Pécsi Napló, 1915. április (24. évfolyam, 74-96. szám)

1915-04-03 / 74. (76.) szám

2. A Dardanellák ostroma. Páris, április 2. (Eredeti távirat.) A Havas-ügynökség hivatalosan konstatálja, hogy a Kilid Bahr és Dardagosz erődökben az ostromló hajók némi kárt­ tettek és hogy sikerült az ezenkélai ütegek elhallgattatása. A Dardanellák sorsfak­ozásáról jelentik, hogy azok a hajók, amelyek indirekt lövéssel a szároszi öböl felől próbálta­k tüzelni a Darda­nellák legszűkebb részén levő erődöket, ki­­lencvenkét lövést adtak le, anélkül, hogy a török erődökből lőtték volna őket, miután a hajók messzebb állottak meg. Ezután anélkül, hogy a bombázásuk eredményéről meggyőző­dést szereztek volna, elhajóztak. Robeck tengernagy, aki Carden viceadmirálistól a parancsnokságot átvette, a Sufrenről dirigálta a szorosban folyó operá­ciót, amely szintén rövid ideig tartott. A flotta most nagyon óva­tosan dolgozik. A hajók ferde szögben sora­koznak egymás mögött és a leadott szalvék után, valamennyien visszafutnak, hogy a török ütegek találásának biztosságát meg­zavarják. Athén, április 2. (Eredeti távirat.) Malta szigetén a Dardanellák ellen szánt nagy csapat­szállítmányok vannak. Odaérkezett egy görög gőzös is, entente-párti görög önkéntesekkel. A fekete tengeri orosz flotta akciója. Konstantinápoly, április 2. (Ered. táv.) Az orosz flotta támadást intézett az öregli­­kőszénvidék ellen. Kétezer lövést tettek a hadihajók. Kilenc halászbárka elsülyedt és négy ház megrongálódott. Egyéb eredményt nem ért el az orosz flotta. Emberéletben nem esett kár s a bombázás a szénszállítást sem befolyásolta. A japán-kínai háború küszöbén. Newyork, április 2. (Eredeti távirat.) Az itteni lapok többféle jelentést közölnek, amely mind a japánok hadi előkészületeiről szólnak. E szerint az idegen vizeken levő japán hadihajók parancsot kaptak a hazatérésre. A japán felé tartó gőzösök zsúfolva vannak japán tartalékosokkal. Különösen Kaliforniá­ból sok ezer japán tartalékos kapott behívót, akik a­ legelső alkalommal hajóra szálltak. Japán nagyon sok repülőgépet, különösen hidroplánt vásárolt Franciaországban és francia pilótákat is szerződtetett hozzájuk, akik a francia hadvezetőség engedelmével be fognak lépni a japán hadseregbe. Pétervár (Román át), április 2. (Ered. táv) Orosz jelentések szerint a japáni hadügymi­nisztérium hivatalnokai kijelentették, hogy a japáni csapatszállítások Mandzsúria és Kína felé komoly formát öltenek. A japán vezérkar főnöke , Okaszi generális kijelentette, hogy a mozgósítás és a csapatok behajózása bármely pillanatban bekövetkezhetik. A Novoje Vremja tokoji távirat alapján jelenti, hogy a csapatszállítások Észak-Kína és Mandzsúria felé megkezdődtek. A csapatszállítások egy hónapig tartanak. Kínában is rendkívül erős katonai készülődések folynak. London, április 2. (Eredeti távirat.) A Reuter-ügynökség jelenti: A Kína és Japán közti tárgyalások előrehaladnak. Hír szerint hat pontban megegyezés jött létre. A lázongó India, Amsterdam, ápr. 2. (Ered. távirat.) A londoni News-nek jelentik Bombayból : In­dia alkirálya a forrongó császárságban elren­delte a sajtó- és a táviró-cenzúrát.