Pesti Hírlap, 1921. január (43. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-16 / 12. szám

­enapest, 1921 ELŐFIZET£3! ÁRAK: EgáM évra . . . › I « 1 , 440 K -r­a fé lévre . . . , « I . . . 220 „ -- „ Negyedévre 110 „ —„ Egy hóra 4­3 Egyes s­zám ára helyben, vidéken és pályaudvar­okon 2 korona. Hirdetés és apróhirdetés dijszabás­át érint. Ára 2 korona X | w i, január 16. tulajdonosok: TESTVÉRE X. :TŐSÉG, KIA HIVATAJI ÉS NYOJFFDA Budapest, V.­ Vilmos császár-út "8. HIVATAL: Erzaébet-körút 1. Négy Esz, entente !Magya­rságrészt szim­lyet a Szabads a csoportozatok szólásával hirdes. Négy szobor. ,t tépett le az TDI. E­znégy újr­a négy szobor, m­i­ért emeltünk, hogy akjai a művészet ékes­összetartozás jogát s­zek v­.N­y­ulai UK-íxva Bísjurat ogu an­cijuiv dai nap a magyarok fülébe, hogy az ég négy tája felől megraboltak. Mikor királyt koroná­zunk, az ország­ négy tája felé vág kardjával a fejedelem, jelezve azt, hogy a haza területi épségét minden felől meg fogja védeni. Most maga a nemzet­ tesz fogadalmat, hogy Észak­os Dél, Kelet és Nyugat elrabolt magyar föld­jei vissza fogja szerezni. Nem szövögetjük mi titkos irredenta szálait, hanem az egész vi­lág előtt nyíltan esküszünk: földarabolásunk­ba bele nem nyugszunk soha. "A franciák egyetlen elvesztett városuk­nak, Strassburgnak, szobrát gyársztrátyolkal, sirkoszorúval borították negyvenhé­t éven át a Place de la Concordeon, hogy emlékeztesse őket Elzász-Lotítaringia visszahódítátsának kötelességére. Tőlünk annyi magyar kultur,­váaxist szakítottak el, hogy­­valamennyinek szobrához nem volna elég márványunk és bronzunk De lesz elég erőnk valamennyinek visszaszerzésére. A franciák példáját követjük. De mi nem várunk negyvenhét évig- Nem hirdetünk háborút. Most békét akarunk mi is. Mert a béke reánk nézve az erőgyűjtés. Mi csak erősíteni akarjuk magunkat S ha nem tud győzni bizonyos idő alatt egymagában az igazság, akkor majd győzni fog az Erő. Koronánt ellanyhul a nemzeti lelkese­dés.­­A mindennapi élet gondja az alkalmaz­kodás jármába hajtja a gőgös fejet. Kis ve­zérek a nagy nemzetet ingoványba, posvány­ba vezetik néha. Ezért kellett négy égő lángot gyújtani­ a Szabadság téren, hogy a tévelygő nemzet sohase tévessze el szemei elől a célt: az egységes Magyarország visszaállítását. Nem síremléke az a négy szobor a négy égtá­jon elrablott magyarságnak, hanem élő figyel­meztetés, hogy együvé tartozunk. Az a négy szobor négy oltár lesz, ahova minden felekezet híve elzarándokol. Világító torony lesz az ellenséges tengereken küzdő magyar testvérek felé, ne essetek kétségbe, karunkat felétek nyújtjuk, mihelyt is­mét erő­re kapott. De mihelyt elhangzottak az ünnepi mag­vas beszédek, a magtalan ágyúlövések, ha­rangzúgás és égbeszálló ének, egy néma fe­l­adásnak kellene megfogannia a lelkekben, annak, hogy ezentúl csöndes, komoly­­munkái­val is törekszünk a régi Magyarország vissza­szerzésére és fölépítésére s nem csupán frázi­sokkal. Mert ha folyton csak harangozzuk az irredentát, ezz­el csak ellenségeinket tüzel­jük. Meg kellene fogadni s ezt a fo­gadalmat­ meg is tartani, hogy megpróbáljuk egymást szeretni. Ez nehezen fog menni. De végre lássuk be, hogy az a szekér sohase ha­ladhat előre, melyet négy ökör négy felé húz, amelynek a kormányrudját folyton eltörde­lik s amelyből a kerékszöget is ki akarják lopni. Végre a békeszerződés ratifikálása után ne folytassuk mi a legvéresebb hadjáratot egymás ellen. Mert a legvadabb politikai és társadalmi háború közepén vagyunk. Az egyik helyen szakadatlan gyilkoló szabara fo­lyik. A másikon az élet megnehezítésére ár­drágító rohamokat intéz a társadalom egyik rétege a másik ellen. Ezt a belső háborút nem lehet már kibírni. Ez a mindenkit elgáncsolni akaró személyeskedés a politikában s ez a lel­ketlen gazdagodási vágy a fogyasztó milliók kiéheztetésére és lerongyolására a társadalom­ban elgyengiti magát a nemzetet a képtelenné a hirdetett nagy célok sad­giilwhtra. ^ -V Andrássy uj keresztény pártot alakit. Ly^ITAs^. csányiék egyesülése. — A királykérdésben legitimisták. — Andrássy a tény Irányzat változatban szükségességéről. — Szerdán alakul meg