, érdekte­lenebb a­ Derricknél, s a ko­ronát az újabb epizód tette fel. Vérszegényen motivált, kimó­dolt a történet, a koronatanú a semmiből előrángatott. Ké­rem a kezdő, gyakorló krimi­írókat, felejtsék el A király című epizódot, s lehetőleg ke­rüljék a Tetthely-sorozat egyéb darabjait is. Különben aligha lesz belőle akár George Sime­non. A francia Christian Jacque francia, olasz, spanyol és an­gol producerektől kapott pénzt Olajkeresők című westernpa­­ródiájához (január 24., 20 óra 5 perc). A gyönyörű szereplő­nek — Brigitte Bardot, Clau­­dina Cardinale — mellett nem ártott volna több ötlet, hu­mor a filmnek. Azt a stílust, ábrázolásmódot kellett volna továbbvinni, mint amilyet a seriff alakjában megtalált, ezért nem paradiát,­­ hanem parodisztikus fémet láttánk. Kár, mert az ötletben több volt Bár —, maradjam, ne mondjam? — ez a film így il­lett bele a szürkeségbe. Abba, amire az írás elején utaltam, (ok) Képcsarnoki kiállítások Évek óta sajátos és fon­tos szerepet töltenek be me­gyénkben is a Képcsarnok ki­állításai és bemutatói. A kép­zőművészeti bemutatók, azt iparművészeti tárlatok meg­ismertetik az érdeklődőket egy-egy művész, adott esetben csoport munkásságával, művé­szeti törekvéseivel. A tárla­tok között az évek során Nógrád megyében élő művé­szek alkotásaival is találkoz­hattak az érdeklődők. A ki­állításokat és bemutatókat eddig általában negyedéven­ként rendezték meg a Kép­csarnok salgótarjáni üzleté­ben. A kiállításokon megje­lenő alkotások, természetesen, meg is vásárolhatók, ily mó­don is segítséget nyújtva a lakásberendezéshez, a belső környezeti kultúra alakításá­hoz. Ebben az évben a Képcsar­nok kiállítási programja minden eddiginél gazdagabb lesz. A korábbi évekéhez ké­pest kétszer annyi kiállítást és bemutatót rendeznek 1982- ben. A sort Károlyi Ernő festő­művész kiállítása nyitja meg február 11-én. Az 1923-ban született művész a képzőmű­vészeti főiskolát 1951-ben végezte el, jelenleg a kirakat­­rendező iskola tanára. Eddig számos önálló tárlata volt, készülő salgótarjáni kiállítá­sán mintegy félszáz alkotásá­val ismerkedhet a közönség, főként utazásainak élményei­ből született tájképeivel. A továbbiakban március 25 -től április 8-ig Orosz László, má­jus 13-tól 27-ig Székács Zol­tán, szeptember 2-től 16-ig Hegyi György kiállítását ren­dezik meg. Különösen érdekes­nek ígérkezik az a textilbe­­mutató, amelyet szeptember 18-tól 25-ig tartanak s ahol többi között függönyöket, té­rítőket stb. mutatnak be. A Nógrádban élő Jánossy Ferenc festőművész szeptember 30-tól október­­ 14-ig mutatkozik be ismét a Képcsarnokban (a korábbi években már volt itt kiállítása). Réti Mátyás tárla­ta október 28-tól november 11-ig, Herpay Zoltán kiállítá­sa november 25-től december 9-ig várja a Képcsarnok kö­zönségét. Oroszország legnépszerűbb festője 150 éve született Ivan Siskin Ivan Siskin tájképfestő Oroszország legnépszerűbb festője. Voltak nála jelentő­ségüket tekintve nagyobb mesterek, de népszerűségben senki sem előzte meg Siskint. Sem Siskin életében, sem művészetében nincs semmi megdöbbentő, szembeszökő. Egyszerűség, nyugalom, böl­csesség — talán ez a három szó jellemzi leginkább őt ma­gát és munkáit. Ez a három tulajdonság felel meg legin­kább az orosz nemzeti jel­lemnek. Lehet, hogy ebben rejlik a nép szeretetének tit­ka? „Igen világosan fejezi ki magát és lenyűgöző benyo­mást kelt” — írta róla Ivan Kramszkoj, a XIX. század jeles orosz festője. Ivan Siskin Jelabugbar, egy Kán­a menti kisvárosban született. A tág orosz termé­szetben nőtt fel. Moszkvában tanult, ahol kitüntetéssel vé­gezte el a festő- és szobrász­iskolát. Németországban és Svájcban járt tanulmányúton. A vándorkiállítások híres tár­saságának (orosz elnevezésük után nálunk is peredvizsnyi­­koknak ismeri a művészet­­történet) egyik alapító tagja. Ez a társaság az orosz kép­zőművészet demokratikus be­állítottságú mestereit fogta össze. Siskin az orosz föld és az orosz erdők végtelenjét ábrázolta. Méltán nevezték őt az „erdei tájkép klasszikusá­nak”. Azt tartják, a tájkép cse­lekmény nélküli. Siskin vis­­­szautasította ezt a véleményt. Az Erdő mélye című képében nem egyszerűen az erdei bo­zót sűrűjét mutatja meg. * A néző látja a szorosan tömörü­lő fákat, a száraz gallyhal­mazokat, a mocsaras vizet. Alig-alig szűrődik át fény az erdei óriások sűrű koronáin. De az erdő halálos csöndjé­ben a fény és a homály, a meleg és a hideg örökös har­ca folyik. Egy vékonyka nyír­fa nem bírja a harcot... Le­győzik társai­t azok a fák, amelyek a fény és a nap felé törnek... Siskin legismertebb képei között megemlíthetjük a Reg­gel a fenyvesben, Erdei mes­­­szeségek, Eső a tölgyesben, Hajóliget, Ködös reggel, Rozs­föld című képeket. Siskint sem a Kaukázus és a Krim buja természete, sem a Föld­közi-tenger egzotikuma, sem a trópusok ünnepélyes színe nem tudták elszakítani ked­venc témájától — az orosz erdő és az orosz mezők szép­ségétől. G. P. Fenyők a napsütésben Reggel a fenyvesben Tré Kümmel úr így szól a barát­jához: — Aki példakép akar lenni a gyermekei szem­ében, annak tisztában k­e­ll lennie azzal, hogy élete legszebb éveiben semmi öröme sem lehet az életből. XXX Az örökké veszekedő házas­pár hosszú beszélgetés után távozik a házassági tanács­adótól. Odakint a férfi így szól: — Szilvia, én valóban sze­retlek... — Már megint kezded! — vág közbe az asszony. XXX A heti piacon két zöldséges­kofa vitatkozik. Az egyik as­­­szony dühösen egy rohadt pa­radicsomot dug a másik szá­jába. Az pedig elfúló hangon habogja: — Ezt a paradicsomot benne hagyom a számba, hadd lás­sák a rendőrök! Ják — Bevitted a kocsit a ga­rázsba, drágám? — Nem egészen, de a leg­fontosabb részed mindeneset­re odabent vannak! XXX Az elhagyott menyasszony meséli a barátnőjének: — A vőlegényem tudni sem akar rólam. Már túl sokat megtudott! XXX A szórakozott professzor roppant örömmel újságolja a cipőüzletben: — Ez a cipő úgy ülik a lá­bamra, mintha ráöntötték vol­na. — Nem csoda — feleli az el­adónő —, hiszen ez volt a lá­bán, amikor bejött! XXX — Hozzám jönne feleségül, Kruse kisasszony? — Jobb ötlete nincs? — Volna... de az illető hal­lani sem akar rólam! Kodály-bemutató a Bábszínházbant Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából, a centenáriumi rendezvény­­sorozat részeként a Bábszín­ház felújítja a Háry János című daljáték báb változatát. A jórészt új szereplőkkel színre kerülő előadást febru­ár 1-én mutatják be. A társulat produkciója a korábbi években nem csak itt­hon, hanem határainkon túl is jelentős sikert aratott. A Kodály-művet Harsányi­ Zsolt és­ Paulini Béla szövegkönyve nyomán Szilágyi Dezső írta bábszínpadra. A mostani elő­adást is Szőnyi Kató rendezi, a bábokat Bródy Vera, a díszleteket pedig Koós Iván tervezte. A tervek szerint a Háry Jánost nemcsak a hazai ér­deklődők tekinthetik majd meg: a budapesti tavaszi fesz­tivál rendezvénysorozatára érkező külföldi vendégeknek is szerveznek előadásokat. 4 NÓGRÁD - 1982. január 26., kedd KOSSUTH BÁTHO; 8.27: Távolról a mustba, HI. rész 9.02: Ausztráliai törzsi zene 9.17: Operaegyüttesek 9.14: Rímek és ritmusok 10.05: MR 10—14 Iskolák — őrsök — bará­tok 10-35: Nótacsokor 11.39: A csúnya hercegnő, XV/5. rész 12.35: Törvénykönyv 12.50: A Rádió Dalszínháza Csintalan csillagok 14.13: Haydn: B-dúr szimfónia. No. 98. 