Ország-Világ, 1920 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1920-09-19 / 38. szám

V Lit W' »** **’ft • XLI. ÉVFOLKÍ­M»-~^^ ELŐ^ÍtetéSI^R: Egész évre .. .. ... 160 kor- Fél ^vre .. ../..­­.. 80 kor. Negyed évre .. ... 40 kbr. Egyes szám­­ára 5 koron/. Külföldi előfizetésekhez a­ postailag meghatározón VtteWíf is csatolandó SZERKESZTŐSÉG : VI., HORN EDE-U. 18., földsz. 1. .ALAP^Jim-ssePTEMBER 19. SZERKESZTIK : DR. VÁRADI ANTAL ÉS DR. FALK ZSIGMOND ..... — "'a,. 38. SZÁM. DÍSZPÉLDÁNY előfizetési ára: Egész évre ......... 300 kor. Fél évre ..............150 kor. Egyes díszpéldány ára 10 kor. Az előfizetési pénzek az Ország- Világ kiadóhivatalába küldendők. KIADÓHIVATAL BUDAPEST, V., HOLD-UTCA 7 BLAHÁNÉ ÉS SZÜLŐVÁROSA RIMASZOMBAT.­­ A nemzet csalogánya, kinek hetvenedik születési évfordulóját a napokban­­ünnepelték, a felvidéki csatorások híres régi szabadalmas városában, Rimaszombatban született 1850. szept. 8-án, mint ezt az alábbi keresztlevél is bizonyítja. Sajnos Rimaszombat most csehek által van megszállva. A rimaszombatiak hírneves­­szülöttüknek, Blaha Lujzának, szülőházát már rég megjelöl­­ték volna emléktáblával, de ezt a legjobb akarat mellett sem lehetett megvalósítani, mert a művésznő nem a város valamely kényelmes házában, hanem annak határában, a szabad természet ölén, virágos mezők közepett, a Rimaszombat és Jánosi község közt elterülő országúton látta meg a napvilágot és ennek alapján a rimaszombati róm. kath. templom­ban anyakönyvezték. Az erre vonatkozó anyakönyvi kivonat a következőképen hangzik : 1850. 8 Septembris Ludovica, Parentes: Alexander Reindi et Aloisa Ponti cath. theatrista * Patrini: Ladislaus Török Francisca Darvas Rimaszombat 29 Sept­embris Stephanus Findura administrator.* Van még egynéhány úri család Rimaszom­batban, akik emlékeznek Blahánénak nem mindennapi születési esetére. Apja, Reinch Sándor, annak idején, mint huszártiszt, a 12-es Palatínus-huszároknál szolgált,­ a szabadságharc előtt leköszönt rangjáról, beállott honvédnek és mint őrmes­ter, vitézül végigharcolta a szabadságharcot, Világos után pedig felcsapott Várai álnév alatt vándorszínésznek. Mint 48-as honvéd, 1848. február 24-én feleségül vette Ponti Lujzát, akivel sok nélkülözés közepette, de nagy boldogságban élt. Vándorlásaik közepette, 1850. szept. 8-án, egy ponyvás kocsiban született meg Blaha Lujza, amikor éppen a társulat Rimaszombat határába ért. A kis város polgársága körében csakhamar híre ment a szokatlan helyzetben született leánykának, kit édesanyjával együtt a Rima partján lakó, Manczel József nevű jólelkű csizmadiamester fogadott be lakásra és el­látásra, nagy szeretettel ápolgatva a vándor­lásban elfáradt színészcsaládot. Blaháné, bár a keresztségben Ludovika nevet kapott, ezt sohasem használta, hanem fölvette szeretett anyja nevét, a Lujza nevet. Keresztszülei, Török László, valamint felesége, született Darvas Franciska — kik már régeb­ben elhaltak — mint akkoriban jómódú föld­­birtokosok, lelkes pártfogói voltak a vándor­­színészeknek. Csak az vaj a rimaszombatiak­nak, hogy életében egyetlen egyszer sem kereste föl szülővárosát Blaha Lujza, kinek születési helyét most már megjelölnék a jánosii országúton, de alig van már, aki biztosan emlékezne arra, hogy az útvonalnak körül­belül melyik pontján született. A Manczel­­családból még néhányan emlékeznek a szép, piros-pozsgás babára, ki három éves korában, kis bokorugró szoknyában, piros fejkendőjével, valósággal olyan volt, mint valami nyíló rózsabimbó. Blaha Lujza eleinte a Reindi nevet viselte, édesatyjának