Parlando, 2009 (51. évfolyam, 1-6. szám)

2009 / 1. szám - Péter Miklós: Köszöntő a Parlando 50 éves jubileumára

KÖSZÖNTŐ A PARLANDO 50 ÉVES JUBILEUMÁRA Kérem, nézzék el, hogy köszöntőmet visszaemlékezéssel kezdem. Ötven évvel ezelőtt, amikor a zeneakadémiai hangversenyeken Kodály Zoltánt láttuk a tanári páholyban, és úgy éreztük, hogy az általa megfo­galmazott 100 éves tervet nekünk, ifjú zenetanároknak kell elkezdenünk megvalósítani, szükségesnek tűnt egy új zenepedagógiai folyóirat létreho­zása. Ekkor még csak egy-két olyan hangszeres iskola volt, amely Kodály elképzelését próbálta a gyakorlatba átültetni, mint például Czövek Erna Zongoraiskolája, és a szolfézst is az Irsay-Agócsi Példatárból tanítottuk, ami valóban inkább csak példatár volt, semmint módszeresen felépített tankönyv. Célszerűnek és hasznosnak tűnt a gyakorlatban nehézkesen működő tapasztalatcserék és bemutató tanítások mellett írásban is közre­adni a sok kísérletezés közben megszületett ötleteket és az általuk elért eredményeket. Ezért gondolta úgy az akkori fiatal tanárok egy csoportja, amelynek jómagam is tagja voltam, hogy hozzunk létre egy olyan zenepe­dagógiai folyóiratot, amelyben közreadjuk kísérleteink eredményét, tájé­koztatjuk egymást pedagógiai elképzeléseinkről, megvitatjuk ezeket az elképzeléseket és a kísérletek tanulságait, közétesszük tapasztalatainkat, így jött létre a Parlando, és hogy azóta ötven éven át megmaradt és ma is megjelenik, az egyike a nagy magyar csodáknak. Nem maradhatott volna fenn, ha nem a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezet­ének kiadásában jelenne meg, mert hiszen ugyanezen idő alatt számos állami kiadású módszertani lap megszűnt. Az is nagyban segítette fenn­maradását, hogy olyan lelkes, odaadó és fáradhatatlan szerkesztői voltak, mint Szatmári László és Zelinka Tamás, valamint hogy a Zenetanárok Társaságának választmánya az egyes szakterületek legjobbjait kérte fel a Szerkesztőbizottság tagjainak. De létét kezdettől a mai napig azok biztosí­tották, akik nagyszerű írásaikkal megtöltötték az egyes számokat és olyan magas színvonalú szakmai folyóirattá tették, mint amilyennek ma ismer­jük. Az, hogy ma már a megjelent cikkek jó része olvasható az interneten, lehetővé teszi a tanárképzésben való felhasználásukat is, amire vélemé­nyem szerint kiválóan alkalmasak. Ezen túlmenően azonban olyan kordo­kumentumok, amelyek híven tükrözik az elmúlt ötven év zenepedagógiá­jának történetét, és ilyen módon a magyar zenetörténet egyik fontos fejeze­tét alkotják. Nagy örömömre szolgál, hogy ötven év elteltével még módom és lehe­tőségem van a PARLANDO jubileumának köszöntésére. Sokakkal együtt kívánom, hogy még további sok-sok éven át jelenjen meg és ha lehetséges, még az eddiginél is nagyobb mértékben segítse és szolgálja a magyar zenei nevelést. Legyen ott minden zeneiskolában és olvassa minden zenetanár, de legyen minden zenetanár egyben írásainak szerzője is, hogy valóban az egész zenepedagógus társadalom a magáénak érezze a PARLANDO-t. Péter Miklós

Next