Nógrádi Bányász, 1984 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1984-02-15 / 3. szám

A kultúra veteránja Jancsik Ödön bányai nyug­­díjas a nagybátonyi bányász­­fúvószenekarban teljesített hatvanéves szolgálatáért „Szo­cialista kultúráért” miniszteri kitüntetésben részesült. A salgótarjáni Bányász Művelődési Ház programja Február 20-án, 7 óra Ter­­vező- és földmérő iroda KISZ- alapszervezet beszámoló tag­­gyűlése. 20-án, 0­ óra Korszerű kör­­nyezetvédelem. Ba.: Dehény Zoltán ny. bin. 23-án, 16 óra Az űrkutatás legújabb eredményei. Előadó: Gergely István tanár. 13-ón. 17.30 Farsangi nőtá­rs­ . Fellépnek: Kovács Apol­lónia. Bojtor Imre, Urbán Ka­ti, Hódos D. Sándor, Oláh Kálmán és népi zenekara. 25-én 18.24 óráig farsangi bál az OMBKE rendezésében. 27-én, 16 óra Asztalitenisz­bajnokság. 27-én, 1­ 7 óra Nyug­díjas klub­­foglalkozás. Kiscsoportok*: Formációs tánccsoport próbál minden kedden 19.30—22 óráig. Fúvószenekar próbál min­den kedden és pénteken 17— 19 óráig. Férfikórus próbál kedden és csütörtökön minden 17— 19 óráig. Képzőművészkar minden pénteken 17—20 óráig. Fotószakkör minden kedden 16—19 óráig. Könyvtár nyitva naponta M. tól 18 óráig. Szünnap, szombat, vasár­nap. Rendezvényeinkre és kis­csoportjaink foglalkozásaira szeretettel várunk minden érdeklődőt! Bányai biztosítás biztonság Ez­ a reklámja az Állami Biztosítónak. Kevés találó kijelentés igaz minden tekin­tetben, mégis 1983 évre ezt nem tagadhatjuk kizáró mó­don , ha nem is igaz, de jól hangzik. A múlt évben a természet erőivel való küzdelmünk so­rán a bányászkodásban jelen­tős károk érték vállalatunkat. A bányászat váratlan esemé­nyeket, veszélyeket rejt ma­gában mindenkor. Ezért is — már hatodik év óta — éven­ként,­ megkötjük „A szénbá­nyászat vagyon- és felelősség­­biztosítási­ szerződését”, melynek feltételei alapján múlt évre 18,5 millió Ft kár­térítést kaptunk főként om­lások, vízbetörés, de viharkár és gépkár eseményeire is. Ebből mintegy 4 millió Ft új termelési eszköz beszerzésére fordítható, a fennmaradó je­lentősebb hányad pedig a vál­lalati önköltséget javítja. Az Állami Biztosítóhoz kapcsoló­dik továbbá a bányakáraink rendezése is. A bányakár­­alapból térül meg pl. az épü­lő bányási lejtakna két om­lása miatt az ott vezetődő nagyforgalmú közút és a FŰTŐBER üzemépületének védelméhez szükségessé vált injektálási költségek ellenér­téke, mely 3,5 millió Ft. U­gyanígy a Nyírmeden vég­zett bányászati tevékenység következtében jelentkező útkárt is, több mint 2 millió Ft összegben viselte az Álla­mi Biztosító. Ezek azt teszik lehetővé, hogy ilyen összeggel több jut a termelést elősegítő gépek, technológia stb. megvásárlá­sára. Ezt a célt teszi lehető­vé — több más eset mellett — az is, hogy Jánosaknán parlag, kihasználatlan terüle­tet bányakáralap terhére szántó művelésre tesszük al­kalmassá. Ezzel elérjük, hogy a bányászati célra megvásá­rolt, kisajátított után a Földvédelmi területek Alapba nem kell jelentős összegű, több millió Ft összeget befi­zetni, a fejlesztési alapunk­ból. Ezt az összeget például a külfejtés gépesítésére for­díthatjuk. Ezek a tények már szem­léletváltozást is vállalatunknál, mert jelentenek koráb­ban alig éltünk az ilyen le­hetőségekkel. A gazdálkodás sokrétű gondja ma már ezt nem nélkülözheti. A hibáknak is megvan a maguk tökéletessége: tanulni kell belőlük. Ez ennek a cikknek is a célja. 