Pesti Hírlap, 1923. március (45. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-22 / 66. szám
BUDAPEST, 1923. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra ..... 600 korona Negyedévre ...1700 korona Egyen számára helyben, vidéken és a pályaudvarokon 30 korona. Külföldön kétszeres az előfizetési ár. •Hirdetések díjszabás szerint. \ IB^o MA& Artfit \ ^ Jimk so korona. ILV. ÉVFOLYAM, 68. (15.077.) SZÁM. \ \ T " SSÖTÖRTÖJC. MÁR 31 *" - MUlji K3ac!6 tulajdonosok: LÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐJE 3. KIADÓHIVATAL. ÉS NYOMDA: Bpest, Vilmos C3ássár-ut 78. FIÓKKIADÓHIVATAL.: Budapest, Erzsébet-körút 1. ^gffi^saMgggaai Külföldi kölcsön, Aggódó gond verejtéke gyöngyözik az emberek homlokán. A lefelé zuhanó korona , a fölfelé rohanó árak förgetegében lehetetlen minden higgadt számítás, mely egyensúlyt akarna teremteni akár az ország, akár az egyes szegény emberek háztartásában. Benne vagyunk egy gazdasági khavatban, melyet növel sok mindenféle politikai éretlenség, mely kicsinyes dolgok felfújásával mesterségesen növeli az idegességet, izgalmat és bizalmatlanságot. A pénzügyminiszer az állami költségvetés egyensúlyát keresve fölbillenti ,sok magánháztartás egyensúlyát s mindenféle kormányintézkednek vagy csak ezeknek híre is ijedelmet kelt egyes; társadalmi rétegekben mesterségesen is nő a drágaság. Ahány szakértőt vagy érdekeltet megkérdez, az ember e válság okai felől, majd mindenik máskép beszél; legfeljebb abban egyeznek meg, hogy a korona külföldi értékelésének ingadozása a legfőbb oka minden bajnak s valutánk stabilizálása volna a legfőbb orvoság. A korona zürichi értékelésének állandósítása azonban többféle körülménytől függ s itt nem elég a bankóprés megállítása és a mesterséges pénzszűkének fenntartása, mert a belpolitikai konszolidáció s a felekezeti béke ép ugy belejátszik az egész ország külföldi értékelésébe, akár csak az • állambudget papirosmérlege. .A külföldi tőzsdék koronasz érzésében a külföld bizalma vagy bizalmat-; meg. S tapasztalhattuk, hogy néha abszolút értéktelen embereksúlytalan nyilatkozatai estek legsúlyosabban mérlegbe koronánk külföldi értékelésénél. A külföld nem tudja kellően megkülönböztetni magyar eseményeket s ezek szereplőit s nem lehet tájékozva affelől, hogy melyik közszereplőnek vagy melyik sajtóorgánumnak nyilatkozata felel meg a valódi tényeknek s a nemzet igazi közhangulatának. Egy viszonyainkat nem ismerő idegen ember nem is értheti meg, hogy bizonyos gyűléseken vagy újságokban nyilvánosságot láthatnak ma olyan nagyhangú fenyegetések amelyek normális időben orvos vagy bíró elé kerültek volna, de amelyeknek ma semmi következménye sem lesz. Ezért hiszik rólunk, hogy itt még minden megtörténhetik s a folyton belülről élesztett külföldi bizalmatlanság veri le a koronánkat s mindig távolabb kerget minket az egyetlen radikális orvosságtól, ami végül is segíthetne rajtunk: a külföldi kölcsöntől. Az asszonyokról szokták mondani azt a jellemző vonást, hogy a legtöbb nő nem tudja megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől. Nos, közvéleményünk egy része ilyen asszonyos politikát csinál, mikor mesterségesen szított izgalmakon nyargal s nem törődik a leglényegesebb gazdasági problémákkal s ezek között a külföldi kölcsönről alig is esett eddig szó. Titokban minden kormányunk megkísérelte ezt, de még odáig se érett meg a magyar politika, hogy nyíltan, komolyan tárgyalták volna ez egyetlen orvosságot s ennek esélyeit. .Hiába szólaltatjuk meg az összes drágasági szakértőket s gazdasági kuruzslókat, a külföldsegítsége nélkül nem állhatunk talpra. Ennek az őszinte elismerése volna az első lépés a javuláshoz. Mert a külföld szine előtt igenismeg kell javulnunk. A régi divatú hencegés nagyon rosszul áll most nekünk, Gascagneiak módjára nem beszélhetünk, ha