Pesti Hírlap, 1893. június (15. évfolyam, 149-178. szám)

1893-06-29 / 177. szám

1893. junius 29. PESTI HÍRLAP 1 * (Népszínmű-előadás parasztokkal.) Justh Zsigmond p.­szt.-tornyai kastélyában érdekes színpad­kísérletek folynak. Vendégekül ott időznek most Feszty Árpád és neje, Czóbel István, Czóbel Minka. Justh azt akarja most bemutatni vendégeinek, hogy a bajorországi oberamergaui-féle színjátszásra hajlé­kony a magyar ember. Az első kísérlet — mint oros­házi levelezőnk jelenti — a napokban volt. Justh a maga p.­szt.-tornyai dohánykertészeiből válogatott össze egy műkedvelői társaságot. Előadtak két világi, tehát nem bibliai darabot. Az egyiket Justh Zsigmond, a másikat Czóbel Minka írta. Mindkét darabot a föld egyszerű gyermekei pompásan játszották el,­különösen Molnár Jánosné, egy tűzről pattant menyecske és Kulcsár Pál voltak elemükben. Czóbel Minka Délibáb színművét és Justhnak „Az asszony szava isten szava“ címet viselő vígjátékét adták elő. * (A Kossuth-kuplé.) Nagyváradról sürgönyzi levelezőnk: A Próbaházasság mai előadására zsúfolá­sig telt meg a színkör. Rónaszéky, mint Szikora el­énekelte a Kossuth-nótát. Óriás hatást keltett és hat­szor is el kellett énekelnie , a közönség vele dalolt tombolva, tapsolva. Minden bejövő színésztől követel­ték, hogy énekeljen. Összesen tizenötször ismételték a nótázást. Előadás után a fiatalság az utcán énekelte a Kossuth-nótát. SPORT. Lemberg, jún. 28. (Eredeti távirat.) A lem­­bergi lóverseny-meeting második napja következő eredménynyel végződött: I. Gróf Badeni-dij. 500 frt minden ország­beli lovaknak. 1600 méter. Br. Erlanger Lajos főhadn. 3é p m Pojáca, tetszés szerint egy hoszszal 1-ső ; gr. Clam-Martinitz főhadn. id. p h Director 2-ik; gr. Potocki 3é p h Incognito rossz 3-ik. Tot.: 5 : 6. II. Antonin-dij. 1000 frt. 3é és id. mének és kancák. 3000 méter. Br. Erlanger L. főhadnagy 3é p h Daphne nyakhoszszal biztosan 1-se ; Mr. New­­field 3é sga­m Frant 2-ik; messze hátrább Prozent 3-ik; hátul Niepewny. Tot.: 5:10. III. Első oszt. császár-dij. 3000 frt. Ré mé­nek és kancák. 2400 méter. Gr. Baworowski V. Iga­m Atheist küzdelem után fél h. első ; Scazighino F. lovag p k Volosca 2-ik; b. h. gr. Tarnowski I. p k Telimena 3-ik; aztán Korszak, Kordián kitört. To­­talisateur : 5:45. IV. Osztrák Jockey-klub dija: 1000 frt. Minden országbeli lovaknak. 2400 méter. Gr. Bawo­rowski József 4. sga k Alster, nagy térelőny nyer 1-ső . gr. Siemiewski Sz. 46 p h Dabrowa 2-ik. Al­­másy Pál főhadn. 46 p h Chambermaid rossz 3-ik. Tot.­­ 5:15. V. Chorostkowi-dij. 1000 frt. 2é mének és kancák. 900 méter. Gr. Tarnowski I. Iga k Panama biztosan 1 h. első; ugyanannak p m Smok 2-ik; 7 h. hátrább Cienta 3-ik ; Hardzina utolsó. Tot.: 5 , 8. VI. Akadályverseny. 1000 frank aranyban. 4é és id. lovak. 4000 méter. Polko H. ezredes 5é p m Nádor föltartva 5 hoszszal 1-ső; Wisauer F. lovag 5é p k Caroline 2-ik; Pielgrzym, Serenity és Freak elbuktak. Tot.: 5:12. * * * Bécs, jun. 28. (Saját tudósítónktól.) A holnap kezdődő bécs-berlini távkerékpározás alkalmából az összes bécsi kerékpáros-egyletek korzót akartak ren­dezni. Az idő kedvezett és a városház-téren a részt­vevők csoportosulása sikerült is, de a­mint a menet megindult, a közönség a vasparipások közé kirako­dott és akkora tolongás támadt, hogy menten vége lett a korzónak. A rendőrség nem tudta a közönséget visszaszorítani. * * * (Kerékpár-verseny.) A bécsi „Rower“ kerék­pár-egyesület jun. 25-én Bécstől Bécs-Ujhelyig, nagy­közönség érdeklődése mellett, érdekes kerékpár­ver­senyt rendezett. A versenyzők három csoportban in­dultak. Első