Pesti Hírlap, 1936. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-01 / 1. szám

2 bizonyulna, akkor Badoglio tábornagynak a helyzete igen előnyösen alakulna. Nem kellene mást tennie, mint a jól kiépített makab­i állás­ban bevárni rasz Mulugetát. . Minden kilátása megvan arra, hogy aránylag kevés áldozattal véresen visszautasíthatja az abesszin támadást. A harctéri helyzet, ilyen körülmények között, nagyon kedvezne az olaszoknak. Egy megvert, bizonyára demoralizált és számbelileg legyen­gült abesszin hadsereget üldözve, Badoglio sok­kal könnyebben érheti el az Amba-Alagin, a C­hereb folyótól délre és az Amba-Gedeonon át húzódó ellenséges védőállásokat, mintha azokat rasz Mulugeta, rasz Szejum és ras­z Kassa még érintetlen csapatai védelmeznék. Sokkal való­színűbb azonban, hogy Badoglio megelőzi az abesszin hadvezéreket. Minden jel arra vall, hogy a főbb utánpótlási vonalak rövidesen el­készülnek és az első vonalban levő hadsereg el­látása, élelmezés és lőszer tekintetében, hibát­lanul bonyolódik le. Semmi ok sincs tehát, hogy Badoglio tovább is ott maradjon a Makale— Géva—Takkáze-vonalon. Az olasz hadseregnek az a feladata, hogy Abesszíniát elfoglalja, nem sáncolhatja el magát egy Védelmi harcra. Abban a percben, amelyben a mögöttes terepen minden kifogástalanul működik, Badogliónak nyomban meg kell kezdenie az előrenyomulást. Az olasz repülők tevékenységéről az északi harctéren ismételten megemlékeztünk. Az utóbbi napokban a déli hadszíntéren is működésbe lép­tek Graziani repülőrajai. Mindenekelőtt bom­bázták Dagaburt, a Fafan folyó melletti abesz­­szin főbb támpontot. Ezenkívül több élelem- és hadiszert szál­lító karavánt támadtak meg. Em­­lítésreméltó még a szom­áli harctéren Olof Dinle Sciabelli szultán meglepő raidje. Olof Dinle az iloveni első olasz állásoktól 175 kilométerre, a Sibelli felső folyásánál fekvő­ Gabba helységnél megtámadta és szétugrasztotta az abesszin tar­talékokat. Ez mindenesetre azt bizonyítja, hogy Graziani nem pihen és rasz Nasibu és rasz Deszta készülődései dacára uralja a helyzetet és bizonyára sok meglepetést tartogat az ellen­ség számára. Olasz hivatalos jelentés, Róma, dec. 111. A sajtó- és propagandaügyi mi­nisztérium a következő tI1. számú hadijelentést adta­ ki: „Sem­ az­ érti erei, tetti a szamait harctéren neveze­tesebb rszuu­n 'y nem tört­ént." Merre indítja meg az előrenyomulást Badoglio? Párizs, dec. 31. (M. T. I.) A Matin római tudó­sítójának jelentése szerint Rómában úgy tudják, hogy az olasz hadtápvonalak kiépítése és megszilárdítása után Badoglio tábornagy az Addisz-Abebát észak felé oltalmazó abesszin védelmi vonal irányában előrenyo­mulást­ kezdeményez. Diplomáciai téren Olaszország részéről nem várható semil­yen ú­jabb kezdeményezés. Repülőbomba érte a svéd vöröskereszt-különítményt. Stockholm, dec. 31. A Svéd Távirati­­iroda je­lenti: A svéd vöröskereszt-egylethez értesítés érkezett olvasta különböző nyelveken a regényírás nagymestereinek műveit, amelyek most magyar nyelven a VILÁGHÍRŰ REGÉNYEK című páratlanul olcsó fémbőrkötésű díszes könyvsorozatban megjelennek. Olyan vállalkozásról van szó, amelynek párját nehezen találjuk : 9t­ fillérért adunk egy pompás, díszes félbőrkötésű, 320 oldal terjedelmű kitűnő regény­t. A világirodalom gyöngyeit adjuk. Minden hónap 1-én szállítunk egy-egy regényt