segítséget akarunk. Magánembernek sem ad kölcsönt egyhitelező, ha látja, hogy az tékozló, nem dolgozik, nem takarékoskodik s folyton veszekszik mindenkivel. A takarékosság és termelő munka, a teljes konszolidáció és felekezeti béke nélkül egyetlenfillért sem kaphattunk külföldről. S ha idegenvalutában nem kapunk nagy kölcsönt, akkor koronánkat sohase tudjuk stabilizálni, legfeljebb zéruson. Minden magyar embernek abban kellene közreműködnie, hogy előkészítsük és lehetővé tegyük egy külföldi kölcsön megszerzését. Egy vesztett háború és országcsonkítás vérveszteségét nem pótolhatja egyet- len generáció. A közterheket át kell tolni jövendő nemzedékekre . Tehát ne álmodozzék senki arról, hogy a háborúban résztvett nemzedék maga ki tudja annak minden kárát fizetni s egyensúlyba tudja hozni az állambudget-t. Hosszú időre szóló külföldi valutakölcsönt kell kikunyerálnunk s ezzel a terheket föl kell osztanunk több generációra. A jóvátétellel kapcsolatos, a külföldi kölcsön ügye. Kemény dió, de föl kell törni. Legyünk vele tisztában, hogy szájhősködő belpolitikával és kardcsörtető külpolitikával csak eltávolodhatunk a külföld segítő kezétől, sőt kalandos veszedelmekbe és katasztrófába sodorhatjuk az országot. Amíg azonban a külföldi kölcsön ideje és lehetősége elérkezik, addig némileg magunk is segíthetnénk legalább növekvő nyomorunkon. A drágaság ugyanis az utóbbi időben naponta sokkal nagyobb százalékkal emelkedik, mint amekkorával esik Zürichben a korona. Vagyis pénzünk belső vásárlóerejét idehaza mesterségesen rontjuk és az életünket mesterségesen rosszabbítjuk. A gonosz spekuláció ép oly bűnös ebben, mint az értelmetlen ijedezés és az ép oly értelmetlen fenyegetődzés. A távadelmi osztályok és felekezetek között több összetartás, több szeretet kellene az ilyen válságos időben. Az őszikék nemzetgwelesen» 31 si;oc$*gMeiiavXa*aíáJk *<tttitaä<&sa a &m»smamy @IEan. 3ccs, márc. 21. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirat..) Áv. a. körülmény, hogy az elcsatolt nyugatmagyarországi területen vasárnap tartják meg a községi választásokat, a szociáldemokratáknak alkalmat adott arra, hogy a nemzetgyűlés szerdai ülésért a kormánypárti többségnek a nyugatmagyarországiak kártalanítási, kérdésében némi nehézséget okozzanak. A szociál-ták "sürgős interpelláció alakjában azokat a föltételeket tették szóvá, amelyek mellett a terület átadásával kapcsolatosan Ausztria és Magyarország kissé fölmerült vitás kérdésekben a döntést meghozták és azt a kérdést, intézték a kormányho/.. kosrv mi ne re i . .... •.. ruo:!*U gondolja Nyi'gini.vkiKyaro.t's'/.ág lakosságáimk kártalátiisáait biz-to-íitaiii. A kü.'ügymini..'.121 vá-feszában rámutatott arra, hogy az, a döntőbíróság, amely ebben a kérdésben az ítéletet, meghozta, a velencei államszerződés alapján ült össze és tárgyalásai során nemesek Ausztria igényeiről volt szó, hanem azokról az ellenkövetelésekről is, amelyeket Magyarország támasztott az állami adósságok átvétele érdekében és a magyar állami tulajdonok megváltása fejében. Természetes dolog, hogy mind a két kormányterjedelmes anyagot bocsátott a döntőbíróság rendelkezésére és végül is abban egyeztek meg, hogy kölcsönösen mindkét részről a magánkárok jóvátételét kívánják. Végösszeg gyanánt Ausztria javára hárommillió svájci frankot ismertek el, amely összegből félmillió frank több részletben folyósítandó, a további fizetések pedig a Magyarországgal folyamatban lévő tárgyalásokkal vannak összefüggésben. A külügyminiszter kimerítő felvilágosításai ellenére is a szociáldemokrata Renner felhasználta ezt az alkalmat arra, hogy Ausztria „nagy megalázkodásáról" beszéljen, amit a velencei szerződés rovására irandó, annak az államszerződésnek a rovására, amely Sopront ,,elrabolta" Ausztriától, és ezzel nyíltan szembehelyezkedett