1.V. Sz,ollós Gyula fő munkáért jutalom Növekvő érdeklődés a bátonyterenyei könyvtár iránt Január végén kis házi ün­­nepségre invitáltak Bátonyte­­renyén, a Bányász Művelő­dési Ház könyvtárába. A ta­lálkozóra az adott okot, hogy a könyvtár elismerésre méltón szerepelt a múlt évi műszaki és közgazdasági könyvnapok országos pályázatán. A SZOT kulturális, agitációs és pro­pagandaosztálya levélben tá­jékoztatta az SZMT azonos nevű osztályát az országos szervező bizottság döntéséről, melynek értelmében Nagyba­kos Istvánné könyvtárvezetőt és Wertheim Győzőné könyv­tárost pénzjutalomban része­síti. A jutalmat Hasznosi And­rás, az SZMT kulturális, agi­tációs és propagandaosztá­lyának vezetője nyújtotta át többek, például Farkas Jó­zsef vszb-titkár és Pronza Ti­bor titkárságvezető jelenlété­ben. A Nógrádi Szénbányák vezető képviselői is dicsérően szóltak a könyvtárban folyó tevékenységről. A beszélgetés során meg­tudhattuk, hogy a települé­sen és kiváltképpen az üze­mekben növekszik az érdek­lődés a könyvtári szolgáltatá­sok iránt. A múlt évben 1367 olvasót írtak be az intézmény és a tizenhárom fiókkönyvtár nyilvántartájába, s ez a szám valamivel több az előző évi­­nél. Nagyobb mértékben nőtt a látogatók száma, összesen 400-zal. Másképpen ez azt je­lenti, hogy az olvasók több­ször keresték fel olvasnivaló­ért a könyvtárat, így többet is kölcsönöztek — mintegy 1500 kötettel. A szakemberek az eredmé­nyek tényezői között tartják számon a könyvtárosok folya­matosan tervszerű, áldozatos munkáját, a jó intézményi és üzemi kapcsolatokat, az olva­sási propaganda erősödését, az érdekes könyvkínálatot. „Jó csapat van együtt” — summázta véleményét Czikora Györgyné, a vállalati szak­­szervezeti bizottság munkatár­sa, és kijelentésével teljes mértékben egyetérthetünk. Ez egyben a további eredményes munka záloga is. (ok) 1984-ben is Töretlenül tovább munkálkodni Az 1983-as gazdasági év zárásával egyidőben vállalati KISZ-bizottságunk és szerve­zetei több lépcsős időszakot zárnak és értékelnek, ugyan­akkor akció- és munkaprog­ramokban rögzítik a jövő feladatait. KISZ-alapszervezeteink és üzemi vezetőségeink — a KISZ KB 1983. szeptember 20-i határozatának megfele­lően és a vállalati KISZ-bi­­zottság 1983. december 23-i döntéseinek értelmében — 1984. január 15-től—1984. március 25-ig, taggyűléseken, összevont taggyűléseken és küldöttértekezleteken szá­molnak be az elmúlt évi mozgalmi munkáról és ha­tározzák meg az 1984. évi fel­adataikat. Az ifjúsági mozgalomban a tavaszi időszak mindig ki­emelt fontosságot k­ap , így szervezeteink életében is nagy odafigyelést igényel az irá­nyító pártszervezetek és bi­zottságunk részéről. Külön hangsúlyt ad 1984. ezen időszakának az a tény, hogy az irányítás rendszeré­ben a vállalat, politikai szer­vezeteink városi jogú mun­kahelyi szervezetként mű­ködnek, és az, hogy a KISZ X. kongresszusa óta első al­kalommal vállalati küldöttér­tekezleten kell számot ad­nunk az elmúlt három év munkájáról. Az értékelés, a tervezés és az új módszereket biztosító ajánló választás időszaká­ban nagyon fontos, hogy KISZ-szervezeteink megfele­lően alkalmazkodjanak a he­lyi sajátosságokhoz, lehetősé­gekhez és a széles körű véle­mények egyeztetése során tö­rekedjenek az egységes állás­pont kialakítására és azok érvényesítésére. A gazdasági építőmunkában való aktív tevékenységünk