díjat nyert Keiser Ferenc, ki egy óra 13 perc alatt tette meg a 30 kilométernyi utat. Fel­tűnést keltett egy versenyző szép asszony, Karasek Gyuláné, ki versenyen kívül, férjével 1 óra 59 perc alatt tette meg az utat s mig a többi kerékpárosok vasúton mentek vissza Béc­sbe, a szép asszony két órai pihenés után ismét biciklin repült haza a kedé­lyes osztrák székvárosba. Festi Hírlap. Figyelmeztetjük ama­t­ előfizetőinket, a­kiknek előfizetésük e hó 30-án jár le, az elő­fizetés idejekorán való megújítására, hogy a lap megküldése fennakadást ne szenvedjen. Előfizetni minden naptól kezdve lehet. Mutatványszámokat kívá­natra egy hétig ingyen és bérmentve küld a fsiadóhivatal. NAPI HÍREK. — (Tragikus titok) cím alatt érdekfeszítő angol regény közlését kezdjük meg lapunk mai mellékletén. A regénynek junius utolsó napjai­ban megjelenő részét újonan belépő előfizetőink külön lenyomatban fogják megkapni. — (Személyi hírek.) Frigyes Ágost szász herceg Drezdából Bécsbe érkezett és, mint ő felsége vendége, a Hofburgba szállt. — Lajos bajor herceg Münchenből Bécsbe érkezett. — Kunz Adolf dr. csornai prépost a nyarat zalatürjei tuszkulumában fogja tölteni, hova a napokban meg is érkezett. — (József főherceg) hétfőn reggel 6 órakor Tarnócáról Széchenyi Ferenc gróf kíséretében Ve­rőcére ment kocsin a honvédség megszemlélésére. 10 óra után a gróf fogatán Barcsra érkeztek, hon­nan a 11 órai vonattal utaztak el. A vonatnál Bittó Istvánnal találkozott, kivel hosszasabban beszélgetett. A főherceg Tarnócán igen jól érezte magát és nagyon tetszett neki a puszta.­­ (Jókai jubileuma.) A Jókai-ünnep rendező bizottsága ma délelőtt az uj városháza társalgóter­­mében Gerlóczy Károly első alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. A tanácskozás egyetlen tárgyát a budapesti Jókai-ünnep határidő-kérdése képezte. A rendező bizottság hosszabb, élénk eszmecsere után abban állapodott meg, hogy különös tekintettel az ünnep lehető legnagyobb nyilvánosságára, nem he­lyesli a művészeti bizottság által javasolt karácsonyi vásárt és illetve a jubiláns ünnepélynek f. évi de­cember hó végére leendő elhalasztását, hanem ra­gaszkodik az eredeti prepozícióhoz, az október elejére tervezett ünnepléshez. Ha ez bármi, előre nem látott oknál fogva mégis haladékot szenvedne, akkor a bi­zottság a jubileumi ünnepségeket épen azért, hogy annak minden egyes mozzanatában az egész nagy közönség munkás és lelkes részt vehessen, (a­mi zárt helyiségben alig lehetséges) a Jókai-ü­nnep in­kább a jövő év tavaszán volna megtartandó.­­ (Új egyetemi tanárok.) A király a vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter előterjesztésére a József-műegyetemen szervezett elektrotechnikai tan­székre Zipernovszky Károlyt, a „Ganz és társa“- vas­öntöde és gépgyár-részvénytársaság elektrotechnikai osztályának igazgatóját, a rendszeresített illetmények­kel, nyilvános rendes tanárrá kinevezte ; továbbá dr. Docskai Györgyöt, a zágrábi egyetem hittudományi karánál a szentirás tudományába való általános — és az ó-szövetségbe való különös bevezetés — to­vábbá az ó-szövetségnek a vulgájából s az eredeti szövegből való szentirási magyarázatának, valamint a héber nyelvnek nyilvános rendkívüli tanárát, ezen tantárgyak rendes tanárává ugyanoda kinevezte.­­ (Hantken Miksa temetése.) A magyar tudományosságnak egy derék bajnokát tették ma dél­után fél négy órakor a sírba, a kerepesi-uti temető­ben, a­ki, bár nem volt született magyar, de köz­tünk élve, magyarrá lett s a magyar nemzet ifjú­ságának szentelte életét. Hantken Miksa egyetemi tanár hült tetemeit az Eötvös­ utca 9. számú gyász­házban szentelték be.