díszes félbőrkötésben. Csak olyan hírneves íróktól adunk ki egy-egy regényt, akik a világ olvasóközönségét már meghódították. A sorozatban szerepelnek a legjobb angol, amerikai, német, francia és orosz írók művei, éspedig: Rider Haggard : A gyöngyhajadon (elfogyott). William J. Locke: Az úri csavargó (elfogyott). Rabindranath Tagore : A hajótöröttek (elfogyott). Frank Norris : Az örvény. Maurice Renard: Lerne doktor. Francis de Croisset: A m­alakkai asszony. Pierre Benoit: Az üldözött. Stevenson : A szökevény. Flaubert: Salammbe. Rudolf Stratz : A fáraó átka. Turgenyev Iván : Az ős ugar. Crawford : A bizánci rabszolgalány. Somerset Maugham : Színes fátyol. Dosztojevszkij: Névtelen. André Maurois : Két asszony között. Stefan Zweig : Első élmény. Az itt bemutatott kép kicsinyített formája a szállítandó ragyogó műnek. Kérjük vágja ki és a megrendelést küldje be az alanti címre. Jo­nai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. Budapest, VII. Dohány u.­l. Megrendelem a „Világhírű Regények” tíz kötetét, díszes félbőrkötésben 15, pengő bolti ár helyett 9 pengő­t 10 fillérért, tehát kötetenként 96 fillérért. Minden hónap elsején a mű kézbesítésénél fizetek a könyvért 16 fillért és 10 fillér kézbesítési díjat, tehát összesen 1 pengő 06 fillért. A kézbesítés Budapesten kézbesítő útján történik vidékre nedű; az 1 pengő 06 fillér előzetes beküldése után bérmentve küldtük a regényt. Utánvéttel 75 fillérrel drágább, mert ennyit számit a posta. _nev. _helység_ker._ ucca szám_ __foglalkozás A megrendelő olvasható aláírási nem._____ajtó Kelt 193_ PESTI HÍRLAP 1936. január 1., szerda. arról, hogy amikor az olasz repülőgépek az ogadeni harctéren nemrégiben bombákat vetettek le Dolo vidé­kén, egy bomba a svéd vöröskereszt különítményét is érte. Az abessziniai vöröskereszt elnöke táviratilag számolt be arról, hogy a svéd vöröskereszt különítmé­nyének vezetője súlyosan megsebesült. A vezetőt kór­­házrepülőgépen Addisz-Abebába szállították. Stockholm, dec. 31. A Svéd Távirati Iroda je­lenti: A svéd vöröskereszthez eddig még nem érkez­tek részletes hírek az abessziniai svéd vöröskeresztes küldöttség balesetéről. Az addisz-abebai svéd konzul táviratilag jelenti, hogy svéd repülőgépen haladékta­lanul elindult a bombázás helyére. (MTI) Az olasz sajtó Mussolini beszámolójáról, Laval győzelmében a béke megerősödését látja. Róma, dec. 31. (Inf.)’ Az olasz sajtó kimerítő részletességgel vezető helyen közli Mussolini beszá­moló jelentését, amelyet a hétfői minisztertanácson felolvasott. A lapok kiemelik Mussolini beszédének azokat a végeit, amelyekben a miniszterelnök körvo­nalazta Olaszország magatartását a kimúlt párizsi béke­javaslatokkal szemben. A lapok hangoztatják, hogy Olaszországot még abban az esetben sem ter­helné felelősség a párizsi békeformula kudarcáért, ha a javaslatokat elfogadh­atatlanoknak is tartja. A nem­zetközi helyzet szempontjából az olasz sajtó a béke megerősödését látja abban a körülményben, hogy a Irán és a kamara bizalmat szavazott hawai miniszter­elnöknek, mert abban az esetben, ha a francia kor­mány ellenzéke győzött volna, úgy a szankciók szigo­rítása következett volna és ezzel kapcsolatban bizonyos új­­veszélyek felidézése. A keletafrikai helyzetről szóló beszámoló jelen­téssel kapcsolatban a lapok megjegyzik, hogy az olasz