mellett tovább kell erősíte­nünk a mozgalmi jellegünket, tömegbefolyásunkat, a de­mokratikus jogok gyakorlását, és az irányító és társszer­vekkel partnerkapcsolatain­kat. A széles körű tájékozódás mellett kapjon kiemelt hang­súlyt KISZ-tagságunk tájé­koztatása, az agitációs­ pro­­paganda munkánk színvona­lának emelése. A fentiek végrehajtására le­hetőséget kell biztosítani már az egyéni elbeszélgetések so­rán, a forradalmi ifjúsági na­pok alapszervezeti és üzemi programjaiban, az újra induló ifjúsági vitakörök tematikájá­ban és egyéb fórumokon. A vállalati KISZ-bizottság a folyamatos felkészítés és a végrehajtásban való együtt­gondolkodás érdekében össz­­titkári, titkári értekezleteket tart és ez évben is megren­dezi az aktivisták éves fel­készítését. Vállalati szintű kiemelt rendezvények számának eme­lését nem tervezzük, több le­hetőséget kívánunk adni — természetesen konkrétabb módszertani segítséget adva — vezetőségeinknek, de főleg az alapszervezeteknek a kez­deményezőkészség és az ön­­tevékenység kibontakoztatá­sára, a helyi igények kielé­gítésére. Hagyományainknak meg­felelően megrendezzük a „fel­szabadulási kupa” villámtor­nát, a ,,Ki minek mestere” szakmai, politikai vetélkedőt, az autós-kismotoros ügyességi versenyt, a gyermeknapi Mátra-lakótelepe­ket, folyamatos rendezvényün­fórumrend­szereinket, az V. bányász if­júsági napokat stb. A második fél év folya­mán fel kell készülnünk a megrendezésre kerülő üzemi és vállalati ifjúsági parlamen­tekre, melyek értékelik az if­júsági törvényből adódó fel­adatok intézkedési tervekben meghatározott tennivalóit, és újabb feladatokat rögzítenek ifjúságunk jogainak védelme érdekében. Közben folyamatosan az új hatáskörnek megfelelően kell átalakítanunk, kiépítenünk és alkalmaznunk kapcsolati rendszerünket, és ezeknek megfelelően működtetni mun­kabizottságainkat is. KISZ-bizottságunk a válla­lati küldöttértekezletet köve­tően állítja össze következő középtávú munkaprogram­­ját, amely a KISZ XI. kong­resszusáig fogalmazza meg ifjúsági szervezetünk legfon­tosabb feladatait. A küldöttértekezletig szóló KISZ-bizottsági és dokumentumok határozatok biztosít­ják a folyamatos munkát. Legfontosabb feladatunk a béke ügyének hirdetése, a töretlen tovább munkálkodás az MSZMP XII. és a KISZ X. kongresszusán hozott ha­tározatok megvalósításán, fi­gyelembe véve az MSZMP KB 1983. április 12—13-i „fél­idős értékelés” határozatait, vállalati pb. állásfoglalását és az előírt helyi sajátos fel­adatokat. Kovács László Hírek — A vállalat pártszervei,­­szer­vezetei megkezdték az 1984—85. évi káderképző és továbbképző tanfolyamok — Ma esti egyetem, szakosítók, speciális továbbképző tanfolyamok — beiskolázásainak tervezését. A vállalati pb szervezésében tervezett, hogy két kihelyezett — a hallgatók összetételétől függő­en Salgótarjánban, vagy Nagy­­bátonyban — speciális továbbkép­ző tanfolyam indul. Termelés és gazdálkodás vállalati kérdései és agitációs munka kérdései címmel. Felhívjuk dolgozóink, párttagja­ink figyelmét a politikai képzés, továbbképzés iránt érdeklődők je­lentkezhetnek az üzemi pártszer­vezeteknél. — A vállalatunknál működő va­lamennyi pártalapszervezet febru­árban taggyűlést szervez. Napi­­renden az 1983. évi gazdaságpo­litikai, költséggazdálkodási felada­tok megvalósulásának tapaszta­latai, valamint az alapszervezetek 1984. évi