Pesti Hírlap, 1918. szeptember (40. évfolyam, 204-228. szám)

1918-09-20 / 220. szám

• •• FESTI HÍRLAP 1918. szeptember 20., péntek. .., Közgazdaság. A tőkeemelés korlátozása ellen. Az OMKE­ igazgatóságában Krausz Simon a következő figyelemre méltó beszédet mondta a tőkeemelés korlátozása ellen: Magyarország gazdaságilag a nemzetek sorában korántsem foglalja el azt a helyet, melyre az ország gazdagságánál fogva hivatva volna. Évtizedek mulasztásának tulajdonítható,­­ hogy abból az országból, melynek népesedése,­­ területéhez és termőképességéhez arányítva,­­ olyan csekély, mégis milliók voltak kénytelenek Amerikába vándorolni. Évtizedek mulasztása, hogy Magyarország termelési arányaiban mesz­szi visszamaradt a többi k­ul­túr­államok mögött ! Évtizedek mulasztása, hogy vasutjaink, viziutas­­aink, csatornahálózatunk vagy egyáltalában nincs, vagy erősen visszamaradt. Hajózásunk majdnem kezdetlegesnek mondható. Dunánk ki­használatlan. Gyógyhelyeink, kies vidékeink, gyönyörű hegységeink részben hozzáférhetetle­nek, részben az ellátásnak és elszállásolásnak legprimitívebb eszközeivel bírnak. Honnan eredt, hogy ez a minden szépért lel­kesülő, nagy intelligenciája, a kultúra és a fej­lődés iránt annyira fogékony magyar nép nem tudta kultiválni, fejleszteni,, kihasználni hazájá­nak csodás kincseit? Évtizedeken át szálló ige volt a tőkesze­génységünk. Vívmánynak tekintettük, ha a külföldnek néhány millióját tudtuk megnyerni vállalataink­­részére és fizettünk érte busás árakat.­­ _ Hát a földgáz nem került idegen kézre? .Év­tizedeken keresztül nem volt, aki megtanítsa­­közönségünket arra, hogy a magyar állam a legprimább adós. Járadékainknak idehaza­­ piacuk nem volt. Ausztria természeti értékeiben nem volt gazdagabb, mint m­i, de értett a pénzügyek ke­zeléséhez. (A mesterséges, politikai és gazda­sági centralizáció segítségével uralkodott fölöt­tünk. A szerk.) A bábom sok szörnyűséges igazságtalan­sága mellett hozta a pénz­influ­ác­iónak átkát is. Egyetlen egy kedvező kihatása van ezonban a pénz­infl­ációnak. A megsokasodott pénzmeny­nyiség elhelyezkedést­, munkateret keres.­­A pénz tökévé akar válni. Megértük azt, hogy magyar vállalkozást magyar tőke alapít. Megértük azt, hogy Ausz­triából panaszos hangot hallunk, hogy a gazdag testvér mostohán, bánik a szegény nyel. Hát mi mivei lettünk gazdagabbakká mint voltunk? Föl­dünk területe ugyanakkora, mint volt. Folyóink, bérceink, gyönyörű vidékeink ugyanazok, mint voltak a háború előtt. De használjuk őket. Dol­goznak. És a haszon a miénk. És nem az idegein tökéé többé. Az egész, világban nagy tőkekoncentrációk vannak. Angliában a legnagyobb intézetek egye­sülnek. Franciaország gazdasági kérdésekben Egyesíteni kívánja az összes szövetséges álla­mokat. " Amerika milliárdjai által ma diktátora a világnak. Sziget maradjunk? Egyedül álljunk pénz­ügyi téren való visszamar­adottságunkkal ? Vagy teljesítsék-e azok kötelességüket, akik iparban, kereskedelemben, bank- és pénzügyekben helyet foglalnak? Hogy ellássák magukat ma­, amikor tízezernyi, önmagában vállalkozásra nem képes kéz nyújtja azokat az összegeket, amelyek ipart, kereskedelmet, pénzügyi életet táplálni vannak hivatva, amely összegek képessé fogják tenni arra­, hogy a magyar gazdaság a jövő nehéz nagy feladataiban önmaga erejéből állja meg helyét. A magyar iparnak, kereskedelemnek, pénz­ügyi életnek jövőjét, az állam terheinek könnyű rábítását