Pesti Hírlap, 1924. december (46. évfolyam, 257-279. szám)

1924-12-16 / 268. szám

1924 december 16 kedd PESTI HIRLAP Jókai centennáriuma. — Munkában az előkészítő bizottságok­ — Ünnepségeket rendeznek országszerte. Írásban és képben hirdetik a nagy költő dicsőségét, emlék­táblákkal jelölik meg a házakat, amelyekben életét töltötte s halhatatlan alkotásait létrehozta, fölállít­ják síremlékét, emlékbélyegeket adnak ki, mind­ezekben impozánsan bontakoznak ki a százéves ün­neplés keretei, amelyekkel a nemzet irodalmunk örök büszkeségének, Jókainak hódol. Az ünnep elő­készítésének munkája buzgón folyik Rákosi Jenő vezetésével, úgy hogy az méltónak ígérkezik a nagy költő emlékezetéhez. A Jókai-centennárium albizottságai vasárnap délelőtt Rákosi Jenő, majd Berzeviczy Albert elnök­lete mellett ülést tartottak, melyen többek között Hoitsy Pál, Györgyi Kálmán, Hubay Jenő, Radó Antal, sipeki Balás Béla, Révai János, Somló­ Sári, Márkus László vettek részt. A székesfővárost Lob­mayer Géza tanácsnok képviselte. Rákosi Jenő elnök javaslatára megbízza a bi­zottság az elnökségét, hogy Ravasz László ev. ref. püspöknél lépéseket tegyen a Jókai születése nap­ján, február 18-án, a Calvin-téri templomban tar­­tandó ünnepség kegyelete egyházi részének meg­szervezése iránt. Hubay Jenő, a zenebizottság elnökének, javas­latára a zenebizottság tagjaiul Bartók Bélát, Ko­dály Zoltánt, Radnai Miklóst, Siklós Albertet és Szabados Bélát választották meg. Az emléktárgy-albizottság, melynek jelentését Somló Sári adta elő, a Jókai emlékéremnek Berán Lajos szobrászművész által készített tervét , elfo­gadta­­s bejelentette, hogy a pénzügyminiszter ura hajlandó az emlékéremm­, ,•" A"­ előállítására. Az eladásból fennmaradó összeg­­ megfelelő részét a bizottság rendelkezésére fogják­­ bocsátani. A köralakú érem egyik oldalára egy lud- ' tollal iró eszményi' női alak­, a másikon Jókai jól­­ sikerült domborművű arcmása látható Jókai Mór 1825—1925 'felírással. A női alak köriratául java­solja előadó, hogy az A nagy mesemondónak — Hálás nemzete legyen. A Jókai-ünnepségek rendezése érdekében hat­vanhárom felszólítást intézett az elnökség a kultur­egyesületekhez és egyéb intézményekhez, s Ugyan­csak felhívásokat bocsátott ki az összes vármegyei és városi törvényhatóságokhoz és a rendezett ta­nácsú városokhoz. Bejelentette továbbá az Akadé­mia, az irodalmi társaságok, kulturegyletek által rendezendő ünnepek sorát is. A Magyarországi Szakszervezeti Tanács szintén ki akarja venni ré­szét a Jókai ünneplésből s e célból felhívta helyi csoportjait s szervezeteit az előkészítő munkálatok megtételére. Gách Istvánnak, a Képzőművészek és Iparmű­vészek Országos Gazdasági Szövetsége elnökének közlése szerint Jókai regényalakjainak megszemé­lyesítésével jelmezes tavaszi ünnepélyt rendeznek. Ugyancsak tudomásul vették, hogy dr. Körösi Hen­rik Jókai-emlékkönyvet szerkesztett, melyhez Rá­kosi Jenő irt bevezetést, s mely az ünnepségek ve­zérkönyve lesz. Wildner Ödön Jókai és a főváros címmel ír könyvet, mely a főváros kiadásában jele­nik meg. Szóbajött ezután a Jókai-szobor környékének rendbehozatala, s különösen az ott lévő bántó és izlést sértő házikó sürgős eltávolításának k­érdése, melyre vonatkozólag Lobmayer Géza tanácsnok megnyugtató kijelentéseket tett. Berger Leó fővárosi háztulajdonos, kinek há­zában lakott és halt meg tudvalevőleg Jókai, a Szé­kesfővárosi Háztulajdonosok Szövetsége nevében 60 millió koronát ajánl­ föl a bizottságnak, amennyiben sikerül a Dob­ utca nevet Jókai­ utcára változtatni. Miután a kérdés a közmunkatanácshoz és a székes­fővároshoz tartozik, a bizottság ez irányban nem határozott. Bán Aladár a külföldi ünnepségek rendezésé­nek kérdésével foglalkozott. Berzeviczy Albert ezt a Külügyi Társaság feladatának tartja és mint a Társaság elnöke, vállalja is az ezirányu munkát. Érintkezésbe fog lépni a külügyi képviseleteinkkel és a külföldi irodalmi társaságokkal az ünnepren­dezéseken