14.41: Arcképek a cseh irodalom­ból 15.05: Magyar orgonaművészek Liszt-felvételeiből 15.28: Nyitnikék — Kisiskolások műsora 16.05: Zengjen a muzsika 17.07: Ha pénz van a zsebben 17.32: Egy szigetközi nótáfa: Szakáll István 17.45: A Szabó család 19.15: Bizet: Carmen - szvit 19-40: Magyarok .­Algériában 20.10: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vál­lalat új lemezét 21.03: A pofon, V. rész 21.33: Balogh Albert népi zene­kara játszik 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Toscanini közelről 23.14: Régi érték, új áron 23.24: Kórusok, hangszerszóltók 0.UR Dzsesszfelvételekből PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Bartha Alfonz operettfelvé­teleiből 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.33: Melódiakoktél 13.30: Éneklő ifjúság 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Tipp-topp parádé 18.33: Beszélni nehéz 18.45: Operettdalok 19.01: Nemzetiségek hete a Rádióban 13.23: Véleményem szerint 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Színház, XII/3. rész 20.58: Sanzonok 21.15: Rádiószínház Bűnös vagy áldozat 22.15: Népi muzsika 23.20: Tánczenei stúdiónk felvé­teleiből MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárásj elentés, tartalomismertetés. — 17.05: Kul­turális kaleidoszkóp. (A­­ tarta­lomból: Diákok között. — Félév előtt. — Újabb könyvekről. — Este a művelődési házban.) Szer­kesztő: Jakab Mária és Dobog Béla. — 17.45: Féltett kincseink... A volt miskolci minorita patika fajanszedényei. Dr. Kárpáti László előadása. — 18.00: Észak­magyarországi krónika. (A sátor­aljaújhelyi járási-városi NEB ta­valyi munkájáról. — Osztrák gép­pel új termék a ládi fűrészüzem­ből.) — 13.25—18.30: Lap- és mű­­sór előzetes. TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé Földrajz (ált. isk. 8. oszt.) 8.35: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) 9.05: Fizika, (ált. isk. 8. oszt.) 9.35: Korok művészete 10.00: Csak gyerekeknek 10.40: Iskolatévé Technika (ált. isk. 1. oszt.) 14.00: Iskolatévé magyar nyelv, (ism.) 14.15: Technika (ism.) 14.35: Földrajz (ism.) 15.05: Fizika (ism.) 15.30: Napköziseknek szakkörök­nek 16.15: Hírek 16.20: „Életet az éveknek” — nyugdíjasok műsora 16.50: Gólyavári esték 17.30: Reklám 17.35: Jó hangulat zenével — zenés film 18.00: Egy korty reklám. — 18.30: Pannon krónika — a pécsi körzeti stúdió műsora 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Nem kell mindig kaviár. Magyarul beszélő NSZK tévéfilmsorozat 20.50: Stúdió ’82 21.50: Érettségi találkozó — Dokumentumfilm 22.4ft: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.01: Kertünk — udvarunk 20.20: Fókusz —• világgazdasági magazin 20.30: Tv-híradó 2. 21.10: Szülők klubja 21.40: Rendező: Lakatos Vince BESZTERCEBÁNYA: 17.15: Kelet-szlovákiai magazin 17.45: Matematika mindenkinek 18.30: Gazdaságpolitikai magazin 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásj­elentés és műsor­­ismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Szakvélemény: Bolgár sza­tirikus tv-komédia 21.45: Ez történt 24 óra alatt 22.00: Kamarahangverseny 22.45: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Dél­előtt fél 10 és 11 órakor, vala­mint délután 2 órakor: Vuk: Szí­nes magyar rajzfilm. — Kettévált mennyezet. (14) Színes magyar film. — Kohász: A szőke indián. Színes NDK ifjúsági kalandfilm. — Tarján vendéglő: A macska rejtélyes halála. (14) Olasz bűn­ügyi film. — Balassagyarmati Ma­dách: Sasszárny. Színes angol western. — Nagybátonyi Petőfi: Méreggel. (14) Színes NSZK bűn­ügyi film. — Nagybátonyi Bá­nyász: Dédelgetett kedvenceink. Színes magyar film. — Rétság: Kopaszkutya. (14) Színes zenés magyar film. — Kisterenyei Pető­fi: Hárem a sivatagban. — Job­bágyi: Óvakodj a törpétől. (16) Színes, szinkronizált USA film­vígjáték.­­ 20.00• Nem kell mindig ár, IV. rész.

Next