Pécsi Figyelő, 1901. április-június (29. évfolyam, 76-148. szám)
1901-05-23 / 118. szám
XXIX. évfolyam. Pécs, 1901. május hó 23., csütörtök. 118-ik szám. Elillitkos árak : Egész évre • 20 kor. — fill. Félévre • • 10 » — » Kegyed évre • 6 » — » Ügy hóra • • 1 » 70 » ügyes szám ára 8 fillér Kiadóhivatal: Mária-utca 1. sz. hol az előfizetések és a hirdetések elfogadtatnak.Pécsi Figyelő POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztői Iroda, Mária utca 1. sz. első emelet, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratot vissza nem adunk. Központi parlament. Pécs, 1901. május 22. A hatvanhetes törvény az állam legfontosabb életkérdéseit képező ügyeket, a hadügyet, külképviseletet s az ezekre vonatkozó pénzügyet kivonván a magyar törvényhozás illetőségi köréből, azokat az osztrák birodalommal közösekké tette. Minthogy pedig az összes ügyek alkotmányos intézését alapelvvé tette, gondoskodni kellett a két önállónak dekretált állam törvényhozásától különálló alkotmányos szervezetről, amely a közös ügyek intézésében az érdekelt népek alkotmányos befolyását érvényre juttassa. A dolog természetes rendje úgy hozta volna magával, hogy ha már saját külön törvényhozásunk szabad és önálló intézkedése alól elvont ügyeket elismertük, ezek alkotmányos intézése is csak közösen, egy központi parlament hatáskörébe utaltassék. A közös ügyek elismeréséből logikai szükségszerűséggel folyó ez a következmény azonban megijesztette magukat a hatvan hetes alkuvókat is s azért egy nyakatekert fikcióval tiltakozva bármi néven nevezendő közös vagy középponti parlament ellen, megszervezték a valóságban a központi parlamentet a delegációk képében. Az országgyűlés bizottságának nevezik ugyan a delegációt, de olyan jogosítványokkal ruházták föl a közös ügyeket illetőleg, amelyek teljesen és tökéletesen kimerítik a parlamenti törvényhozás egész jogkörét Az a körülmény, hogy a két delegáció külön tanácskozik s egymással csak irázbelileg érintkeznek, éppen úgy nem szünteti meg a központi parlament jellegét, mint ahogyan nem képez külön-külön törvényhozást az alsó és felsőház, hanem csak alkotó részeit ugyanannak az országgyűlésnek, habár külön tanácskoznak, üzenetváltásokkal érintkeznek is. Sőt a delegációknál a központi parlamenti jelleget még szembeötlőbben domborítja ki az az intézkedés, hogy amire nézve üzenetváltásokkal megegyezésre jutni nem tudnak, azt együttes ülésben szavazással döntik el, amire nézve ugyanazon országgyűlés két háza között soha sem fordul elő eset. Valamely alkotmányos testületnek parlamenti jellegét nem a tanácskozás rendje, hanem az a hatalmi jogkör dönti el, amelylyel a hozzá utalt ügyekre nézve felruházva van. A delegációkat a külön országgyűlések választják ugyan mint az országgyűlések tagjait a két állam polgárai, de amint az országgyűlési képviselőknek a választók, úgy a delegáció tagjainak az országgyűlések sem adhatnak utasítást törvényhozói működésükre nézve, hanem korlátlan hatalommal ruházzák föl a rájuk bízott ügyeknek belátásuk szerint való elintézésére; intézkedéseiket és határozataikat többé kérdésessé nem tehető törvény gyanánt elfogadni tartoznak. A delegációk az őket kiküldő országgyűléseket felétlenül kötelező határozatainak meghozatalában csupán az egymással való megegyezésre vannak utalva, mert egyoldalú határozat azt az országgyűlést sem kötelezi, amelynek delegációja azt hozta , amiből világosan következik, hogy a két delegáció együttesen képez egy törvényhozó testületet, habár külön termekben folytatják is tanácskozásaikat. Különálló parlamenti testületeknek még abban az értelemben sem tekinthetők, mint az egymással szerződést kötni óhajtó