előnyomulást természetesen folytatják majd, amint a már eddig elért állásokat megfelelően kiépí­tették és gondoskodás történt az utánpótlásról, továbbá a védelmi állások és az előfiyomuló haderő közötti összeköttetés biztosításáról. Jelenleg csak nyugalmi szünet van, amelyet a hadvezetőség azért rendelt el, hogy a szükséges óvatossági intézkedéseket a további előnyomulás érdekében végrehajthassák. Az ország belső részében minden rendelkezésre álló munkaerőt mozgósítottunk a gazdasági bojkott ellen­­— írják a lapok —, hogy hosszú időre­­biztosíthassák­ Olaszor­­­­­zág ellenállását. A tartós háború, érdekében Olaszor­szág valóságos gazdasági mozgósítást ha­jtott végre. A lap úgy véli, hogy Mussolini legújabb kije­lentései nem alkalmasak arra, hogy megszilárdít­sák a bizakodást. Ami a Laval—Ssoare-terv elejté­sével kapcsolatos felelősség kérdését illeti, Laval azt képviselőházi beszédében teljesen tisztázta. Musso­lini új kijelentései alapján egyáltalában nem lehet­, arra következtet­, hogy újabb békítő kísérletnek több kilátása volna sikerre. Ellenkezően, Mussolini hangoztatta, hogy a Laval—Hoare-terv korántsem elégíti ki Olaszország minimális követeléseit. Viszont tudott dolog, hogy London és Genf már ezeket az en­gedményeket is túlzottaknak találta. Nem igen lát­juk tehát — folytatja a Temps —, hogy ilyen körül­mények között hogyan indulhatnának meg újabb tárgyalások, amelyeken Olaszországnak még na­gyobb engedményeket ajánlhatnának fel. Paul Reynaud válasza Tardieunek. Párizs, dec. 31. (M. T. I.) Tardieu volt minisz­­elnök, mint ismeretes, levelet intézett Paul Reynaud­­hoz, a köztársasági középpárt vezéréhez, amelyben közölte vele, hogy kilép a pártból, amelynek egykor vezére volt és rámutatott azokra a nézeteltérésekre, amelyek közte és a párt között, felmerültek. Paul Reynard ma levélben válaszolt Tardieunek és levelé­ben többek között a következőket írta: — Szívesen vitába szállok önnel a nyilvánossága előtt abban a kérdésben, amelyet tegnapi levelében felvetett és amely valóban életbevágó fontosságű­ az­­ ország szempontjából. Emlékeztetett arra levelében, hogy 1932-ben, folytatva Franciaország hagyományos politikáját, Genfben azt javasoltuk, hogy a Népszö­vetséget tényleges hatalommal is ruházzuk fel. Anglia ezt a tervet valóban akkor ellenezte is. Azóta azonban az angol, nép élesen szembefordult a parancsuralom­mal és látva annak túl­kapásait és azt a veszélyt, amelyet, a béke szempontjából jelent, még az angol kormányt is megelőzve, a támadó elleni megtorlások politikájának útjára lépett, ön tehát ép akkor akarja megállítani erőfeszítéseinket, amikor Anglia is­­ rá­lépett arra az útra, amelyre 15 év óta rá akarjuk ve­zetni és amelyen a genfi intézményben résztvevő öt­ven nemzet is halad, hogy állást foglaljon az együt­tes biztonság mellett. Volt idő egyébként, amikor a­ francia képviselőház egyhangúlag helyeselte az együttes biztonságnak ezt a politikáját, amely szá­munkra a békét jelenti. Ez a hagyományos francia politika volt, az, amelynek a képviselőház szószékén védelmére keltem, nem­ törődve azzal, hogy lesznek olyanok, akik eljárásomat nem helyeslik. A Temps helyzetképe. Párizs, dec. 31. (M. T. I.) A Le Temps az év utolsó napján mérlegre veti az olasz-etióp ellentét békés m-me­goldásárta­k esélyeit és­ áltatában -‘szemlét­ tart a