Pesti Napló, 1872. október (23. évfolyam, 226-252. szám)

1872-10-10 / 234. szám

234. szám« Csütörtök* October 10,1872. 23. évi folyam -- -------- ■■ ■■ ■■ ...........................................................................................................­...................... ......■»"....... w m?"" wi.. u­­. "------ ------ . ...................... ■-------- - „m- ln Szerkesztési íródat ] H'!ml­$-hívas;n: ___ ____ W Előfizetés! feltételek: Hirdetések , , Postán küldve, vagy Budapesten FweuerUk­ ur. 7. $Um. L .met*. .. M. ^ * kj g k*j g N­ E |lk | il| || M |i fl | Md»o* hordva resell 4* esti U­­BSintegi mint előfizetések 4 Up «ellem! »faart Ul«*» «»*»*•» A tsp anya*! rá**ft Ule« jfefl m il | "%|| JUlI it®^^ |E «3 || B 8 htoaj»a 5^60^' , ‘ köi'.WDOny a storkesettség-he» )­mények (al«bM4* pens, kiad A. I| fi “8 lg. 1 I I ^ I j | i I i 6 hónapra . . . il * — ” | KIADÓ-HIVATALBA mUmU' Mrlli p.—«*. ■ ‘•fi"" JMI W "A. m&m\ MlllllJlll Jb «JLtai V (fer««c»rek.tsr. —. «»*-—EgTI kiadás. »-SS k“ kezektől fogadtatnak el. ____ . _ . ^ a»j­ j4i41 fo. nin&utai. ________ ....t MwMi.i w j.m—iwjiii««iw».iiiiwbi ii Ilii - - i —úr tttttt inriiurnrTiurniiümim rimii i .iiimmii m ma 11 n 111 nhmm« imi■ ■ ■mm M ,------------ ------------------------- Pest, oct. 10. A ma érkezett lapok közül kettő fog­lalkozik az osztrák-magyar monar­chia közös hadügyi budgetével. Az augs­­burgi „Alig. Ztg.“ azon kérdést veti föl, honnan jó az, hogy az osztrák delegátió­­ban a küzdelem a hadügyi költségvetés ellen évről-évre megújul? A lap ennek okát abban találja, hogy midőn a közös hadsereg létszámát az illetékes törvény­­hozások 800.000 főben állapították meg, a vezéráll­am férfiaknak nem volt fogal­muk, minő költségekbe fog ez intézkedés kerülni. Előbb Ausztriának sohasem volt 500.000-nél nagyobb hadserege; mostan tehát minden egyébtől eltekintve 300.000 új katona ruházatáról és felfegyverzéséről kell gondoskodni; ezen készleteket után­­pótolnimk is kell, azután a tüzérség meg­felelő szaporítása, az élelmezési, s más csapatok hasonló szaporítása vált szük­ségessé. Ezen kiadások az extraordinárium­ot évről-évre nagyobbá növesztették. Vele párhuzamban emelkedtek a rendes kiadá­sok is az élelmi­szerek s más szükségle­tek árának emelkedése folytán. Egyes stratégiai pontokat is meg kell­ erősíteni, s miután ugyanazok a férfiak: Giskra, Brestl és Herbst urak, kik egykor a reichs­­rathtól a 800.000 főnyi hadsereget meg­alkotó védtörvény­t kicsikarták, most a pauschal-abstrictok rendszeréhez folya­modnak, a hadügyminiszter minden lépten nyomon póthitelekkel kénytelen elő­álla­­ni. Már­pedig, ha a hadsereg csak nagy­számú , de nem eléggé fölszerelt katonák­ból áll, akkor nem használ semmit. A lap tehát azon nézetét fejezi ki, hogy ha a monarchia 800.000 főnyi hadsereggel akar bírni, akkor a fentartásához szüksé­ges pénzeszközök­et is meg kell ajánlania. Ugyanily szellemben nyilatkozik a , Journal des Debats,a­mely kiemeli,hogy Ausztria-Magyarország katonai költség­­vetése a többi nagyhatalmakéval összeha­­sonlít­va, a legszerényebb, a franczia ka­tonai budgetnek felét sem teszi. Egy gya­logkatonának költségei Németországban