államok alkudozó parlamentjei, mert ha ezek egymással megegyezésre jutni nem tudnak, hát egyszerűen nem létesül szerződés, míg a delegációk ebben az esetben formálisan is egy közös törvényhozó testületté olvadnak egybe. Világos tehát, hogy a hatvanhetes törvény, bármennyire tiltakozott is a központi parlament ellen, valójában mégis ilyet alkotott a delegációk intézményében, mert az országgyűlés azt a törvényhozói hatalmát, amely őt a nemzet megbízásából megilleti, a közös ügyekre vonatkozó részében korlátlanul átruházza a delegációra, amely ezt azonban csak a másik állam delegációjával közösen és egyetértőig gyakorolhatja; tehát a kettő együttesen képezi mindkét államnak közös törvényhozását a közös ügyekben. Azok a külön tanácskozási sallangok, a paritásnak a közös szavazásnál való megóvására szolgáló intézkedések, mind csak ennek a valóságnak a leplezésére szolgálnak, de a delegációk központi parlamenti jellegét legkevésbé sem érintik. Közösen és együttesen gyakorolják közösügyekben a parlamenti budgetjogot, a külpolitika irányításában a parlamentnek jutó befolyást, a hadügyi kormányzat ellenőrzését ; közösen és együttesen intézkednek a hadsereg felszerelésének, a katonai nevelésnek és belszervezetnek összes kérdéseiben ; őket illeti kizárólag — ismét közösen és együttesen — a közös kormány felelősségre vonásának joga. § Kormánypárti részről emelkedtek hangok a sajtóban már a múlt esztendőben az ellen, hogy a delegációk ülésszakát az uralkodó ünnepélyes trónbeszéd - félével szokta megnyitni, mert ez azt a látszatot adja a dolognak, mintha a delegációkat holmi birodalmi törvényhozásnak tekintenék, miután csak a törvényhozáshoz szokott az uralkodó trónbeszédet intézni. Most a fentiekből kitetszik, hogy az a delegácionális trónbeszéd nagyon is megfelel az intézmény lényegének és csak örvendhetünk annak, hogy ez megütközést kelt a kormánypárti körökben is, mert ez világos bizonysága annak, hogy közeleg az idő, mikor nem lesz igaz, őszinte és önzetlen magyar politikus többé, akár kormánypárti, akár ellenzéki legyen is — aki ne foglalna állást parlamenti jogkörünknek olyan csorbítása ellen, aminől a delegációk közös parlamenti természete okvetlenül magában foglal. Londonból érkeztek Ékkövekkel LUNUUNUUI kirakott arany cigaretta tárcák 100 frtról 600 frtig. Perichal vadi ezüst tálcák, teáspoha- 101 lavil rak, kávés és teás servisek, cukor szelencék, asztali állványok, ezüst evőkészletekből érkeztek a legjobb és legmegbízhatóbb arany és ezüst verseny órák, chronográphok 20 frttól 50 frtig, továbbá a legfinomabb önmagától ütő és ismétlő 18 karátos Ciiaox de Fonds, Genf és Nenchatell arany úri órák 130 frttól 800 frtig kaphatók . Schörwald Imrénél Pécsett. A ..Turul“ és a jó ízlés. Pécs, 1901. május 22. Néhány évvel ezelőtt sikerült valamelyik tudósnak és az ulta lépkedő sajtónak belevinni a közérzületbe a Turult. Tudta, vagy sejtette legalább már azelőtt is mindenki, hogy a Turul a régi magyarok sasmadara volt. Sikerült azonban elhitetni, hogy a Turul a nemzet madara, egyszóval annyi, mint a németeknek a * Reichsadler*. Csak természetes folyománya volt a Turul fölfedezésének, hogy ezt a gyönyörű madarat alkalmazni kezdték az építészetben is így Budapesten a Ferenc-József-híd oszlopai fölött Turul madarak lebegnek és Szegeden a Gizella-téri honvéd-emlék is nem más, mint egy gyönyörű Turul madár. A Turul tehát az lett, aminek szánták : nemzeti madár. És mert nemzeti madarunknak elfogadtuk, hát annál furcsább, hogy megengedtük és tűrtük a profanizálását. Mert furcsa ám egy kicsit, hogy egy cipőgyárat a magyar nemzeti madárról neveznek el és még furcsább, hogy azok a cipészek