Pesti Hírlap, 1845. szeptember (531-547. szám)

1845-09-18 / 540. szám

Csütörtök 540. September 18. 1845. PESTI HÍRLAP Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; boritékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben bandere * L^J^s kiadó-tulajdonosnál, hatvani’ utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden kir postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorát aprobetűkkel 5 pengő ki számittatik. Folyó évi October’l-ső napjával kezdendő másod évnegyedi szokott előfizetés a’ „Pesti Hírlapra“ Budapesten házhozhordással boríték nélkül: 2 ft 48 kr., postán küldve: 3 fit 30 krjával pengőben elfogadtatik hatvani utczában a’ kiadóhivatalban és minden cs. kir. postahivatalnál. Lambrer Lajos , a „Pesti Hírlap’“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Halálozás. Ügyvédi reform tárgyában. IV. — A’ vukovár-fiumei vasut’ tárgyában. Fővárosi újdonság. Törvényhatósági dolgok: Göllnitz, Győr (a’fiókiparműkiállitás iránt). Vegyes közlemények: Adakozás. Hálanyilatkozat, Külföld. Értekező: Markó Károly Florenczben. Hirdetések. MAGYAROHSZÁCI és KHOKI. F. hó’ 4-ken jobb életre szenderült Tabódy Sándor és Ungmegyének érdemes táblabirája. Halálát mélyen őrzik özvegye Dúl Apollónia, Katalin leánya, Ignácz és Pál fiai; az utolsó Ungmegyének volt országgyűlési követe. ÜGYVÉDI REFORM’ TÁRGYÁBAN. - IV. Az ügyvédre szabandó büntetésekben törvényeink eddig is elég bőkezűek voltak, sőt az 183-ki országgyűlésről ítélve, e’ pont’ körülményes kifejtéséről a’ mostani törvényhozás is aligha fog megfelejtkezni, erről tehát keveset szükség szólni. Én e’ részben egyfelől csupán a’ vonalakat és fokozatokat óhajtanám határozottabban kijelöltetni , és mintegy egyes esetekre alkalmaztatni, mert például nem találhatom igazságosnak, hogy az ügyvéd akkor is, ha védenezét valamelly peralku’ megtételéről, talán legtisztább meggyőződése szerint, lebeszéli , — épp olly súlyosan um. nyelvkötéssel büntettessék, mintha hamis okiratokat kohol, vagy azokkal tudva él, mert az utóbbi esetben nyelvkötésen felül még más testi büntetést is érdemel az ügyvéd, az előbbi esetben pedig már egyszerű bírói megdorgálás is elég fenyíték lenne , vagy legfölebb nyelvváltság érhetné őt, és csak ismétlések esetében volna nyelvkötéssel megfenyítendő , az az : itt már bizonyos fokozatok lennének felállítandók. — Ugyszinte arra nézve is , hogy melly sértő kifejezések vonnak az ügyvédre bírói megdorgálást ? miilyenek nyelvváltságot? és végül: mik ismét nyelvkötést? Továbbá : ha az ügyvéd védenemének levélbeli, nem pedig törvényes megbízása mellett jár el valaraelly ügyben, — ekkor a’ nyelvváltság szerfelett szigorú büntetés , hanem — nézetem szerint — elégséges , hogy az illy eljárás nem történtnek tekintessék , ’s az ügyvédnek munkadij ne járjon. Valamint: ha az ügyvéd felmondván védenezének valamelly ügy’ előmozdítását,— azt azután még három hónapig, avagy mig a’ fél magának ügyvédről gondoskodik , — nem folytatná, — az illyennek ne nyelvkötés legyen büntetése, mert ez egy részről túl szigoru , más részről a’ félen még sem segít, — hanem illyenkor veszítse el jogát az ügyvéd megérdemlett munkadiját követelni, ’s azonkal a’ védencze' elhagyásából eredő kárért is felelős legyen. A’ zsarolóknak pedig,azaz kik minden mértéket haladó dijt köteleztetnek magoknak, például, a’ pör’ tárgyának több mint egy tized részét, — az legyen büntetésök, hogy az illyet követelni joguk ne legyen , azon kívül a’ megcsalatott védencz’ részére nyelvváltságban marasztaltassanak. ’S több más egyes esetek lennének a’ törvényben körül írandók. — Még oldalról pedig a’ törvényben ki kellene jelenteni, hogy az ügyvéd minden vétkes mulasztásból eredő kárért felelős, de nem ollyanért, mi a’ nem jól sikerült eljárásból ered. Ki kellene továbbá a’törvénynek jelenteni, hogy az ügyvédi kar’ közgyűlésének is van joga erkölcstelen, avagy jellemtelen magaviseletért az ügyvédet a’ testületből, vagy végképen, vagy határozott időre kirekeszteni, de nem oklevelétől megfosztani, a’ mihez birói ítélet kívántatik, hanem ez iránt az ügyvédi kar’ testületének ügyésze a’ közgyűlés végzéséből pert hasonlag kezdhessen. Végül a per urak és egyéb pörkörüli eljárásokra nézve csak annyit vélnék a’ törvényben kijelentetni, hogy e részben joga van az ügyvédi karnak az illető törvényhatósághoz ’s bírósághoz javaslatot beadni — a’ melly a’ fölött határozand, hanem az ügyvédi kar’kihallgatása nélkül időközben változásokat tenni a’ törvényhatóságnak ’s bíróságnak ne legyen joga. És ezek azon módok, mik által én az ügyvédi kar’ tekintélyét emelendőnek, illő fénybe helyezendőnek, állását pedig függetlenítve és biztosítva szemlélni szeretném. Mielőtt azonban a’ frigu udvari cancellária, országgyűlés és az öszves hatóságokhoz az itt kifejtettek’ nyomán fölterjesztetni ajánlott törvényjavaslattal a’közönség előtt föllépnék,— igen óhajtanám, ha e’ tárgybani nézeteiket többen is előadnák, és azok’összegéből, akár egyes egyén magányszerüleg, akár pedig többen összeállva és vállatvetve a’ mondott tervet és kérelem-levelet, hova hamarább elkészitnék, hogy elég idő maradjon még fen mindenkinek, ki érdekelve van, e’ felől gondolkozni és magával tisztába jöni, — maradjon idő az illy tervet az ügyvédek közt aláírás végett köröztetni, hogy a’ jövő országgyűlésről ez ügy semmi esetre el ne maradjon. — L. A’ VUKOVÁR-FIUMEI VASÚT’ tárgyában hivatalos kimerítő tudósítás fog közöltetni. Addig ide iktatjuk a’ következő rövid értesítést: — Az országgyűlésen létre nem érhetett vukovár- fiumei vasútnak hazánk’ jövendőjére nézve olly megmérhetlen hasznosságú ügye, mellynek akkor a’ complicált „csatornavas-kontterv“ örökké tagadó, örökké ellenző, de sohasemmit nem tevő ’s a’ haza’ jóllétének épületéhez tettleg egy kis morzsát sem adó vitatói annyit ártottak, a’ mennyi csak török kitelt—a’ közjó’ terén ébermunkássággal mozgó hazafiak’ figyelmében ’s részvétében egy perezre sem aludt el. Miután a’fiumeiek társaságot alakítottak,külföldi házakkal szerződésre léptek, ’s az előleges munkálatok’ megtételére engedelmet nyertek — miután továbbá Szerémmegyében is erőteljes mozgalmak keletkeztek—a’középpont,hazánk’szive, Pest sem akart hátramaradni. A’ m. keresk. társaság,’s ennek felszólítására számos hazafiak, országosan tisztelt nevek ’s nagy részben pesti kereskedőházak,lelkes buzgósággal ölelék fel a’ fontos ügyet, — ’s gróf Batthyány Kázmért ideiglenes elnökké választván — már junius’ folytában két, ’s mult vasárnap (sept. 14-én) ismét közgyűlést tartottak. A’ fiumeiekkel óhajtott egyesülés, ezeknek követelései ’s a’ pesti középponti társaságot az ezt aránylag illető jogokból kizárni akaró szándéka miatt akkor nem sikerülhetvén — azonban a’ későbben lehető ’s forrón óhajtott egyesülés’ reménye fentartatván, — a’ szerémi küldtek pedig küldőiknek ezen pesti társaságba olvadását örömmel elfogadván— a’ részvényes társaság’ megalakult, ’s az előleges munkálatokra