csak akkor látjuk biztosítva, hogyha Magyarország önmaga erejéből bírja összete­remteni a­ fejlődéshez szükséges eszközöket és ha a külföldi tőkének gondnokságától szaba­dulunk. Ha a pénzinfl­ációnak az az egyetlen ked­vező eredménye van adva, hogy önállóságun­kat előmozdítja, gazdaságunkat fejleszti, a munka illetőségét fokozza, úgy a világháború ezen egyetlen kedvező konzekvenciáját lerombol­ni helyrehozhatatlan bűn volna. Azok az érvek, melyeket a­ rendelet támo­gatói felsorolnak, nem helytállók. A hadiköl­csönre nézve a következőket va­gyok bátor megjegyezni: 1. Azok az összegek, amelyeket a tőkefel­emelések abszorbeálnak, elenyésző csekélyek a hadikölcsön arányához képest. 2. A közönségnek egyetlen olyan rétege nsincs, amelyik teljes összegében összes vagyo­nával kizárólag hadikölcsönt jegyezne és egyéb elhelyezést nem keresne. 3. Adva van ellenben a közönségnek olyan rétege, amelyből bizonyos spekulatív chanceok nyújtása által vagy a vállalkozásban való rész­vétel útján megtakarított tőkéjének egy részét a tőkeközpontokba áthozni lehetséges. 4. E pénzösszegek az iparban, kereskede­lemben és pénzügyi életben nem kellődnak el, hanem újat, nagyobbat, a meglévőknek sokszo­rosát teremtik és az államnak sokszorosan vál­nak a legmesszebbmenő teherviselő tényezőivé. 3. A hadikölcsönök sikerét éppenséggel nem a forgalomban levő pénzösszegek nagysága teszi, hanem mindig a közhangulat. A közhan­gulat pedig a kereskedelem és ipar, gazdasági élet fejlődésekor sokkal kedvezőbb az állam pénzügyeire nézve is, mint amilyen a tespedés időszakában. Azon én­, hogy a felszaporodott óriási tő­kék kamatoztathatók nem lesznek, sem bírt jo­gosultsággal. 1. A vál­áslátok óriási állandó megterhelte­téseivel szemben, mint amilyenek főleg a bevo­nultak fizetései, továbbá az is­th­enmaradottak egészen természetszerűleg óriási módon megnö­vekedere jogosult igényei éppenséggel paran­csolólag szükségessé teszik a vállalatok jövedel­mezősége szempontjából a vállalatok tőkeszapo­ritásait, hogy aránylagosan szétosztva a kiadá­soknak kisebb százaléka érje a megnagyobbo­dott tőkét. _ 2. Nemzeti szemponttól pedig teljesen mindegy, hogy valamely vállalat hány százalé­kot jövedelmez, fontos, hogy mit és mennyit al­kotott. „Mert az egyszer felépített kémények min­denkorra megmaradnak." Azon én­, hogy hisz a kormány engedé­lyezhet szükséges esetekben tőkefelemeléseket, ugyancsak nem változtathat felfogásunkon. Mert lehetetlenség vállalatokat úgy vezetni, hogy a tervek és elgondolások idejében, előmunkálatok megtételekor­ a vállalat vezetősége tisztában ne legyen azzal, hogy tőkeszükségletét tudj­a-e fe­dezni vagy sem. • Az értéktőzsde csütörtökön barátságo­san indult és noha az ár­folyamalakul­ás nem volt egységes,­ a kontremin fedezései zárlatig a leg­több papíra többé-kevésbbé javulást idéztek elő. A forgalom, főleg a kulisszban igen élénk volt, de a kam­atértékek piacát sem hany­agolta el a spe­kuláció. Megállapítható, hogy­ a pénzintézetek ma nagyobb mennyiségeket vásároltak. A tőzs­dén egyébiránt ma az a hír terjedt el, hogy a leg­közelebbi minizteri tanács dönt a Pesti Házat Első Takarék tőkeemelése dolgában. A csü­törtöki tőzsde a kulisszban nem hozott egységes alakulást. A bankpapírok tartott vagy 4,6 ko­ronával olcsóbb árfolyam­okon cseréltek gazdát, míig a kulissz ipari értékei közül Rimamurányi 8 koronával, Salgótarjáni 10 koronával, Állam­vasút 13 koronával, közüli­­1 koronával javult. A korlátpiacon sem volt egységes az irányzat. Hermes 17 koronával, Városfejlesztő 12 koroná­val javult. A malompapírokban kis üzlet volt, csak Első Budapesti javult 20 koronával. Az építkezési papírok piacán Beocsini 25 K-val énjer­détt, Urikávyi 17 K-val, Ált.