az Gróf Andrássy Gyulának és a volt keresztény egyesülés pártja Beniczky—Szmrecsányi-csoportjá­nak pártalakitása, amelyről egészen a legutolsó na­pokig mint egy elképzelhetetlen és bizarr kombiná­cióról beszéltek politikai körökben, komoly mozga­lommá fájt és immpár közel van a megvalósuláshoz. A pád-, J megalan­tására idézve most folynak a végső tárgyalások, mert hiára.z, volt az eredeti terv, hogy csak a nemzetgyoros összeillése előtt bontanak zász­lót, a előkészületek idő előtti nyilvá­nosságra jutása arra ösztönözte őket, hogy már most kimondják a megalakulást Az új párt a nem­zetgyűlés balpártjaiból és a centrumból fog rekru­tálódni, részt vesznek benne az intranzigens keresz­tény nemzeti pártiak (Szmrecsányi-csoport), a ke­resztényszocialisták egy része (Haller és Bleyer hi­vői) és a disszidensek, élükön őrgróf Pallavicini Györgygyel. Az alakulás hátterében, mint legfőbb összekötő kapocs, a k­irálykérdésben való azonos ál­láspont, a legitimista jogfolytonossághoz való ra­gaszkodás áll. Ettől eltekintve, meglehetősen diver­gáló politikai felfogású és világnéz­etű törvényhozó­kat készül egyesíteni az új pártkeret. A programmot maga Andrássy készítette a már be is mutatta a párthoz csatlakozó vezető poli­tikusoknak. Az általános politikai kérdésekben nem sok újat ad; az alkotmányrevízióban és a király­kérdésben, mint az új párt körében hangoztatják, igen konciliáns álláspontra helyezkedik, a legitimiz­mus mellett elfogadja a független nemzeti királyság elvét, de Andrássynek az a felfogása, hogy Ma­gyarország nem nyerte vissza a králykérdésben ön­rendelkezési jogát, mert előbb IV. Károly ügyében kell alkotmányos döntésnek történni. A királykérdéstől nyomatékosan hangsúlyoz­ni fogják, hogy az Ausztriától való föltétlen külön­válás álláspontján állanak. Ami az általános programmot illeti, az új párt egyik politikusa a következő kijelentést tette mun­katársunk előtt:­­• Mi nem a zsidókérdést akarjuk egy csa­pásra megoldani, hanem törvényhozási és társadal­mi alkotásokkal biztosítani a keresztény magyarság vezető szerepét. Általában azt hiszik, hogy az új párt szélső­séges politikusaira mérséklően fog hatni Andrássy megfontolt és higgadt egyénisége. Ezzel szemben az új párt egyik vezető tényezője a­zt mondotta, hogy Andrássy föltétlenül ráhelyezkedett öt keresztény nemzeti irányzatnak eára a pro­grammatikus alap­jára, amelyet Szmrecsányiék és Hallerék maguké­nak vallanak és amelyet Andrássy is fejtegetett an­nak idején, miskolci programmbeszédében. Sőt neki az az álláspontja, hogy ma, mikor külföldi és rész­ben belső befolyások hatása alatt gyöngülő­ben van ez az irányzat, annál szükségesebb ennek hangoz­tatása és ő a maga részéről is odaáll, hogy ezt a szellemet a magyar politikai életben a maga tekinté­lyével és befolyásával erősítse. Úgy számítják, hogy az Andrássy vezérlete alatt ala­kuló új párt negyven-ötven főnyi lesz. Foly­nak a tárgyalások a keresztényszocialistákkal, akik­nek vezérei, Haller István és Bleyer Jakab, holnap délután tárgyalnak a csatlakozás ügyében gróf Andrássy Gyulával. Hogy Andrássy a párt­vezér­ségét elfogadja, az már biztosítva van. Hétfőn-ked­den befejeződnek a tárgyalások a disszidensekkel is és az a terv,, hogy szerdán megalakul az új párt. Az alakulásról gróf Apponyi Albertet is érte­sítették még Párisba való elutazása előtt; ő kijelen­tette, hogy minden olyan alakulást, amelynek Andrássy áll AZ élén, támogat, de csatlakozásáról nincsen szó. A kormányzópárt­ban egykedvűen nézik And­rássy pártalakító munkáját és nagyobb jelentőséget nem tulajdonítanak nek­i. Azt mondják, hogy nem lehet akcióképes és homogén egy olyan párt, amely­ben Andrássy a vezér és Fingler Béla meg Buda­váry László a közkatonák. Meskó Zoltán államtit­kár a párt klubban Andrássyékról a következőket mondtta: — Csak örömmel látjuk, hogy azok", akik" a­pártban eddig ellenzéket alkottak, végre kiléptek és íelt ellenzékbe mentek. Hogy Andrássyval szövet­keztek, az minket teljesen hidegen h­agy. A kor­mán­yzópártot, am­elynek gerincét mindenkor, a régi kisgazdapárt alkotta, ezzel még egységesebbé teszik. Mi is résen leszünk, s különösen