Pesti Hírlap, 1924. december (46. évfolyam, 257-279. szám)
1924-12-16 / 268. szám
1924 december 16 kedd PESTI HIRLAP Jókai centennáriuma. — Munkában az előkészítő bizottságok — Ünnepségeket rendeznek országszerte. Írásban és képben hirdetik a nagy költő dicsőségét, emléktáblákkal jelölik meg a házakat, amelyekben életét töltötte s halhatatlan alkotásait létrehozta, fölállítják síremlékét, emlékbélyegeket adnak ki, mindezekben impozánsan bontakoznak ki a százéves ünneplés keretei, amelyekkel a nemzet irodalmunk örök büszkeségének, Jókainak hódol. Az ünnep előkészítésének munkája buzgón folyik Rákosi Jenő vezetésével, úgy hogy az méltónak ígérkezik a nagy költő emlékezetéhez. A Jókai-centennárium albizottságai vasárnap délelőtt Rákosi Jenő, majd Berzeviczy Albert elnöklete mellett ülést tartottak, melyen többek között Hoitsy Pál, Györgyi Kálmán, Hubay Jenő, Radó Antal, sipeki Balás Béla, Révai János, Somló Sári, Márkus László vettek részt. A székesfővárost Lobmayer Géza tanácsnok képviselte. Rákosi Jenő elnök javaslatára megbízza a bizottság az elnökségét, hogy Ravasz László ev. ref. püspöknél lépéseket tegyen a Jókai születése napján, február 18-án, a Calvin-téri templomban tartandó ünnepség kegyelete egyházi részének megszervezése iránt. Hubay Jenő, a zenebizottság elnökének, javaslatára a zenebizottság tagjaiul Bartók Bélát, Kodály Zoltánt, Radnai Miklóst, Siklós Albertet és Szabados Bélát választották meg. Az emléktárgy-albizottság, melynek jelentését Somló Sári adta elő, a Jókai emlékéremnek Berán Lajos szobrászművész által készített tervét , elfogadtas bejelentette, hogy a pénzügyminiszter ura hajlandó az emlékéremm, ,•" A" előállítására. Az eladásból fennmaradó összeg megfelelő részét a bizottság rendelkezésére fogják bocsátani. A köralakú érem egyik oldalára egy lud- ' tollal iró eszményi' női alak, a másikon Jókai jól sikerült domborművű arcmása látható Jókai Mór 1825—1925 'felírással. A női alak köriratául javasolja előadó, hogy az A nagy mesemondónak — Hálás nemzete legyen. A Jókai-ünnepségek rendezése érdekében hatvanhárom felszólítást intézett az elnökség a kulturegyesületekhez és egyéb intézményekhez, s Ugyancsak felhívásokat bocsátott ki az összes vármegyei és városi törvényhatóságokhoz és a rendezett tanácsú városokhoz. Bejelentette továbbá az Akadémia, az irodalmi társaságok, kulturegyletek által rendezendő ünnepek sorát is. A Magyarországi Szakszervezeti Tanács szintén ki akarja venni részét a Jókai ünneplésből s e célból felhívta helyi csoportjait s szervezeteit az előkészítő munkálatok megtételére. Gách Istvánnak, a Képzőművészek és Iparművészek Országos Gazdasági Szövetsége elnökének közlése szerint Jókai regényalakjainak megszemélyesítésével jelmezes tavaszi ünnepélyt rendeznek. Ugyancsak tudomásul vették, hogy dr. Körösi Henrik Jókai-emlékkönyvet szerkesztett, melyhez Rákosi Jenő irt bevezetést, s mely az ünnepségek vezérkönyve lesz. Wildner Ödön Jókai és a főváros címmel ír könyvet, mely a főváros kiadásában jelenik meg. Szóbajött ezután a Jókai-szobor környékének rendbehozatala, s különösen az ott lévő bántó és izlést sértő házikó sürgős eltávolításának kérdése, melyre vonatkozólag Lobmayer Géza tanácsnok megnyugtató kijelentéseket tett. Berger Leó fővárosi háztulajdonos, kinek házában lakott és halt meg tudvalevőleg Jókai, a Székesfővárosi Háztulajdonosok Szövetsége nevében 60 millió koronát ajánl föl a bizottságnak, amennyiben sikerül a Dob utca nevet Jókai utcára változtatni. Miután a kérdés a közmunkatanácshoz és a székesfővároshoz tartozik, a bizottság ez irányban nem határozott. Bán Aladár a külföldi ünnepségek rendezésének kérdésével foglalkozott. Berzeviczy Albert ezt a Külügyi Társaság feladatának tartja és mint a Társaság elnöke, vállalja is az ezirányu munkát. Érintkezésbe fog lépni a külügyi képviseleteinkkel és a külföldi irodalmi társaságokkal az ünneprendezéseken kívül