­kőszén 20 koroná­val javult. A vasipari értékek piaca kis árfolyam­ingadozások mellett szilárd volt. A közlekedési papírok árfolyama nem változott. Az egyéb ipari értékek közül javult: Athenaeum (+ 14), Te­mesi szesz (+25), Flóra (1­­0), Auer (-1­­28), Gummi (+ 10), Guttmann (+ 35), Slavonia (+ 30). Ezzel szemben esett: Brassói (— 10), Olaj (— 8), Temesi sör (— 30). A járadékpia­con alig volt üzlet, ennek ellenére a 6 százalékos hadikölcsön 96.45-ig emelkedtek. Az előfordult árfolyamok: Osztrák hitel 890—36.30, Magyar hitel 1366— 57 Bosnyák agrár 430—28, Agrár­bank 1064—49.50, Fabank 953—47 50, Forgalmi 642—37, Földbirtok 434 —30, Hazai 633—38, Hermes 552—60, Jelzálog 570— 65, Ingatlan. 745—49, Kereskedelmi 6090, Kereskedel­mi hitel 284—82, Leszámítoló 823—15, Magyar bank 958—61, Mercur 360—65, Magyar orsz. bank 585— 85,50, Alt. lak. 385—90, Lipótvárosi 284—81, Közpon­ti 1915 Pannónia b. 4920—80, Fonciére 872—70, I. budapesti 1545—50, Concordia 870—80, Gizella 797— 803, Alt-­kőszén 2128—20, Beocsini 1210—25, Cement 470, Drasehe 1111—14, Kohó 1855—65, Magnégit 443 —40, Salgó 1270—80, Szászvári 062—72, Urikány 920 —22, Szentlőrinc 566—68, Rima 1167—77, Csöki 545— 40, Fegyver 1145—55 Koburg M 10—S , Garas 4330— 60, Láng 479—81, Lipták 258—60, Repülő 520—15, Schlick 512—07, Adria 1770—60, Atlantica 1360—70, Államvasút 1045—53, Közúti 81­6—12, Vas. forg. 593, Brassói 652—43, Baróti 635—34, Daniea 1100—40, Fa­termelő 1900—890, Flóra 1390—402, Guttman 1010 —25, Pallas 802—10 Gázizzó 1022—28, Athenaeum 480 —94, Gschwind 2650—80, K­otild 600—35, Izzó 853 50­­1—54,50, Goldberger 530—34, Nasici 3290, Olaj 980— 00, Papír 550—652, Spedium 765—82, Slavonia 970— 85, Tröszt 304—05, Textil 723—27, Tem.­szesz 951— 70, Temesvári sör '1435, Telefon 860, Franklin 1865— 75 Gummi 1192—200, Chinoin 730—20, O. fat. 875, Városi. 890—80, Maros p. 615—22. A bécsi értéktőzsdén kis forgalom mellett alig változtak az árfolyamok A zárlati kurzusok: Anglo­bank 584,50, Bodencredit 1585, Osztrák hitel 896, Al­pine 1090, Skoda 1103, Dampfer 2160, Aussiger 1885, Enzesfelder 875, Friedrichswerke 2215, Poldshütte H­ 29, Prager l­isen 3502, Oest. Waffen 2047, Schod­nica 1500, Karpathen 2685, Galicia 1778, Semperit­­995, Krupp 898.50, Fiatwerke 1120, Lloyd 2030, Austro Americana 1500, Szászvári 971, Magyar ált. kőszén 2110, Urikány 927, Rima 1183, Salgó 1282, Államvasút 1055, Klotild 638­* Az építőipari kényszerszindikátusok megalakítását kimondó rendelet immár elkészült és a legközelebbi napokban kerül nyilvános­ságra. A kormányrendelet három szindikátus létesítését rendeli majd el, nevezetesen a tégla­ipari, a mészipari és a­ cementipari szindikátusi létesítését, így majd egy-egy részvénytársaság több szindikátus tagja is lehet. * Enyvü­zlet Hollandiával. A háború kitö­rése előtt vagyononként 700 korona volt a Ma­gyarországon gyártott enyv ára, enyvgyáraink azonban még így sem érhettek el kellő eredmé­nyeket, mert az amerikai ajánlatok rendszerint 50 koronával, olcsóbbak voltak. Jelenleg 80.000 korona egy vagyon enyv ára és míg ezelőtt a külföld egyáltalában nem vett tudomást a ma­gyar enyvről, a