Ózdi Vasas, 1972 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1972-01-14 / 2. szám
Nagyon felelőséig e z a csaknem valamenynyi emberre kiterjedő vita, amit nap mint nap folytatunk a munkahelyi demokráciáról, mindennél meggyőzőbben bizonyítja, mennyire helyes az MSZMP most már évek óta tartó törekvése a szocialista demokrácia továbbfejlesztésével, a demokratizmus színvonalának emelésével kapcsolatosan . Társadalmunk nem nélkülözheti a közösségi alapállás és szellem teljes kibontakoztatását. Alapvető társadalmi és politikai szükségszerűség a kollektív felelősségvállalás és vezetés. Mint minden kiteljesedni készülő, folytonos mozgásban levő ideológiai, politikai változás, úgy a szocialista demokrácia hétköznapi ki- bontakozása, a demokratizá-ódási folyamat befejeződéséig szükséges időszak sem lehet mentes vitáktól, súrlódásoktól és olykor-olykor disszonáns hangoktól, félreértésektől. A félreértések egyik jellemző része lett az elmúlt három-négy évben a demokratizmus értelmezése. Kétségkívül azonnal felfogta a többség, gyorsan megértette (és hangoztatta is) mindenki, milyen jogokat biztosít számára a szocialista demokrácia, mit követelhet a munkahelytől, a társadalomtól — és, ugye, ki-ki meg is követelte, hogy érvényesüljenek a jogai, hogy semmilyen tekintetben és a legkisebb mértékben sem szenvedhessen csorbát e jogok gyakorlati alkalmazásai Ugyanakkor azonban nem volt ritkajelenség, hogy sokan megfeledkeztek a szocialista társadalom politikai arculatának egyik alapvető sajátosságáról . A jogok és kötelességek, az elvárások és a felelősség viszonya nálunk nem választható el egymástól. Nincsenek jogok kötelesség nélkül, nincs jogos elvárás a Társadalom felé a társadalom követelményeinek vállalása nélkül. Az egyéni felelősségvállalás is velejárója az egyén javára biztosított jogoknak, ha úgy tetszik, a kötelesség vállalása az ellenérték azért, amit a társadalom nyújt polgárai számára. Az elmúlt év végén megtartott termelési tanácskozásokon, különféle taggyűléseken gyakori téma volt a munkahelyi demokrácia. Nagyszerűen érvényesült a most már valóban teljes szólásszabadság, félelem nélkül bárki elmondhatta a véleményét, sőt, igényt is tartottak rá, hogy megnyilatkozzon a művezető, a kétkezi munkás és mindenki, aki tagja a 14 ezer fős kohász kollektívának. Sokkal kevesebb szó esett azonban a felelősségről. Arról, hogy a demokratizmus kiteljesedése, megvalósulása nemcsak a jogokra vonatkozik. Felelősséget is követel, felelősség vállalását a kimondott szóért és a tettekért. Akkor is érvényesülni kell ennek, ha kritikusan szól valaki , mondja el bátran a véleményét, de felelősséggel szóljon, ne a kárörvendő és pusztába dühöngő, hanem a hazájáért, társadalmáért aggódó, érte dolgozó ember szavaival. Mert nem elég a jogok kiváló ismerete. Nem elég azt mondani kisebbnagyobb problémák láttán: na, ugye, én előre megmondtam! Együtt kell vállalni a problémákat is, nagy felelősséggel, és soha nem valamilyen képzelt kívülálló szemével nézni azt, ami a miénk, mindannyiunké. Van abban valami, hogy a jogait gyorsan megértő és azonnal megkövetelő nép vagyunk. A társadalmi fejlődésnek azonban együtt kell járnia a tudati, a közösségi tudati fejlődéssel. Ezért szükséges tárgyilagosabbá tennünk akkor is, ha jogosan követelünk a társadalomtól. Magyar Tibor : VILÁG PROfeETARA, B©5NoSO»JQ*eK! Az Ózdi Kohászati Üzemek MSZMP bizottságának hetilapja XV. évfolyam, 2. szám. Ara 50 fillér 1972. január 14. Pártbizottsági ülés Ülést tart ma 8 órától a városi pártbizottság a Liszt Ferenc Művelődési Központ tánctermében. A végrehajtó bizottság előterjesztése alapján megvitatásra kerül a gazdasági célkitűzések végrehajtásának 1971. évi tapasztalatairól szóló jelentés, illetve az ehhez kapcsolódó javaslat az 1972. évi gazdasági munkát segítő politikai feladatokra. Állásfoglalási javaslatot terjesztenek a pártbizottság tagjai elé a város közművelődésének helyzetéről és a feladatokról. A napirendi pontok között szerepel még a városi pártbizottság 1972. évi munkaprogramjára és a végrehajtó bizottság I. féléves munkatervére vonatkozó javaslat előterjesztése, megvitatása és