Ország-Világ, 1920 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1920-09-19 / 38. szám
V Lit W' »** **’ft • XLI. ÉVFOLKÍM»-~^^ ELŐ^ÍtetéSI^R: Egész évre .. .. ... 160 kor- Fél ^vre .. ../.... 80 kor. Negyed évre .. ... 40 kbr. Egyes számára 5 koron/. Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározón VtteWíf is csatolandó SZERKESZTŐSÉG : VI., HORN EDE-U. 18., földsz. 1. .ALAP^Jim-ssePTEMBER 19. SZERKESZTIK : DR. VÁRADI ANTAL ÉS DR. FALK ZSIGMOND ..... — "'a,. 38. SZÁM. DÍSZPÉLDÁNY előfizetési ára: Egész évre ......... 300 kor. Fél évre ..............150 kor. Egyes díszpéldány ára 10 kor. Az előfizetési pénzek az Ország- Világ kiadóhivatalába küldendők. KIADÓHIVATAL BUDAPEST, V., HOLD-UTCA 7 BLAHÁNÉ ÉS SZÜLŐVÁROSA RIMASZOMBAT. A nemzet csalogánya, kinek hetvenedik születési évfordulóját a napokbanünnepelték, a felvidéki csatorások híres régi szabadalmas városában, Rimaszombatban született 1850. szept. 8-án, mint ezt az alábbi keresztlevél is bizonyítja. Sajnos Rimaszombat most csehek által van megszállva. A rimaszombatiak hírnevesszülöttüknek, Blaha Lujzának, szülőházát már rég megjelölték volna emléktáblával, de ezt a legjobb akarat mellett sem lehetett megvalósítani, mert a művésznő nem a város valamely kényelmes házában, hanem annak határában, a szabad természet ölén, virágos mezők közepett, a Rimaszombat és Jánosi község közt elterülő országúton látta meg a napvilágot és ennek alapján a rimaszombati róm. kath. templomban anyakönyvezték. Az erre vonatkozó anyakönyvi kivonat a következőképen hangzik : 1850. 8 Septembris Ludovica, Parentes: Alexander Reindi et Aloisa Ponti cath. theatrista * Patrini: Ladislaus Török Francisca Darvas Rimaszombat 29 Septembris Stephanus Findura administrator.* Van még egynéhány úri család Rimaszombatban, akik emlékeznek Blahánénak nem mindennapi születési esetére. Apja, Reinch Sándor, annak idején, mint huszártiszt, a 12-es Palatínus-huszároknál szolgált, a szabadságharc előtt leköszönt rangjáról, beállott honvédnek és mint őrmester, vitézül végigharcolta a szabadságharcot, Világos után pedig felcsapott Várai álnév alatt vándorszínésznek. Mint 48-as honvéd, 1848. február 24-én feleségül vette Ponti Lujzát, akivel sok nélkülözés közepette, de nagy boldogságban élt. Vándorlásaik közepette, 1850. szept. 8-án, egy ponyvás kocsiban született meg Blaha Lujza, amikor éppen a társulat Rimaszombat határába ért. A kis város polgársága körében csakhamar híre ment a szokatlan helyzetben született leánykának, kit édesanyjával együtt a Rima partján lakó, Manczel József nevű jólelkű csizmadiamester fogadott be lakásra és ellátásra, nagy szeretettel ápolgatva a vándorlásban elfáradt színészcsaládot. Blaháné, bár a keresztségben Ludovika nevet kapott, ezt sohasem használta, hanem fölvette szeretett anyja nevét, a Lujza nevet. Keresztszülei, Török László, valamint felesége, született Darvas Franciska — kik már régebben elhaltak — mint akkoriban jómódú földbirtokosok, lelkes pártfogói voltak a vándorszínészeknek. Csak az vaj a rimaszombatiaknak, hogy életében egyetlen egyszer sem kereste föl szülővárosát Blaha Lujza, kinek születési helyét most már megjelölnék a jánosii országúton, de alig van már, aki biztosan emlékezne arra, hogy az útvonalnak körülbelül melyik pontján született. A Manczelcsaládból még néhányan emlékeznek a szép, piros-pozsgás babára, ki három éves korában, kis bokorugró szoknyában, piros fejkendőjével, valósággal olyan volt, mint valami nyíló rózsabimbó. Blaha Lujza eleinte a Reindi nevet