évenkint 225 tallérban, Ausztria-Magyar­­országban csak 160 frtban, tehát félany­­nyi összegben vannak megállapítva. A czikk ezután az osztrák delegáció és a kormány­ tagjai között való viszony hosz­­szabb ismertetésébe bocsátkozik, s a had­sereg létszámának emeléséhez megkí­­vántató költségtöbblet megszavazását szük­ségesn­ek tartja. Gambetta agitatiói a monarchistákat annyira kihozták sodrukból, hogy a nem­zetgyűlés állandó bizottságának mára ki­tűzött ülésében nem kevesebbet, mint a a nem­zetgy­űlés azonnali összehívását akarják indítványozni. A kormán­­nyal összefüggésben álló lapok igen hevesen megtámadják e szán­dékot s az illető bizottságban maga Thiers is meg fog jelenni, hogy az illetőket nyugalomra és józanságra intse. Gam­­betta od­ 7-én reggel visszatért Párisba , az utazás igen megviselte őt. A köztársa­ság elnöke oct. 6-án megl­­ogatta Armin gróf német nagy­követet s nála hosz­­szasabban mulatott. Armin gróf más­nap visszaaadta a látogatást, Remus­sat külügyminisztert is meglátogatta s azután Baden-Bade­nbe utazott. A párisi lapok az elsősz lothringiai kivándorlók támogatására aláírást nyitottak, mely már eddig is igen jelentékeny sikerre ve­zetett. Az elsősz-lotharingiai optióra vo­natkozólag a német kormány egyik lapja következő kimutatást közöl: A hatósá­goknál összesen 164,633 optio jön beje­lentve a franczia nemzetiség javára. Eb­ből körülbelül 38,000 a kivándorlás foly­tán jogérvén­yre is emelkedett. Ezenkívül az 1871. már­ius 2-áig Elsasz-Lotharin­­giában lakó francziák közül mintegy 12 ezeren vá­soroltak ki. Felső-Elsaszban 92,662, Als­ó-Elsassban 42,394 ember optált. Franczia­ország mellett, ellenben Felső-Elsaszból csak 10,200, Alsó-Elsasz­­ból 7450 vándorolt ki. A kivándoroltak összes számát az idő rövidsége folytán pontosan megállapítani még nem lehetett. A hó elején Bukarest vidékén tartott nagy román hadgyakorlatokról követ­kezőket írnak: Mintegy 24,000 ember öszpontosittatott. A katonák mind új ru­hát viseltek, s jó benyomást tettek. A két lovasezrednek kitűnő lovai voltak, mi a tüzérségr­ől nem állítható. Legtöbb érde­ket keltettek a vidéki honvédek, kiket Bukarestben ritkán láthatni. A gyakorla­tokhoz 10,000 ily honvédet hívtak össze, kik mind erős, jól megtermett legények. Kék hajtókás fehér vászon blouset, térdig érő fehér nadrágot , lábaikon római sarut , fejükön fekete báránybőr sü­veget viselnek. Mindnyájan új hátultöl­tőkkel vannak fel­fegyverezve. De világo­san látszott, hogy a honvédség a szokat­lan podgyász terhét alig bízta meg. Az összegöngyölt köpenyen, főző eszközökön és sátrakon kívül tele tömött tarizsnyákat is hordoztak, melyek súlya erőteljes fes­tőket meghajtotta. A legjobban és legerő­sebben ment a vadászcsapat, mely kato­nái tartásával a többi gyalogságból is kitűnt. Fest, oct. 10. (A felvidéki képviselők) tegnap ér­tekezletet tartottak Szitányi Bernit urnái. Jelen voltak mintegy 40-en : Árvas Trencsén, Turócz, Liptó, Nyitra, Pozsony, Ung, Abaúj , Felső- Zemplén stb. képviselői. Az illetők elhatároz­ták, hogy időnkint össze fognak jönni, a felvi­dék speciális érdekeinek megbeszélésére, és egy 12 tagú bizottmányt választottak, mely