­­ A gyászszertartáson nagy­számú résztvevő közönség jelent meg, melynek sorai­ban ott volt: Eötvös Loránd báró, az akadémia el­nöke, Szily Kálmán főtitkárral; továbbá Than Ká­roly, Szabó József, Török Aurél, Kondor Gusztáv, Lubich Ágost, Ballagi Aladár, Schmidt Sándor egye­temi tanárok, Kremier József, Entz Géza műegyetemi tanárok, Frivaldszky János igazgató-főőr és Franzenen Ágost a nemzeti múzeum részéről, dr. Staub a föld­tani társulat, dr. Szontagh János és Pethő Gyula a földtani intézet képviseletében. A megboldogult tanít­ványai dr. Lörenthey Imre Pál tanársegéd vezetése alatt jelentek meg a szomorú szertartáson. Az egy­házi szertartást Stieber Vince terézvárosi plébános végezte fényes papi segédlettel. A szertartás végezté­vel a koporsót a négyfogatu halottas kocsira tették s a menet megindult a kerepesi temető felé. A ko­porsón a magyar tudományos akadémia és a bölcsé­szeti kar koszorúja volt elhelyezve. A temetőben, is­mételt beszentelés után, a holttestet átadták az anya­földnek.­­ (Egy igazgató jubileuma.) A Lipót­ utcai elemi iskola ma ünnepelte derék igazgatójának, Ivitz Ferencnek 25 éves tanítói jubileumát. Ez alka­lommal az intézet tanulói alkalmi énekkel nyitották meg az ünnepélyt, mely után ajándéktárgyakat nyúj­tottak át neki. A tanuló­ testület egy szép kivitelű al­bummal lepte meg igazgatóját, mely a Lipót­ utcai iskola jelenlegi és volt tanítóinak arcképeit foglalja magában. A szép ünnepséget ének és a jelenvolt belvárosi polgárok élénk ovációja zárta be.­­ (Évzáró ünnepély.) Az Izabella­ utcai pol­gári leányiskola növendékeinek ma tartatott meg év­záró ünnepélye, az érdeklődök nagy számának jelen­létében. Karének kezdé meg azt, mit Pollatsek Pi­roskának ügyes szavalata követett. A zenei részt: Plath Etel és Dormanitzky Mariska zongorajátéka s Futó Erzsikének „Teli Vilmosából előadott hegedű­­­játéka képezte, kit Békey Józsa k. a. (a népszínház-­ ból ismert kis hegedüművésznő) kisért zongorán. Köz­ben Brach Katica szavalt franciául s a kar Bánk-bán honfidalát énekelte, mely összevágó előadások mind Kozlák­ László zenetanár jó rendszerét dicsérték. Vé­gül Ráth Aranka önszerzett, ügyes búcsúbeszédet tar­tott, kiemelve különösen Oldal János igazgató fárad­ságát, ki ezt meg is érdemli e túlnépes (3—3 paral­lel osztályokkal biró) intézetnek sikert felmutató veze­téséért. A szép ünnepélyt karének zárta be.­­ (Prosper Merimée és Eugénia császárné.) A „Revue des deux Mondes“ egyik legutóbbi füzeté­ben hosszabb cikket hoz Prosper Merimée-nek a nők­höz való viszonyáról. M. Fison, a cikk szerzője, így szól hőséről: „Szeretett női atmoszférában élni. Ha nem beszélhetett nőkkel, hát beszélt róluk. Életének vezérgondolata volt, a nők kegyét megnyerni s ebben rendkívüli mértékben részesült is. E barátságok közül kivált — általános, történelmi érdekénél fogva —, Montijo grófnővel, Eugénia császárné anyjával való barátsága. Özvegysége előtt és alatt a grófnő, Pros­per Merimée egyik leghűbb és legmelegebben érző barátnője, minden évben ellátogatott kislányaival, Eugéniával és Pacaval Párisba. Merimée lassan kint egy társaskört teremtett köréje s maga mindennapos vendége volt a háznak. Eugénia és Paca grófkisasz­­szonyok úgy tekintették, mint idősb fivérüket, de mindig Eugénia volt a kedvence. Elvezetgette a cuk­rászhoz, kijavította francia feladatait és az írásban is­ oktatta. Ki gondolta volna akkor, 1839-ben, mily jövő vár a kisleányra és, a karcsú fiatalemberre! A két nővér akkor a gyermekkor és ifjúkor határán állt, Merimée pedig épen első szürke haját födözte föl! Habár Eugénia császárné e gyermekkori barátságra mindig hűségesen visszaemlékezett s azt Merimée haláláig változatlanul fönn is tartotta, ő maga mégis legszívesebben gondolt vissza arra az időre, amikor úgyszólván a fiatal Montijok bátyjaként szerepelt, s amikor a kis Egyénia, spanyolországi téli tartóz­kodása idején, az angol governant, a „jó miss Flowers“ felügyelete alatt hozzá a hosszú leveleket írta, gondosan megvonatozott papiroson.