a békeszerződéssel. A Magyarországgal való kiegyezés, amit döntőbíróság formájába öltöztettek, jelenti a másik megalázkodás Ausztria számára. -- Utána a keresztényszocialisták szónoka beszélt, aki utalt arra az összefüggésre, mely a hirtelen beterjesztett sürgős interpelláció és a Nyugatmagyarországon vasárnap megtartandó községi választások között van. Az intrantagesisek a forradalmi sajtó megrendszabályozását követelik. Nem 30 pack a kormánypártból... Meddig van jogosultága a jobboldali izgatásnak ? A kormány tegnapi nyilatkozatai az egész nemzetgyűlést megnyugtatták, és ezzel az egyetemi ifjúság ügyének politikai hullámai is elsimultak. Csak a fajvédő képviselők kis csoportja elégedetlenkedik a kormánynak a rendzavarásokkal szemben való erélyes állásfoglalása és az izgató sajtó ellen tett nyilatkozatok miatt. Azok a képviselők, akik nem vették tudomásul gróf Bethlen István miniszterelnöknek és Rakovszky Iván belügyminiszternek az interpellációkra adott válaszát, ma egész nap tanácskoztak a parlamentben, hogy levonják-e a kormánnyal szervben való állásfoglalásuk konzekvenciáit is? Eddig senki se jelentette be közülük az egységes pártból való kilépését, nyilván azért, mert még nem tudtak határozni a felől, hogy milyen lépéseket tesznek. A tanácskozásokban, amelyek már ezzel kapcsolatos kérdések körül is forogtak, résztvettek: Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor, Horánszky Dezső, Fáy Gyula, Zsitvay Tibor egységespártiak, továbbá Wolff Károly és Csilléry András. Az intranzigensek egyébként a tegnapi események után úgy állítják be a dolgot, hogy akciójuk nem irányult a kormány ellen, de csak a destruktív sajtó ellen kívántak a kormánytól erélyes rendszabályokat és ezt a harcukat függetlenül a történtektől, tovább folytatják. Aforradalom előidézésében részes sajtó megrendszabályozására igyekeznek most a kormánypárt támogatását megnyerni. Fölmerült újra az a terv, hogy indítványt nyújtanak be a nemzetgyűlésen, hogy a kormány járjon el azok ellen a sajtótermékek ellen, amelyeknek kimutathatóan részük van a forradalom és az összeomlás előidézésében. A kormány ebben a kérdésben azon az állásponton áll, hogy a felelősségrevonást e tekintetben közvetlenül a forradalmak után hatalomra jutott kormánynak kellett volna elvégeznie. . Az egységespárti képviselők közül többen azt válaszolták a fajvédőknek, hogy az a sajtó, amelyet ők védenek, szintén forradalmi irányon ir. Mire az akció egy hangadója állítólag a következőkép nyilatkozott: — Nekünk a forradalmi sajtó megszüntetése a célunk. Mihelyt ez beszünteti izgatásait, nincs többé létjogosultsága a szélsőjobboldali sajtó kíméletlen hangjának sem, és gondkodunk is róla, hogy az megszűnjék . . . Az intranzigensek egyébként — mint esti tanácskozásuk után értesülünk — nem szándékoznak kilépni a kormánypártból. Belátják, hogy mihelyest kimennek a kormánypártból, elvesztik minden erejüket és gyöngék lesznek egy komoly akció folytatására. Tisztán taktikai okokból maradnak tehát bent az egységes pártban, jóllehet annak nagy többségétől igen mélyreható elvi ellentétek választják el őket. A képviselők jelenléti díja. Szcitovszky Bélaelnök a pártok képviselői előtt ismertette a nemzetgyűlés gazdasági bizottságának előterjesztését a képviselők fizetésének rendezésére. A bizottság azt javasolja, hogy a képviselők 1000 korona jelenléti díjat kapjanak. A képviselők kijelentették, hogy ezt elfogadják, de úgy, hogy a jelenléti díj csak azokat illet, meg, akik részt vesznek annak a bizottságnak tanácskozásain is, amelynek tagjai. Vizsgálat Zsirkay mandátuma ügyében A nemzetgyűlés bírálóbizottsága ma tárgyalta Zsirkay János képviselő panasszal megtámadottmandátumának ügyét. A bizottság a panasz alapján elrendelte a vizsgálatot, s annak foganatosításával Uselly Ferencet bízta meg.