oly irányban is, hogy Jókainak egy-két főműve minden országban lefordíttassák és kiadásra kerüljön. Ezután az emléktábla-bizottság elhatározta, hogy azok a házak, amelyekben Jókai lakott, emléktáblával jelöltessenek meg, lehetőleg a háztulajdonosok által. Igy a székesfőváros tulajdonában levő Bajza-utcai Petőfi-ház, a svábhegyi nyaraló, mely Fleissig Sándornak, a Tőzsde alelnökének s a Magyar-utca 21. számú ház, mely gróf Andrássy Gézának tulajdona, s mely utóbbi azért nevezetes, mert Kisfaludy és Szigligeti is ebben laktak, végül a Rákóczi-úti és a régi Stáció-, most Baross-utcai házra helyeznek el emléktáblát. Berger Leó mutatta be ezután az Erzsébetkörút 44—46. számú házán felállítandó emléktáblának Philipp István szobrászművész által készített tervét. A bizottság a háztulajdonosnak köszönetet mondott. Végül az Epreskert utcai tavaszi ünnepély megbeszélése következett, melyet Jókai regényalakjainak megszemélyesítésével, a képzőművészeti, irodalmi és színészvilág bevonásával és a társadalom résztvételével rendeznek. A Jókai-emlékbélyegek ügyében a Petőfi Társaság vasárnapi zárt ülésén döntött a szakértő művészbizottság javaslata alapján, amelyet Istók János szobrászművész terjesztett elő. Két pályaművet tartottak jutalmazásra méltóknak, amelyek Jókai Erdély aranykora és Bálványosvár című regényeiből készültek, s amelyek jeligés leveleiből Szebe Sándor és Helbing Aramka művészek nevei tűntek elő. Az ülés elhatározta, hogy még négy bélyeget megbízás útján készíttet, miután a pályaművek közt elég alkalmas művet nem találtak. Jókai arcképének elkészítésére Wágner Gézát, egy-egy jelenetre pedig a Magyar nábob, az Új föklesúr és az Aranyember regényekből Makoldy Józsefet, Márton Ferencet és Haranghi Jenőt kérik föl. A közoktatásügyi minisztérium a Képzőművészeti Tanács javaslatára pályázatot írt ki Jókai síremlékére, amelynek határideje hétfőn délben járt le. A pályázatra tizenkét művész szállította be munkáját. A "nagy költő sírja a Kerepesi-úti temető árkádsora végén van, az út közepén. A legtöbb művész az árkádsor befejezését viszi keresztül s katafalkát tervez Jókai hamvai fölé, legismertebb regényeiből vett jelenetek és alakok domborműveivel. A pályaművek a Képzőművészeti Főiskolában vannak kiállítva. Palotai Hugó, az Országos Magyar Háziipari Szövetség vezérigazgatója, vasárnap öngyilkos lett. Mentelmi ügyek. Kedden a visszaküldött fővárosi törvényt igazítják ki. A nemzetgyűlés hétfőn alig egyórás ülést tartott, amelyen egy csomó mentelmi ügyet intéztek el. Scitovszky Béla elnök ttizenkét órakor nyitotta meg az ülést. Bemutatott két levelet, amelyekben a III. bíráló bizottság tagjai lemondottak tagságukról: az egyikben Nemes Bertalan, Marschall Ferenc, Petrovács Gyula, Héjj Imre és Huszár Dezső, a másikban Létay Ernő és Herbert Ede, az utóbbi kettő lelkiismereti okokból a másik öt azért, mert Létay a legutóbbi bizottsági ülésen annyira megsértette őket, hogy ezzel a vele való együttműködés lehetetlenné vált. A képviselőknek - mondotta az elnök — megválasztásuk esetén, kötelességük elfogadni a bíráló bizottsági tagságot. Kéri a Házat, hogy ne vegye tudomásul lemondásukat. (A Ház így is határozott.) A mentelmi ügyek során Bogya János mentelmi jogát két esetben (sajtóvétség és párbaj), Lendvai Istvánét öt esetben (sajtóvétség), Gaal Gasztonét egy esetben (párbaj), Szilágyi Lajosét egy esetben (sajtó útján elkövetett rágalmazás), Kétlii Annáét egy esetben egy szocialista gyűlésen mondott beszéde miatt és Kiss Menyhértet két esetben (rágalmazás és becsületsértés, meghatóság előtti rágalmazás) felfüggesztette. Felfüggesztették továbbá a Fábián Béla mentelmi jogát Király Lajos rendőrtanácsos, a cinkotai rendőrkapitányság vezetője perében, aki rágalmazás miatt jelentette fel a képviselőt. Kiadták még: Rupert Dezsőt (rágalmazás), Rácz Jánost (párbajvétség), Beyer Károlyt (sajtó útján elkövetett rágalmazás.) Vanczák