­­Mivel a bombayi helyi hatóságok tehetetleneknek bizonyultak a benszülött lakossággal szem­ben, valammennyi hivatalnokukat elmozdítot­ták állásukból. London, ápr. 2. (Ered. távirat.) A Mor­­ning Post egy február 17-én Singaporéban kelt levelet közöl, amelyet egy angol lelkész írt, aki sok új részletet mond el az ottani zendülésről. A benszülött katonaság lázadása alkalmával összesen 42 európai ember vesz­tette életét, akiknek fele harcos volt. A felkelők egy része a dzsungelbe menekült, számosan pedig kínaiaknak vagy nőknek öltözve ke­rülték ki az angol igazságszolgáltatást. „Pécsi Napló“ 1915. április 3. Rotterdam, ápr. 2. (Ered. távirat.) A Holland-Indiá­kból érkező hírek érdekes rész­leteket mondanak el India forrongásáról, ami arra bírta az alkirályt, hogy elrendelje az egész császárságban az ostromállapotot. Az összes északi garnizonokból elhelyezték a mo­hamedán ezredeket,mert vonakodtak harcolni az afgánok ellen. Nagy tömeg afgán lovas ereszkedett le a fensíkokról a völgyekbe, a­melyeknek lakossága lelkesen fogadta őket és mindebben támogatja hitrokonait. A ben­szülött ezredek magatartása annyira megbíz­hatatlan, hogy az angol tisztek nem is merik őket az afgánok ellen vezetni, attól való félelmükben, hogy átpártolnak hozzájuk. A Dél-Indiába vitt mohamedán csapatokból százával szökdösnek meg a katonák. Hetek óta egész Indiában bizonytalan nagy esemé­nyeket várnak. A benszülöttek és az angolok közt a feszültség egyre nő. Egyre-másra inci­densek támadnak köztük, ami világos jele annak, hogy az indusok mennyire gyűlölik idegen elnyomóikat. Ausztráliai csapatok a nyugati harctéren. Páris, április 2. (Eredeti távirat.) A Havas-ügynökség jelenti: Ausztráliából újabb tízezer főnyi csapat indult útnak a nyugati harctérre. Ezekkel a csapatokkal együtt Ausztrália emberanyagban való segítsége hatvanezer főre rúg. Orsová bombázása. Budapest, április 2. (Eredeti távirat.) Orsovában a bombázás következtében mind­össze néhány ház rongálódott meg. Egyesek jelentéktelenül megsebesültek. Válaszbom­bázásunk Belgrád centrumában több házat felgyújtott.­­ Románia és Bulgária semlegessége. London, ápr. 2.­­(Ered. távirat.) Az itteni román követ, a Morningpost tudósítójának kijelentette, hogy Románia feltétlenül megőrzi semlegességét és a balkáni status kuo fent­art­á­­sának híve. Szófia, ápr. 2. (Ered. távirat.) Radosz­­lavov miniszterelnök a kormányképviselők gyűlésén kijelentette, hogy Bulgária semleges­ségét fentartja és viszonya Törökországhoz a legszívélyesebb. Politikai amnesztia Bulgáriában. Bukarest, április 2. (Eredeti távirat.) Szófiából jelentik : A szobranje Angherov Iván képviselő indítványára amnesztiát sza­vazott meg mindazoknak, akiket március 29-ig politikai vagy sajtóvétség miatt jog­erősen elitéltek. Letartóztatások Oroszországban. Pétervár, ápr. 2. (Ered. távirat.) Száz­húsz egyént felségárulás miatt letartóztattak. Az idegeneknél házkutatást tartottak. Carskoje- Seloban több duma képvisel­őt letartóztattak. Moszkvában az egyetem helyettes rektorát és öt egyetemi tanárt antimailárista propaganda miatt börtönbe vetettek. Ahol békét remélnek. Berlirt, április 2. (Eredeti távirat.) Zü­richből táviratozzák a Lokalanzeigernek. Olasz lapok közlik, hogy Newyorkban ötven millió dollár összegű német kincstári utalvá­nyokat helyeztek el, tehát nyilvánvaló, hogy már nincs messze a békekötés ideje, mert különben az amerikai pénzpiac nem volna hajlandó tőkéjét ily módon elhelyezni. A Giornale d’Italia tudomást vesz arról, a hí­resztelésről, hogy az amerikai Egyesült­ Álla­mok erős elhatározással fognak hozzálátni a békeközvetítéshez. Anglia hadifoglyai. Stockholm, ápr. 2. (Ered. távirat.) A London News híradása szerint Anglia fogoly­táboraiban március 25-én 11.105 német és 7670 osztrák és magyar fogoly volt. Húsvét a nagy esztendőben. A kereszténységnek immár a második nagy