Pesti Napló, 1922. december (73. évfolyam, 274–297. szám)

1922-12-01 / 274. szám

2 Péntek PESTI NAPLÓ Az ellenzéki agrárdemokraták a földreform-törvény módosítását követelik (Saját tudósítónktól­­­­z ellenzéki agrárde­mokrata képviselők a napokban megalakították a Földreform Szövetséget, melynek célja az volt, hogy a kormánytól a földreform ügyében cselekedeteket provokáljanak. Hasonló mozgalom indult meg a kormánypártban is s ennek a kettős irányú követe­lésnek már mutatkozott is a hatása, amennyiben Bethlen miniszterelnök csütörtökön hosszasabban tanácskozott nagyatádi Szabó földmivelésügyi mi­niszterrel, valamint Tóth János és Börcsök Andor földbirtokrendeső bizottsági elnökkel. A megbeszé­lés célja a földreform végrehajtásának gyorsítása volt. Az ellenzéki agrárdemokrata képviselők most egy proklamáció előkészítésén dolgoznak. A proklamáció elsősorban a földreformtörvény lényeges módosítását követeli, kívánja tovább­á a járadéktelek intézményé­nek megreformálását és a végrehajtás körül tapasz­talható hibák kiküszöbölését A proklamáció megálla­pítja, hogy a kormány á­ltal törvénybe iktatott föld­birtok reform­nam felel meg az ország hétmillió ka­tasztrális hold terjedelmű nagybirtokával szemben jogosan fellállítható követelményeknek, amennyiben mindössze öt-háromszázezer katasztrális holdat akar­nak felosztani.­­ •­­Értesülésünk szerint a negyvennyolcas kisgazda­párt Szakács Andor és Mesleó Zoltán vezetésével tár­gyalásokat folytatott a kormánnyal, illetőleg a kor­mányhoz közelálló egységespárti képviselőkkel arról, hogy amennyiben a kormány megfelelő garanciákat nyújt követeléseik teljesítésére, csatlakoznának az egységes­­párthoz. Tekintettel azonban arra, hogy az egységes pártban a hasonló irányú kisgazdamozga­lom leszerelésén fáradoznak, a Földreform Szövetség vezetői proklamációjukat az ellenzéki pártszövetség elé terjesztik s ha a blokk — melynek programjában a földreform végrehajtásának követelése amúgy is benfoglal­tatik — ezeket a követeléseket honorálja, hajlandók céljaikért a­j ellenzéki pártszövetség kere­tein belül harcolni. A görög forradalmárok bíróság elé állítják András herceget Újabb letartóztatások it-thén­b­n, London, november Szt. Athéni jelentés szerint a görög vizsgálóbizottság­­András herceg felelőssége ügyében jelentést tett Plastiras forradalmi vezérnek. A bírósági tárgyalás napját Plastira­ fogja kitü­rnni. Athén, november 30. Papoulas, Ousmand és Valetta tábornokokat le­tartóztatták. London, november 30. Angliában az újabb görögországi letartóztatáso­kat igen ly­ugtalanul fogadják, mivel azok arra mu­tatnak, hogy a görögök nem bánták meg a volt mi­niszterek kivégzését. Különös izgalmat keltett az a hír, hogy András herceget a közeli napokban bíró­ság elé állítják, továbbá, hogy a király a szó szoros értelmében a forradalmárok foglya. Az angol hiva­talos körök további terveire vonatkozó nyilatkozato­kat nem lehetett elérni, de hír szerint szükség esetén legalább e két személyiség megmentésére kísérletet teszelt. Megokolják a tömeges ki­végzést Athén, november 10. * A haditörvényszék nyilatkozatot­ bocsátott ki, amelyben megokolja a görög miniszterek halálra-ítélését. A nyilatkozat kijelenti, hogy a vádlottak gondosan eltitkolták a görög nép elől azt a vesze­delmet, amelyet Konstantin király visszatérése je­lentett. Hozzáteszi, továbbá a deklaráció, hogy a vádlottak erőszakos eljárásukkal a közvéleménynek Bünden olyan megnyilvánulását elfojtották, amely terveiket befolyásolta volna, ők voltak felelősek a kisázsiai vereségért is. A volt miniszterek offenzí­vát szerveztek Konstantinápoly ellen, Hadjanesti tá­bornok és vádlott társai provokálták a kemalisták támadását s ezáltal a görög hadsereg romlását Szigorú felügyelet alatt tartják Atthénben a görög királyt Belgrád, november 30. A belgrádi lapok athéni jelentése szerint György király azon fáradozott, hogy a görög miniszterek kivégzését megakadályozza. A király felkérte a ju­£067zláv és a román követet, hogy tegyenek lépéseket az elítéltek érdekében. A kivégzés megtörténte után azt a kívánságát fejezte ki a király, hogy elhagyja Görögországot, valójában azonban fogoly a palotá­jában. Párizs, november 30. A Malin, jelentése serint a görög király nem mozdulhat ki palotájából. Szigorú felügyelet alatt van és csak oly személyek