munkaprogramja szere­pel. — A vállalati pártbizottság 1984. február 23—24-én továbbképző tan­folyamot szervez az üzemi párt­szervek, -szervezetek titkárai ré­szére. A bányamúzeum ez évi munkaterve Elnézést kérek a kedves olvasóktól, de a szomszéd kontinensünk egyik orszá­gának jelszavával kell élnem, ha a bányaimúzeum idei munkaprogramját kell jelle­meznem. „Nagy ugrást” kell tennünk ez esztendőben, ha a népszerű és nekünk olyan be­cses létesítményünk 20 éves évfordulóját méltó módon akarjuk megünnepelni a jö­vő esztendőben. Máris örömmel közölhetem, hogy a start jól sikerült. Megkezdtük a külszíni be­mutató épület állagmegóvási és előkészületi munkálatait és még ez évben elvégezzük az átalakítási munkákat, az ud­var végleges tereprendezését, a külső tatarozást és egy igen fontos munkát, az épü­let szigetelését. A kis műhely­­szobánk máris működik és segítségére van az ott dolgo­zóknak. Ha lehet az udvari vágányhálózatot is megvaló­sítjuk. A Zagyva-rakodóról rövid dicsen leszállítjuk a tocopay­dot, melyet visszakértünk az SKÜ-től, s a skanzenben nyer majd elhelyezést. Folyamatosan végezzük a gyűjtőmunkát, a leltározást, összeállítjuk a vidéki bá­nyakolóniák történetének le­írását és diaképeken örökít­jük meg a ma még meglévő épületeket. Akna katasztert készítünk a szénmedence va­lamennyi volt bányájáról. Tovább folytatjuk a tár­gyak restaurálását és kon­zerválását. A bányásznapra fotó-, illetve térképkiállítást rendezünk a Bányász Műve­lődési Házban. Gyűjteményünk egyik­ leg­értékesebb része a közel ezer darabot kitevő fénykép - és negatív anyagunk. Ezt most úgy rendszerezzük, hogy el­sősorban mi magunk, másod­sorban bármilyen kutató könnyebben eligazodhasson benne. Október hóban a Nógrádi Sándor Múzeum által rende­zendő országos bányászati té­májú ankétjának szervezé­sében közreműködünk és előadást tartunk. A nemzetközi kapcsolatok terén a rozsnyói bányamú­zeummal tervezünk kölcsönös tapasztalatcserés látogatást. A múzeum munkatársai ál­landó szoros kapcsolatot tar­tanak a soproni Központi Bányászati Múzeummal, Nógrádi Sándor Múzeummal. a Részt veszünk a témakörünk­kel foglalkozó valamennyi ankéton, gyűlésen szeminá­riumon országos viszonylat­ban, ezeknek a továbbképzés terén van nagy jelentősége. A Nógrádi Sándor Múzeum­mal, a megyei mi hivatallal már idegenforgam­évek óta az együttműködési szerződés értelmében munkálkodunk, most az év elején az IBUSZ- szal kötöttünk szerződést, mely szintén növelni fogja a látogatottságot és újabb pro­pagandát jelent múzeumunk­nak. Igen lényeges feladatunk­nak tartjuk azt, hogy külön­böző hivataloknál, szerveknél „kopogtassunk” be azzal a kérésünkkel, hogy ők is já­ruljanak hozzá múzeumunk fejlesztéséhez, hiszen a léte­sítmény már európai hírű, így felkeressük az Országos Műemléki Felügyelőséget, a Természetvédelmi Hivatalt, Országos Idegenforgalmi Ta­nácsot stb. — Bányamúzeu­munk a nógrádi szénmedence történetére vonatkozó emléke­ket, tárgyaikat szorgalmasan gyűjti. Szeretnénk, ha foko­zatos fejlődésével a nógrádi bányászkultúra fellegvárává erősödne és a benne járó lá­togatók teljes keresztmet­­szetet kapnának az szénbányászat múltjáról, itteni je­lenéről és jövőjéről. A külszíni bemutatóterme­ket igyekszünk majd úgy be­rendezni, hogy a tiszta, őszinte képet látogató kapjon a nógrádi fekete gyémánt ki­termeléséről és e munkát végrehajtó derék