kívül oly irányban is, hogy Jókainak egy-két főműve minden országban lefordíttassák és kiadásra kerüljön. Ezután az emléktábla-bizottság elhatározta, hogy azok a házak, amelyekben Jókai lakott, emlék­táblával jelöltessenek meg, lehetőleg a háztulajdo­nosok által. Igy a székesfőváros tulajdonában levő Bajza-utcai Petőfi-ház, a svábhegyi nyaraló, mely Fleissig Sándornak, a Tőzsde alelnökének s a Ma­gyar-utca 21. számú ház, mely gróf Andrássy Gé­zának tulajdona, s mely utóbbi azért nevezetes, mert Kisfaludy és Szigligeti is ebben laktak, végül a Rákóczi-úti és a régi Stáció-, most Baross-utcai házra helyeznek el emléktáblát. Berger Leó mutatta be ezután az Erzsébet­körút 44—46. számú házán felállítandó emléktáblá­nak Philipp István szobrászművész által készített tervét. A bizottság a háztulajdonosnak köszönetet mondott. Végül az Epreskert­ utcai tavaszi ünnepély meg­beszélése következett, melyet Jókai regényalakjai­nak megszemélyesítésével, a képzőművészeti, irodal­mi és színészvilág bevonásával és a társadalom résztvételével rendeznek.­­ A Jókai-emlékbélyegek ügyében a Petőfi Tár­­saság vasárnapi zárt ülésén döntött a szakértő mű­vészbizottság javaslata alapján, amelyet Istók Já­nos szobrászművész terjesztett elő. Két pályaművet tartottak jutalmazásra méltóknak, amelyek Jókai Erdély aranykora és Bálványosvár című regényei­ből készültek, s amelyek jeligés leveleiből Szebe Sán­dor­ és Hel­bing Aramka művészek nevei tűntek elő. Az ülés elhatározta, hogy még négy bélyeget meg­bízás útján készíttet, miután a pályaművek közt elég alkalmas művet nem találtak. Jókai arcképének el­készítésére Wágner Gézát, egy-egy jelenetre pedig a Magyar nábob, az Új föklesúr és az Aranyember regényekből Makoldy Józsefet, Márton Ferencet és Haranghi Jenőt kérik föl.­­ A közoktatásügyi minisztérium a Képzőmű­vészeti Tanács javaslatára pályázatot írt ki Jókai síremlékére, amelynek határideje hétfőn délben járt le. A pályázatra tizenkét művész szállította be mun­káját. A "nagy költő sírja a Kerepesi-úti temető ár­kádsora végén van, az út közepén. A legtöbb mű­vész az árkádsor befejezését viszi keresztül s kata­falkát tervez Jókai hamvai fölé, legismertebb regé­nyeiből vett jelenetek és alakok domborműveivel. A pályaművek a Képzőművészeti Főiskolában vannak kiállítva. Palotai Hugó, az Országos Magyar Háziipari Szövetség vezérigazgatója, vasárnap öngyilkos lett. Mentelmi ügyek. Kedden a visszaküldött fővárosi törvényt igazítják ki. A nemzetgyűlés hétfőn alig egyórás ülést tar­tott, amelyen egy csomó mentelmi ügyet intéztek el. Scitovszky Béla elnök t­tize­nkét órakor nyi­totta meg az ülést. Bemutatott két levelet, amelyekben a III. bíráló bizottság tagjai lemondottak tagságukról: az egyikben Nemes Bertalan, Marschall Ferenc, Pet­rovács Gyula, Héjj Imre és Huszár Dezső, a másikban Létay Ernő és Herbert Ede, az utóbbi kettő lelkiisme­reti okokból a másik öt azért, mert Létay a legutóbbi bizottsági ülésen annyira megsértette őket, hogy ezzel a vel­e való együttműködés lehetetlenné vált.­­ A képviselőknek - mondotta az elnök — meg­választásuk esetén, kötelességük elfogadni a bíráló bizottsági tagságot. Kéri a Házat, hogy ne vegye tu­domásul lemondásukat. (A Ház így is határozott.) A mentelmi ügyek során Bogya János mentelmi jogát két esetben (saj­tóvétség és párbaj), Lendvai Istvánét öt esetben (saj­tóvétség), Gaal Gasztonét egy esetben (párbaj), Szi­lágyi Lajosét egy esetben (sajtó útján elkövetett rá­galmazás), K­étl­ii Annáét egy esetben egy szocialista gyűlésen mondott beszéde miatt és Kiss Menyhértet két esetben (rágalmazás és becsületsértés, meg­hatóság előtti rágalmazás) felfüggesztette. Felfüggesztették továbbá a Fábián Béla mentelmi jogát Király Lajos rendőrtanácsos, a cinkotai rendőrkapitányság vezetője perében, aki rágalmazás miatt jelentette fel a képvi­selőt. Kiadták még: Rupert Dezsőt (rágalmazás), Rácz Jánost (párbajvétség), Beyer Károlyt (sajtó útján el­követett rágalmazás.) Vanczák