Pesti Hírlap, 1918. szeptember (40. évfolyam, 204-228. szám)
1918-09-20 / 220. szám
• •• FESTI HÍRLAP 1918. szeptember 20., péntek. .., Közgazdaság. A tőkeemelés korlátozása ellen. Az OMKE igazgatóságában Krausz Simon a következő figyelemre méltó beszédet mondta a tőkeemelés korlátozása ellen: Magyarország gazdaságilag a nemzetek sorában korántsem foglalja el azt a helyet, melyre az ország gazdagságánál fogva hivatva volna. Évtizedek mulasztásának tulajdonítható, hogy abból az országból, melynek népesedése, területéhez és termőképességéhez arányítva, olyan csekély, mégis milliók voltak kénytelenek Amerikába vándorolni. Évtizedek mulasztása, hogy Magyarország termelési arányaiban meszszi visszamaradt a többi kultúrállamok mögött ! Évtizedek mulasztása, hogy vasutjaink, viziutasaink, csatornahálózatunk vagy egyáltalában nincs, vagy erősen visszamaradt. Hajózásunk majdnem kezdetlegesnek mondható. Dunánk kihasználatlan. Gyógyhelyeink, kies vidékeink, gyönyörű hegységeink részben hozzáférhetetlenek, részben az ellátásnak és elszállásolásnak legprimitívebb eszközeivel bírnak. Honnan eredt, hogy ez a minden szépért lelkesülő, nagy intelligenciája, a kultúra és a fejlődés iránt annyira fogékony magyar nép nem tudta kultiválni, fejleszteni,, kihasználni hazájának csodás kincseit? Évtizedeken át szálló ige volt a tőkeszegénységünk. Vívmánynak tekintettük, ha a külföldnek néhány millióját tudtuk megnyerni vállalatainkrészére és fizettünk érte busás árakat. _ Hát a földgáz nem került idegen kézre? .Évtizedeken keresztül nem volt, aki megtanítsaközönségünket arra, hogy a magyar állam a legprimább adós. Járadékainknak idehaza piacuk nem volt. Ausztria természeti értékeiben nem volt gazdagabb, mint mi, de értett a pénzügyek kezeléséhez. (A mesterséges, politikai és gazdasági centralizáció segítségével uralkodott fölöttünk. A szerk.) A bábom sok szörnyűséges igazságtalansága mellett hozta a pénzinfluációnak átkát is. Egyetlen egy kedvező kihatása van ezonban a pénzinflációnak. A megsokasodott pénzmenynyiség elhelyezkedést, munkateret keres.A pénz tökévé akar válni. Megértük azt, hogy magyar vállalkozást magyar tőke alapít. Megértük azt, hogy Ausztriából panaszos hangot hallunk, hogy a gazdag testvér mostohán, bánik a szegény nyel. Hát mi mivei lettünk gazdagabbakká mint voltunk? Földünk területe ugyanakkora, mint volt. Folyóink, bérceink, gyönyörű vidékeink ugyanazok, mint voltak a háború előtt. De használjuk őket. Dolgoznak. És a haszon a miénk. És nem az idegein tökéé többé. Az egész, világban nagy tőkekoncentrációk vannak. Angliában a legnagyobb intézetek egyesülnek. Franciaország gazdasági kérdésekben Egyesíteni kívánja az összes szövetséges államokat. " Amerika milliárdjai által ma diktátora a világnak. Sziget maradjunk? Egyedül álljunk pénzügyi téren való visszamaradottságunkkal ? Vagy teljesítsék-e azok kötelességüket, akik iparban, kereskedelemben, bank- és pénzügyekben helyet foglalnak? Hogy ellássák magukat ma, amikor tízezernyi, önmagában vállalkozásra nem képes kéz nyújtja azokat az összegeket, amelyek ipart, kereskedelmet, pénzügyi életet táplálni vannak hivatva, amely összegek képessé fogják tenni arra, hogy a magyar gazdaság a jövő nehéz nagy feladataiban önmaga erejéből állja meg helyét. A magyar iparnak, kereskedelemnek, pénzügyi életnek jövőjét, az állam terheinek könnyű rábítását csak