Pesti Napló, 1915. március (66. évfolyam, 60–90. szám)

1915-03-22 / 81. szám

r Héti Japán követelései Két zászlóalj japán Tiencsinben partyszállt Most válik ismertté — egy angol újság pekingi levelezője közli — a Kínához intézett japán követelések szövege. E követelések va­lamennyie: hadüzenet és a teljesítésük Kína állami, történelmi exisztenciájának katasztró­fáját jelenti. Egyik követelés — például — az, hogy Japán arzenált léttesít Kínában; egy másik Kína bizonyos részeiben a rendőrséget Japán és Kína közösen szervezik; egy harmadik, Fukien tartományban Japánnak joga lesz bá­nyákat kiaknázni, vasutakat, kikötőket épí­teni s ha Kínának idegen tőkére lesz szük­sége, azt elsősorban Japántól muszáj kérni. Az első katonai, a második közigazgatási, a harmadik gazdasági rabság s érthető, ha a kínai nép, mint egy sanghai népgyűlésen tör­tént, a háborút követeli. A japán követelések természetesen Angliá­ban is nagy riadalmat keltenek. Amit a japán tanítvány követel, az veszélyezteti mindazt, amit az angol álnokság, harács és becstelenség a „kinai érdekszférában" megteremtett s a Kina—Japán konfliktus mögött egy másik konfliktus kontúrja is kirajzolódik. London, március 21. A Manchester Guardian pekingi levelezője­­ közli Japánnak Kínával szemben emelt köve­teléseinek eredeti szövegét. E követelések utolsó csoportja a következőket tartalmazza: Kína lőszerszükségletének több, mint felét Japántól szerezte be. Japán arzenált létesít Kínában. Az arzenált közösen fogják vezetni, japán technikusokat fognak alkalmazni és ja­pán anyagot vásárolnak. Kína bizonyos részeiben a csendőrséget Japán és Kína közösen fogják szervezni. Az illető helyeken Kínának sok japánit kell alkal­maznia, hogy a kínai rendőrséget szervezzék és reformálják. Politikai, pénzügyi és katonai dolgokban japánokat alkalmazzanak tanács­adókul. Japán alattvalóknak joguk­­legyen a budhizmust Kínában terjeszteni. A japánoknak joguk legyen Kína belsejében földet szerezni, japán iskolákat, templomokat és kórházakat emelni. Fukien tartományban Japánnak joga le­gyen bányákat kiaknázni, vasutakat építeni, kikötőket létesíteni. Ha idegen tőkére lesne szükség, azt első­sorban Japántól kell kérni. Japánnak joga legyen Vucsangot Kinkianggal és Nancsanggal vasútvonallal összekötni, Nancsang és Csaucsufu között, úgyszintén Nancsang és Nangcsu között vas­utat építeni. A Manchester Guardian megjegyzi: Min­denki, aki ezt a csodálatos programmot vizs­gálja, azonnal észreveheti, hova irányul, meny­nyire komoly az Kína, az angol és más nem­zetek érdekei szempontjából és mennyire ösz­szeegyeztethetlenek a feltételek az angol-japán egyezmény világos céljaival. Általános hatása e programm érvényesülésének az volna, hogy Kína függetlensége komoly veszélyben forogna és hogy nagy kiterjedésű provinciák Japán fenhatósága alá kerülnének. London, március 21. A Morningpost jelenti Sanghaiból. Hír szerint tegnap két zászlóalj japán Tiencsinben partraszállt. London, március 21. A Morningpost jelenti Sanghaiból e hónap 19-éről. Tegnap több ezer benszülött tüntetett és határozati javaslatban követelte a háborút Japán ellen, mert jobb a csatatéren meghalni, mint Japán szolgájává lesülyedni. Manchester, március 21. A Manchester Guardian kifejti, hogy a Kelet-Ázsiával kereskedelmi összeköttetésben álló angol hajótulajdonosokat aggasztja az, hogy a legnagyobb japán hajózási társaság a kínai kereskedelmi hajóstársaság