A Pesti Hirlap emlékkönyve - Ötven esztendő 1878-1928
Ki tud róla?
1928. XII. 25. A PESTI HÍRLAP EMLÉKKÖNYVE KI TUD RÓLA? Alig egy héttel halála előtt új rovatot nyitott a Pesti Iiiilúg hasábjain Tóth Béla, az Esti levelek klasszikus irója. „Ki tud róla?“ címen kérdéseket intézett a magyar közönséghez, hogy komoly és tanulságos,magyar dolgok fölkutatására kihasználja azt az erőt, amely a művelt magyar közönség tudásában van. .A magyar kutatás és, adatgyűjtés segítőjének szánta ezt a rovatot, amely isig-vérig magyar volt és mint, programmjában bejelentette, idegen dolgokkal csupán magyar vonatkozásban fog foglalkozni. Az első közlemény a Pesti Hírlap 1907. március 1I-ki húsvéti számában jelent meg s ebben Tóth Béla intézett a magyar olvasóközönséghez néhány kérdést, azt tervezte azonban, hogy a rovatban később maga a közönség fog kérdezni és a közönség köréből érkező válaszok fognak, a föltett kérdésekre felvilágosítást adni. PETŐFI ISMERŐSE. Kik élnek még Petőfi személyes ismerősei közül? Főképen azokról kellene hírt hallani, akiket a Petőfi-irodalom eddig nem említett s akiknek emlékezései följegyezve még nincsenek. A LEGIFJABB HONVÉD. Ki volt a szabadságharcban a legifjabb honvéd? A köztudat Than Károlyt, a nagy kémikust tartja annak, aki 1834 december 30-án született, tehát alig tizennégyéves korában lett honvéddé s Bem seregében a tűzmesterségig vitte. De bizonnyal voltak a honvédségben nála ifjabbak is Legérdekesebb volna azt tudni, ki a legfiatalabb honvédtiszt, akinek kinevezése a Közlönyben megjelent. PEST LEGRÉGIBB HÁZA. Míg a Belváros legősibb részét le nem bontották, a Duna utca szögletén, a plébánia épülete mögött tudtunk egy ütöttkopott egyemeletes hajlékot, Pest legrégbb házának. Rómer. Flóris Zsigmond király idejéből valónak tartotta s régibbnek magánál a belvárosi plébániatemplom déli tornyánál. Most, hogy ez az ócska épület eltűnt a föld színéről, vájjon melyik Pest legrégibb háza? KOSSUTH LAJOSNAK EGY SZÁLLÓIGÉJE. Midőn Kossuth 1848 őszén a népet fölkelésre akarta felhívni, elsőbben Cegléden beszélt szeptember 24-én. Lelkes szavait sok ezer ember éljenezte, zászló alá azonban csak kevesen gyűltek. ,,Hosszú rabszolgaság nem szülhet hősöket“, mondta ekkor Kossuth négyszemközt egy bizalmas emberének, s ennek az egynéhány szónak nagyobb hatása volt, mint a fényes beszédnek, mert mikor elterjedt Cegléden, azonnal nyolcszáz önkéntes honvéd jelentkezett. Három nap alatt Cegléden, Abonyban, Nagykőrösin, Kecskeméten tizenkétezer ember állott zászló alá. A „hosszú rabszolgaság nem szülhet hősöket“ szállóigét mindig Kossuth Ljposnak szoktuk tulajdonítani, de verstöredéknek látszik, mert hibátlan hatos jambus. Véletlenség ez, vagy Kossuth valamely költőből vette híres szemrehányását? RÉGI MAGYAR ÉTEL ÉS ITAL. Hogy őseink nyereg alatt puhították a nyers húst, aztán úgy ették meg, csak akkor igaz, ha őseinknek tekintjük a hunokat, mert csak róluk állítottak ilyesmit az egykorúak, a régi magyarokról soha. Tudósaink különben azt mondják, hogy a hunok se pótolták ilyen furcsa módon a sütés-főzést, hanem nyereg alatt puhított húsnak alkalmasint valamely konzervet vélhettek az európaiak, mégpedig olyan szántott és porrá zúzott, sóba főtt húst, amelyet Villán XIV századbeli firenzei író a korabeli magyaroknál is látott. Ha uttán voltak, zacskóban vitték magukkal az ilyen húsport és megfőzték, mint a kását. Érdekes volna tudni, van-e még valami nyoma ennek a régi magyar húskonzervnek a pásztoremberek között. I Ha megmaradhatott a nemkevésbbé régi tarhonya és lebbencs, ez a két ősi szárított tészta, talán nem tűnt el egészen a szárított hús sem, mégpedig por alakjában, mert hogy a pásztoremberek, különösen a csikósok, még élnek darabokban szárított birkahússal, az köztudomású. De ha fönn is maradt ez a régi magyar étel, megvan-e mellé a régi magyar ital, a kunok söre, a búza? Ismeretes, amit Oláh Miklós, a XVI. században erről az akkor a Kunságban elterjedt és kölesből erjesztett szeszes italról irt. Kevésbbé ismeretes az 1826-i Hasznos mulatságok följegyzése, amely szerint akkortájt a kunok még éltek bozával. Kérdés: eltűnt-e teljesen nyolcvan esztendő alatt ez a régi ital a használatból? Cucor-Fogarasi egy szólást is tud róla: „Föléledt, mint a búzacibere“, azaz jó kedvében csintalankodik. Ida maga az ital nincs is üteg már, él-e még valahol ez a szólás? A rovat első felszólítására mint Petőfi-ismetlősök a következők jelentkeztek: Pirgha József földbirtokos, Alsószeli (Pozsony ш.), Ágier Sámuel nyug. villamostársasági pénztáros, Miskolc. özv. Petőfi Istvánná, Vác. Bathó Ignác ügyvéd, Jászberény. Sismis József 48-as tüzérfőhadnagy, Jászberény. Tóth József nyug. kollégiumi professzor, Debrecen. Özv. Navráczky Ákosné, Torockó. Özv. Singer Frigyesné, Budapest. Баку Krisztina, Kunszent Miklós. Wimmer Miksa, Budapest. Fekete Lajos, az 1848-iki képviselőház tagja. Asztalos György nyug. ref. esperes, Debrecen. Székely Márton ügyvéd, Szász Jenes. Szalay Dániel nyug. tanító, Székesfehérvár. Szkalla Vazul, 48-as honvéd, Jasliska Gola (Galicia). Roboz István kir. tanácsos, Kaposvár. Csaba Ignác földbirtokos, Szamoskóród. Papp Kálmán nyug. törvényszéki bíró, Szatmár. özv. Kovács Ágostonná, Szatmár. Nagy Elek földbirtokos, 1. zám. Molnár Gyelit nagybirtokos, Levelek.