Pesti Hírlap, 1895. november (17. évfolyam, 300-329. szám)

1895-11-10 / 309. szám

__ 10_____________________ PESTI HÍRLAP 1895. november 10. valamint játékban is. Beck viszont Endre királyt énekelte, nemes páthosszal, minden tekintetben kifo­gástalan fölfogással. Tiborcot, Odry hires szerepét, Takács énekelte, eléggé hatásosan, noha nem hatott meg senkit. — A régi szereplők közül Dióssyné­ Randel Berta asszony felséges Gertrudja és Broulik a címszerepben (erős indispozíciója dacára) méltán osztozkodtak Bianchival a közönség tapsaiban. Még fölemlítjük, hogy ma este Bánkban nyílt színen ölte meg a királynőt és ezzel fejezték be a II. fölvonást — a keresztes hadjáratból visszaérkező király és csapatjainak operaszerű fölvonulása egy­szerűen elmaradt. Ez jobban is felel meg a Katona tragédiája szellemének. A II. fölvonás alatt megérkezett Mascagni is, aki Bécsből 7 óra 50 perckor érkezett és a pályaud­varról egyenesen a m. kir. operaházba hajtatott. A második felvonást Káldy igazgatónál, a harmadikat Nopcsa báró páholyából hallgatta végig. * (Színházak jövő heti műsora.) A m. kir. operaház műsora: Hétfőn nincs előadás, kedden: „Bajazzók.“ Utána „Nap és föld.“ Rendes helyárak, szerdán : Bianchi Bianca k. a., cs. és kir. kamara­énekesnő vendégfölléptével: „Bánk bán“, csütörtökön : „Jancsi és Juliska“, utána „Nivita“. Rendes helyárak, pénteken : nincs előadás. (A várszínházban : „a wind­­sori víg nők“), szombaton: „Az álarcos bál“, vasár­nap : „Bianchi Bianca k. a., cs. és kir. kamaraéne­kesnő vendégfölléptével: Romeo és Julia“. A nemzeti színház műsora : Hétfőn : „Váljunk el“, kedden : „Örök törvény“, Gerő Lina vendégjátéka, szerdán : „Ahol unatkoznak“. Gerő Lina vendégjátéka, csütörtökön: „A pillangócsata“, pénteken: „A kis szórakozott“, szombaton : „Romeo és Julia“, vasár­nap : „A dolovai nabob leánya“, hétfőn : „Széchy Mária“. „ A népszínház műsora: Vasárnap délután: „Szókimondó asszonyság“, este: „Orpheus a pokol­ban“, hétfőn : „Szökött Katona“, kedden: „Brigitta“, szerdán: „Orpheus a pokolban“, csütörtökön : „Lili“, pénteken : „Brigitta“, szombaton: „Orpheus a pokol­ban“, vasárnap délután: „Toto és Tata“, este: „Télen“. * (Hegyi Aranka ügyéhez.) A következő levelet vettük: T. Szerkesztőség ! A napokban Hegyi Aranka asszony felől azt írtuk, hogy visszaszerződött a népszínházhoz és hogy a jövő héten föl is lép. A népszínház közleményeinek megbízhatósága érdekében kérem, méltóztassék szíve­sen tudomásul venni, hogy ezt e hírt a művésznő beleegyezésével küldtük el a lapoknak. Sajnálattal kell azonban jelentenünk, hogy a megegyezés még nem történt meg s ehez képest a művésznő a jövő héten nem lép föl a népszínházban. Kitűnő tisztelettel: Budapest, 1895. nov. 9. Evva Lajos s. k. a nép­színház igazgatója. E furcsa levelet egyelőre kommentár nélkül hagyjuk. Csak annyit akarunk megjegyezni, hogy Hegyi Aranka — tudomásunk szerint — éppen Evva úr kívánságára és szerződtetés iránt tett ígérete folytán föltétlenül visszavonta a népszínház igazgatója ellen megindított perét. * (Duse előadásaira) a helyek ára a követ­kező lesz: földsz. páholy 30 frt, I. em. páholy 25 frt, II. em. páholy 16 frt, I. r. zselle 7 frt, II. rangú 6 frt, körszék 5 frt, I. r. földsz. zártszék 2 frt 50 kr., II. r. földsz. zártszék 2 frt, földsz. álló 60 kr., I. erk. 1-ső sor 6 frt 50 kr., 2—4-dik sor 4 frt., a többi sor 2 frt 50 kr., II. em. 1-ső sor 3 frt 50 kr., a többi sor 2 frt 50 kr., II. em. álló 60 kr., III. em. 1-ső sor 2 frt, a többi sor 