akkor látjuk biztosítva, hogyha Magyarország önmaga erejéből bírja összeteremteni a fejlődéshez szükséges eszközöket és ha a külföldi tőkének gondnokságától szabadulunk. Ha a pénzinflációnak az az egyetlen kedvező eredménye van adva, hogy önállóságunkat előmozdítja, gazdaságunkat fejleszti, a munka illetőségét fokozza, úgy a világháború ezen egyetlen kedvező konzekvenciáját lerombolni helyrehozhatatlan bűn volna. Azok az érvek, melyeket a rendelet támogatói felsorolnak, nem helytállók. A hadikölcsönre nézve a következőket vagyok bátor megjegyezni: 1. Azok az összegek, amelyeket a tőkefelemelések abszorbeálnak, elenyésző csekélyek a hadikölcsön arányához képest. 2. A közönségnek egyetlen olyan rétege nsincs, amelyik teljes összegében összes vagyonával kizárólag hadikölcsönt jegyezne és egyéb elhelyezést nem keresne. 3. Adva van ellenben a közönségnek olyan rétege, amelyből bizonyos spekulatív chanceok nyújtása által vagy a vállalkozásban való részvétel útján megtakarított tőkéjének egy részét a tőkeközpontokba áthozni lehetséges. 4. E pénzösszegek az iparban, kereskedelemben és pénzügyi életben nem kellődnak el, hanem újat, nagyobbat, a meglévőknek sokszorosát teremtik és az államnak sokszorosan válnak a legmesszebbmenő teherviselő tényezőivé. 3. A hadikölcsönök sikerét éppenséggel nem a forgalomban levő pénzösszegek nagysága teszi, hanem mindig a közhangulat. A közhangulat pedig a kereskedelem és ipar, gazdasági élet fejlődésekor sokkal kedvezőbb az állam pénzügyeire nézve is, mint amilyen a tespedés időszakában. Azon én, hogy a felszaporodott óriási tőkék kamatoztathatók nem lesznek, sem bírt jogosultsággal. 1. A váláslátok óriási állandó megterheltetéseivel szemben, mint amilyenek főleg a bevonultak fizetései, továbbá az isthenmaradottak egészen természetszerűleg óriási módon megnövekedere jogosult igényei éppenséggel parancsolólag szükségessé teszik a vállalatok jövedelmezősége szempontjából a vállalatok tőkeszaporitásait, hogy aránylagosan szétosztva a kiadásoknak kisebb százaléka érje a megnagyobbodott tőkét. _ 2. Nemzeti szemponttól pedig teljesen mindegy, hogy valamely vállalat hány százalékot jövedelmez, fontos, hogy mit és mennyit alkotott. „Mert az egyszer felépített kémények mindenkorra megmaradnak." Azon én, hogy hisz a kormány engedélyezhet szükséges esetekben tőkefelemeléseket, ugyancsak nem változtathat felfogásunkon. Mert lehetetlenség vállalatokat úgy vezetni, hogy a tervek és elgondolások idejében, előmunkálatok megtételekor a vállalat vezetősége tisztában ne legyen azzal, hogy tőkeszükségletét tudja-e fedezni vagy sem. • Az értéktőzsde csütörtökön barátságosan indult és noha az árfolyamalakulás nem volt egységes, a kontremin fedezései zárlatig a legtöbb papíra többé-kevésbbé javulást idéztek elő. A forgalom, főleg a kulisszban igen élénk volt, de a kamatértékek piacát sem hanyagolta el a spekuláció. Megállapítható, hogy a pénzintézetek ma nagyobb mennyiségeket vásároltak. A tőzsdén egyébiránt ma az a hír terjedt el, hogy a legközelebbi minizteri tanács dönt a Pesti Házat Első Takarék tőkeemelése dolgában. A csütörtöki tőzsde a kulisszban nem hozott egységes alakulást. A bankpapírok tartott vagy 4,6 koronával olcsóbb árfolyamokon cseréltek gazdát, míig a kulissz ipari értékei közül Rimamurányi 8 koronával, Salgótarjáni 10 koronával, Államvasút 13 koronával, közüli1 