Kassán bekövetkezett hirtelen halála után édesanyja egy év múlva férjhez ment egy Kölesi nevű színészhez, amikor a Kölesi nevét vltette föl. Blaha Lujza később Szabadkán 4657-ben férjhez ment Blaha Jánoshoz, a 2. szám­i Liechtenstein-vértesezred karm­esteréhe­l, kinek az énekben való kiképez­­tetést köszönheti. Blaha Lujza úgyszólván csapta hálából lett az nősebb ember felesége, akinek elálása után —­első férje emlékének hódolva — mind mostan­ megtartotta a Blaha nevet, mint színpadi nevek A magyar írók Nemzetis­ Szövetségének ki­küldöttje Enyedy Barnabás ml­apíró vezeté­sével szombaton délután tisztelegtek Blaha Lujza nagyasszonynál, a születése­ napjának hetvenéves évfordulója alkalmából. Enyedy meleg szavakban tolmácsolta a Szövetség szívből jövő üdvözletét a legkedvesebb nagy­mamának, amit Blaha Lujza mosolyogva javított ki: — Dédmama... bizony dédmama... Aztán válaszol az üdvözlésre. A hangja csengése tiszta ezüstharang és kedvesek a szavak, melyek leperegnek ajkáról. — A kollégájuk lettem — mondja. — Ő igen, hiszen tiszteletbeli taggá választottak az újságíróegyesületben. Le kell ülni, hogy »el ne vigyük az álmát.« Beszélgetés. Sok kérdés és sok felelet. Mennyi bájos dolgot mond. Nem jegyzem fel, ám itt csengenek a fülemben és le tud­nám írni emlékezetből, talán szó szerint, de nem engedi a papír. Az üdvözlés elhangzása után e sorok írója a gömörmegyeiek és szülővárosa Rimaszom­bat közönsége hódolatát és szeretetét tol­mácsolta a nagy művésznő előtt, megemlítve, hogy bérces Gömör vármegye hírneves szék­helye Rimaszombat is meg van szállva a csehek által. Blaha Lujza szomorúan jegyezte meg:­­ — Tehát én is cseh állampolgár lettem, aki a magyarságért annyit tettem. Majd a Rima partján még most is álló és egykor szállást adó házacskáról, Findura keresztelő plébánosról és keresztszülei, a Török­családról érdeklődött e sorok írójától, aki végül engedelmet kért, hogy földije, a gömörrozsnyói születésű Hegyi Balázs Anna, a Király-szín­ház nagytehetségű énekművésznője, aki sok tekintetben méltó utódjának ígérkezik Blaháné­nak, néhány magyar nótával hódoljon a nagy művésznőnek. Hegyi Balázs Anna kedden­­félben ifj. Rigó Jancsi bandája kíséretében jelent meg Blaha Lujzánál és itt, mint ez idén ország­szerte, tiszta csengő hangján mély hatással énekelte el az, örökbecsű Lavotta-dalokat, a szerenádot, »Ó, de szép az élet« és a Csere­bogár sárga cserebogár- nótát, melyet annyi millió szerelmes szívű leányzó énekel ma is szívvel-lélekkel szerte az országban. Utána rá­adásul Kacsóh Pongrátz dr. » Regős énekét 1920. évből«, ezt a nagyhatású irredentadalt énekelte el a művésznő, mély érzéssel, a ma­gyar nemzet egykori csalogánya előtt. Hegyi Anna ezután a nagy művésznő me­nye, Blaha Sándor miniszteri tanácsos neje született Paál Margit kedvenc nótáját énekelte el. Ezután ifj. Rigó Jancsi a »Piros bugyel­­láris«, a »Sárga csikó« és a »Falu rossza” népszínművek örökbecsű nótáit játszotta el Blahánénak és nővérének, Benedek Lajosné­­nak, kik azt könnyes szemekkel hallgatták vé­gig. A magyar nóta egykori utolérhetetlen nagy művésznője mélyen meghatva mondott köszönetet a bohém lelkületű társaságnak a kedves és finom ötletű ünneplésért, s Hegyi Annát, ezt a bájos művésznőt máskorra is meghívta hangversenyezni, hiszen oly ritkán hallott az utolsó időben magyar nótát és cigánymuzsikát. Markó Mi­klós: A IX-IK ÁRUMINTAVÁSÁR MEGNYITÁSA A VÁROSLIGETI IPARCSARNOKBAN Horthy Miklós kormányzó és Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter jelenlétében. (Eiser felvétele.)

Next