Pesti Hírlap, 1924. július (46. évfolyam, 129-155. szám)
1924-07-27 / 152. szám
1024. július 11 vasárnap. pesti hirlap »U«- nak. Hogy mekkora az ottani testvéreink tökéletessége, azt nem tudom, talán his se. De ha egészen a fantáziára bízzuk magunkat, aikkor elsyforma fáradsággal elképzelhetjük azt is, hogy a sársbeliek a Pesti Hirlap cikkeit is el tudják olvasni, s meg is tudják érteni. Ha ellenben szorosan tudományos, alapon akarunk maradni, akkor iis egész Jungfrau-kisérletet egyszerű agyrémnek kell mondanunk. Ha Európa összes petróleumkészleteit s azontúl isszázannyit a Jungfrau tövébe hordanák s elárasztanák véle az egész Lauterbrunken völgyet, le, egészen Interlakenig s az egészet azután meggyújtanák, még akkor se lehetne arra számítani, hogy annak fényét megláthassák a Mars felületén. A Mont-Everest csúcsának megmászására e tavaszon újból elindult egy expedíció. Ha annak vezetője, a legmagasabb ponton, melyet elértek, meggyújtott volna egy szál svéd gyufát, hogy jelt adjon Londonban időző barátjának, ki klubja ablakából a Himalaya irányában tekintget., úgy még ennek a vezetőnek is nagyobb kilátása lehetne a sikerre, mint a Jungfrau kísérletezőinek. Koltsy Fái. IIISágháboru magyar tálisunokai — nyugdíjban. Főleg pénzintézeteknél, közhivatalokban működnek. — Kik teljesít Az eurónál országok titkos diplomáciájának boszorkánykonyhája kirobbantotta a háborút és a kormányok a nagy kockajátékra odavetették a legdrágább anyagot: az embert. A hadseregek emberpusztító, óriás őrlő gépezete megindult és a gépvezetők — a vezérkar és a tábornoki kar tagjai — irányították a millió csavar roppant erejű, végzetes munkáját. Nem pusztán a vezénylés sikere vagy sikertelensége döntötte el a háborút viselők sorsát — bár a hadvezérek emlékiratai rámutatnak egymás hibáira, sőt vétkeire — mégis otthon, a csataterek mögött, és oly buzgalommal figyelték a népek az irányítást, mint a zengő trónokon az uralkodók. A háború végzetes befejezése után a hulla-hekatombák fekete árnyékában a legyőzött államok vezéreinek és tábornokainak nagyrészt le kellett oldaniok a vezénylő kardot s akik évek során élet-halál uraik voltak, a nyugdíjazottak hatalom, nélkül való világába vonultak. Csonka-Magyarország zsoldoshadseregérek sincs szüksége a régi nagy hadsereg tábornoki karára s igy a régi tábornokaink nagyobb részben már nyugdíjasok. A vagyonnal nem birók siettek elhelyezkedni polgári pályákon, mert az első esztendőkben csak küzködve élhettek nyugdijaikból. Miként a háborúban a hivatalnokokból váltak leghamarabb fegyelmezett katonák, a tábornokok közül is legtöbben hivatalnoki pályán váltak be. « A világháború magyar vezérei közt elsőnek József királyi herceg tábornagyról kell emlékeznünk, bár nem tartozik a nyugdíjazottak közé, mert a régi hadseregünkben a legmagasabb katonai rang viselője. Most Magyarországon fekvő birtokait kezeli. Mindenütt megjelenik, ahol a háboru hőseire emlékeznek. Egykori katonái lelkes szeretettel emlékeznek rá s mindenütt az országban, amerre jár, ünneplik. A nyugdíjazottak legismertebb alakja TamássyÁrpád nyugalmazott altábornagy, Przemysl hős védője, aki mint tevékeny ember, hamar elhelyezkedett. A Neuschlosz-Lichtig-féle albertfalvai repülőgépgyárnál talált tehetségének megfelelő alkalmazást, de ott viselt állását már elhagyta s azóta több irányban vállalt érdekeltséget. Vitéz Csanády Frigyes nyuggyalogsági tábornok, aki a 20. honvédhadosztály parancsnoka volt, a Hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek nemzeti szövetségének elnöki tisztét viselte, de később lemondott dr. Szurmay Sándor volt honvédelmi miniszter a „Turul" biztosító társaság elnöke. Schamschula Rezső nyug. tábornok Veszprémben él és a „Nyukosz" ottani főcsoportjának az elnöke. Báró Lukachich Géza nyug. tábornok Budapesten a „Nyukosz" elnöke. A tábornoki kar tagjai közül legtöbben bankoknál és biztosítótársaságoknál helyezkedtek el, azonban újabban, az általános létszámcsökkentések folytán sokan kénytelenek voltak megválni a bankoknál viselt állásaiktól. Bankoknál nyertek elhelyezkedést a többi közt: Pogány Antal nyug. altábornagy, Pernecky Jenő nyug. altábornagy, Mayer Pál nyug. tábornok (Hazai Bank), Karkusa Fülöp nyug. altábornagy, Lüdgendorf Kázmér gyal. tábornok, Szende Ferenc nyug. altábornagy és Kornhuber Adolf. Biztosítótársaságoknál vállalt állást Kreibig Rudolf nyug. tábornok, aki a Magyar Országos Biztosító Intézet igazgatója s Lederer Henrik nyug. altábornagy, a „Turul" biztosító igazgatója. Vitéz Hadffy Imre nyug. tábornok Makón a Kereskedelmi és Iparbank részvénytársaság igazgatósági tagja és az ottani „futura"-kirendeltség igazgatója. Komárom és Mosony közt hetven hold vitézi telkén még nem gazdálkodhatik, mert perben áll. Grallert Konrád ny. altábornagy a „Nyukosz" budapesti főcsoportjának elnöke. Schmetzer Ferenc nyug. altábornagy, volt honvédelmi miniszter a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetségének elnöke. Henner Emil nyug. altábornagy a Rimamurányi vasműveknél működik, Török Kálmán nyug. altábornagy pedig a Salgótarjáni részvénytárságnál dolgozik. Báró Hauer Lipót nyug. tábornok fűszerüzlettel bir (Újpesti rakpart 6). Gombos Mihály nyug. tábornoknak magánvállalata van. Wieber Adorján ny. gyalogsági tábornok az egyik gyárban helyezkedett el. Dormándy Henrik nyug. tábornok részvénytársaságnál lelt alkalmazást. Tallián Zsigmond nyug. altábornagy a, „Nyukosz" alelnöke, Breit József nyug. altábornagy a Hadtörténelmi Levéltárban — mint a „Tagyok" elnöke — a forradalmak történelmi okmányait, iratait stb. dolgozza fel. Tabajdy Kálmán nyug.tábornok somogymegyei birtokán gazdálkodik. Diplomáciai és politikai szerepet is többen töltenek be. Bolitska Sándor volt honvédelmi miniszter varsói lengyel követ, gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter s erre az időre szabály szerint szolgálatonkivüli állományba helyezték. Láng Boldizsár nyug. tábornok a párizsi külképviseletünknél működik,Algya-Papp Sándor nyug. tábornok József főherceg udvartartásában van. Több ismert, nyugdíjazott tábornok köztisztvise helyezkedtek el. — Diplomáciai pályán Isének tényleges szolgálatot? túl állást visel, igy Hegedűs Pál nyug. tábornok, Jumer Dezső nyug. csendőrségi főparancsnok, Rubin Dezső nyug. altábornagy, Asbóth litván nyug. tábornok, Gabányi János nyug. tábornok. Polgári foglalkozást, az még Molnár Dezső nyug. altábornagy, Bernátzky Kornél ny. altábornagy, Genya László nyug. tábornok, Stadler István nyug. altábornagy, Schrantz Vilmos ny. tábornok Budafokon tölti napjait, Sárkány Jenő ny. tábornok, Hartha Lajos nyug. tábornok és Czitó Károly nyug altáború nagy magánzó. Dáni Balázs nyug. gyalogsági tábornok több közgazdasági szervnél működik, Mint Alajos a katonai felszámoló-bizottság elnöke, Sirchich Iléna pedig ugyanott alelnök s vitéz Balogh Sándor nyug. tábornok a vitézi széknél tölt be tisztet. Az új tábornokok közül vitéz Reviczky László nyug. tábornok Debrecenben lakik és a birtokán gazdálkodik. Pappváry