ünnepét üli ez a nemzet keserves idők­ben, a­mikor a hit, a gond és a fájdalomnak az elviselésére igazán nem lehet másból vigaszt meríteni, mint abból az örök időkre szóló tanításból, a­melynek összességét épen a keresztény vallás foglalja össze. Fájdal­munknak gyógyítója, bánatunknak az eny­hítője, gondunknak könnyítője ma csak a vallás, a­mely vigasztal bennünket, néha halványuló reményeinknek új vért ad és tanít bennünket az Istenben való bizalomra. Egy egész világ súlyos megpróbáltatásnak kellett elkövetkezni, hogy az emberiség az ő gondolkodásában megtisztuljon, térjen vissza a hithez, küszöbölje ki érzéseiből a kételkedést, a hitetlenséget, a­mely a műveit világ nagy jólétében fent és alant elterjedt. A nagy megpróbáltatások közepette, a­melyek nemcsak a mieink, hanem közösek az egész világgal ez a nagyhét, melyre követ­kezik a feltámadás ünnepe komor hangula­tával igazán jelképezi az ország hangulatát. De ebből a hangulatból nem szabad hiá­nyozni a reménynek, a bizalomnak, a­me­lyet a csapások által érzékenyebbé vált lelkünkben a keresztény vallás ma inkább fakaszt, mint máskor. A­ki hívő lélekkel járja ma a templo­mokat, annak hinni, bízni kell a jobb jövő­ben is, a­melynek el kell következni ezekre a szomorú napokra. A magyar az ő nemzeti jellegénél fogva nagyon hajlandó a lemon­dásra, egy-egy csapás az ereiben buzgó ősi erőket nagyon hamar leköti, hirtelen tét­lenségbe megy át nála a lázas cselekvés, a­mint ezt a mi nagy eseményekben gazdag történetünk tanítja. E nemzeti természetből folyó veszedel­mek ellen kell most védekeznünk. Hinni, bízni és reménylenünk kell, még akkor is, ha­ az eddigi csapások megsokszorosodnak. Semmikép nem szabad magunkat odaadni a reménytelenségnek, a­mi maga a megadás. A­milyen igazi fájdalmas lélekkel jár­tuk meg a nagyhét minden szertartását, és oly igazi fájdalommal kell résztvennünk nemzetünk mai minden fájdalmas csapásá­ban. De a Golgotára következett a feltá­madás. Ebben a feltámadásban hiszünk, a nem­zet minden bajának az eloszlását bízva vár­juk. Igaz hittel megy ma mindenki a Fel­támadás nagy keresztény ünnepére. A hit éberebb, talán igazabb és mélyebb, mint­ bármikor. Ennek a megélénkült, megerő­södött hitnek kell bennünket táplálni a reánk esetleg még elkövetkezhető újabb nagy csapásokban. A nemzet megjárt már sok Kálváriát, sok Golgotát, eddig még mindig volt számára feltámadás. Nemze­tünk sorsa a történet folyamán igen sokszor volt kétségbeejtő. Ma nem az, csak telve van mindenki számára igen sok szenvedés­sel. Ezeket a szenvedéseket viselje el a nem­zet nyugalommal, tűréssel, edzze azokban tetterejét, és várja azoknak az elmúlását. A húsvéti szent ünnepek alatt pedig erősödjék a nemzet minden tagja a vallás gyógyító balzsamától. Az ünneplő San Francisco.* A világkiállítás megnyitása. Szombaton nyitották meg nagy ünnep­ségek közt a világkiállítást, mely nemcsak méreteiben, de nagyszerűségében is párat­lanul áll a kiállítások históriájában. Cali­fornia állam törvényhozása hivatalos ünep­* A világkiállítás megnyitó ünnepségére még a békés időkben meghívót kapott felelős szerkesz­tőnk is, aki december havában Amerikába szándé­kozott, hogy a megnyitó ünnepélyen jelen lehes­sen, ámde érthető okokból ezen úti terv meghiú­sult. Ez azonban nem gátol meg abban, hogy a clevelandi Szabadság nyomán ismertessük a világ­kiállítások legnagyobbikának, leggrandiózisabbi­­kát. Szívesen közöltünk volna arról eredeti tudó­sításokat, ámde a sors könyvében ez máskép volt megírva. A szerk.

Next