érintkezhetnek vele, akik a forradalmi kormány teljes bizalmát élvezik. (V.) Párizs, november 30. Mint utólagos jelentésekből kiderül, a görög miniszterek kivégzésének ügyében a döntés Guna­tasz ezredes, miniszterelnökre volt rábízva, aki azonban hútározott ettől és éppen azért a halálos ítélet végrehajtására vonatkozóan korlátlan meg­hatalmazást adott Plasstirssnak, a forradalmi bi­zottság elnökének. Plasztirisz saját felelősségére el­vállalta a döntést és elrendelte az ítélet haladéktalan végrehajtását. Ebből magyarázható az a példátlan gyorsaság, amellyel a forradalmi törvényszéknek a formáknak különben teljes megóvása mellett hozott ítéletét végrehajtották. A törvényszék reggel ítél­kezett, délben pedig már agyonlőtték a minisztere­ket, anélkül, hogy bevárták volna a szokásos hu­szonnégy órát. (II.) London, november 10. Politikai körökben jóformán mással se foglal­koznak, mint az athéni kivégzésekkel. Ideérkezett Meek szerint a görög pénzigpi és kereskedelmi kö­rökben nagy meglepetést keltett az athéni angol követ visszahívása, amelyet Görögország belső ügyeibe való beavatkozásnak tekintetek.. Egyébként valószínűnek látszik, hogy az­ angol kormány rövid időn belül ismét visszaküldi Athénbe a követet ().­ Anglia új jegyzéket f­ztogett Görögországhoz Párizs, november SO. A flatin londoni jelentése szerint újabb, a leg­utóbbinál sokk­al erélyesebb hangú jegyzéket intéztek a görög korm­ányhoz. Az angol alsóház vitája a kivégzésekről London, november 30. Ilardie munkáspárti képviselő interpellációjára Donar Law­­az alsóházban kijelentette, hogy az an­gol kormány figyelmeztette a görög kormányt, hogy a halálos ítéletek végrehajtása esetén képvise­lőjét vissza fogja hívni. Az angol kormány e lé­pése általános szempontok figyelembevételével tör­tént, mivel teljesen­­ellenkezik a civilizált, nemzetek szokásával az, hogy a lemondott minisztereket poli­tikáink meghiúsulása miatt megöljék. Chamberlain azt a kérdést intézte a miniszter­elnökhöz,, várjon Anglia szövetségeseivel egyetértve intézkedett-e és a szövetségesek hajlandók e hasonló eljárásra­, ha pedig nem, mi okból járt el Anglia egyedül.­­A miniszterelnök kijelentette, hogy Anglia nem kérdezte meg szövetségeseit, mert ez olyan eset, amelynek fontosságára való tekintettel az angol kormány jogosítva érezte magát az általa követett eljárásra. ­ A mai történetírók csak kollégáik­ számára dolgoznak (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön délután öt órakor tartotta a Magyar Tudományos Akadémia épületének I. számú illéstermében ezé­vi rendes köz­gyűlését a Magyar Történelmi társulat. Körülbelül negyvenen lehettek együtt, amikor gróf Klebelsburg Kunó elnök megnyitotta az ülést. Először Petőfi, szá­zadik születési évfordulóját említette­­meg, majd fölpanaszolta, hogy a mai történetírók csaknem ki­vétel nélkül kollégáik számára dolgoznak. A nagy­közönség nem olvassa a történelmet, mert szárazon írják és így ne­m is foglalkozhat a kormányzás és a közigazgatás történetével a tanulni vágyó nemzet. Beszéde további során fölemlítette, hogy a művészet­történelmet különösen ki kellene domborítani a tör­ténelem többi ágától, mert csak így találjuk meg minden kornak sajátos külön mű­vészletét, mint pél­dául a bárok- és rokokóművészetet is. Beszéde vége felé az erdélyi fejedelmekkel foglalkozott. Feleml­í­tette, hogy a társulat úgy Bethlen Miklós önéletle­trátát, mint Teleki Mihály levelezését, amelyből ugyan már hat kötet megjelent, tovább­­a meg fogja jelentetni. Végül azon nézetének adott kifejezést, hogy a vesztett, világháború és a trianoni béke ká­ros hatását legalább a magyar műveltség istápolói kerüljék el, hogy azután a mai műveltséget átszár­maztathassák a következő nemzedékre is. Ennek így kell lenni, — mondotta — hiszen a trianoni béke sem tudta meggátolni, hogy a magyar műveltséget meg­mentsük, tehát történelmi erőnk tudatában nyugod­tam nézhetünk a jövőbe. Az elnöki megnyitó után Kassay Béla titkár a főtitkári jelentést olvasta fel, melynek során felemlí­tette a Sachslehner-féle nyolcvanezer koronás ado­mányt, valamint Babits Józsefről és Reissig Edéről emlékezett meg, akik egy-egy igen értékes könyvtár­ral szaporították a magyar történelmi társulat va­gyonát A főtitkári jakot«»» ata« elnököt és alelnökö­ 1922 december 1. ket választottak, akik