Elemér nyug. tábornoknak pedig mozija van. A vidifháború tábornoki kardból ma már kevesen teljesítenek tényleges szolgálatot, a mostani tényleges tábornokok legtöbbje harcteret járt, de háború utáni tábornok. Nagy Pál tábornok viseli a legfőbb tisztet, mert honvédségünk főparancsnoka. Régiek: Soós Károly gyál.tábornok, Volt honvédelmi miniszter. Tánczos Gábor altábornagy (aki a határmgállapító és más antant-bizottságokkal érintkezik* és Bulcsú-Janky Richárd tábornok (a kormányzó sógora) főcsoportfőnök a honvédelmi minisztériumban. lfjabban tényleges szolgálatot. fejesktil tábornokaink: vitt V. Artner Kálmán, vitéz Balassa Béla, akit katonai körökben már honvédelmi miniszternek is emlegettek: Ferjentsik Ottó, Kari Béla, Kárpáti Kamiló, KovácsMailar, Konek Emil ellentengernagy, Kratochwatl Károly, Ludwig Gyula, Révy Kálmán (Tatyásay Árpád volt vezérkari főnöke), Riedl Miklós, Röder Vilmos, Totth Gábor, vitéz Thun Károly és Vass-Wiblinger Jakab (a Mária Terézia-rend lovvagja). jubileumára kényül az Akadémia. jubiláris esztendő. — Jókai életrajza. Xarysztiubtitis adományok az Akadémiának. Századik fordulója lesz a jövő esztendőben, hogy a legnagyobb magyar szózata életre hivta a Magyar Tudományos Akadémiát: jelentőségteljes, nevezetes ünnepe lesz ez az egész magyar szellemi életnek, a megülésére természetesen kultúránk e legtekintélyesebb intézete nagyban készül. Százéves jubileumát ugyancsak nehéz idők közepette éri el gróf Széchenyi István nagy alkotása, amikor megcsonkított, lerongyolt ország súlyos válságában nehezen tud eleget tenni hivatásának. ,Az állam, amely felé anyagi szükséglet éhező torka tátong, épen a kultúrát táplálja legkevésbbé; úgy áll a helyzet, hogy ha az Akadémiát a társadalom tehetősebbjei adományaikkal nem támogatnák, a magyar tudományosság csarnoka alig bírná működését folytatni. Olyan deficit állana elő ugyanis költségvetésében, amivel képtelen volna megküzdeni ürömmel kell kiemelnünk azonban, hogy társadalmunkban biztatóan fölébred az érzék a Magyar Tudományos Akadémia hivatása iránt, amiről a mostanában érkező mind jelentősebb adományok tesznek tanúságot . Szinnyey József professzor úrral beszéltünk erről, aki a birtokán üdülő Balogh Jenő főtitkárt helyettesíti s aki elmondotta a Pesti Hírlap munkatársának, hogyan készül az Akadémia centennáriuma megülésére, nemcsak külsőségekkel, de komoly irodalmi és tudományos munkálkodással is. — A jubiláris esztendőnek már az elejétől kezdve, az Akadémia minden ülésén, esetleg az osztályüléseken is, foglalkozni fogunk felolvasásokban, értekezésekben avval a tárggyal: miképen hatott a Magyar Tudományos Akadémia az egyes tudományágakra és a szépirodalomra is? • 1925 november 3-án pedig megtartjuk jubileumi diszülésünket, amelynek megnyitóját Berzeviczy Albert elnök mondja, Balogh Jenő főtitkár pedig az Akadémia történetét olvassa föl, azonkívül mind a három osztály: a nyelvtudományi, történelmi, matematikai és természettudományi osztály elnökei (Szinnyei József, Csánki Dezső és Horváth Géza) tartanak felolvasást a fenti kérdésről: a Magyar Tudományos Akadémia hatásáról szellemi életünkre. Könyvkiadóbizottságunk is élénk tevékenységet fejt ki s mindent elkövet, hogy a jubiláris év termése gazdag legyen. Mint tudjuk, a jövő év Jókai születésének is százéves fordulója. Az Akadémia gondoskodott, hogy Jókai Mór életrajza és irodalmi méltatása méltó munkában megírassék s még ez évben megjelenjék. A nagyszabású művet Zsigmond Ferenc debreceni tanár irja s a