elfogadása. Az első napirend megtárgyalásában a város állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetői, valamint a vállalatok, intézmények párttitkárai és gazdasági vezetői is részt vesznek. A pártbizottsági ülés részletesebb ismertetésére a következő számunkban visszatérünk. Tartalomból: GONDOLATOK AZ AGITÁCIÓRÓL (2. oldal) TIZENÖT ÉVE SZOLGÁLATBAN (3. oldal) DRÁGA RENDELÉSEK (5. oldal) AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK (5. oldal) Rendezték a fizetett szabadságokat és a ”Cs„ napokat Két munkaügyi tárgyú téma is rendezésre került az elmúlt év végén az OKÜ- ben, mert a vonatkozó utasítások végrehajtásánál nem egyértelműen jártak el a gyárrészlegek, üzemek, főosztályok, osztályok. A szakszervezet kezdeményezésére mindkét ügyet bizottság vizsgálta meg és a törvényes előírások betartására egyértelmű intézkedést hoztak. Az intézkedést a vállalat Bélés Munkaügyi Főosztálya a következőkben rögzítette. A dolgozó munkarendje alapján adandó szabadnapokat (szabad szombatok) a fizetett szabadság kiadásánál úgy kell tekinteni, mintha azok is munkanapok lennének, tehát azokat a szabadságba be kell számítani. Eszerint 44 órás munkahét esetén minden 11, 42 órás munkahét esetén minden 7, 40 órás munkahét esetén minden 5,35 órásmunkahét esetén minden 3, a vállalat munkaidő beosztása szerinti munkanapra kivett szabadság után 1 nap szabadnapot (is) szabadságként kell beszámítani (kiadott szabadságnak kell tekinteni), akár egybefüggően, akár részletekben veszi azt igénybe a dolgozó. A szabadság tehát megoszlik kiadhatór és, a munkarövidítés miatt beszámítandó részekre. Ez az eljárás annyiban hoz újat a korábbi gyakorlathoz viszonyítva, hogy a fél napot elérő, illetve meghaladó töredéknapot még nem lehet beszámítani, csak egész nap elérése esetén. A beszámítást a dolgozót bármilyen címen megillető, összes szabadság figyelembevételével kell elvégezni. Intézkedés született arra is, hogy a töredéknap számítás m megszertetése miatt keretívenő és egyes dolgozókat érintő egy-egy nap többietszabadságot az érdekeltek megkapják. A munkaidő csökkentéséből eredő szabadnapok (Cs) kiadásának rendjét is egyértelműen szabályozták. Eszerint a munkarend — üzemi naptár — nem személyre, hanem a Kollektív Szerződés gyárrrészlegi függelékeiben elhatárolt egy-egy munkaterület dolgozóira, illetve annakműszakjaira van meghatározva. Ezért a munkarend módosítása az egész kollektívát érintően lehetséges. Személyre szóló egyedi munkarend-módosítás nem eszközölhető. A módosítás legalább egy hónapra vonatkozhat. A módosításról a dolgozót az új munkarend megkezdése előtt lehetőleg három nappal, de legkésőbb az előző hét utolsó munkanapján értesíteni kell. Ha ez nem történik meg, szabadnapjuk más időpontra nem helyezhető át. Ha a dolgozót rendkívüli okok miatt az üzemi munkarendi naptártól eltérően szabadnapján munkavégzésre kötelezik, akkor e napon végzett munkájáért túlórában kell elszámolni. Így kell eljárni akkor is, ha a munkarend megváltoztatást a dolgozóval nem, vagy csak késedelmesen köztik. Munkásállományú dolgozók szabadnapjának megváltoztatása és szabad idővel történő megváltása csak kérésükre eszközölhető. A kiadott szabadidőnek azonban meg kell egyezni a túlmunka időtartamával. A szabadnapot az üzemi munkarendi naptárban rögzített időpont előtt , kiadni nem lehet. Jól kezdték az évet Mint arról már hírt adtunk, a balszerencsés tavalyi év után sikeresnek mondható a nagyolvasztómű 1972. évi „startja”. Heti részeredményeiket az ott dolgozók is szívesen ismételnék meg minden héten. A vállalat és gyárrészleg vezető szakemberei sok intézkedést tettek az ez évi sikeres munka feltételeinek biztosítására. Reméljük, végül minden visszahúzó tényezőt sikerül kiküszöbölni a további eredményes termelés érdekében. Tavasz a télben (Fotó : Strohmayer) 51 millió forint Még az elmúlt év végén hírt adtunk arról, hogy a jelek szerint az ÓKA központi karbantartó gyárrészlege a 44 millió forintos alkatrészgyártási tervét 48 millióra fogja teljesíteni. Sikerült! Annyira, hogy most, amikor már rendelkezésre állnak a részletes számítások, kiderült: a Toldi Ottó vezette gyárrészleg az előírt 44 millió helyett kereken 51 millió forintra teljesítette 1971-es alkatrészgyártási tervét. Mint Toldi elvtárs elmondta, ebben az évben is kiemelt feladatuk a tartalékalkatrész-gyártás, amelynek megvalósításában a gépészeti üzem kollektívája érdekelt elsősorban. 