koronával javult. A korlátpiacon sem volt egységes az irányzat. Hermes 17 koronával, Városfejlesztő 12 koronával javult. A malompapírokban kis üzlet volt, csak Első Budapesti javult 20 koronával. Az építkezési papírok piacán Beocsini 25 K-val énjerdétt, Urikávyi 17 K-val, Ált.kőszén 20 koronával javult. A vasipari értékek piaca kis árfolyamingadozások mellett szilárd volt. A közlekedési papírok árfolyama nem változott. Az egyéb ipari értékek közül javult: Athenaeum (+ 14), Temesi szesz (+25), Flóra (10), Auer (-128), Gummi (+ 10), Guttmann (+ 35), Slavonia (+ 30). Ezzel szemben esett: Brassói (— 10), Olaj (— 8), Temesi sör (— 30). A járadékpiacon alig volt üzlet, ennek ellenére a 6 százalékos hadikölcsön 96.45-ig emelkedtek. Az előfordult árfolyamok: Osztrák hitel 890—36.30, Magyar hitel 1366— 57 Bosnyák agrár 430—28, Agrárbank 1064—49.50, Fabank 953—47 50, Forgalmi 642—37, Földbirtok 434 —30, Hazai 633—38, Hermes 552—60, Jelzálog 570— 65, Ingatlan. 745—49, Kereskedelmi 6090, Kereskedelmi hitel 284—82, Leszámítoló 823—15, Magyar bank 958—61, Mercur 360—65, Magyar orsz. bank 585— 85,50, Alt. lak. 385—90, Lipótvárosi 284—81, Központi 1915 Pannónia b. 4920—80, Fonciére 872—70, I. budapesti 1545—50, Concordia 870—80, Gizella 797— 803, Alt-kőszén 2128—20, Beocsini 1210—25, Cement 470, Drasehe 1111—14, Kohó 1855—65, Magnégit 443 —40, Salgó 1270—80, Szászvári 062—72, Urikány 920 —22, Szentlőrinc 566—68, Rima 1167—77, Csöki 545— 40, Fegyver 1145—55 Koburg M 10—S , Garas 4330— 60, Láng 479—81, Lipták 258—60, Repülő 520—15, Schlick 512—07, Adria 1770—60, Atlantica 1360—70, Államvasút 1045—53, Közúti 816—12, Vas. forg. 593, Brassói 652—43, Baróti 635—34, Daniea 1100—40, Fatermelő 1900—890, Flóra 1390—402, Guttman 1010 —25, Pallas 802—10 Gázizzó 1022—28, Athenaeum 480 —94, Gschwind 2650—80, Kotild 600—35, Izzó 853 501—54,50, Goldberger 530—34, Nasici 3290, Olaj 980— 00, Papír 550—652, Spedium 765—82, Slavonia 970— 85, Tröszt 304—05, Textil 723—27, Tem.szesz 951— 70, Temesvári sör '1435, Telefon 860, Franklin 1865— 75 Gummi 1192—200, Chinoin 730—20, O. fat. 875, Városi. 890—80, Maros p. 615—22. A bécsi értéktőzsdén kis forgalom mellett alig változtak az árfolyamok A zárlati kurzusok: Anglobank 584,50, Bodencredit 1585, Osztrák hitel 896, Alpine 1090, Skoda 1103, Dampfer 2160, Aussiger 1885, Enzesfelder 875, Friedrichswerke 2215, Poldshütte H 29, Prager lisen 3502, Oest. Waffen 2047, Schodnica 1500, Karpathen 2685, Galicia 1778, Semperit995, Krupp 898.50, Fiatwerke 1120, Lloyd 2030, Austro Americana 1500, Szászvári 971, Magyar ált. kőszén 2110, Urikány 927, Rima 1183, Salgó 1282, Államvasút 1055, Klotild 638* Az építőipari kényszerszindikátusok megalakítását kimondó rendelet immár elkészült és a legközelebbi napokban kerül nyilvánosságra. A kormányrendelet három szindikátus létesítését rendeli majd el, nevezetesen a téglaipari, a mészipari és a cementipari szindikátusi létesítését, így majd egy-egy részvénytársaság több szindikátus tagja is lehet. * Enyvüzlet Hollandiával. A háború kitörése előtt vagyononként 700 korona volt a Magyarországon gyártott enyv ára, enyvgyáraink azonban még így sem érhettek el kellő eredményeket, mert az amerikai ajánlatok rendszerint 50 koronával, olcsóbbak voltak. Jelenleg 80.000 korona egy vagyon enyv ára és míg ezelőtt a külföld egyáltalában nem vett tudomást a magyar enyvről, a