ez érde­keket szemmel tartsa, és ez irányban javaslato­kat tegyen. Az értekezleten Kaj­uk előterjesztő a múltkor a Deák-körben bejelentett interpella­­tiot egy felvidéki gymnasium felállítása tárgyá­ban, mely interpellatiót az értekezlet egyelőre mellőzte, fenntartván, hogy e tárgyban később intézkedjék. (A temesvári képviselővá­lasztás­ október 7-én este 6 óra 45 percz­­kor fejeztetett be, mint tudva van V­a­r­g­i­t­s deákpárti 738, Missies ellenzéki 304 szavaza­tot kapott Galgon Mihály választási elnök ki­hirdetvén az eredményt egy küldöttség elment a megválasztott képviselőért, ki nemsokára megjelent a városház termében, hol a Deákpárt legkiválóbb tagjai előtt a választás elnöktől át­­vevén a választási jegyzőkönyvet, rövid velős beszédben kifejté álláspontját, és újólag „kije­lentvén, mikép részletes programmot nem ad elő, igéri, hogy a czélszerűségi, a reál-politi­­kának követője lesz. Ez alatt a városháza előtt nagy tömeg gyűlt össze és éltetve kihivá a kép­viselőt. Dr. Vargits kilépve í­r­­erkélyre, meleg szavakban megköszönte az iránta tanúsított bi­zalmat, azután a „szózat“ eléneklése mellett a lelkesült közönség által közellevő lakásáig kí­sértetett. Erre az új képviselő tiszteletére va­csora volt a magyar társaskörben, melyben dr. Vargits barátai és tisztelői által k­­érve megje­lent. Másnap este Pe­i­re utazott székét a képvi­­selőházban elfoglalandó. (Az osztrák delegatió)­­mai ülése nagy érdekeltség közben nyittatott meg Hopfen lovag által. A békelétszám felemelése ügyében mindenekelőtt szót emel dr. Giskra, sajnálko­zással jelentvén, hogy e kérdés gyakori szellőz­tetése és megvitatása alkalmával senki sem szólt arról, vajjon valóban szükséges-e a követelés vagy nem, hanem inkább arról, hogy az elő­irányzat megszavazása vagy törlése bizonyos körökben kedvezőtlenül fog-e fogadtatni, sze­mély és rendszerváltozást fog-e előidézni. Szónok e szempontot mellőzve, teljes objecti­­vitással szándékozik a tárgyhoz szólani és bo­csánatot kér, hogy ez ügygyel hosszasabban fog foglalkozni. A szolgálati időre vonatkozó érve­léséből kiemelendő, hogy szónok erélyesen til­takozik az ellen, mintha a honvédség csak arra való volna, hogy akkor,midőn az ellenség a határ­nál van,a honvédség maj­d az erődökben való szol­gálatra használtassák. Mondjátok a magyar hon­édnek, igy folytatja szónok, hogy ő akkor, mikor bajtársai a csatamezőn vérzenek a haza védelmében, tétlenségre lesz kárhoztatva! Van e bátorségtok, ezt a magyar honvédnek szemébe mondani? Már­pedig mily vétek az, hogy a honvédet,aki jól iskolázva nem lehet, mert hisz erre állítólag okte­lenül 3 éves szolgálati idő követeltetik, ily készületlenül küldik ki a csatatérre ! Vagy mi czélja van az egy éves önkénytesek intézmé­nyének, hisz épen ettől várják, hogy a hadse­reg legképzettebb elemei ebből fognak kike­rülni ? Szónok előadja, hogy a hosszú szolgálati idő az átalános védkötelezettség és a keret in­tézménye mellett fölösleges. Nem a rövid szol­gálati idő, hanem más körülmények voltak azok, melyek vereségeinket okozták. Szónok hosszas beszédét azzal fejezi be, hogy a külügyér maga sem ragaszkodott feltétlenül a kérdéses ügy