1972. első két hetében minden erejükkel a márciusban sorra kerülő finomhengerműi nagyjavításra, valamint a durvahengermű középjavítására koncentrálnak. December végén és január első napjaiban a megrendelt 820-ból 436 tételt már legyártottak a finomhengermű részére. Nem kell félniük azonban a durvahengermű vezetőinek sem. A központi karbantartók nagy figyelemmel készülnek a durvás középjavításra. (Mint ismeretes, erre március 15—16 között kerül sor.) A kezdés időpontjáig a központi karbantartók 450 tétel tartalékalkatrészt gyártanak, le a középjavításhoz. Kétségkívül pozitív jelenség, hogy ebben az évben nem tartott sokáig a „szilveszteri hangulat”. A karbantartók jól tudják, menynyire fontos, hogya maguk részéről minden lehetőt megtegyenek a technológiai termelés biztosítására, a javítások zavarmentes lebonyolítására. Megszokott, megbízható munkatempójukkal már az év első napjaiban bizonyították: rajtuk 1972-ben sem múlik a tervteljesítés. A karbantartók megfelelően felkészültek a feladatok ellátására, és nincs is olyan kérés, amelyet vissza kellene utasítaniuk. Jól tudják: a hírnév kötelez. Megbízható, jó munkájukra valamennyi gyárrészleg biztosan számíthat 1972-ben is. magyar — Az elmúlt évi gyakorlatunkhoz hasonlóan tovább folytatjuk ez évben is a jól bevált szokás szerint a rövid, termelési tájékoztató jelentések hétről hétre való közlését, az üzemi körkép keretein belül. Máris az első tíz nap eredményeiről adhatunk számot, amely startnak valamennyi gyárrészlegnél nagyon szép. A NAGYOLVASZTÓMŰ 103,5 százalékra teljesítette esedékes tervét. Reméljük, múlt évi adósságát most már zavartalanul, folyamatosan pótolja az elkövetkező időkben is. Megkezdődött a ferromangán és tükörnyersvas szállítása a hazai megrendelők részére. AZ ACÉLMŰ 100 százalékon áll. Teljesítménye, jórészt a kohók függvénye. Jó lenne, ha ez évben kevesebb gondot okoznának a gyárrészlegnek a tavaly — bizony — gyakran gyengélkedő kohók. A DURVAHENGERMŰBEN túlteljesítésekről hallottunk az elmúlt napokban. A dekádot valamennyi sorozat nagyszerű eredményekkel zárta: a blokksor 107, a bugasor 101,7, a tartósor 110,5, a triósor 102,4 százalékot ért el. A szállítás munkáját azonban zavarja az okmányhiány. Jelenleg is 1800 tonna hengerelt áru várakozik elszállításra. Az exportbuga gyártása és szállítása azonban folyamatos. A FINOMHENGERMŰ középsora 91,5, finomsora 101,9, gyorsdrótsora 102 (itt is van még tavalyi adósság!), abroncssora 101,9 százalékos eredményt jelentett. A kikészítés 100,8 százalékon állt lapzártakor. A szállítás — hasonlóképpen a durváihoz — itt is lemaradással küzd, 2000 tonna hengerelt áru várakozik a továbbításra. SZÜKSÉGESNEk tartjuk mindjárt az év elején ismételten felhívni a figyelmet arra, hogy a közlekedés a megnövekedett feladatoknak csak úgy tud eleget tenni, ha valamennyi gyárrészleg segíti ebben. „Régi nóta”, tudjuk. Tavaly is sokszor beszéltünk róla. De nem lehet eléggé hangsúlyozni és elégszer elmondani, hogy minden üzemnek egyaránt érdeke a zavartalan kocsiellátás, éppen ezért a saját és a vállalat egésze érdekében is törekedni kell mindenhol az anyag le- és felrakásának gyorsítására, e munkafolyamat minél nagyobb szervezettségének megvalósítására. Megkezdődött az exportbugaszállítás is. A bugák fel- és lerakását is célszerű lenne ez évben jobb munkaszervezéssel meggyorsítani: mind a tartósoron, mind a finomhengermű belső és külső bugaterén. A kocsikat a beállás után azonnal üríteni! Nem engedhetjük meg magunknak azt a „luxust”, hogy a bugasor álljon kocsihiány miatt, vagy a kohókat fékezze a salakfazékhiány. Vonatkozik ez természetesen a préstelepre is; gyorsan szabadítsák meg a rakománytól a saját kocsijainkat. Mindenhol, mindenki tartsa kötelességének — a termelés zavartalanságának biztosítása érdekében — a kocsiforgalom lehető legteljesebb segítését. B. M.