helyzet fölött, amelyet meglehetősen zavaros­nak és kilátástalannak ítél. A többé kevésbbé közeli jövőben — írja — nem igen tudunk fölfedezni mindkét fél számára elfogad­ható becsületes megoldási leh­­et­ős­ég­eket. Most csupán azt, látjuk, hogy az etiópiai hadműveletek egyre na­gyobb méreteket öltenek. Mindenfelől halljuk, hogy­­egz igazi háború“ csak m­ost kezdődik, pedig éppen ennek kellene elejét venni, mert az igazi háború hosszú hónapokig elhúzódhat anélkül, hogy döntés következnék be. Kénytelenek vagyunk megállapí­tani, hogy a hadműveletek kimenetele továbbra is bizonytalan, mindaddig pedig, amíg erről az oldal­ról határozott eredmények nem mutatkoznak, min­den megoldási kísérlet súlyos nehézségekbe ütközik. Megindult a kis esőzés. Addisz Abeba, dec. 31. (United Press.) Addisz- Abebában és környékén a mostani időszakban szokat­­lan erejű esőzés indult meg. A hétfői és keddi időjá­rásból arra következtetnek, hogy már megkezdődött az úgynevezett kis esős évszak. Az éghajlati viszonyok ismerői arra számítanak, hogy az eső két-három nap múlva véget ér. A svéd Vöröskereszt-kórház bombázásáról részletes jelentések még nem érkeztek. A szitamai rádióállomás távirásza közölte, hogy a dolei szakaszt az olasz repülőgépek nap-nap után bombázzák és ezért híreket csak éjjel lehet továbbí­tani- A párizsi diplomáciai testület Lebrun elnöknél. Párizs, dec. 31. (Inf.) Lebrun köztársasági elnök kedden délben Laval miniszterelnök jelenlétében ki­hallgatáson fogadta a párizsi diplomáciai testületet. A diplomáciai testület nevében Msgr. Maglione pápai nuncius, a testület doyenje tolmácsolta az újévi üd­vözlést. Hangoztatta, hogy a diplomáciai testület nagy figyelemmel kíséri Franciaország erőfeszíté­seit, hogy a válságot, amely nemcsak Franciaorszá­got, hanem egész világot sújtja, elhárítani igyekez­­­zék. A diplomáciai testület nagy figyelmet szentel a francia kormány tevékenységének — mondotta a pá­pai nuncius — amelyet arra összpontosít, hogy mély és tartós kibékülést hozzon létre a népek között és őszintén óhajtja, hogy a francia kormánynak ez a fáradozása sikerrel járjon. Az igazságosságon és­ az egyensúlyon fölépült béke, a testvéri­ megértés min­den egyes szükséglete iránt ma sokkal inkább szük-­ séges, mint bármikor az anyagi és erkölcsi ujjáépí-­ tés érdekében. A pápai nuncius üdvözlő beszédére Lebrun köz­társaságii elnök válaszolt s többek között a követ­kezőket mondotta: " Az az évek óta tartó félelmetes válság, amely az egész világgazdaságot felborította, megmutatta az emberiségnek az emberi széthúzás szomorú követ­kezményeit. A népek életszükségleteire vonatkozó kö­vetelések emlékeztetnek a testvériségből és szolidari­tásból fakadó kötelességekre, amelyeket a népek ve­zetőinek szem előtt kellene tartaniuk. Franciaország minden erélyével és bizakodásával azon fáradozik, hogy a sajnálatos válság kihatásait elhárítsa, a ve­zető francia államférfiak azonban tudják, hogy cél­jukat csak úgy érhetik el, ha törekvéseiket nem kü­lönítik el azokétól, akik hasonló célokért dolgoznak. Franciaország hagyományaihoz híven úgy, miként a múltban, a jövőben is hajlandó a szolidaritásból s kölcsönös támogatásból reá háruló kötelezettségeket vállalni. A békét csak egyetlenegy cél sze­m előtt tar­tásával lehet biztosítani, a tartós és bizalomteljes együttműködéssel

Next