a királykérdésben minden lépésüket figyelemmel fogjuk kisérni és amennyiben ők az intranzigens keresztények a de­mokratákkal és másokkal egyesülnének, vagy blokk­ba lépnének a királykérdés sikere érdekében, mi sem fogunk tétlenül maradni. Gömbös Gyula a következőkép nyilatkozott: — Az új alakulás célja, úgy látszik, a legiti­misták tömörítése és akcióbalépése a nemzetgyűlé­sen. És mint a szabadkirályválasztás elvét valló, csak örülök ennek, mert a mi szempontunkból jobb, ha az ellenség egységesen áll velünk szemben, mintha szétszórtan. A pártkörben élénken kommentálták, hogy a bíróság igen nagy összegű havi tartásdíjat állapított m­eg gróf Károlyi Mihálynénk és gyermekeinek. /­* Meskó Zoltán államtitkár erről a következő nyilat­kozatot tette: — Gróf Károlyi Mihály hazaáruló felesége, Andrátay Katinka grófnő, a zár alá vett birtokok jövedelméből horribilis összegű tartási dij megálla­pítását kérelmezte, illetékes helyen ennek a kérelem­nek — a kért összeg némi csökkentéseivel ugyan — de mégis helyt adtak. Akkor, amikor a széles nép­rétegek nélkülöznék és a forradalmak következmé­nyeinek a súlyát érzik, nagyon különösnek találom, hogy a kérelemmel egyáltalán foglalkoztak. Nem szólok az összeg nagyságáról, mely egy hónapban többet tesz ki, mint egy, a közszolgálatban megőszült legm­agasabb állású tisztviselő egész évi javadal­mazása, de fölteszem a kérdést, és kíváncsian várom a választ: Vájjon szabadultak volna-e Károlyi Mi­hálisné Andrássy Katinka grófnővel, ha, őt Véletle­nül Gantingó Juliánjának hívják? Igaz, hogy ez ecetben az ura niyu Hóimban költené a Magyaror­szágból kiutalt összeget, ha nem­ rég Zalaegerszegen gondolhatna vissza a margitszigeti népbiztosi va­csorákra . . . Vasvármegyeiek a miniszterelnöknél, Vas vármegye elszakításra itélt területéről ha­r­­minc tagú küldöttség tisztelgett gróf Teleki Pál minisz­terelnöknél. Uunh­alter Ferdinánd kisgazda elmondotta, hogy a legújabb h­írek Vas vármegye közönségét nagyon, felizgatták és az elb­zakításra itélt terület­ek lakossága m­egbizta őket, a küldöttség tagjait, hogy adják tudtára a magyar kormánynak az ő legszilárdabb ragaszkodásu­kat a maagyar hazához, amelytől ők elelakadni nem akar­,­n­ak, nem is fognak soha. Ha erőszakkal Ausztriához csatolnák községeiket, akkor is magyarok maradnak. Teleki miniszterelnök kifejet­tette, hogy a hí-­ rek lármásabbak voltak, mint ahogy A jegyzék szerint szükség lett volna. Nyugati Magyarország elcsatolássa a legnagyobb igazságtalanság, mert­ a legimmorálisabb. Hiszen nem is győztes által elfoglalt területről, hanem­ ajándékról van szó, amelyet az­­egyik legyőzött a másik rovására kap". Reméljük, hogy Ausztriának politikusai is meg fogják ezt öletni, hogy nekik is, úgy mint nekünk, kötelességük, hogy a szomszédságnak eddig egyetértés­ben élt népeit ebben az egyetértésben fentartsák és erőv­ejtsék, ne pedig sigitsenek éket verni, amelyet idegenek akartak a békés népek közé beszorítani. Teklits György a vas megyei horvátok nevé­ben kijelenti, hogy ők tántoríthatatlanul ragaszkodnak a magy­ar ha®ához, ők ne­m lesznek osztrákok, sem néme­tek soha. Dr Martin ,­ e b 6 felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy Nyugatmagyarország népe tiltako­zik a holnapi szoborleleplezés ellen. Nyugatmagyarország nem fog elszakadni, az ő gyászoló szobrára nincsen szükség.­­ Teleki miniszterelnök kijele­ntette, hogy­ ő osztja ezt az álláspontot. A szoborügy nem kormány­intézkedés, magántársaságok csinálják, a kormány hiva­talosan nem is képviselteti magát az aktusnál. Szmrecsányi György beszámolója, Szm­recsányi György nemzetgyűlési képviselő szerdán Zaffiegerstegen beszámolót tartott és meg­okolta a kormányzópártból való kilépését. A nagy­számban egybegyűlt válasz­tóközönség nagy lelkese­déssel hallgatta a beszámolót és végül Sormer Jó­zsefnek, a zalaegerszegi kisgazdák vezetőjének, in­dítványára. Szmrecsányinak egyhangúan bizalmat szavazott és a kormánypártból való kilépését he­lyeselte. „Hiszek egy Istenben, hissek egy hazában Hiszek egy isten­i ölt­k igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amin " keresz-keresz­uj párt. I-

Next