legutóbbi napokban hollandiai cégek újból nagymennyiségű enyvet szereztek meg a magyar gyárakban. A számlák kiegyenlítése hollandiai forintokban történt. * Nem jegyzik az orosz értékeket Berlinben. Berlini jelentés szerint a tőzsdetanács elutasította több tőzsdetagnak azt a kérvényét, hogy a háború kitörése előtt jegyzett orosz részvénypapírok tőzsdei forgalmát ismét engedélyezzék. A tőzsdetanács elutasító határozatát azzal indokolta, hogy az oroszországi helyzet még nem tisztázódott. * Ausztria új kölcsöne a jegybanknál. Bécsből jelentik, hogy az államadósságokat ellenőrző bizottság szerdai ülésén elhatározta az osztrákmagyar banknál felvett 954 millió korona ellenjegyzését. * Az Agrár Bank új vasúti érdekeltsége. A Kaposvár Fonyódi helyi érdekű vasut rt. — mint értesülünk — a Magyar Agrár és Járadék Bank érdekkörébe került. A vasút hossza 54 kilométer, 1895-ben alakult, alaptőkéje 4.371.200 koronát tesz ki, az elsőbbségi részvények 5 százalékos osztaléában részeseüttek a legutóbbi esztendőben. Vásárok. * Budapesti vágómarhavásár szept. 19. Felbújtatott: Magyar bika 223 darab. Magyar ökör 683 darab. Magyar tehén 833 darab. Magyar bivaly 27 darab. Növendékmarha 63 darab, összesen: 1829 darab, ezenkívül 1086 darab elkelt a hét folyamán. Árjegyzések: (métermázsánlant élősúlyban levonás nélkül.) Magyar hízott ökör, legjobb minőségű 980 koronától 1180 koronáig. Magyar hízott, középminőségű 860 koronától 070 koronáig. Magyar hízott, silányabb minőségű 750 koronától 850 koronáig. Magyar parasztmarha 860 koronától 960 koronáig. Magyar parasztmarha, silányabb minőségű 730 koronától 840 koronáig. Tarka hizott ökör, legjobb minőségű 1020 koronától 1250 koronáig. Tarka hizott ökör, középminőségű 800 koronától 1000 koronáig. Tarka hizott ökör, silányabb minőségű 760 koronától 870 koronáig. Bika, jobb 950 koronától 1200 koronáig. Bika, silányabb 700 koonától 930 koronáig- Bivaly 600 koronától 840 koronáig- Magyar tehén 720 koronától 1050 koronáig- Tarka tehén 720 koronától 1150 koronáig. Kicsontozni vélő marha 450 koronától 680 koronáig. Növendékmarha 650 koronától 900 koronáig. A mai felhajtás 70 darabbal kisebb volt a múlt hetinél, a hét folyamán 473 darabbal nagyobb volt a kínálat. Budapesti gabonatőzsde. — szept. 10. A kimutatások. Baranya alispánja 3006 szám alatt körrendeletet intézett a vármegye területén működő bizományosokhoz, amiben „postafordultával" kimutatást kíván az eddig átvett gabonáról, mégpedig egyrészt terményenként, másrészt a termelők egyenként való megjelölésével. Olyan munka ez, amit semmi esetre sem lehet postafordultával teljesíteni. A kopmisszionáriusok rámutatnak arra, hogy az átvételek bizottságilag történtek úgy a hatóság, mint a község képviselője jelenlétében, az alispánnak tehát módjában van, hogy hivatalos adatokat szerezhessen. A bizományosok amúgyis részletes kimutatást adnak a H. T.-nak, az O. K. H.-nak, a főbírónak, a kormánybiztosnak és a statisztikai hivatalnak és nem hajlandók újabban jelentkező kuncsaftokat is kiszolgálni, annyival kevésbbé, mert megfogyott személyzetük már amúgy sem győzi a rubrikás ívek kitöltését, alkalmazottaikat pedig nem szaporíthatják, mivel ma sem tudják, hogy tulajdonkép mit keresnek és attól kell tartaniok, hogy a provízió a mostani régiót sem fedözi. * A Vaskapun áthaladt 3176 mm. búzaliszt. Csütörtökön üzlettelen volt a tőzsde.