bányászok­ról. Liptai Jenő Változás a külföldi üdülésben A Nógrádi Szénbányák szak­­szervezeti bizottsága a SZOT belföldi és a vállalati üdülte­tés mellett minden évben megszervezte, így 1984-ben is biztosítja a politikai, mozgal­mi és gazdasági munkában kiemelkedő eredményeket el­érők külföldi jutalomüdülte­tését. E munka eredményeként évenként közel 200 fő válla­­lati dolgozó ismerhette meg a környező szocialista orszá­gok eredményeit, szokásait. A jutalomüdülésben részt ve­vők nagyobb része Szovjet­unió nagyvárosait — Moszk­vát, Leningrádot, Kijevet lá­togathatta meg. De üdülhe­tett a szovjet Fekete-tenger partján, Szocsiban, Picundán és Jaltán. Több száz már azon fizikai dolgozók száma, akik az üze­mek politikai, mozgalmi és gazdasági vezetése javaslata alapján eljutottak Szlovákia gyönyörű tájaira, a Magas- Tátrába, Prágába. Megismer­hették a szocialista munkaver­senyben kiemelkedő eredmé­nyeket elérők Kemerovo ne­vezetességeit, üdültek bányas d­­olgozóink Bulgáriában (Arany- homok, Napos-part), szláviában (Porecs-Pula), Jugo­de megismerhették az NDK leg­szebb tájait, nagyvárosait. Bizonyára felejthetetlen él­ményben volt része annak, aki járt már Drezdában a világhírű képtárban, Zwin­­gerben. Nem kisebb élmény­ben volt annak sem része, aki megcsodálhatta az Elba völ­gyét, eljutott Lebnicbe, vagy éppen a lipcsei vásárvárost tekinthette meg. Lehetne még tovább is so­­rolni azokat az országokat, városokat, melyben már Nógrádi Szénbányák dolgozói a munkájuk jutalmaként jártak, illetve azt megismerték. Közismert, hogy az utóbbi években nehezedő gazdasági körülmények között végeztük munkánkat. Ebből fakad, hogy csak nagy nehézségek árán tudja biztosítani a vállalati szakszervezeti bizottság a kül­földi üdültetés terén a szin­­tentartást, vagyis azt, hogy a­­ külföldi üdülésben résztvevők száma az előző évhez viszon­nyitva ne csökkenjen. Az is köztudott, hogy 1984. január 1-től a belföldi üdülő­­jegyek dolgozói térítési díjai átlagosan 24 %-kal növeked­tek. Ez az ármozgás a külföldi jegyeknél átlagosan 33 %-os. Annak érdekében, hogy a már említett létszámú arányt tarta­ni tudjuk, a vszb 1984. janu­ár 27-én tartott ülésén úgy döntött, hogy a külföldi üdül­tetés jutalom jellegének meg­tartása mellett a nagyobb ér­tékű jegyek árának kiegyen­lítéséhez dolgozói térítést igé­nyel. A vszb döntése alapján az alábbi értékű jegyekhez az itt közölt térítést kell fizetni. 2000 Ft érték alatti jegyek­nél dolgozói térítést nem kell fizetni. 2000—4000 Ft-ig a jegyek ér­tékének 10 %-át kell megté­­rí­teni. 4001—6000 Ft között a je­gyek értékének 20 %-át kell megtéríteni. 6001 Ft-on felüli jegyeknél a jegy értékének a 30 %-át kell az utazásban résztvevők­nek téríteni. A vszb reméli, hogy a dol­gozói térítések biztosítani tudja, igénylésével hogy az előző éveknek megfelelő nagy­ságrendben tudja szervezett dolgozóinak biztosítani a kül­földi üdülésben való részvé­telt. Berecz László NÓGRÁDI BÁNTASZ A Nógrádi Szénbányák dolgozóinak lapja. Megjelenik havonta kétszer. Előfizetés egy évre 1i forint, l­eiefoo­­t#-63S. Bányait 51-31 Szerkeszti: a szerke­stő bizottság. Mb. felelős szerkesztői Rozgonyi István Kisdia: a Nógrád megyei tankiadó vállata* S100 Salgótarján. Palócz Imre tér I Felelős kiadó: Bánó, fimt: igazgató. Előállítja a Nógrád megyei Nyomdaipari vállalat. Salgótarján Palócz Imre tér I.

Next