megszavazásához s végül figyel­mezteti az ellennézetűseket, hogy szavazatukkal igen nagy felelősséget vállalnak magukra. Utá­na Kuhn hadügyminiszter szól, kinek beszé­dét regge­i lapunkban fogjuk ismertetni;három­negyed­­­kor felszólal Dr. Andrássy külügy­miniszter, ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház Ülése oet. 10. Elnök : B­i­t­t­ó István. Jegyzők: Széll Kálmán, Szeniczey Ödön, Wächter Frigyes, Kiss Miklós. A kormány részéről jelen vannak : Lónyay Menyhért­er, Tisza Lajos, Kerkapoly Károly, Szlávy József, Wenckheim Frigyes b., Pauler Tivadar, Trefort Ágost. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, ész­revétel nélkül hitelesíttetik. Elnök bemutatja Szabadka sz. k. vá­ros közönségének kérvényét a gr. Ráday veze­tése alatt fenálló közbiztonsági intézmény továb­bi fentartása iránt. Zarán­d megye kérvényét a virilis szavazatok eltörlése és a pesti állat- és növényhonosító társulat kérvényét országos se­gély iránt. Ki fognak adatni a kérvényi bizottságnak. Vargits Imre temesvár-városi országgyűlési képviselő benyújtja megbízó levelét. Kiadatik az állandó igazoló bizottságnak. Deáky Lajos a következő interpellációt­­in­tézi a belügyminiszterhez . Tekintve, hogy a törvényhatóságok rendezé­séről szóló 1870-dik évi 42. t. sz. a megyének azon jogát, hogy az önkormányzatot saját köré­ben, a törvény korlátai között , gyakorolja, hogy határozatokat hozzon s törvénynyel nem ellenkező szabályrendeleteket alkosson, fentar­­totta és biztosította. Tekintve, hogy a megvesztegetést a törvény tiltja, s hogy a képviselőház — ha nem is a je­lenlegi, de még az 1865—68-diki is — a veszte­getéssel megejtett képviselőválasztásokat meg­semmisítette. Kérdem a miniszter úrtól, hogy Közép-Szolnok megyét, azon — senki által nem neheztelt s folya­modás útján feljebb nem vitt — határozatától, hogy a megvesztegetés bűnében talált egyéne­ket erkölcsileg megbélyegzetteknek tekintse, mi jogon tiltotta el ? s e tiltó rendeletet hogy tudja a hatósági önkormányzat szabadságával, a tör­vénynyel s a közerkölcsiség köteles fentartásá­­val összeegyeztetni? Közöltetni fog az illető miniszterrel. Bakcsi Ferencz Fehér Ignácz kérvé­nyét nyújtja be a Lázár Mihály királybíró által a sorozásnál gyakoroltatni szokott zsarolás, és Kálnoky Dénes gr. főkirálybiró által elkövetett hivatali visszaélés tárgyában. Vidacs János Lavat Kálmán volt honvéd tiszt kérvényét nyújtja be segély iránt. A kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Következett a napirend. Simonyi Ernő nem tartja szükségesnek részletesen felelni azon vádakra, melyek az el­lenzék ellen a jobboldal két fiatal szónoka ál­tal felhozattak, mert azt hiszi, ezek meg vannak czáfolva azon czifekelsben, am­elyeket az illetők korábban ellenzéki hírlapírói minőségükben ír­tak. Tisza Kálmánnak Csanádyra vonatkozó jellemzését illetőleg megjegyzi, hogy azt saj­nálattal hallotta az egész ház, mert azon ma­darat, melyhez ő Csanádyt hasonlította (szajkó), fel lehet ugyan találni vadászat közben a pusz­tákon és a parlagon, de ahhoz valakit a ház tagjai közül hasonlítani, legalább is nem par­lamentáris dolog. Ami azon panaszt illeti, melyet a