hajóit akarja összevásárolni. Utóbbi társaságnak a Yangcse völgyében nagy birtokai vannak, amelyekhez jelentékeny angol érdekek is fűződnek. Attól tartanak, hogy ha a japánok e kínai társaság helyére lépnek, úgy a hajózás, valamint a vasutak, de a többi kereskedelem terén is, kiszorítják az angolokat. Pétervár, március 21. A „Rjecs" irkutzki jelentése szerint a ja­pán-kínai konfliktus egyre aggasztóbb jelleget ölt. A japánellenes hangulat egyre fenyegetőb­bé válik, annyira, hogy a japán gyarmatosok már életüket féltik. A kínai sajtó és a kereske­delmi egyesületek a japánok kezében levő kon­cessziók megvásárlását követelik. A japán kor­mány újból nagy erélylyel sürgette a kínai kor­mánynyal közölt kérdésekre adandó választ London, március 21. A Daily Telegraaf pekingi jelentése sze­rint Kína pozíciója tetemesen megerősödött, amióta ismertté vált, hogy az Egyesült Álla­mok szombaton úgy Tokióban, mint a washingtoni japán nagykövetnél, erélyes hangú memorandumot adtak át, amelyben sürgősen felhívják Japán figyelmét az 1908. évi november 31-iki egyezményre és nyoma­tékkal hangsúlyozzák azt a tényt, hogy az Egyesült Államok a közötte és Kína között fennálló egyezmény minden egyes pontjának épségben tartása fölött gondosan őrködni fog. E memorandum következtében a helyzet képe teljesen megváltozott. (M. T. I.) ,,Jó gyerek leszek!" Irta : Lázár Miklós (A hadisajtószállás engedélyével.) Igen, megígérem. Gyermekkoromban sok­szor, ha sötét szobában egyedül maradtam, a bútorok kísértetiesen nyikorogtak, szörnyű ala­kok körvonalai rajzolódtak a falakra és a fe­hér függönyökre, ugyanígy szorult el a szívem, a lélegzetem elfulladt, összekulcsoltam a kezem és halkan ismételtem, jó gyerek leszek, mától jó gyerek leszek! Azt hiszem, mindenki meg­ígérte egyszer, hiszen az élet később is hány­szor zár sötét szobákba, amelyek ajtaját nem találjuk. És ki nem követett el gonoszságot, ki nem okozott fájdalmat, legtöbbször azoknak, akik a legjobban szeretik? A harctereken, ahol a halál angyala kis villamoslámpáját a nap és az éjszaka minden pillanatában sápadt arcod elé tarthatja, hogy kiszemeljen ifjú vőlegényének milliók közül, mi gyarló, gyáva emberek nyomorult életünkért vacogva, sokszor sóhajtjuk: Jó gyerek leszek, soha többé nem leszek rossz, csak most az egy­szer adjál kegyelmet! Vájjon megtartjuk-e ijedt fogadkozásainkat és egészségesen, sántán, bé­nán, mindegy, de élve, élve haza kerülve, való­ban jó gyerekek leszünk mindannyian? A háború a szenvedések legfelsőbb tanfo­lyama és bölcsek, "sőt mi több, költők tanítják, hogy aki kenyerét soha sem öntözte könyeivel, nem virrasztott át végtelennek tetsző éjeket, Istent nem hívta kétségbeesve, nem lehet igazán jó, igazságos, megbocsátó, résztvevő lélek. Itt virrasztanak, dideregnek, véreznek, fohászkod­nak a katonák, a tűzvonalban csupa szakállas Krisztus-arc, paraszt apostol térdel, miért ne lehetnének éppen ők hazájukban, otthonukban a Megváltó új, hűséges tanítványai? Fáradt és lázas emberi képzelődés talán, de én szentül hiszem, a jézusi, mózesi, mohamedi, budhai szeretet igéinek igazi hirdetői, ezek a fagyott, tályogos testű, végsőkig hajszolt harcosok lesz­nek. A világ fölött nem múlhatik el áldás nél­kül az istenítélet. Bizony, a lövészárkokban, a fedezékek mö­gött kuporgó férfiak testileg, lelkileg megváltoz­tak nyolc hónap óta. Felvirágozva és dalolva jöttek, azt hivén, egyetlen hajrával