viselte, édesatyjának Kassán bekövetkezett hirtelen halála után édesanyja egy év múlva férjhez ment egy Kölesi nevű színészhez, amikor a Kölesi nevét vltette föl. Blaha Lujza később Szabadkán 4657-ben férjhez ment Blaha Jánoshoz, a 2. számi Liechtenstein-vértesezred karmesteréhel, kinek az énekben való kiképeztetést köszönheti. Blaha Lujza úgyszólván csapta hálából lett az nősebb ember felesége, akinek elálása után —első férje emlékének hódolva — mind mostan megtartotta a Blaha nevet, mint színpadi nevek A magyar írók Nemzetis Szövetségének kiküldöttje Enyedy Barnabás mlapíró vezetésével szombaton délután tisztelegtek Blaha Lujza nagyasszonynál, a születése napjának hetvenéves évfordulója alkalmából. Enyedy meleg szavakban tolmácsolta a Szövetség szívből jövő üdvözletét a legkedvesebb nagymamának, amit Blaha Lujza mosolyogva javított ki: — Dédmama... bizony dédmama... Aztán válaszol az üdvözlésre. A hangja csengése tiszta ezüstharang és kedvesek a szavak, melyek leperegnek ajkáról. — A kollégájuk lettem — mondja. — Ő igen, hiszen tiszteletbeli taggá választottak az újságíróegyesületben. Le kell ülni, hogy »el ne vigyük az álmát.« Beszélgetés. Sok kérdés és sok felelet. Mennyi bájos dolgot mond. Nem jegyzem fel, ám itt csengenek a fülemben és le tudnám írni emlékezetből, talán szó szerint, de nem engedi a papír. Az üdvözlés elhangzása után e sorok írója a gömörmegyeiek és szülővárosa Rimaszombat közönsége hódolatát és szeretetét tolmácsolta a nagy művésznő előtt, megemlítve, hogy bérces Gömör vármegye hírneves székhelye Rimaszombat is meg van szállva a csehek által. Blaha Lujza szomorúan jegyezte meg: — Tehát én is cseh állampolgár lettem, aki a magyarságért annyit tettem. Majd a Rima partján még most is álló és egykor szállást adó házacskáról, Findura keresztelő plébánosról és keresztszülei, a Törökcsaládról érdeklődött e sorok írójától, aki végül engedelmet kért, hogy földije, a gömörrozsnyói születésű Hegyi Balázs Anna, a Király-színház nagytehetségű énekművésznője, aki sok tekintetben méltó utódjának ígérkezik Blahánénak, néhány magyar nótával hódoljon a nagy művésznőnek. Hegyi Balázs Anna keddenfélben ifj. Rigó Jancsi bandája kíséretében jelent meg Blaha Lujzánál és itt, mint ez idén országszerte, tiszta csengő hangján mély hatással énekelte el az, örökbecsű Lavotta-dalokat, a szerenádot, »Ó, de szép az élet« és a Cserebogár sárga cserebogár- nótát, melyet annyi millió szerelmes szívű leányzó énekel ma is szívvel-lélekkel szerte az országban. Utána ráadásul Kacsóh Pongrátz dr. » Regős énekét 1920. évből«, ezt a nagyhatású irredentadalt énekelte el a művésznő, mély érzéssel, a magyar nemzet egykori csalogánya előtt. Hegyi Anna ezután a nagy művésznő menye, Blaha Sándor miniszteri tanácsos neje született Paál Margit kedvenc nótáját énekelte el. Ezután ifj. Rigó Jancsi a »Piros bugyelláris«, a »Sárga csikó« és a »Falu rossza” népszínművek örökbecsű nótáit játszotta el Blahánénak és nővérének, Benedek Lajosnénak, kik azt könnyes szemekkel hallgatták végig. A magyar nóta egykori utolérhetetlen nagy művésznője mélyen meghatva mondott köszönetet a bohém lelkületű társaságnak a kedves és finom ötletű ünneplésért, s Hegyi Annát, ezt a bájos művésznőt máskorra is meghívta hangversenyezni, hiszen oly ritkán hallott az utolsó időben magyar nótát és cigánymuzsikát. Markó Miklós: A IX-IK ÁRUMINTAVÁSÁR MEGNYITÁSA A VÁROSLIGETI IPARCSARNOKBAN Horthy Miklós kormányzó és Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter jelenlétében. (Eiser felvétele.)