jobboldal hangoztat, hogy a perhamentális viták hangja nem igen egyez meg a ház méltóságával, azt ál­lítja, hogy a jobboldal kihívó s az ellenzéket in­gerlő modora és eljárása kényszeríti azt arra, hogy élesebb hangot használjon. Ennek be­bizonyítására felhozza, hogy noha az ellenzék a ház egy­harmadrészét képezi, sem az elnök­ség, sem jegyzők, sem a bizottságok választáso­­ban nem tartatik ezen arány szem előtt, szóval a jobboldal nem udvarias az ellenzék iránt, azt pedig csak nem lehet az ellenzéktől kívánni, hogy ő kezdje meg az udvariasságot. Az ülés tovább foly. KÜLÖNFÉLÉK Pest, oct. 10.­­ (Személyi kir.) Coburg Ágost herczeg tegnap délután családjával egy­ütt Mis­­kolczról Pestre érkezett. (Legfelsőbb kegyadomány) Ő Fel­sége Moór község r. k. felekezeti iskolaházának felépítésére magánpénztárából 100 ftnyi segélyt adományozott. (Nemzeti ereklye.) Szobránczy Samu ügyvéd a „M. U.“ szerkesztősége utján a szabadságba t ez egy emlékét, a 48-40-iki ál­lamrendőrség pecsétjét küldte meg a nemzeti múzeumnak. A beküldő e pecsétet Tatár Péter miskolczi ügyvéd Hőke Mihály, 1865-ben elhalt kollegájától szerezte, ki 1849-ben Szemere Ber­talan oldalánál működvén, a világosi katasztró­fa után magánál tartotta s híven megőrizte a be­cses czikket. A pecsét rajza : egy nyitott szem, az éberség symbolikus j jelzésére, körirata: „Állo­dalmi rendőrség főfelügyelősége 1849.“ (Vasutmegnyitás.)A magyar ke­leti vasút kis-kapus-nagyszebeni vonala, Nagy- Selyk, Ladámos, Vízakna közbeeső állomások­kal, f. he­­­lén fog az általános forgalomnak átadatni. (Stankovics Dániel horvát minisz­teri titkár) és czimzetes osztálytanácsos a király által a horvát-szlavon kormány igaz­ságügyi osztályához osztálytanácsossá nevezte­tett ki. (Postahivatal áthelyezése.) Az ed­dig turóczmegyei Rudnó községben fennállott postahivatal 1. évi September 30-kától kezdve ugyanazon megyei Tót-Próna községbe he­lyeztetett át. Kézbesítési köre ugyanaz marad. (Terménysegélyzés.) A „Tem. Lap.“ értesülése szerint, Rötth László temesmegyei alispán] Pestre utazott azon czélból, hogy a bá­náti, illetőleg a temesmegyei ínségesek részére országgyű­lésileg kilátásba helyezett termény­se­gélyezést kieszközölje. Nevezett lap úgy hallja, hogy a temes megyei képviselő távirati úton kérte fel az alispánt, hogy a vetőmag nélkül maradt lakosság érdek­ében, eme nagyfontosságú kérdés megoldásánál mint megyei kormányzó személyesen jelen legyen. (F­o­gl­a­l­á­s a g­ö­d­öllői ki­r. kastély­ban) A gödöllői királyi kastélyban ama külö­nös eset fordult elő, hogy egy törvényszéki exe­­cutiót karhatalommal kellett végrehajtani, és pedig a kir. palotában lakó udvari lakatosnál,ki abban a boldog hitben élt, miszerint az udvari szolgálatban álló embereket, ha ezek a kastély­ban laknak, nem lehet megexequálni. Midőn a végrehajtók a zálogoláshoz láttak, a várnagy lefizette a lakatos adósságát, mire az utóbbi az­tán elbocsáttatott. (Egy hét éves művésznő.) Az őszi hangverseny-idényt egy 7 éves leányka, Sipos Antal tehetséges tanítványa, Larzsovszky Jusz­tina fogja megkezdeni, kit legközelebb a köz­oktatási minisztérium államregélyben része­sített, hogy a kis művésznő kiképeztetését elősegítse. A hangverseny szerdán okt. 16-án esti 7 órakor fog megtartani az evangélikus gymnasium ter­mében. A műsorozatba föl van véve: Mozart C-dúr triója zongorára, hegedű és gordonka kí­sérettel, Chopin F.