legutóbbi napokban hollandiai cégek újból nagymennyiségű enyvet szereztek meg a magyar gyárakban. A számlák kiegyen­lítése hollandiai forintokban történt. * Nem jegyzik az orosz értékeket Berlinben. Berlini jelentés szerint a tőzsdetanács elutasí­totta több tőzsdetagnak a­zt a kérvényét, hogy a háború kitörése előtt jegyzett orosz részvény­papírok tőzsdei forgalmát ismét engedélyezzék. A­ tőzsdetanács elutasító határozatát azzal indo­kolta, hogy az oroszországi helyzet még nem tisztázódott. * Au­sztria új kölcsöne a jegybanknál. Bécs­ből jelentik, hogy az államadósságokat ellenőrző bizottság szerdai ülésén elhatározta az osztrák­magyar banknál felvett 954 millió korona ellen­jegyzését. * Az Agrár Bank új vasúti érdekeltsége. A Kaposvár Fonyódi helyi érdekű vasut r­­t. — mint ér­tesülünk — a Magyar Agrár és Járadék Bank érdek­körébe került. A vasút hossza 54 kilométer, 1895-ben alakult, alaptőkéje 4.371.200 koronát tesz ki, az el­sőbbségi részvények 5 százalékos osztalé­ában részes­eüttek a legutóbbi esztendőben. Vásárok. * Budapesti vágómarhavásár szept. 19. Felbúj­tatott: Magyar bika 223 darab. Magyar ökör 683 da­rab. Magyar tehén 833 darab. Magyar bivaly 27 da­rab. Növendékmarha 63 darab, összesen: 1829 darab, ezenkívül 1086 darab elkelt a hét folyamán. Árjegy­zések: (métermázsánlant élősúlyban levonás nélkül.) Magyar hízott ökör, legjobb minőségű 980 koronától 1180 koronáig. Magyar hízott, középminőségű 860 ko­ronától 070 koronáig. Magyar hízott, silányabb minő­ségű 750 koronától 850 koronáig. Magyar paraszt­marha 860 koronától 960 koronáig. Magyar paraszt­marha, silányabb minőségű 730 koronától 840 koro­náig. Tarka hizott ökör, legjobb minőségű 1020 koro­nától 1250 koronáig. Tarka hizott ökör, középminő­­ségű 800 koronától 1000 koronáig. Tarka hizott ökör, silányabb minőségű 760 koronától 870 koronáig. Bi­ka, jobb 950 koronától 1200 koronáig. Bika, silányabb 700 ko­onától 930 koronáig- Bivaly 600 koronától 840 koronáig- Magyar tehén 720 koronától 1050 koro­náig- Tarka tehén 720 koronától 1150 koronáig. Ki­csontozni vélő marha 450 koronától 680 koronáig. Nö­vendékmarha 650 koronától 900 koronáig. A mai fel­hajtás 70 darabbal kisebb volt a múlt hetinél, a hét folyamán 473 darabbal nagyobb volt a kínálat. Budapesti gabonatőzsde. — szept. 10. A kimutatások. Baranya alispánja 3006 szám alatt körren­deletet intézett a vármegye területén működő bi­zományosokhoz, amiben „postafordultával" ki­mutatást kíván az eddig átvett gabonáról, még­pedig egyrészt terményenként, másrészt a ter­melők egyenként való megjelölésével. Olyan munka ez, amit­ semmi esetre sem lehet posta­fordultával teljesíteni. A ko­pmisszionáriusok rámutatnak arra, hogy az átvételek bizottságilag történtek úgy a hatóság, mint a község képvi­selője jelenlétében, az alispánnak tehát módjá­ban van, hogy hivatalos adatokat szerezhessen. A bizományosok amúgyis részletes kimutatást adnak a­ H. T.-nak, az O. K. H.-nak, a főbírónak, a kormánybiztosnak és a statisztikai hivatalnak és nem hajlandók újabban jelentkező kuncsaf­tokat is kiszolgálni, annyival kevésbbé, mert megfogyott személyzetük már amúgy sem győzi a rubrikás ívek kitöltését, alkalmazottaikat pe­dig nem szaporíthatják, mivel ma sem tudják, hogy tulajdonkép mit keresnek és attól kell tar­taniok, hogy a provízió a mostani régiót sem fedözi. * A Vaskapun áthaladt 3176 mm. búzaliszt. Csütörtökön üzlettelen volt a tőzsde.

Next