ugyanazok maradtak, így gróf­ Kiebelsberg Kunó lett az elnök, első alelnök Csánk­y Domokos, második alelnök pedig Fejérpataky László maradt Ezután az igazgatóválasztmányból szabály­szerűen kilépő választmányi tagok helyének a betöl­tésére került a sor, itt is ugyanazt a tízet választot­ták m­eg a következő 1922—1927. évkm­re, csupán az időközben meghalt Szilády Áron helyett lett dr. Ge­r­evich Tibor új­ választmányi tag. A mai "közgyűlés programjához­ tartozott dr. Mis­kolczy Gyula felolvasása az 1848 előtti horvát nemze­tiségi kérdésről és az akkori kormány állásfoglalásá­ról. e kérdéssel szembeni ez azonban az elnök javasla­tára, az idő előrehaladottsága folytán, elmaradt A wpucc&jqváslat** ésSütéses elintézése £ necmiefgrySSés ülésa (Saját tudósítónktól.) A nagy hullámzások a nem­zetgyűlésen épp oly kiszámíthatatlanok, mint a tőzs­dén. Amikor minden ismert ok megvolna a Tiagy fe­szültségre, nagy kirobbanásokra, akkor áll be a pan­gás­ba ezen semmiféle erőltetéssel, injekcióval nem le­het segíteni. Mostanában például besszre konyult a nemzetgyűlés kedve és ezt m­ég Fáy Gyula puccsszerű kísérlete sem tudta felvillanyozni, bár az ellenzék tegnap, amikor észrevette, ugyancsak fogadkozott és nekigyürkőzött. -Pu­ccé, pttec­! — kiáltották a balol­dali pad­sorokban és folyosókon, szinte már az egy­kori zsebkendőrobogtatás szelleme kísértett, mára az­tán egyszeri, bizottsági­­tárgyalás és másfélórai unal­mon és szürke vita után a Ház túlesett a merényleten és megszavazta Fáy Gyula váratlanul benyújtott in­dítványát. Ez az indítvány tudvalevően arról szólt, hogy a törvényhatósági választásokat el kell halasztani a közigazgatási reform megalkotásáig, de legalább is a jövő esztendő végéig. Mielőtt a Ház ma ezzel foglal­kozott volna, még tető alá hozta az akadémiai javas­latot, ami megint alkalmat adott gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek, hogy néhány lélekbehatoló szót mondjon a magyar kultúra védelméről. Egy alaptalan váddal szemben védekezve, így szólt: •­ Én jó katolikus vagyok, de azért, egyetlen felekezettel szemben sem vagyok elfogult. Ennél­fogva arra kérek mindenkit, hogy ugyanezt az el­fogulatlanságot a katolikusokkal szemben is tanú­sítsák. A miniszter kifejtette, hogy más tudományos in­tézeteket is óhajtana támogatásban részesíteni, sőt éz a szándéka megvan az irodalmi társaságokkal szemben is. Mély hatást tett beszédének és egyben egész akadémiai akciójának befejező akkordja, lírai melegségével. — Amikor este hazamegyek, —­ mondotta — úgy látom a szobám falán függő Eötvös és Trefort- arc­képét­, mint akik részvéttel néznek rám, hogy a­ mai rettenetes viszonyok között küzdök. Félek, hogy a társadalom azt fogja mondani, hogy az állam­i­­se­gítés után nincs mit tenni. Három év múlva lesz az Akadémia centennáriuma, addig fel kell ébreszteni a közönséget, hogy megtalálja szívét az adakozáshoz.Ezután a közigazgatási tisztviselői fizetések ja­vaslata került sorra, bevezetésül egy személyes vitá­val Rakovszky Iván belügyminiszter és Farkas Ti­bor képviselő között Arról volt szó, mondta-e valaha Rakovszky azt, hogy csak az országgyűlést tartja illetékesnek a közigazgatási reform megcsinálására, vagy sem. Miután ez a probléma közmegelégedésre tisztázódott, eljutottak a fentemlített Fáy-féle szaka­szig, amelyhez Szilágyi Lajos, majd Rothenstein Mór szólt hozzá. Szilágyi is azt feszegette, kivel akarja a belügyminiszter a közigazgatási reformot letárgyaltatni. A nemzetgyűléssel, vagy a két kama­rából álló régi országgyűléssel. trakovszky Iván belügyminiszter válaszolt s azt fejtegette, hogy itt nincs szó egyébről, mint egyévi meghosszabbításáról a helyzetnek. Erre aztán a Ház meg is szavazta a szakaszt és lassacskán a többi kö­­vetkező szakaszokat is. Az óra mutatója szép csen­desen elsétált az elnök feje fölött a kettesig és mi­után elhatározták, hogy holnap továbbmennek a ja­vaslat szakaszain, véget ért az ülés. A nyugattráciai felkelők népszavazást követelnek Lenden, november 80. Mint a Times Konstantinápolyból jelenti, Nyu­­gat-T­ráciában a felkelők a hely­zet­árat. Egy 50 é10 emberből álló fegyveres banda Dedeagnes felé halad, hogy a népszavazást követelje. Fekete, rimán- estfin varró,­ férficipő 3t!UU­K Fekete, rimán- n­em­ varrott női cipő fülül K­ lillllIllHIlllllIllilllllll WerhW 1100k

Next