-moll tanulmánya és Des-dur keringője, Mosonyi „Kis czigánya“, Ábrányinak egy zeneképe és végül Mendelssohn B.-dur ta­nulmánya. A hangversenyben Neszveda Anna k. a. is közre fog működni, Wagner és Mihalo­­vicstól fog egy egy dalt énekelni. (Sérülés dynamit által.) A múlt héten néhány pozsonyi munkás a városon kívül sétálva, egy dynamit töltény töredékét találták, melyet egyikök sem ismert meg s forgatás köz­ben a töltény az egyik munkás kezében szétrob­bant, és azonkívül, hogy bal kezének három uj­­­ját elszakította, egyébként is megsértette, minek következtében a kórházba kellett szállítani. (Egy servitaatya öngyilkossága.) A fraknóaljai servita kolostor falai közül a kö­vetkező épületes történet, mely öngyilkossággal végződött, hatolt ki a világba. P­i­u­s és Am­b­r­o­z­i­u­s atya folytonos viszályban éltek egy­mással, mely sokszor tettlegességgé fajult; eb­ben pedig mindig Pius atya szenvedett rövidsé­get, lévén jó két fejjel kisebb Ambroziusnál. Folytonos vereségeit egy alkalommal azzal akar­ta megbeszélni, hogy Ambrozius­ Hercules czel­­lájának ajtajára krétával mindenféle sértő czi­­meket és megjegyzéseket irt. Ez azonban rend­kívül zokon esett Ambroziusnak, Pius pedig at­tól annyi ütleget kapott érte, hogy félig holtan maradt a csatatéren. A jelenetet azonban a töb­bi paterk sem nézték tétlenül, hanem ki Pius­­nak, ki Ambroziusnak fogta pártját, és végre hajba kapott az egész kolostor. E gyönyörűsé­ges bit eljutott a püspökig, ki annyira felin­gerült miattuk, hogy a két veszekedő barátot kitaszította a kolostorból. Egyikük, Pius, igen szegény ember volt, és nem tudta, mit tevő le­gyen. Könyörgött a püspöknek, hogy fogadja vissza, könyörögtek érte a többi barátok is, de a püspök engesztelhetlen maradt. Ekkor a sze­gény Pius előkereste kámzsájából utolsó pár garasát, elment Sopronba, revolvert vásárolt és azután múlt vasárnap „vendégnek“ ment klas­­tromába. Czellájába érve, felvette a reverendát, meggyújtott négy gyertyát, maga elé állította a feszületet és­­ szívén lőtte magát. Az öngyil­kos 55 éves volt, és már 30 évet töltött a ko­lostorban. (A budai tornakor) f. hó 16 án zászló alapjának gyarapítására, a budai polgári lövölde termében, zártkörű tánczestélyt rendez. Belépti jegyek a meghívók előmutatása mellett váltha­tók Fischer Ferencz ur kesztyű- és Meklovits Rezső ur kalapkereskedésében, a torna helyisé­gén (budai királyi főreáltanoda) és a pénztárnál. Személyjegy 1 forint, családjegy 3 személyre 2 forint. (Egy méregkeverő nő.) A Dur­­hamban elfogott és számos mérgezésről gyanús Mary Ann Cotton előéletéről következőket je­lentik : M. A. Cotton még fiatal korában Wil­liam Mowbray munkáshoz ment nőül és ezzel néhány évig Plymouthban élt, hol négy gyerme­ket szült, kik mind­­ meghaltak. Ezután a pár South-Hattonban telepedett meg, hol 1860 ban egy más gyermekük halt meg hirtelen 4 éves korában. Inne­n Hendonba mentek Sanderland közelébe, hol 1864 ben hirtelen 2 gyermek, a fogoly férje és anyja halt meg. Mindezek élete biztosítva volt. Mindezen haláleseteket ugyan azon oknak — gyomorláznak — tulajdonították. Erre M.A. Cottont egy George Ward nevű ember vette el, ki 1866. októberben hirtelen meghalt. 