az aláírások megkezdettek , épp olly buzgalommal folytattattak, úgyhogy az egész ősziét majdnem fedezve van. Besnard ur, franczia házak’ nevében 60,000 pftot irt alá az előmunkálatokra, mi azon kulcs szerint, melly meghatároztatott, hogy t. i. minden Vi forint után 100 pftnyi értékű részvényhez legyen az aláírónak joga, 12 millió ftot képvisel. — Az ideiglenes választmányban Kossuth, Szabó Pál ’stb. neveit olvassuk, mellyek a’ dolgok’ czélszerű intézéséről legalaposb reményt nyújtanak. A’ h.tanácsnak törvény’értelmében kikért engedelme már meg van nyerve, ’s az illető törvényhatóságok felszólítva, hogy az előleges munkálatokat segédhatásukkal könnyítsék. Külföldi pénzek’ bősége minden oldalról ajánlkozik; a’ társaság’ főszempontja azonban mindenek előtt a’ nemzeti érdek ’s gondos őrködés, hogy trieszti érdekek’tulnyomossága a’ haza’ javára keletkezett nagy vállalatot annak kárára ’s veszedelmére ne torzítsa. Ennyit addig, mig a’ hivatalos jelentést közölhetjük. Fővárosi újdonságok. A’ Jelenkorban olvassuk, hogy gróf Széchenyi István, mint a’ nm. helyt.tanácsnál alakítandó országos közlekedési ügyosztály’ elnöke, f. hó’ -én foglalá el székét a’ helytartótanácsnál , ’s először is a’ Tisza’ szabályozására forditá figyelmét, melly czélból még e’ hó’ folytán utazandja be a’ nevezetesebb tiszai vidékeket. Octoberben Fiuméba szándékozik rándulni, a’ tervben forgó vasút’ körülményeit megvizsgálandó. Továbbá előlegesen is gondoskodandó a’ sárrét ’s a’ sok büzhödt mocsár’ minél előbbi lecsapoltatásáról. — A’ gyermekkórház’ megtekintésére volt alkalmunk szentelhetni egy pár órát e’ napokban. Nem azért említjük meg ezt, mintha e’ jótékony intézet’ czélszerű elrendezését, a’ tiszta és czélirányos betegszobákat és ágyakat — mit lehetlen vala méltánylólag észre nem vennünk —, vagy általában az itteni betegekkeli bánást ’s az azok körüli eljárást — minek megismerésére hosszabb időt kell vala fordítanunk — akarnék ezúttal dicsérőleg megemlíteni; hanem előhozzuk azért, hogy a’ közönséget a’ fővárosi nyomor’ egyik legkiáltóbb nyilatkozatára figyelmeztessük, mellynek épen e’ kórházban valánk szem- és fültanui. Igen nagy azon beteg gyermekek’ száma,kik naponként idehozatnak gyógyítás végett, ’s kiknek egy része az intézetbe felvétetik, más része orvoslási tanácsokkal ellátva bocsáttatik el. A’ legalsóbb néposztályhoz tartozó szülők’gyermekei ezek ’s számuk az ínség,drágaság’növekedtével napról napra szaporodik. ’S az ember’ szive, lehetlen, hogy meg ne induljon, ha látja a’ nyomor miatt elfonnyadt és mégis mást táplálni kénytelen szegény anyákat, ’s kebleiken vagy ölükben az éllettel en, alig pihegő bábokat bepólyázva, a’ hely’ tisztessége miatt ugyan a' legszebbek közül kikeresett, de mégis durva rongyokba. ’S e’ látmányt még csak könnyebben tűri el a’szem, mert e’ szerencsétlen gyermekeket érző anyai szívhez látja szorítva, melly épen olly hatalmasan dobog a’ darócz, mint a’ bársony alatt, és a’ betegség közös mindnyájunkkal, ’s el nem kerülhető. Azonban, ha látja és hallja az ember, miszerint naponként 4—5 ollyan gyermek hozatik ide be, kiknek szülést nem tudhatni, sőt tudni nem is szabad ; kiknek fájdalma soha nem fürdik az anyai szem’ részvevő könyében, nem talál soha viszhangra az anyai kebel’ rezgő szívfalán; kik örökre ki vannak taszítva olcsó pénzen bérlett szívtelen dajkák’ mostohánál mostohább karjaiba; — ’s ha látja az ember, hogy e’ gyermekeket nem ápoló anyai karok hozák ide , mert