hatalmas, mintegy 15 évre terjedő munka költségére 30 millió van előirányozva. Nagyobb munkát ír Melich János budapesti egyetemi tanár A honfoglaláskori Magyarországról, teljesen új kutatások nyomán. Erre mintegy 2-1 milliót költ az Akadémia. Harmadik jelentősebb kiadványa lesz dr. Karácsonyi János nagyváradi címzetes püspök A Szent Ferenc-red magyarországi történetéről szóló munkájának második kötete. (Az első kötet már régebben megjelent.) Erre a kalocsai érsekség interkaláris jövedelméből az Akadémia 15 milliót kapott, de ezt az összeget még legalább 10 millióval meg kell toldani. Ezenkívül megjelennek az Akadémia rendes kiadványai: a Matematikai és Természettudományi Értesítő és a Mut. und Naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn, amely a külföld számára készül és ott igen keresett. * — Természetes, — mondotta tovább Szinnyey professzor úr, — hogy mind e kiadást az Akadémia nem győzné rendes bevételeiből, — a társadalom segítsége nélkül. Hiszen bérházának jövedelmén kívül, ami ugyan most már szaporodni fog, az államtól mindössze 30 millió szubvenciót kap, mintegy 10 millió korona fék papírjainak jövedelme pedig számba se vehető csekélység. A mostani félévre 238 millióra rúgnak a kiadásaink, bevételünk pedig csak 185 millióra irányozható elő, a deficit tehát 73 millió, ennek födözésére adományokra számítunk. S remélhetőleg nem hiába. Ez év eleje óta kaptuk József kir. herceg 12 milliós, a kalocsai érsekség említett 15 milliós, a Tébé 20 milliós, a Nemzeti Bank10 milliós, legutóbb pedig a Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság 40 milliós adományát. A legjelentékenyebb adomány azonban báró Kornfeld Móricé, aki elhunyt édesapja, báró Kornfeld Zsigmond emlékére 200 milliós alapítványt tett az Akadémia javára. Kisebb adományok is egyre érkeznek; — mélyen megható például egy névtelen diák adománya, aki megtakarított pénzéből 100.000 koronát küldött az Akadémiának. — örvendetes dolog az is, — tette hozzá még a helyettes főtitkár, — hogy könyvkiadványaink is egyre jobban fogynak. A háború fokozta az olvasási kedvet és abból az Akadémiának is jutott. * Igy készül nagy ünnepére, amely az egész nemzet nagy kulturünnepe lesz s igy folytatja munkásságát a Magyar Tudományos Akadémia, küzdve a jelen elmúlni nem akaró nehézségeivel. De még egy, óriási munka készül közben, az említetteken kívül, a Magyar nyelv nagy szótára, mely egész irodalmi nyelvkincsünket felöleli. Húsz esztendeje dolgozik a több kötetre tervezett munkán a szerkesztő-bizottság, élén Tolnay Vilmossal, az Erzsébet nőiskola tanárával, de még beletelik csaknem ugyanannyi idő, míg ez a rendkívüli nagy mű megjelenhetik. S. E. Parancsoljon kérem ... (Vacsoraidő. A vendéglő terraszára rásüt a hold. Természetesen nem ingyen. Killen holdfényűzési adót számítanak fel érte a vendégeknek. A terrasz egészen üres. Végre jön egy vendég. Jön, lát és győz ha győz fizetni.) VENDÉG (leül): Pincér! PINCÉR : Parancsoljon kérem ... VENDÉG : Mi van ? PINCÉR: Borjúpörkölt, bécsi szelet, debreceni... VENDÉG : Hogy a debreceni? PINCÉR: Húszezer. VENDÉG: Mustárt is adnak hozzá? PINCÉR : Igenis. VENDÉG: És az mennyibe kerül? PINCÉR: Ingyen adjuk... VENDÉG: Akkor, nézze kérem, hozzon nekem mustárt és két pohár vizet is hozzá. Kenyeret hoztam magammal, maradt ebédről... Nopp, megálljon... zene van? PINCÉR: Sajnálom. VENDÉG (felugrik): Micsoda? Nincs zene? Na! mit gondol? Ide se jövök vacsorázni többé. (Távozik. A terraszon egyre fogy a hold.) fl DymL !