az izmok és a bennük lakozó lelkes elszántság egyetlen megfeszítésével a háborúnak vége. Most már beleszoktak, kitanulták, mint valamely új pro­fessziót, megtisztultak a gyűlölségtől, az ellen­ség iránt, hogy csürhében hajtják ellenük, in­kább szánalmat, részvétet éreznek. A muszkát is anya szülte, a muszka is fogadkozik, amikor pattogni kezdenek a géppuskák és az ágyuk sü­völtve küldik a golyót közéjük. Mária kegyel­mezz, jó gyerekek leszünk, még egyszer lássam a Kaukázus fehér hegyeit, vagy a Volga ezüst tükrét, Mária védj meg golyótól, szuronytól.. . A sapkámra én is rózsabimbót tűztem au­gusztusban, hol hervad az árva virágszál azóta? De nem mulasztottam el gondolatban bocsána­tot kérni azoktól, akiket megbántottam; ha ál­mából felriadt, kedves, sötét őszi hajnalon, s az esőt mintha vedrekből öntötték volna, hideg szél cibálta a fák hervadó gallyait, úgy tudja meg, az én esdeklésem rázta hálószobájának ablaktábláit. Mindnyájunknak eljött a maga­ ideje, amikor hiába gőg, fölény, hiúság, egy tépett élet elszántsága, összekulcsolod a kezed és gyermekkorod elfelejtett jó Istenét emlegeted. Przemyslben volt egy ilyen este. Ágyuk égzengéséből tértem vissza, égő falvakon robo­gott át az autóm, bakák ballagtak rajvonal­ban a mezőn, hogy néhány perc múlva ellen­séges tűzben másszák meg a magaslatot. Az agyam lüktetett, a szemem már nem bírta be­fogadni a látottakat, részeg voltam a borzalom, gyönyör, vérrel, puskaporral kevert italától. A kávéház zsúfolva volt tisztekkel, orvo­sokkal, küldöncökkel, lengyel urakkal és bár­sonysapkás zsidókkal. Füst, meleg, gőz, sar­kantyúpengés, széles gesztusok, hangos vitat­kozás. Nagyon mesziről tompán dübörögtek az ágyak. Az utolsó asztalnál húzódtam meg egyedül, széles tükörablak mellett, amely a pályaudvar vashídjára nézett. Kilencet ütött az óra, a híd körül mozgolódás, morajlás támadt, olyan ütemes zaj, ami vidéki búcsúsok mene­tére emlékeztet. PESTI ÄAPLO 1916. március 22. & Az Egyesült­ Államok magatartása Washington, március 21. (Reuters) A külügyminisztériumban elis­merik, hogy az Egysült­ Államok a japán-kínai tárgyalások megindulása óta érvényesítette be­folyását abban az irányban, hogy Japán mó­dosítsa követeléseit és kerülje el az amerikai szerződéses kötelezettségekbe ütköző cselekvé­seket. Kijelentik, hogy az amerikai és a brit kormány nem folytatott tanácskozásokat a­­ japán követeléseknek a szerződéses kötelezett­ségekre való hatásáról. wvwwwwwwwwws/wwwwwwww A Dardanellák ostroma írta : Mirtl Ferenc, ellentengernagy. A Dardanellák hegyes partok közt, ame­lyek helyenként jó meredeken emelkednek, negyven tengeri mértföld (74 kilométer) hosz­szú területen fekszenek ; a nyugati bejárónál Kum Kaleh és a Seddil Bahr erődök közt 3700 méternyire szűkülve, a Dardanellák ezután ten­­gerszerű medencét alkotnak, amelynek hossza tizenhárom, legnagyobb szélessége hét kilomé­ter. Azután Kephesnél 3200 méternyire szűkül meg, később Tsanak­ és Nagaránál ezer mé­ternyire és itt van a Dardanellák legkritiku­sabb helye, amelynek hossza tizenöt kilomé­ter. Ma még azok is tudják, akik nem jára­­tosak a fegyverismeretben, hogy ilyen széles­ségek mellett az egész Dardanellákban kis tá­volságra vivő lövegek is megsemmisítő hatás­sal vannak. Ha tehát a Dardanellák mindkét partja teljesen modern erődökkel volna sze­gélyezve, az egész világ egyesült flottája sem volna képes ezeket az erődöket lerombolni,

Next