1867-ben 3-szor ment férjhez egy­ özvegy ember­hez, kinek öt gyermeke volt 1866. és 1867-ben a fogolynak egy kilencz­éves leánya és négy mos­toha gyermeke hirtelen meghalt. Mikor ez fel­tűnést okozott, Mary Cotton hirtelen eltűnt. Har­madik férjét hasztalan akarta rábírni, hogy biz­tosíttassa életét; az vonakodott, és négy férje közül egyedül ez maradt életben. Mary Cotton 1870 ben Wallbottleban,Cotton Fridriknél gazd­­asszony volt, és ezzel Mary Ann Mowbray név alatt egybekelt, mi­alatt harmadik fér­je még életben volt innen férjével és ennek 2 gyermekével ezelőtt két évvel West­ Lucklandba ment lakni, ahol férje tavaly septemberben meghalt a gastrikus lázban. Ez évi mártiusban meghalt két gyermeke, aprilban Nattrass József, kinél a méregkeverő lakott, jú­lius 12-én utolsó gyermeke, e­g 7 éves fiú. Min­­denik halálánál egy kis pénzérdek forgott fenn. Két hulla kiásatott és mireny találtatott azok beleiben. Három más hulla kiásására a parancs már ki van adva. Mary Ann Cotton még csak 40 év­e. (Színház, művészet.) A királyné kivonata folytán legközelebb Erkel „Hunyady László“-ja, részben új kiállítással, fog színre bízatni. Szilágyi Erzsébetet B­e­n­z­a Ida k. a. fogja énekelni. Azon jelenet, midiin a király az evangéliumra esküszik, hogy nem boszulja meg Czilley halálát, és ennek tragikai czáfolata : a halottas menet és a kivégzés nagyszerű pompá­val lesz kiállítva. Bécs, okt. 10. A „N. Fr. Pr.“nek sürgöny­­zik Páriából, hogy Dupanloup orleansi püspök a papnöveldék elöljáróihoz intézett köriratban elrendelte, miszerint a közoktatási miniszter ál­tal közzétett oktatási utasítások legkisebb figye­lembe sem veendők, miután az azokba foglalt radicális módosítások a Francziaországban ed­dig követett nevelési rendszer tökéletes felfor­gatását jelentenék. Pária, okt. 9 A brüsseli franzia követ, Picard lemondása Thiers által elfogadtatott. Darmstadt, okt. 10. A német nőgyűlés igen látogatott volt; a delegáltak Lajos herczeg ne­jének palotájában gyűltek össze, mint delegált 50 nő volt jelen. Bécs,­oct. 10. (Megnyitás.) Hitelrészvény 329.50. Északi vasp. —Allamvasp. 337.— Lombardok 205.80. 1860­ ki 105.20. 1864 ki 145.—. Magyar földhitelrészvény —.—. Napo­leondor 8.74. — Magyar hitelrészvény —.— Galicziai —.—. Angolosztrák 315 50 Franco­­magyar —.— Tramway —.— Magyar sorsje­gyek —1860-ki —. 1864-iki —. Bécs, oct. 10. (Előbörze.) Hitelrészvény 330 10 Északi vasp. —. Államvasp. 320.— Lombardok 206.—. 1860-ki 102.25. 1864-ki 142.50. Magyar Földhitelrészvény 118.75. Na­poleondor 8.74. Magyar hitelrészvény 139.50. Gaucziai —.—. Angol-osztrák 316 57. Franco­­magyar 97.—. Tramway 325 50 Magyar sors­jegyek 104.25. Anglo-Hungar. 112.— Váltó­­bank 314.50 Municip. 86.—. Frankfurt, oct. 9. (Zárlat.) Váltóár­folyam Bécsre 106.75. Amerikai 1882-re 96.75. 1854 ki—.— 1864-ki 159.50 Lombard 224.—. Évjáruléki papír 59.75. Osztrák Bankrészvény 938.