hiszen a’ nő’ legszentebb érzelme, az anyai szeretet, itt undok gyalázatként tűnnék elő, hanem kiket zsoldos némberek’ érzéstelen vigyorgása ajánl az intézet’ illető orvosainak figyelmébe; és ha az orvos e’ gyermekek’ legnagyobb részénél rendesen olly betegségeket talál, mellyeknek oka nem egyéb, mint a’ nyomorúságos táp, ’s a’ dajkák’ és felvigyázók’ vétkes könnyelműsége , gondatlansága, — mindezek után lehetlen, hogy ezen kis csontvázak’ ijesztő nyöszörgése szivet ne rázzon, keblet ne rendítsen , ’s ne tolja fel akaratlanul azon gondolatot, miszerint ez olly baj, mellynek közerőveli orvoslása mindenekelőtt sietendő. Túlságos fekete szint a’ fentebbi rajznál nem használtunk, miről mindenki meggyőződhetik személyesen. ’S az illy szomorú eredmények, úgy véljük , eléggé fontosak lesznek arra, hogy valahára komolyan gondolkozzunk a’ lelenczházakról, * mert bármit hordjanak fel ezen intézetek’ megtámadói ellen okul, mi azt tartjuk, hogy azon kár, mit ezek okoznának, hasonlításba sem jöhet azon vesztességgel, mit a’ status illy intézetek’ hiánya miatt napról napra inkább szenved; és ha igaz — mit tagadni nem lehet,’s mi mellett szólnak Europa’ minden miveit nemzeteinek példái — hogy mai társas életi viszonyainknál fogva a’ lelenczházak’ szükségessége kétségbe nem vonható , miért tehát olly soká késni azoknak hazánkbani felállításával ? — ’S hogy végre mindezek szerint addig is, mig ez megtörténnék, az ollyan intézet, millyen a’ pesti gyermekkorház , csak áldásdus sikerű lehet, ’s hogy az a’ legnagyobb pártolásra méltó, bizonyosan senki nem fogja tagadni. — Eszmelánczolatnál fogva meg kell említenünk , miképen a’ kisdedóvókat terjesztő egyesületnek múlt vasárnap a’ megye’ teremében tartatott évi közgyűlésén — melly előlegesen ki volt hirdetve mindenütt — a’ kevésszámú tisztviselőkön kívül mindössze tizennégy ember jelent meg! Illy közérdekű tárgynál illy hallatlan részvétlenség csakugyan legsulyosb megrovásra volna érdemes. ’S azután fogjuk rá , hogy a’ haza így kiált fel szülői fájdalmában : „Ok jöttek ölembe gyermekeim , mig el nem apadnak hév könyeim !“ Nálunk az igaz, minden idő előtt apad ki, köny, buzgalom , lelkesedés, szóval minden, kivévén talán csak holmi conservativ szenvedélyeket. Jöjön bárhonnan egy kissé erősebb szél ’s e’ néptenger azonnal határpartokat elsodorva feldagad, azonban a’ szél kifárad,’s alig lépett ki egy pár csekély hajócska e’ tengerre, megrakodottan kincsekkel, hogy hozzon dúsabb kincseket, a’ megdagadt hullámok csakhamar lelohadnak visszatartózhat- tanul, ’s a’ kiindult hajócskák szépen zátonyra csücsülnek. ’S azután minden legjobb szándék mellett is ne lamentáljon az ember. — Mint halljuk, a’ helybeli evangélikus gyülekezet’ tót ajkú számos tagjai, megértve a’ kor’ intő szavát ’s magokévá téve a’ „hasznosság’ elvét“ egy a’ nevelői pályán foglalkozó hitsorsosukat felszóliták, hogy hetenkint egy pár tanítási órát szenteljen nekik magyar nyelvbeni tökéletesitésök végett. A’ nevelő úr szives örömest engedett e’ dicséretes felszólításnak, ’s csakhamar meg is kéretett a’ tótajkuak’ iskolai előjárósága, hogy e’ czélra engedné át híveinek tanodáját. Azonban kérelmök visszautasittatott, többek között azért is , mivel szerintök az iskola nem azon czélból épittetett, hogy ott felnőtt emberek tanuljanak, hanem kizárólag gyermekek’ számára. Bizony az illyen logicával *) Ezeknek hasznairól lásd külföldi rovatunkban Francziaország alatt Lamartine’ jelentését. — Szerk, 46