­­ (József főherceg cigányai közt.) József főherceg országos szemleútjáról visszaérkezve, tegnap Alcsuth-ra ment pár napi pihenőre. Az állomáson egész karaván cigány várta a főherceget, a kik nagy örömviadallal fogadták magas pártfogójukat. A főher­ceg, a ki alapos ismerője a cigányizlésnek, több ma­rék új pénzt dobott a purdék közé.­­ (Vilmos főherceg és a bécsi száz éves ember.) Vilmos főherceg Spazierer Andrásnak, a Hoch- és Deutschmeister-ezred egykori katonájának, ki tegnapelőtt ünnepelte 100-ik születésnapját, ICO irtot és egy palack bort küldött. A harmadik kerület elöljárója pedig 20 frtot vitt neki. Ezenkívül több részről kapott a 100 éves aggastyán ajándékokat.­­ (Dicséretre méltó Iskola.) Hogy az ál­lami iskoláknak, mily nagy horderejű szerepük van a nem magyar ajkú községekben, azt fényesen bebi­zonyította Torontál megye legdélibb csúcsán, a volt határőrvidéken fekvő homok­­i állami elemi népiskola június hó 21-én megtartott évi zárvizsgálata. A vizs­gálaton jelen voltak Vizkelety Gusztáv házközösségi főszolgabíró és miniszteri iskolalátogató, Bogovich Ferenc r. kath lelkész és gondnoksági elnök, dr. Wellisz Gúla gond. tag, Málnásy Ferenc pancsovai polgári iskolai tanár, Koleszár János sztarcsovai r. kath. lelkész, Csility István sztarcsovai igazgatótanító stb. A vizsgálatot Bogovich Ferenc gond­­elnök ve­zette, ki egyszersmind kérdezett is. Az illető gond­noksági elnök az ő széles körben ismert pedagógai tudományával oly ügyesen vezette a vizsgálatot, hogy mikor ennek vége lett, a miniszteri iskolalátogató a látott­ és hallottak felett többek közt ezeket mondta: „Agg korom nem engedi, hogy ezen nemes tiszte­met tovább is viselhessem, ez a vizsga volt az, mely tizenötévi tisztemet megkoronázta.“ De nem­csak az iskolalátogató, hanem a vendégek és szülők is az elért eredmény felett a legnagyobb megelégedésüket fejezték ki. A vizsgálat kizárólag minden tárgyból, magyarul folyt. A tanulók (német, szerb, horvát és román) oly szabatossággal feleltek, mint akármelyik magyar iskolában. Homolk­on még csak ezelőtt 10 évvel is a magyar nyelv fehér holló volt, most azonban fehér holló azon épület, melyben a fiatalabb nemze­dék ne beszélné édes hazánk drága nyelvét — a magyar nyelvet. A magyar nyelv ezen sikeres és gyors előhaladásában az oroszlánrész Sükösd István állami isk. tanítót illeti, ki határt nem ismerő szor­galmával bebizonyította azt, hogy a nem-magyar ajkú iskolában legjobb sikerrel tanítják azok a magyar nyelvet, kik a tanítványaik anyanyelvét nem bír­ják. Kiváló érdemeket szereztek Bogovich Ferenc gond. elnök és dr. Wellisz Gyula gond. tag, kik min­den tisztességes eszközt felhasználtak, hogy a lelkes tanítót mukkjában segítsék és az állami iskolából a német nyelvnek minden porcikáját kiküszöböljék, a­mi sikerült is. Sajnos, de igaz, hogy ezen sikert egy pár magyarul nem tudó gondnoksági tag annyira szivére vette, hogy a gondnokságból kilépett.­­ (Felhőszakadás.) Ting vármegye felső ré­szein f. hó 25-én óriási felhőszakadás volt, mely az Ung folyót erősen megárasztotta. Az áradás annyira gyorsan jött, hogy Ungvárott a Széchenyi-ligetnek ne­

Next