János mentelmi jogát három esetben függesztették fel: sajtóvétség, a ma­gyar állam megbecsülése elleni vétség és a belügymi­niszter terhére elkövetett rágalmazás miatt. A következő ülés f. hó 16-án, kedden lesz, napi­rendjén a kiigazítandó fővárosi törvénnyel. Az ülés fél egykor ért véget. Az albániai felkelők sikeres harcai. Belgrád, dec. 15. Antiváriból jelentik:" A felke­lők Szkuttari felé nyomulnak előre. Egy másik jelen­tés szerint a felkelők már hatalmukba kerítették Korcsát. Kolonia belgrádi albán követ ma délelőtt megjelent a külügyminisztériumban, hogy az albá­niai hírek iránt érdeklődjék, m­ert tegnap óta semmi értesítést sem kapott hazájából. Kolonia megerősí­tette azt a hírt, hogy Ah­med bég Zogul volt albán miniszterelnökkel Albániában tartózkodik és vezeti a felkelőket.­ ­ Ellen Key, a világhírű svéd írónő, december 11 én ünne­pelte 75-ik születésnapját. Legismertebbek azok a ma­gyarra is lefordított munkái, amelyekben a nő, a család és a gyermeknevelés kérdéseivel foglalkozik. „Kell lennie egy központnak, amely egyesíti a művészet minden irányát." Az Országos Képzőművészeti Társulat közgyűlése. Az Országos Magyar Képzőmű­vészeti Társu­lat vasárnap délelőtt­ tartotta meg a városligeti Mű­csarnokban LXIII. közgyűlését dr. Lukács György elnöklésével. Lukács György elnöki megnyitójában szólott a nagy egyenetlenségről, mely a művészet táborában rombol. Az államférfi nézőszögéből ma­gyarázta, hogy miért nem fogja föl ezt a helyzetet tragikusan. Ez a szellemi küzdelem ugyanis az ér­telmi munkának együttjárója és belőle fakad a fej­lődés. E küzdelemnek azonban nem szabad túlhatol­nia az egészséges fejlődés normális keretein. Káros­sá lesz, ha letér az igazság keresésének útjáról, ha nemes verseny helyébe a személyes torzsalkodás, a gyűlölet lép. Egészséges és kívánatos a differen­ciálódás a művészi magas ideálok felé való törek­vés szempontjából, kártékony és vészthozó, ha gyű­lölködéssé fajul. Bírálta a művészcsoportoknak az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattal, az anyatársulattal szemben való ellenséges magatartását és meggyőző érvekkel mutatta ki azt az igazságot, hogy: „kell lennie egy központnak, mely a magyar képzőművészet minden úgát, minden árnyalatát szerves egészbe összefoglalja''. Az elnöki megnyitót lelkes ünneplés követte, majd következett a választmány jelentése az 1923. évi működésről, amit Paul Gica főtitkár terjesz­tett elő. A választmány jelentése után az 1923. évi gaz­dálkodás jelentése következett, melyből kitűnt, hogy az elmúlt évben 2.686.258 korona hiánya volt a tár­sulatnak. Ezt a hiányt a választmány hat tagja, aki megnevezetlen akar maradni, a sajátjából azonnal kifizette, amiért a közgyűlés hálás köszönetét fejezte ki az áldozatkész választmányi tagoknak. A választmány javaslatára nemzeti fellendü­lésünk körül szerzett rendkívüli érdemeiért a Kép­zőművészeti Társulat elnökét, gróf Andrássy Gyu­lát, örökös tiszteleti elnökké választották meg egy­hangú lelkesedéssel. Örökös tiszteleti taggá válasz­tották meg Magyarország hercegprímását, dr. Cser­noch János bíborost. Ügyvivő elnökké a közgyűlés nagy lelkesedés­sel egyhangúlag újból dr. Lukács Györgyöt válasz­totta meg, az alelnöki széket pedig dr. Nékám Lajos egyetemi tanárral töltötte be. Dr. Bene Ödön indít­ványára a közgyűlés közfelkiáltással újból megvá­lasztotta az alapszabály szerint 1923 végén lelépő választmányi tagokat. A megválasztott elnök és alelnök meleg sza­vakban köszönte meg megválasztatását, dr. Nemes Antal püspök pedig a távollevő hercegprímás nevé­ben mondott köszönetet. Karap-Kovács Ernő fel­hívta a­ társulat és a művészek figyelmét arra, hogy úgy a közeli, mint a távoli Keleten várnak a magyar képzőművészek közeledésére és azokon a helyeken új világban, nagy hivatás vár a fejlett magyar kép­zőművészetre. A tárgysorozat napirendjére tűzött alapszabálymódosításokat a művészek többségének óhajára levették a napirendről.

Next