1 frt 50 kr., karzati ülő 80 kr., álló 40 kr. Ez árakon a jegyeket november 18-án kezdik eladni s azontúl mindennap árulják i. e. 10-től 1-ig. A bérelt helyeket nov. 23-án délig tartják fönn a bérlőknek, azontúl másoknak rendelkezésére fogják bocsátani. * (Blaha Sárika a színpadon.) A mai lapok azt írták, hogy Blaha Sárika kisasszony nagyban ké­szül a színpadra s a tavaszszal föl is lép. Mint a legilletékesebb helyről értesülünk, ez a hír valótlan s a kisasszony kiképeztetésének nem az a célja, hogy a színpadra lépjen. * (A megtiltott Takácsok.) Most már igazán megtiltották a Hauptmann Gerhardt drámáját, amelyet a nyáron Krecsányi a miniszterelnök óhajára szám­űzött a színpadjáról. Említettük, hogy iparosifjak, akik sajnálták a dráma sutba kerülését, elő akarták adni a Takácsokat. Az iparosok köre himző-utcai helyiségében műkedvelő előadást akartak rendezni és Hirschheim Sándor, a rendezőbizottság elnöke meg is kapta már az engedélyt Pekáry helyettes kapitánytól, ma délután azonban detektívek váratlanul egy végzést kézbesítettek neki, amelyben Pekáry főkapitányhelyettes az előadás engedélyét megtagadja és Hirschbeint értesíti, hogy a már lefizetett jogdíjat visszaveheti. A rendezőbizottság kétségbe volt esve, mert már négyszáz jegyet adott el. Hasztalan fordultak dr. Vázsonyi Vilmoshoz, aki a főkapitányságnál azután a tilalom magyarázatát kérte. Pekáry azt felelte, hogy nem tartozik indokolni a végzését. A fiatal­emberek a szabadelvű­ klubba siettek, ahol két óra hosszat vártak, amíg Perczel belügymi­niszterrel beszélhettek. A rendezők elnöke elmondta, hogy a rendőrség visszavonta az estély megtartására kiadott engedélyt. — Micsoda estély ? — kérdi a miniszter. — Műkedvelő előadással egybekötött táncestély. — Előadás ? Mit akartak előadni ? — A takácsokat. — No, akkor jól tette a rendőrség, hogy nem engedte meg. Minek adnak épen ilyen darabot? A belügyminiszter különben kegyesebb volt Pekákinál és megengedte, hogy az estélyt megtartsák, de a Takácsok helyett kevésbbé „veszedelmes“ sza­valatokat és nótákat kellett előadni. Az iparoskor helyiségében este oly tömérdek ember gyülekezett egybe, hogy inkább közbiztonsági tekintetekből lehetett volna beavatkoznia a rendőrség­nek. Igen elegáns hölgyek és urak is jelentek meg, de amikor megtudták, hogy a Takácsok előadása el­marad, sokan távoztak. * (Szakál Antal,­ az ismert vidéki színész és Shakespeare-recitator, a színészegyesület nyugal­mazott tagja, hosszas betegség után 55 éves korában a Rókus-kórházban meghalt. Az elhunytnak temetése ma délután 3 órakor volt a Stahly­ utcai halottasház­­ból. A temetésen a népszínház kara énekelt, a sírnál pedig Vedress Gyula, a színészegyesület titkára tar­tott búcsúbeszédet. A temetést a színészegyesület rendezte, mely szép koszorút is helyezett a ravatalra. Szakál halálával sokat hányatott élet ért véget. Két­szer követett el öngyilkossági kísérletet, először főbe lőtte magát, mikor pedig fölgyógyult, a Dunába ugrott, míg végre most hosszú szenvedés után megváltotta a halál. * (Uj zenemüvek.) Sekunda V. J. udvari hangszergyáros zenemükereskedőnél (Budapest, ma­gyar­ utca 18.) megjelentek : Ifj Ábrányi K. „Temetik a rózsát“, Ábrányi Emil, László főherceg halála al­kalmából irt költeménye. Énekh. zong. kis. 1 frt. — Beleznay A. „Két lánya volt a falunak“, dal, ének és zong. 60 kr. — Kun László. Eredeti magyar dalok. 1. Elmennék a kerted alatt. 2. Megfogott a babám átka. Énekre zong. kis. 1 frt. — Dankó P. Eredeti szegedi nóták : 1. Van neked egy gyöngyházgombod. 