— Osztrák hitelrészvény 353.75. Osztrák államvasp. részvény 345.25 1860-ki 94.25. Fe­rencz­ József vasp. —.— Galicziai 253—. Év­járuléki ezüst 64.25. Győr-Gráczi —. Utó­­börze —.—. Frankfurt, oct. 9. (Esti zárlat.) Vál­­tóárfolyam Bécsre —. Amerikai 1882-re 95.75. 1854-ki—. —. 1864-ki —.—. Lombard. 219.—. Évjáruléki pspir 65.70 Oszt­ák Bank részvény 946.—. Osztrák hitelrész­vény 352.50 Osztrák államvasp. részv. 343.50.1860-ki 94.25 Ferencz-Józs. vasp. —.—. Galicziai 248.75. Év­járuléki ezüst 64.50 Győr-Gráczi —.—. P­á­r­is, oct. 9. (Zárlat.) 3*/. járadék 53.17. 4‘/1 '/. járad 76.—. Olasz járadék 67.80. Ál­lamvaspálya 751. Credit mobilier 452. Lom­bardok 483. Magyar kölcsön —. Magyar ke­leti vasút — 1871. kölcsön 83.85. P­á­r­i­s, oct. 8. Liszt 69.75, 67.—. 66.—. Répaolaj 99.—, 99.75, 100.50. —. Len­, olaj 100.—, 99.50, 99.—. Szesz 57.50. 58 50, 60.50. 61.50. Czukor finom. 157.50. London, oct. 8. Búza 135.50, árpa 29.30 zab 264.80. A „Pesti Napló“ táviratai, Triest, oct. 9. Albrecht főherczeg holnap Polába váratik. A pioguentei választókerület­­­­ben Vola és Muggia-val Zamaria volai plébános választatott meg a tartomány­gyűlésbe. IRODALOM, MŰVÉSZET. Eső után. Eső után — köpönyeg. Nem hittük szüksé­gesnek előszóval nyitni meg rovatunkat , föltet­tük, hogy dolgozatainkból világosan felfogja­­mindenki irányunkat is. Másképen esett. Több oldalról kaptunk leve­leket, több részről kértek felvilágosítást e rovat iránya felől. íme a rövid felelet. E rovat irányát, minőségét a tér- és időbeli viszonyok határozzák meg. Mielőtt politikai la­punk néhány hasábját hetenként iro­­dalmi s művészeti szemlére szenteltük, nem lehetett c­élunk oly vágyak kielégítésére töre­kedni, melyeknek csak egy hosszabb időközben megjelenő bő térrel rendelkező folyóirat tehet eleget. A politikai napisajtó kötelességében csak az állhat: nyilvántartani az irodalmi tér mozgalmait, ezzel a közönségben érdeket kel­teni vagy táplálni a szellemi élet jelenje iránt egyfelől; másfelől a szellemi élet napi szükségle­teinek szószólója s támogatója, az irodalmi ter­mékek első s gyors megrostálója lenni. Hazai viszonyaink szemléje mellett a külföldi mozgalmakat is lehetőleg figyelemben része­sítjük. Ami azontúl van, kritikai s irodalmi folyóira­tok és lapok körébe vág, melyek — ha kell, mélyre­hatóbb irányok, részletek körüli viták közzétételére a megkivántató helylyel is ren­delkeznek. E kép talán kifejti czélunkat. Feladatunk nem fákat ültetni, hanem ápolgatni és nyesegetni. S ezzel egy politikai lap eleget ten kötelessé­gének akkor, midőn szépirodalmi lapjaink is a szellemi élet szemléjét egészen elhanya­golják. Le drame du Vesuve, par Beulé, mem­­bie de l’Institut. Micbel Lévy fréres. Régészeti könyv német író kezében tűre szúrt scarabaeum. Megkapta a tudós, a­mit keresett, de nem él. Oly tudós ellenben, mint Beulé, az „Encole des Beaux arts“ szeretetreméltó tanára, nem fél attól, hogy a világnak tudományos rend­szer keretében is illata legyen. Azért elbájolt közönsége előtt nem foliausok közül veszi ki azt, „laposra“ szorítva, hanem frissen tépi a még nodas ágról. Fenezimzett munkájának felosztá­sán, melyben a mesés Campan­a minden termé-

Next