János mentelmi jogát három esetben függesztették fel: sajtóvétség, a magyar állam megbecsülése elleni vétség és a belügyminiszter terhére elkövetett rágalmazás miatt. A következő ülés f. hó 16-án, kedden lesz, napirendjén a kiigazítandó fővárosi törvénnyel. Az ülés fél egykor ért véget. Az albániai felkelők sikeres harcai. Belgrád, dec. 15. Antiváriból jelentik:" A felkelők Szkuttari felé nyomulnak előre. Egy másik jelentés szerint a felkelők már hatalmukba kerítették Korcsát. Kolonia belgrádi albán követ ma délelőtt megjelent a külügyminisztériumban, hogy az albániai hírek iránt érdeklődjék, mert tegnap óta semmi értesítést sem kapott hazájából. Kolonia megerősítette azt a hírt, hogy Ahmed bég Zogul volt albán miniszterelnökkel Albániában tartózkodik és vezeti a felkelőket. Ellen Key, a világhírű svéd írónő, december 11 én ünnepelte 75-ik születésnapját. Legismertebbek azok a magyarra is lefordított munkái, amelyekben a nő, a család és a gyermeknevelés kérdéseivel foglalkozik. „Kell lennie egy központnak, amely egyesíti a művészet minden irányát." Az Országos Képzőművészeti Társulat közgyűlése. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat vasárnap délelőtt tartotta meg a városligeti Műcsarnokban LXIII. közgyűlését dr. Lukács György elnöklésével. Lukács György elnöki megnyitójában szólott a nagy egyenetlenségről, mely a művészet táborában rombol. Az államférfi nézőszögéből magyarázta, hogy miért nem fogja föl ezt a helyzetet tragikusan. Ez a szellemi küzdelem ugyanis az értelmi munkának együttjárója és belőle fakad a fejlődés. E küzdelemnek azonban nem szabad túlhatolnia az egészséges fejlődés normális keretein. Károssá lesz, ha letér az igazság keresésének útjáról, ha nemes verseny helyébe a személyes torzsalkodás, a gyűlölet lép. Egészséges és kívánatos a differenciálódás a művészi magas ideálok felé való törekvés szempontjából, kártékony és vészthozó, ha gyűlölködéssé fajul. Bírálta a művészcsoportoknak az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattal, az anyatársulattal szemben való ellenséges magatartását és meggyőző érvekkel mutatta ki azt az igazságot, hogy: „kell lennie egy központnak, mely a magyar képzőművészet minden úgát, minden árnyalatát szerves egészbe összefoglalja''. Az elnöki megnyitót lelkes ünneplés követte, majd következett a választmány jelentése az 1923. évi működésről, amit Paul Gica főtitkár terjesztett elő. A választmány jelentése után az 1923. évi gazdálkodás jelentése következett, melyből kitűnt, hogy az elmúlt évben 2.686.258 korona hiánya volt a társulatnak. Ezt a hiányt a választmány hat tagja, aki megnevezetlen akar maradni, a sajátjából azonnal kifizette, amiért a közgyűlés hálás köszönetét fejezte ki az áldozatkész választmányi tagoknak. A választmány javaslatára nemzeti fellendülésünk körül szerzett rendkívüli érdemeiért a Képzőművészeti Társulat elnökét, gróf Andrássy Gyulát, örökös tiszteleti elnökké választották meg egyhangú lelkesedéssel. Örökös tiszteleti taggá választották meg Magyarország hercegprímását, dr. Csernoch János bíborost. Ügyvivő elnökké a közgyűlés nagy lelkesedéssel egyhangúlag újból dr. Lukács Györgyöt választotta meg, az alelnöki széket pedig dr. Nékám Lajos egyetemi tanárral töltötte be. Dr. Bene Ödön indítványára a közgyűlés közfelkiáltással újból megválasztotta az alapszabály szerint 1923 végén lelépő választmányi tagokat. A megválasztott elnök és alelnök meleg szavakban köszönte meg megválasztatását, dr. Nemes Antal püspök pedig a távollevő hercegprímás nevében mondott köszönetet. Karap-Kovács Ernő felhívta a társulat és a művészek figyelmét arra, hogy úgy a közeli, mint a távoli Keleten várnak a magyar képzőművészek közeledésére és azokon a helyeken új világban, nagy hivatás vár a fejlett magyar képzőművészetre. A tárgysorozat napirendjére tűzött alapszabálymódosításokat a művészek többségének óhajára levették a napirendről.