2. A halottak elpihennek. Ének és zong. 80 kr. — Konti I. „Goldstein Számi“ VI-ik kiadás. Ének és zong. 80 kr. * (Till Eulenspiegel kópéságai.) Ez a címe Strauss Richárd, a fiatalsága dacára már is hírne­ves müncheni udvari karmester legújabb kompozíció­jának, mely tegnap a kölni, második Gürzenich-hang­­versenyben Wüllner dr. személyes vezetése a­latt ke­rült előadásra és zajos sikert aratott. * (Női dirigens.) Lecoq bájos operetteje, a „Le coeur et la main“ e napokban került előadásra a milánói Manzoni-színházba a Gargano-féle színtársu­lat első vendégszereplése alkalmával. Az előadást női karmester, Cappelli Annina kisasszony vezényelte, sok hévvel és temperamentummal. A kisasszony fekete selyemruhát viselt, széles fehér gallérral, és magas fe­hér kertyűbe burkolt kézzel kezelte a dirigensi pálcát. Emil, Gál Gyula, Góth­ Sándor, Gyöngyi Izsó, Hegedűs Gyula, Kazaliszky Antal, Mátrai B. Béla, Magyari János, Molnár László, Báthonyi Ákos, Szatmári Árpád, Szerémi Zoltán, Sziklai Kornél és Tapolczai Dezső. Néhány kiválóbb művészszel még folynak a tárgyalások, köztük három olyannal, kik magyarok, de külföldi színpadon működnek évek óta. A vígszínház, címének megfelelően, a vígjátékot és bohózatot fogja kultiválni, teljesen kizárva mű­sorából, a tragédiát és történelmi színdarabot, valamint az operát és operettet is; a drámának és vaudeville­­nek előadatása akkor és aszerint fog fölvétetni, a műsorba, amint azt az irodalmi termelés és a sze­mélyzet fejlődési viszonyai lehetővé teszik. Nagy súlyt fektet a vígszínház igazgatósága az összjátékra, valamint az ízléses, korhű , és gazdag ki­állításra is. A vígszínház. Hosszú, nehéz fáradozás után sikerült egy lel­kes csoportnak a vígszínházát megalapítani. Gróf Keg­­levich István és társai Faludi Gábor és dr. Szécsi Ferenc vették bérbe a fölépítendő vígszínházat 10 évre 35.000 frt évi haszonbérért, elvállalván a szín­ház fölszerelésével, üzemben tartásával járó minden költség viselését, azonkívül a részvénytársaság által kibocsátandó 130,000 frt elsőbbségi kötvénynek név­érték szerinti átvételét is. Három elsőrangú hazai in­tézet együtt és egyenlő arányban 400,000 frt köl­csönt nyújtott a vígszínház részvénytársaságnak a színházra és telkére való bekeblezéssel 40 évi tör­lesztésre, igen méltányos feltételek mellett. Ily áldo­zatkész közreműködés mellett sikerült a financírozás nehézségeit legyőzni. Ez évi április 1-jén kezdték meg az építést a világhírű Fellner és Hellmer cég tervei szerint s a jövő év május 1-jén a színház megnyitandó lesz. A munkák túlnyomó részben hazai cégeknek vannak kiadva. A bérlőtársaság, mely a színházat önállóan óhajtja kezelni, hozzáfogott a szervezet munkájához. Sikerült megnyerni művészeti igazgatónak Ditrói Mórt, a kolozsvári nemzeti színház igazgatóját. Ren­dezőnek megnyerte Mátrai B. Bélát, aki ily minőség­ben a nemzeti színháznál működik évek óta. A művészi személyzet összeállítása nagyobb nehézségbe ütközött, mert számos kiváló erő, amely­nek szerződtetését tervezték, hosszú időre le van kötve más színházhoz. Mégis sikerült már eddig szer­ződtetni a következőket: Nők: Alpár Irén, Biró Gizella, Betti Emma, Haraszthy Hermina, Hunyadi Margit, Kalmár Piroska, Lánczy Ilka, Nikó Lina, Péchy Paula és Szilasi Róza. Férfiak: Balassa Jenő, Beregi Oszkár, Fenyvesi Megyék és városok. A néppárt térhódítása Liptóiján. Csak nemrég említettük lapunkban, hogy Liptóm­egye alsó járás­a, i. a rózsahegyi kerület majdnem teljesen a néppárt körmei közé került. A legtöbbnyire római katholikus lakosság a papok által teljesen fanatizálva van, különösen az asszonyi népség, a­mely bármikor kész volna seprűkkel síkra szállani. A lelkészek nem rettennek visssza a szószékről is a leglelketlenebbül izgatni a népet, Vlasák tepla lelkész csak nemrég je­lentette ki a szószékről hívei előtt, hogy az ördöggel cimborái s okvetlen elkárhozik az, aki majd Kajuchra mer szavazni, s a nép a papot vakon követi. Amióta Rózsahegyen és Német-Lipcsén a megyebizottsági tagok választása alkalmával oly fényes győzelmet sikerült kicsikarniuk, azóta vérszemet kapva műkö­désük terét áttették Liptó-felsőjárásba is, a­hol pedig a lakosság túlnyomó része lutheránus. Csorba, Ma­­lazzina és Bocza községekben tették meg az első kí­sérletet, itt azonban egyelőre kétséges eredménynyel. Bocza község egyházfelügyelőjét, Kállay Adolf liptó­­szentmiklósi ügyvédet, a napokban kérték föl levél­ben, járulna hozzá a boczaiak néppárti szervezkedé­séhez s egyúttal támogatását kérték. Kállay ügyvéd azonban dacára annak, hogy egyike az ultráknak, akiről a néppárt vezető emberei bizton remélték ügyük támogatását, nemcsak hogy arra kérte egyház­­községét, hogy őt mindenféle kombináczióból hagyják ki, de egyenesen helytelennek jelentette ki a nép­pártba való belépésüket. Csorba községben szintén gyönge eredménynyel járt eddig a néppárt mozgoló­dása, de legalább ott egy kis csendzavarást sikerült vnszcenirozni. A megyei tisztújításnál — hír szerint — a néppárt meglepetésekben készül gyönyörködtetni e megye közönségét, a­mi nagyon könnyen meg is eshetik, mert a liberális párt még mindig nem tartja szükségesnek a szervezkedést. Hir szerint az alispán s a főjegyző személyében történnék változás, a sze­mélyeket illetőleg azonban különféle verziók kerin­genek. A tisztújítás különben december 19-ére van kitűzve.* Heves vármegyében a megyebizottsági tagok választása folyó hó 7-én ment végbe. Természetesen az érdeklődés oly nagy volt, hogy mindenütt a sza­vazóknak két­harmada leszavazott. Legnagyobb élénk­ség volt e tekintetben magában Eger városában, a­hol négy alválasztó kerület volt. Az első alválasztó kerületben négy jelölt volt, a­kik közül meg­­választtattak: Petrovich Bertalan, Kapácsy Dezső és Czekkel János. A második alválasztó kerületben kilencz jelölt közül megválasztatott: Horváth József, dr. Csutorás László, Kokolay Lajos és dr. Glósz Kálmán. A harmadik alválasztó kerületben négy jelölt közül megválasztatott: Grónay Sándor, Horánszky István és Nagy Pál Bernáth. A negyedik a választó kerület öt jelölt közül négy megyebizottsági tagot vá­lasztott és pedig: Babocsay Sándort, dr. Pásztor Bertalan, Okolicsányi Lajos és László János. Minden­esetre mindenütt meglátszott, hogy a néppárt erősen működik s ezen működése, úgy­szólván, a megye va­lamennyi kerületére kiterjedt. * Trencsénből írják lapunknak. A megyebizott­sági tagok választásának végeredménye a következő : 48 kerület közül 39-ben a szabadelvű párt, nyolcban a néppárt győzött; egy kerületben a választás meg­hiúsult. A nyitra­ megyei bizottsági tagválasztá­sok a néppárt szégyenletes kudarcával végződtek. A néppárt eddigi mandátumait is alig volt képes meg­tartani. A városokban, főleg a nemzetiségek lakta vidékeken, egy jelöltjük se győzött. A liberális párt diadala impozáns, mert 100 jelöltje győzött, amivel­ szemben az összes ellenzéki frakciók 40 jelöltjükéi­ se voltak képesek mandátumhoz juttatni. . , t

Next